Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1907-12-08 / 97. szám
Békéscsaba, 1907. nov. 14. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Ihhez a szomorú tünethez olyan komentárokat fűztünk, amelyek- teljesen dték tapasztalatokon alapuló meggyőődésünket. Amit irtunk, azt a függetjnsógi párt egységességének érdekében irtuk, szembehelyezkedvén azokkal a törekvésekkel, amelyek egyéni — és meggyőződésünket ismételjük — kizárólag egyéni okok miatt a pártegység megbontására vezettek. Az orosházai járás kisebbségben levő függet lenségi pártjának elnökétől, B i k á d y Antal dr.-tól levelet kaptunk tegnap. Ez a levél kíméletlen kifejezéseivel is abbeli álláspontunkat erősiti meg, hogy diagnózisunk helyes volt. A levél minket is vádol s ezért közöljük is azt : Tekintetes Szerkesztőség! A Békésmegyei Közlöny csütörtöki számában „A megyei függetíensógi párt ügyeiből" rovat alatt olyan hangú tájékoztatást adtak önök a közönségnek, amelyet helytelenítenem kell a magam és a vezetésem alatt álló függetlenségi 48-as párt nevében azért, mert az önök ott megirt véleménye teljesen alaptalan. Ha önök egy kicsit is igyekeznek véleményüknek alaposságára adni is valamit, akkor ilyen csodabog irat nem Írhatnak, különösen most, amidőn a választások már megtörténtek és önök előtt fekszik azoknak eredménye. Az irják önök, hogy a Veres- és Bikádi-párt közöttt félreértések elsimítása a Bikádi-párt nyakasságán mult. Veres beválasztitta magát a békülőbizottságba, amit a mi részünkről kiküldöttek kifogásoltak; nem akarták ugyanis, hogy akár Veres, akár én a tárgyalásokba közvetlenül befolyjunk s a tárgyalás nyugodtságát veszélyeztessük. Veres azonban nem tágított s igy a tárgyalások meg se kezdődtek. Ami a párt kettészakadását illeti, arról önök olyan rosszakaratú véleményt mondanak, mintha nem közöltem volna már a felelős szerkesztő úrral e kérdés egész történetét. De közöltem. Jóindulatot nem várok ón önöktől, de tárgyilagosságot igen. A párt kettészakadásának igenis elvi alapja van. Tessék csak megkérdezni az orosházai polgárokat, nem azért történt-e a kettészakadás, mert Orosháza polgárságát meg akartam menteni a függetlenségi elveknek és törekvéseknek. — Tessék csak Qieflkórduzni az orosházai polgárokat, nem arra hivatkoztam-e már a szakadáskor Tisza miniszterelnöksége alatt, hogy Veres csak az alkalmat lesi-várja, hogy a kormánypártra átkanyarodhasson,nem igazi 48-as, és tényekre, bizonyítékokra hivatkoztam. Hogy most Veres mégis békülni akar, sok mindenféle oka van annak, de azok között az okok között egy semmiesetre sincs ott: a függetlenségi és 48-as elvek és törekvések tisztán fentartása a pártban. És mert ez a kelléke a békélek nemcsak hogy nincsen Vere? által biztosítva, sőt határozottan veszélyeztetve van, azért egyesülésről szó sem lehet. Önök ismervén ezeket a dolgokat, hogy mégis megírták kérdéses közleményüket, annak célja nem lehet más, mint a-vidék közönségét megtéveszteni. Orosháza közönségét azonban az önök közleményei nem tévesztik meg. Mindig azt vallottam s vallom ma is, hogy a közéletben csak kétfajta ember játszhatik szerepet, egyik a nyílt, becsületes, őszinte ember, akit igazsága, meggyőződése vezet; a másik a furfangos, álutakon járó, önző, lelketlen ember, aki csak a maga érdekét keresi s azért minden eszközt megragad, mindont / >:< • -; kész Hála Isten, Orosháza közönsége KPzdi megunni ez utóbbi embereket. Ha már s/. badságot v©Vt magának a tek. szerkesztőség rólam é- vezetésem alatt álló pártról ugys/.ón\in lekicsinylöleg ós sórtőleg írni a;.kor engedjen tért újságjában nekünk is, ,szíveskedjék leközölni ezen levelemet, a melyet az igazság és a helyzet listázása okáért irtani meg. Orosháza, 1907 dec 6. Kiváló tisztelettel Dr. Bikád* * Kijelentjük, hogy ehhez az ügyhöz sem pro, sem kontra nem kívánunk többé hozzá szólani. De kijelentjük azt is, hogy Veres József sohaser<: használt Bikádyék ellen olyan feimélet'n n kifejezéseket, amelyeket mi kihagytunk a levélből és amelyek Veresre vonat-, koznak. Nos, éppen ez bizonyít amei utí, hogy a szakadás egyéni okok miatt t r tént. Verest óriási szótöbbséggel választották meg mindig Bikády ellen kép- . viselőnek. Ez a tény a közszeretetet és köztiszteletet igazolja. Bikády lehet hive ' az orosháziaknak, de nem népszerű a j kerület többsége előtt. Ezt a konzekvenciát pedig a végeredményben is le kell vonni, amint azt mi is tettük. Amikor pedig erélyesen tiltakozunk a bennünket igaztalanul illető vádak ellen, kötelességéül irjuk fel a megyei függetlenségi pártnak, hogy rendet teremtsen Orosházán. Nyilatkozat-háború. Még mindig az orvos-kérdés. Az orvosok és a kerületi betegsegélyző-pénztár közötti konfliktus ügyében ma ujabb nyilatkozatot vettünk, amelyet hozzászólás nélkül teszünk közzé. íme: „A Bókésmegyei Közlöny 96. számában megjelent „Mit mond a pénztár" cimü cikkre le ryen szabad, mint régi, praktikus orvosnak, néhány megjegyzést tennem. Előre bocsájtom, hogy nem akarok cikkíróval polémiába bocsájtkozni, de téves adatait a kellő világításba helyezni és állításait saját fegyverével megdönteni akarom. Elfogadom a t. cikkírónak azon állítását, hogy csak 40 a megbetegedési százalék, ámbár ő ezen statisztikai adatokat a múltból merítette, amikor a családtagokat még nem kezelték a betegpénztár terhére és mint laikus is tudni fogja, hogy az asszonyok ós gyermekek megbetegedési százaléka jóval'nagyobb, mind a mellett elfogadom állítását. Most már ezen adatokból önként következik, hogy ha 400 betegpénztári tag közül egy évben csak 160 tag betegszik meg egy-egy napra, meit csak igy jön ki az ominozus 15 korona egy látogatásért, akkor a gyógyszer-számlák nagyon csekélyek lennének és táppénz éppen semmi, mert egy napra táppénz nem jár A pénztár pedig azt állítja, hogy gyógyszerekre és táppénzre az összes bevétel 60—62 százalékot költ, mi a megye területén 60 - 62.000 koronát tesz ki. A pénztár eme állítását nem vonhatom kétségbe, miért is szembeszökő, hogy cikkíró a megbetegedéseknél olyas valamit állított, amit maga sem hisz" és hogy-ilyen állitásnak milyen az erkölcsi súlya, annak megbirálását a józan észre bizom. Miért is ne ugy tüntesse fel a cikkiró, mintha az a Í60 beteg csak egyszer-egyszer venné is igénybe az orvos működését, hanem a valóságnak megfelelően legyen a cikkírónak bátorság;bevallani, hogy 400 b< közül a 40 százalékos statisztika me'hett is 160 család v?szi igénybe az rJfvost egy egész éven át. És miután én, mint régi, tapasztáit orvos és mindcií, nem orvos í'^aládapa is tudja, hogy egy <-sa;ádnj' évente 30 -40, sőt több beteglátogatást is kell tenni és ha átlagban évente ej?y Családnál csak 20 látogatási veszünk. akkor ínég az egy beteg család után? teendő 15 korona, amint cikk:.!'-' rao;'>d) a> ho^.% a pénztár fizet az -,v i.u szerint, akkor is csak 80 filli látogatásra, ami talán a cikkíró ur szemében sem valami fényes díjazás, különösen nagyobb városokban, ahol az egyik betegtől a másikig spkszor 3-4 kilométernyi utat kell megtenni. Azt hiszem, 1 :>:s cikkíró urat imeggyőztem állitá és én többé a közönséget nem fogom untatni privát ügy -kkei. dott csontvázak, hogy ennek az egynéhány dollárnak az árán a testet és lelket sorvasztó amerikai igavonás megvásárolta egészségüket .. . Hiába keresünk a visszavándorlók között egészséges arcokat. Sápadt, beesett arcú mindannyi. Nem az ólvetegsóg, nem az élvezetek hajhászása lopta el azokról a magyar Alföld pirosságát. A korán vénülő arcokon a megélhetés miatti gond s a nehéz munka bágyadtsága ül. Békésmegyébe is bőven jut abból az emberanyagból, amely mostanta útra kél az Ó-világ felé. A Cunard Line hajóinak 1000-2000 főnyi visszavándorló emberanyagából esetenként 10—20 egyén Békésmegyébe veszi útját. A beszögezett ablakok apródonként mind kinyiinak s mindig több ós több lélekkel lesznek gazdagabbak a községek. Akik visszatértek az Uj-világból, bölcs tapasztalataikat értékesitik ott, ahol tudják. Tegnapelőtt reggel tizenkét ember szállott ki a csabai állomáson. Mindannyian békésmegyeiek voltak. Hol Békés, hol Doboz, hol pedig Körösladány volt az irányuk. De akadt közöttük egy csabai Prisztavok-ivadék is. Amit ezek a visszavándorlók beszélnek az amerikai munkásviszonyokról, az legelső sorban is a 8 órai munkaidőért tü'kölő szociálista-apostoloknak ajánljuk becses figyelmébe. Sok abban a megszívlelni való. És megtudják ezekből a beszédekből azt is, hogy ha Amerikában ugy dolgoznának, mint Magyarországon, akkor felkopna az álluk a jóiéitól ... Endrődön legnagyobb a visszavándorlás. Érthető is ez könnyen, mert Magyarország kivándorlási statisztikájában a legtöbb anyagot Amerikába szál5tó községek között Endrőd nagy tekintélynek örvendett. Annak idején ankétezés is volt e tárgyban a vármegyén. Az alispán ugy érvelt, hogy a kivándorlást a pompás amerikai keresetviszonyok okozzák. Persze akkor ;nég az alispán sem tudta azt, hogy a Falk-cég, amely Hamburgon keresztül irányította sz óceán számüzötteit, Endrődön rendszeres irodát tart fenn E 7 az iroda csábitó prospr' totta e> - ' -' 1 fi ité Ma, így totl a n lyei pan kuli Dr. Keleti Ignác. Békésvármegye és a visszavándoL Óvják a lakosságot. Az endrőd' „ügynök-asszony". Amerikából naponként s.;p dt, I>oesett arcú emberek térnek viss/.a Bé vármegyébe Kisebb-nagy -bb e oporti >k hagyják el az Uj-világ' partjait, hogy visszatérjenek az ő-, földhöz, amely kW és balszerencsében gondjukat visel;? egyaránt. Ha az ember egy-egy ilyen I •voporttal találkozik a pályaudvarokon, ! megesik a szive . . . Víg arcokat lát. A i szemekből öröm sugárzik ki arra a tu- ; datra, hogy egy-két dollár magmái >.s.: >nég a hosszú tengeri ut utái eiíelejtik azok a szánalmasan lesoványoVu mt • me fóleí< össze delet őket szer dint akai szerit vagy tervet. A főkapitány köíöite az osztályparancsnokságokkal az anarchisták személyleirását is. E sorok között emlités volt téve egy fekete, úrias külsejű emberről, aki lakatalakura nyírott szakált I viselt. Ezt az embert december hó 2-árt a Budapest—Csaba -aradi 602-ös számú gyorsvonaton láttak utazni. S c h o b e 1 József ós Katona Arthur utazókereskedők ugyanis, akik Arad felől utaztak üzleti ügyekben Békéscsabára s itt egy délelőttöt töltvén, a délutáni gyorsvonattal megint Aradra akartak térni, az étkező kocsi után csatolt szakaszba szállottak föl. A kocsiban sok volt az utas. Épp mint a többi waggonokban is. Egy fülke azonban le volt zárva s a lámpája el volt függönyözve. Katona Arthur hiába dörömbölt az ajtón, amelyet végre önmaga nyitott fel. A fülkében csak egy ember ült. Mellette, az ülőhelyen, egy közepes nagyságú, sárga bőröndöt tartott. A belépőkre meglepetten nézett s a mozgatható kartámaszt leeresztette, hogy egyikük se üljön őmellé. Újkígyósig együtt utaztak. Itt azonban az idegen, aki a kalauztól tört német nyelven kérdezte azt, hogy a legközelebbi vonat mikor indul vissza Kétegyházáról, kiment a folyosóra s magával vitte a bőröndöt is. Kétegyházán leszállott a gyorsvonatról. A vonat több percig vesztegelt az állomáson s Katonáék megfigyelhették távolból is a gyanús külsejű idegent, aki mikor észrevette a szolgálatba kivezényelt csendőröket, megkerülte a gyorsvonatot s a pályaudvar külső részén tette le bőröndjót. A különös utas lakatalaku szakállt viselt s ez és feltűnően bus arckifejezése volt éppen az, ami figyelmessé tette reá útitársait. Egy-két percbe került, amíg József főherceg szalonkocsiját lekapcsolták a gyorsvonatról, amely tovább folytatta az útját. Kétegyházán eltűnt az idegen. Hogy merre ment, azt rem tudja senki Több, mint valószínű, hogy a trónörö- * kös ellen itt kísérelték volHa meg a merényletet, amely szerencsésen meghiúsult. >döay" táviratai sá2ban. ''odása azt mfli filé-