Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1907-12-01 / 95. szám
8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY jnvédek ,között. A de/S fogja most kijelölni honvédeket, akiknek a oöl részt juttat, zsóg az kéri a vármegyédé nas-körösi vashidat vegye utat ugyanis, amelyen ez a szik, a törvényhatósági uthálóitték fői s igy az öcsödiek kiis indokolt, •sházán egy nagy produkciókéul seprőgyár működik. Ennek a .ak T a f f 1 e r Jakab a tulajdonosa, nost aziránt folyamodik a megyé, hogy ipartelepét anyagilag is tá-ogassa a vármegye. Megyebizottságunk tagjai nyilván átértik az uj vállalatok támogatásának szükségét s bizvást hisszük, hogy Taffler Jakab kivánsága is meghallgatásra talál. Egy gyulai ügy is elbírálás alá kerül. A derék gyulai városatyák ugyanis megtagadták annak idején a városi tisztviselők lakbéremelés iránti kérelmét. Okoskodásuk nyilvánvalóan az volt, hogy ha tisztviselő nem tud kijönni a fizetéséből, akkor ne legyen — ttsztviselü. Ezt a határozatot dr. K o v á c s Károly főorvos és társai megfelebbe*ték s a vármegyei közgyűlés méltányos tagjai bizonyára nem azonosítják magukat a derók városatyák felfogásával. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága a fogyasztási adóknak az egyes városok részére leendő átengedése tárgyában irt föl a törvényhozáshoz s határozatát megküldte Békósrármegyének is. Ezt a megkeresést szin tén a decemberi közgyűlés veszi tárgyalás alá s valószínűleg pártoló határozatot hoz. Gyula város ügyeiből 1 : > gvj.. *>tt tisztikar. Most-fáj n* dk Gyula város képviselőtestületét decemb.^ hó első h eteiben közgyűlésre • "ohivni dr. Lovich »<i.'n özgyülés lesz hiköltségelőirány. \r város életút a hemeghü ciá•ík Ezzel szemben az 1908. évi költségvetésből azt olvassuk ki, hogy akik megszerkesztették azt és akik a szerkesztés munkájára felügyeltek, nemcsak a kellő szaktudás alapjain állottak, de a város jól felfogott anyagi érdekeit sem tévesztették szem elől, sőt épp az a szempont vezérelte őket nehéz feladatuknak teljesítésében, hogy a régi idők bűnei folytán keletkezett pénzügyi nehézségek mielőbb megoldást nyerjenek. Annál sajátságosabb és visszatetszőbb tehát, hogy a gyulai érdekeket szolgáló újság hasábjain épp e felelősségteljes törekvésnek ideién olvasunk olyan disszonáns hangokat, amelyek nagyban alkalmasak arra, hogy a bizalmatlanság színében tüntessék föl Gyula város derék tisztikarát. Laptársunk éppen a költségvetést és annak is éppen a legreálisabb rovatait szedi apróra s jobb ügyhöz méltó buzgalommal azt igyekszik kimutatni, hogy a bevételi rovatban feltüntetett összegek nem folynak be biztosan, de a kiadás tételei bizonyára áthágják az előirányzott őszszegeket. Nagyon természetes, mindezt nem teheti másképp, minthogy a város tisztikarát rossz gazdálkodással vádolja meg. Gyulai laptársunk szőrszálhasogató s minden indok nélküli cikkére egyáltalán nem fordítottunk volna figyelmet, ha nem tudnók azt, hogy a Dutkayrezsim idején lelkiismerete nem buzogott ugy a figyelem miatt, mint most, amikor' egyáltalán nincs szükségünk sem az aggódalmaskodásra, sem a bizalmatlanságra Legkevésbbé látjuk pedig szükségét annak a komoly formában pertraktált észrevételezésnek, melylyel a tagadhatatlanul tulmagas pótadó indokait kutatja. A községi pótadóval fizetendő hiányt 204.000 koronában tünteli föl az 1908. évi költségelőirányzat. Ez — kétségtelen — tekintélyes összeg. De elfelejtette a gyulai laptárs, hogy ebből az összegből az adósságok törlesztésére 145.000 korona esik. Ez a tény pedig ahhoz a konklúzióhoz vezeti a szemlélőt, hogy ha Gyula városnak nem lenne adóssága, akkor 58—60.000 koronát fedeznének pótadóval csupán. Vagyis a mostani 100 és egynehány százalékos pótadó 30 a/ o-ra csökkenne. Miért nem nyitotta meg észrevételezéseinek csatornáit derék laptársunk akkor, amidőn következetesen megszavazta a képviselőtestület ezeket az adósságokat ? Az események közvetlen I: felségében élő újságtól elvárja a közvélemény, hogy necsak az eső után vegye észre a sárt, hanem már a potyogó viícsöppek idején konstatálja azt, hogy vei. .an sár lészen és sár van. Gyula város ezidőszerinti tisztviselői a fáradhatatlan ós lelkiismeretes kötelességteljesitésnok az ügyét szolgálják. Abban a labirintusban, melyet egy bűnös múltnak feúiletessóge teremtett, •afc kedvval, galommal és rátertiséggei calúlh. tjáiv meg Ariadné fdaa. És Ka :., \özvélemónyt mesterségecékzatosáa e derék tisztviselők elien ' \k egyesi: hangolni, könnyen rti-ühetik, hogy ambíció csődöt mond s akkor a kákán is csomót kereső laptársunk előállhat majd eszméinek kincses tárházával. Ma azonban nem indokolt ós nem lelkiismeretes dolog kifogásolni a szorgalmat, a helyes, reális munkát és a lelkiismeretességet. Mert a tapasztalat igazolja, hogy a korholás köpenyegébe bujtatott jóindulat is visszafelé sülhet el . . . i Ugrón Gábor és a parasztpárt. ; Egy kis becsületügy. i Sommásan adott pofonok. Békéscsaba község országgyűlési képviselője, dr. Pető Sándor, az elmúlt szombaton interpellációt intézett a belügyminiszterhez a csabai „Népegylet ellen folyó hatósági vizsgálatnak kérdésében. Pető Sándor dr. a „Békósmegyei Közlöny"-bői értesült arról a miniszteri rendeletről, amely felfüggeszti a „Nópegylet" működését s interpellációjában kifejezést is adott abbeli álláspontjának, hogy bár hivatalos értesülése a dologról nincs, a „Békésmegyei Közlöny" híradását hitelesnek kell elismernie, aminthogy azt hiteles forrásból is vettük. Pető Sándor dr. mindazonáltal tulszinezte ezt az ügyet s már arról beszélt, hogy az egyletet fel is oszlatta a miniszter. Ehhez az állásponthoz képest kidomborította azt, hogy a csabai nép kiválóan gazdag honfiúi erényekben s hogy azok a lapelkobzások, melyekkel az ügyészség a már megszűnt ,.Paraszt Újságot" tönkretette — nem voltak indokoltak. Ennek az interpellátiónak kapcsán Ugrón Gábor többször közbeszólt s közbeszólásaival azt jellemezte, hogy a „Paraszt Újság" izgatott s hogy a „Népegylet"-ben meg ijem engedett dolgok folynak. E közbeszólásokra ÁchimL András a „Budapesti Napló"-ban válaszol most s nyílt levelében ezeket mondja újonnan : „Ezen interpelláció közben te nagy, dicső, szeplőtlen, első osztályú hazafi, sértöleg odakiáltottál képviselőnk felé, hogy mink „bujtogattunk, lázítottunk" és hogy „darabont-szövetségesek" vagyunk," kivált pedig Áchim L. András. Hozzászoktunk a mai időben ugy a k ikeresztelkedett faj magyar, valamint az összes analfabéta panama-lovagoktól, hogy az immunitás gyászos köpenyege alól az ország becsületes, nekik dolgozó ós őket, a heráket fentartó népet, embereket gyanúsítsák, sértegessék, . rágalmazzák. De téged, a nagy és furI fangos szikelyt, mink se sorozzuk a I buták közé, mert hisz láttuk, eléggé okoj san és ügyesen táncoltattad tuog a nagy I bankügyed tárgyalása alkalmával a sok ügyvédet ós vádlóidat. Mégis hogy valótlan dolgokkal gyanusitoda ParasztBékéscsaba, 1907. dec. 8. pártot ós engem, ebből azt kellene levonnunk, hogy ugy az, aki neked ezen aljas vádakat besúgta a Paraszt-pártról és a Népegyletről meg rólam, valamint az, ki becsületes dolgozó népet bizonyíték nélkül gyanúsítani, rágalmazni és sértegetni merészíi, az immunitás berkeiből, az mind alávaló, gyáva himpellér és tekintse magát tőlem a mai naptól fogva pofonvágott kreatúrán a k " Folylalása is van a nyilatkozatnak, de ez a rész nem érdekelheti a megyei olvasót, aki bizonyára tudja azt, hogy nem Ugrón, hanem az ügyészség emelt a „Parasz Újság" ellen izgatás cimén vádat s hogy a „Népegylet" ügyét sem Ugrón, hanem a hatóság vezeti. A megyei orvosok és a gyulai munkáspénztar. Még egy nyilatkozat. A békásmegyei orvosok ós a kerületi munkásbetegsególyző-pénztár között támadt konfliktus még mindig nem akar a békés megoldás stádiumába jutni. Az ellentétek nem simulnak s a pénztár makacs ellenállása meghiúsít minden közeledő lépést. Mult számunkban egy nyilatkozatot tettünk közzé, mely a pénztár álláspontját látta el körvonalakkal. Ez a nyilatkozat arra volt szánva, hogy a közönség hangulatát irányítsa. Most dr. W a 11 f i s c h Ferenc, községi orvostól kaptunk egy nyilatkozatot, amely viszont az orvosok igazai mellett szól. íme: A „B. K."-ben a munkásbiztositópénztár titkárától egy cikk jelent meg, mely hangulatot kiván kelteni a pénztár eljárása mellett s az orvos-szövetség ellen. Én, anélkül, hogy vitába bocsátkoznám a cikkíróval — mert hisz' ezt a kérdést nem lehet hirlapilag megoldani — tárgyilagosan a következőket jelentem ki, helyt állván minden áliitá—, somért: K ütk pontja van az orvospénzt. íri kérdnek. Az egyik a szabad orvos-váías? fás, a másik a tagonként 6 koronás évi„orvosi dij. Árai a jzabad orvos-választást azt a legtá /ol abbról ser.* értelmezzük úgy, nint a^ a cikk feltüntetni igyekszik. Mert í i e" ! : felel meg a tényeknek ama llitás, „nem a tagok választhatják meg orvosukat, hanem az orvosok szövetkezete jövedelemmel biró .orvosokat szándékszik oP»Q?i szolgálatra kijelölni, korlátolt számban • rántsem igy áll a dolog, ha£i em a \ vetkezőképpen: Az orvos «.'..>. "• ; 3vi június havában megkeres.'s,"V > 80 orvosát, hogy közülök kik voLÍfrak hajlandók a pénztári orvosi fun.ciók ellátására. Kötelezőleg vállalko/ n teendőkre jelentkezett 63 orvos közül tehát dús válas/.tékuk vt tagoknak. A megye összes orvo ( mázsás terhet és cipelte addig g, ahol a hozzá hasonló sápadt í égre bámultak, hogy egy kis jon, amely lehűtse a tulkorbáft. .. 1 megeredt, az eső ... kip kop p . . . A tenger pedig lecsön'>k megim dolgoztak és sóhajIrta); VérUwy G.ynia. Békésmegyei Közlöny" e.-edeti tárcája. I. Este. • tudja mióta ülnek már egy-it. A leány lehajtott fővel varropedig nézi :tz egymásba fo•i, is ülne itt egyébért, az öreg nén ;, >l.hozott könyvből •cevel * t az fol(Ott Matok, ról, — Hallgasson ide, hadd mondom el az egész dolgot, ugy, ahogy történt. — Nem akarok hallani semmit az egészről. Maga csinálhatja azt, ami tetszik, semmi közöm hozzá. — Van köze, hiába akarja tagadni. Van köze hozzá, mert . . . — Mert? — Mert szeret. — Szeretem? Honnan tudja? — Óh, hiszen maga mondta De hányszor, hányszor. Emlékezzék csak vissza azokra a lázas szavakra, amelyekkel fogadott, mikor betegségem után először láttam .. . emlékezzók csak vissza, h >gy adta a váratlan öröm ajkára azt a szót, amit ugy titkolt eddig . . . emlékeznél; vissza arra a lángoló, forró csókra. — Játék volt. • — Nem igaz ! - Csak jobban tudom, mint maga. Láttam, hogy szerelmes belém, hát meggondi íatlanul én is ugy mutattam, mintha az volnék. Játék volt, meggondolatlan bolond játék, ne haragudjék érte. Köszönöm, hogy legalább őszinte volt. " :ja meg az Isten. A küszöbről még egyszer visszanéz, hátha. I íány szól még valamit. De ez neü - ólt, lehajtotta fejét a varrásra s öltögetott szorgalmasan és csak mikor a fiatal férfi kiment, akkor vetette fel lángoló arcát — s reszkető, imbolyhó lópekkel átment a másik szobába s letérdelt, fűt tös fejét az öreg néni ölébe hajtva, agy zokogta: — Ug\ e jobb igy? A koldusoknak a. • való" . szerelem. S mintha a szegényes szoba minit i b ; da s a szomorú e;ste néma hangulat gazat adott volna ennek a boldogtalan gyermeknek, akinek rászállt az este —anélkí'ü, hogy v. t . mosolygó, derült reg,: Ir ért Volna, .v H. A jegyesek Az utolsó este. Meg egy rövid éj s azután odaállatta a pap <:!e, elmondani az esküt, mely egy egész életre fogja őket, összeköti' A szép leány ott ült a zc ngora mellett, Chopintől játszott valami baccarollet. Az első hangok a csöndes, néma vágybeii boldogságról rengtek, majd mind szilajabb lett a zene hangja, az ütemek káprázatos hangvegyüléke elragadja a játszót s lázas, kipirult arccal futtatja fehér ujjait ,a fehér billentyűkön — s mikor elvégezte, félig mámorosan fénylő szemekkel, dobogó szívvel ós csókra vágyó ajakkal fordul a mellette ülő férfi felé, aki egykedvű, buta mosolygással kérdezi: —- Elfáradt, kedves? Azután magához öleli szép jegyesói s mig az először szerető szive egész tüzét odacsókolja az ajkaira, ez is megssókolja őt, ugy, amint már előtte nagyon sokakat megcsókolt — s aztár némán, csendesen ni tovább A leány ugy szeretné kitalálni i férfi gondolatait. Vájjon mit gondolhat e az első igazi csól «á> i. S > nézi a férfi arcát bvtból br szemeiből, igazi, tiszta boldogságot ol vas ki s felizgatott képzelete * színeivel színezi a jövőt. És a férfi? Azon tépalődik, hozományból tulajdo kép marad, ha az adóssá *ait "
