Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-11-17 / 91. szám

Békéscsaba. 1907. nov. 17. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békésmegyének, ahol borosbrinduszféle alakok készítették elő a talajt a behódolásra. Visszaemlékezhetünk mindannyian, hogy a fekete március idusán sehol sem volt megengedve a szokásos hazafias ünnepeknek megtartása. A kaszinókban, körökben csak bújva jöttek össze az emberek. Sok helyütt még a nemzeti szinü lobogót sem merték kitűzni s ha az utcán két ember beszélgetett egymással, mindjárt mellettük ál ott a csendnek kakastollas katonája s konspirációt sejtvén, „feloszlásra" hivta fel a beszélgetőket. Ebben a rabszolga-világban és éppen március 15-én tartotta meg a békéscsabai Csirkepiac-téren alakuló gyűlését •<- „Paraszt-párt". Mi önkéntelenül is mag-j^rázatot kerestünk arra a kapcsolat? a, amely e gyűlés összehívói és a darabont-kormány között fennáll s különösnek tetszett, hogy amig más hazafias gyülésezést halálos bűnnek tekintenek, addig a paraszt-párt fennen dicsőíthette népmegrontó elveit. Ekkor kezdett gyanú érlelődni mindenkiben s ekkor kezdték suttogni azt, hogy a „paraszt-párt" megalakítását Kristóffy József sürgette és fizette meg. Ami akkor csak gyanú volt, azt ma a „Nemzeti Aliam" — kétségtelenül Iliteles forrásokból szerzett információi alapján — tényként irja meg. A „N. Á." nyíltan kijelenti, hogy a paraszt-párt valóban Kristóffy pártja s hogy vezető elemei nyíltan dicsekednek Kristóffj^ urnák bizalmával. Az összeköttetés közöttük oly élénk, hogy minden héten jelentés érkezik Kristóffy Józsefhez a párt vezetőinek tevékenységéről s akciójuknak sikeréről. Megemlíti a „Nemzeti Állam" azt is, hogy a darabontok országos akciót akartak indítani a radikális-párt megalakulása érdekébe?, de mert kísérletük már Sopronban is csúfos kuda^-^al végződött, az akciót abbahagyták. A darabontok legerősebb talaja Békéscsabán van, irja a „Nemzeti Állam". Itt készítik elő a terveket és innen ' dul ki minden sikertelen erőfeszítés, mert ez a nép legkönnyebben vezethető tévútra. Ha valóban ugy áll a helyzet, mint ezt a „N. Á." tudni véli, akkor talán megérjük még azt is, hogy Kristóffy József becses öiiszteleilenségét még fáklyásmenettel is készek volnának a csabai hivek fogadni. A kereskedelmi esti tanfolyamok megnyitása. Külön tanfolyam a nőknek. A csabai kereskedők esti tanfolyamának rendezésére alig három hét előtt megindult mozgalom immár a megvalósulás stádiumába juttatta azt a nemes eszmét, amely olyan kulturális intézmény létesítéséhez vezetett, ahol társadalmunk egyik tekintélyes osztálya, a jövő kereskedői, a mai kor követelményeinek megfelelő theorelikus kereskedelmi ismeretekben tájékozást szerezhetnek. Péntek este fél 9 órakor nyílt meg ez a tanfolyam szép ünnepély keretében a ker. tanonciskolában. Fábry Géza tanfolyam-igazgató megnyitó-beszédében örömmel üdvözölte a jelenvolt hallgatókat s egyben kiemelte, hogy ezen intézmény, mely a/, önálló kereskedők emberszéreteie' <

ss áldozatkészsége folytán jött létre ily rövid idő alatt, csakis azon esetben fogj \ a kivánt gyümölcsöt meghozni, ha a hallgatók ambíciójuk, kellő akaraterejük s nekik eleve imputált komolyságukkal segítségére lesznek az előadói karnak, akik mindent el fognak követni a közjó s az ismeretek gyarapítása érdekében. Végül köszönetet mondott a felügyelő bizottság jelenlévő tagjainak eddigi működésükért. A szép beszéd után Rosenthal Ignác felügyelő-bizottsági elnök vázolta röviden a tanfolyam keletkezésének motívumait, egyben egyenként bemutatta az előadókat, kik közül előbb Kéri József községi számvevő, utána pedig Herczog Henrik dr., majd Dumaj e c z Mihály ker. levelező mondottak rövid beszédeket, kérve a beiratkozott hallgatókat, hogy nehéz munkájukban az előadások szorgalmas látogatása és azok figyelmes hallgatása által legyenek segítségükre; kifejezést adtak azon reményüknek is, hogy annak idején a kellő eredmény fogja koronázni működésűket. Végül Rajz Jenő közraktári igazgató s a felügyelő-bizottság jagja buzdította a jelentkezőket, különösen hangsúlyozta a jelen kor nehéz megélhetési viszonyait, melyek kétségtelenül megadják a tanfolyamnak létjogosultságát, ahol alkalom nyílik egy társadalmi osztály tudási vágyainak teljesítésére. Rajz beszédét lelkesen megéljenezték, mire a megnyitó-ünnep, amelyen Fábry Géza, Rosenthal Ignác, Weisz Miksa, Klein Gusztáv, Wallerstein Mózes, Fischer Salamon, Rajz Jenő, Deutsch Mór voltak jelen, — véget ért. Megemlítjük itt még, hogy a megnyitást megelőzőleg a felügyelő-bizottság gyűlést tartott s elhatározta, hogy a n ő k részére külön tanfolyamot nyit. azon esetben, ha legalább tizenöten jelentkeznek. Erre nézve már a mai napon felszólítás ment egyes szülőkhöz, hogy Deutsch Mór tanfolyami pénztárnoknál leányaikat beírathatják. A női tanfolyam december hó 1-én kezdődne s tart jövő évi junius hó l-éig. Tananyag ugyanaz, ami a férfiaknál, azonkívül, mint rendes tárgy, a levelező-gyorsirás is előadatni fog. Tandij egész évre 30 korona Jelentkezéseket e hó 22-ig fogadtatnak el. Még mindig Körösladány. Scrok a jegyzőválasztáshoz. Két felebbezés. Körösladányból ujabb hir érkezett tegnap Ez a hir azt közli velünk, hogy a derék magyarok még a most lefolyt választásnak eredményébe is csak aagynehezen tudnak belenyugodni. Ha meg is történt a választás s ha akadt is szavazó, meg többség, hogy az elhalálozott főjegyzőnek helye árván ne maradj orr tovább azért még mindig van okuk a karösladányiaknak a panaszkodásra és a zsörtölődésre. Az október 30-án Bácsi Dani füzesgyarmati jepy/ő győzelmével végződött körösladányi jegyzőválasztás ellen a törvényes határidőn belül — mint nekünk írják — két febbezés is adatott be. Az egyiket az érdekelt község polgárai — köztük több községi képviselő — adták be. A felebbezők tizenegy olda'ra terjedő beadványukban, melyben részletesen tárgyalják Csánki Jenő főszolgabíró eljárását, kijelentik, hogy nem Sebők Ferenc nem jelölése vagy Bácsi Dani megválasztása miatt, hanem egyedül a főszolgabíró eljárása ellen emelik fel tiltakozó szavukat és kérik a törvénynyel össze nem egyeztethető eljárás szerinti választás megsemmisítését. A másik felebbezést a jelölésből kizárt Ötvös Károly biharudvari jegyző adta be, erős kritika tárgyává tévén szintén a főszolgabíró eljárását. A főszolgabírónak a közelgő tisztújításon kibuktatására is erős akció indul meg közelebbről. A felebbezők remélik, hogy e választást épen ugy megsemmisíti ha nem is a megye, de a közigazgatósági bíróság, mint a formailag szintén szabályszerűen lefolyt szeghalmi doktorválasztást, hol a semmisítő ok szintén a főbiró eljárása volt. A ladányiak felebbezósót ugyanaz irt , aki a szeghalmi doktorválasztás ellen annak idején beadott felebbezést Mi élénk figyelemmel kisértük annak idején a ládányi választást, de a főszolgabírónak ténykedésében ezúttal igazán nem fedeztünk föl semmi megrovásra érdemes sajátosságot Csánky Jenőnek meggyőződése az, hogy eljárása helyes és törvényes alapon álló volt. A második pályázat kiírását azonban vitathatónak vallottuk mi is. Mindenesetre érdeklődéssel nézünk az ügy fejleményei elé s épp igy a szeghalmiak azon törekvése elé is, amely Csánky Jenőnek kibuktatására irányul. Csánky Jenő képzettségéről és rátermettségéről meg van a mi véleményünk, amely veszteségnek mondaná az ő tá- j vozását. Da arról is értesülést szerez- , tünk már, hogy a függetlenségi párt is Csánky-ellenes ós igy a ladányiak és szeghalmiak alighanem célt érnek. Mezőgazdasági és ipari kiállítás vármegyénkben. Békésmegye produktumai. Annak a megbecsülhetetlen akciónak, amelyet vármegyénk gazdasági egyesülete a kiállítások és állatdijazások rendezése tekintetében kifejt, kétségtelenül a Békéscsabán jövő évben megtartandó mezőgazdasági és ipari kiállítás lesz a koronája Hosszú, fáradságos és szakszerű előkészületek segítették ennek a kiállításnak ügyét abba a stádiumba is, amelyben ma látjuk és amely bár nincs jelentőségteljes kihatással az erkölcsi sikerre, azért mégis a legfontosabb stádiumnak tekinthető, mert ettől függ a kiállítás rendezése is. A Gazdasági Egyesület vezetősége most anyagi támogatás folyósításáért fogja megkeresni a földmivelésügyi kormányt és mindazon erkölcsi tekinteteket, amelyek egy mezőgazdasági és ipari kiállítás rendezését anyagi támogatásukkal ezelőtt is elősegítették. A magunk rés érői kétségtelennek tartjuk, hogy a kiállítást nemcsak a földmivelésügyi kormány, nemcsak az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, nemcsak a vármegye törvényhatósága, hanem maga a község is támogatni fogja. Hamarosan bajos volna meghatározni azt a fontos érdeket, amelyet ez a kiállítás szolgálni fog. De könnyű feladat előre megjósolni azt az á'dásos eredményt, amelyben a kiállítás folytán részünk lesz Ez a speciálisan megyei jellegű kiállítás össze fogja hozni vármegyénk iparát és mezőgazdaságát és a mindenesetre értékes kollektiókból azt a tapasztalatot merítheti majd a szemlélő, hogy a hangyaszorgalommal és buzgósággal összegyűjtött anyaghalmaz Békésmegye mezőgazdaságának ós iparának kiváló fejlettsége mellett tanúskodik Különös gonddal törekednek a kiállítás rendezői máris arra, hogy a békésmegyei háziipar termékeiből teljes és hiánytalan kollektiót állithassanak össze. E tekintetben nagy súlyt fektetnek Békéscsabára, ahol legkivált szőttes munkák mesterségében vitte a gyakorlottságot művészi tökélyig a nép. Akik visszaemlékeznek még a tulipán-szövetség téli kiállítására, azoknak nem kell különj is hangoztatnunk, hogy a háziipari-csoportban alighanem ez lesz a legértékesebb rész. Mindenképpen szerencsés gondolatnak tartjuk e kiállítás eszméjét sióképpen azt, hogy Békéscsabát jelölték ki helyéül. Békéscsaba forgalmi gócpontja a vármegyének, ahol a megyei polgárok tevékenységének élete lüktet, ahol a forgalomnak vérkeringését minden időben figyelhetjük és amely leghozzáfórhetőbb helye a vármegyének. Ez a körülmény kétségtelenné teszi, hogy a kiállítás látogatottsága rendkívül nagy lesz s igy az erklöcsi ós anyagi siker előfeltételeit is biztosítottaknak látjuk. Az anyagi erőforrások megteremtéséről mér a legközelebbi napokban gondoskodik a gazdasági egyesület vezetősége. A kiállítás ügyével egyébként a legközelebbi választmányi ülés is foglalkozik s ekkor behatottabban megvitatják majd az előkészülettel kapcsolatos teendőket. A szeghalmi tanoncpénzek. Utóhangok egy főszolgabírói jelentéshez. A közigazgatási bizottságról szóló tudósításunkkal kapcsolatosan megirtuk, hogy Csánky Jenő főszolgabíró feljelentést tett Arató Lajos szeghalmi iparostanonc-iskolai igazgató ellen azért, mert Arató Lajos állítólag külön díjazást is követelt a tanoncok oktatásáéra s hogy ezekkel a jogtalanul szedett dijakkal csak az ő felszólítására számolt el Arató. Erre a híradásra vonatkozólag tegnap nyilatkozatot kaptunk Arató Lajostól s mert egy ember meggyanusitására volt alkalmas az a főszolgabírói jelentés, készséggel helyet adunk Arató nyilatkozatának, amely itt következik: „A f. hó 14-én megjelent Békésmegyei Közlönyből olvastam, hogy Csánky Jenő főbiró azon jelentést tette ellenem a kir. tanfelügyelősóghez, hogy én a tanoncok mestereitől külön iskolai díjazást követeltem és a beszedett öszszegekkel az ő felszólítására számoltam el. Ezen főbírói jelentés nem felel meg a valóságnak. Az igazság ez: a szeghalmi ipariskola 1903-ik évben nyit' tátott meg s az időtől kezdve mindegyik igazgató - persze ugy az ipariskolai felügyelő-bizottság, valamint a képviselőtestület határozata folytán — szedte az évi 2 korona beirási dijat a tanoncoktól. Mikor igazgató lettem, én is szedtem 1906-ik évig, mert soha semmiféle hatóságtól ellenkező rendeletet nem kaptam. Az 1906-ik évben a felügyelő-bizottság a beirási dijat eltörölte s azóta nem fizetett nekem sem tanonc, sem mester egy fillért sem. Hogy pedig 1906. év előtt minden igazgató jogosan szedte a 2 korona dijat, annak legfőbb bizonyítéka az éven, int elkészített és jóváhagyás végett beküldött költségelőirányzat, mely a felsőbb helyről minden évben aláírva és helybenhagyva leti vissza küldve, — már pedig azon költségelőirányzat mindenikében szerepel 60 -80 korona bevétel beirási-dij vagy tandij címen. Ezek tehát világosan bizonyítják, hogy jogtalanul egy fillért sem követeltem soha sem tanonctól, sem mestertől. Az 1906. évben a felügyelő-bizottság elhatározta azt is, hogy az előző évben fizetett dijakat adjam vissza a tanoncoknak. Ki is hirdettem közöttük, de csak egyetlen egy vette visza 2 koronáját, mivel a több nem jelentkezett, a pénzt a akkori elnök — de nem a főbírói — utasítására befizettem az ipariskola pénztárába, sőt még többet fizettem be, mint kellett volna, mely a vizsgálat alkalmával bebizonyosodott. Ezeket tartottam szükségesnek az igazság érdekében elmondani. Arató Lajos, iparisk. igazgató. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Horvát komédia. A képviselőház tegnapi ülésén újból felszínre kerültek — természetesen botrányos jelenetekkel fűszerezve — a horvát okvetetlenkedések. Minden jel arra vall, hogy a technikai obstrukció eszközeit veszik már elő a horvátok, akiket tegnap súlyosan inzultált a jogos felháborodás. Návay Lajos alelnök fél 11 órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Az elnöki bejelentések után elrendelte az elnök a vámtarifa cimére a szavazást, amelynek megtörténtével azt konstatálták, hogy igennel 120, nemmel 22 képviselő szavazott. Távol maradt 306 képviselő. A szavazás eredményeképpen tehát az eredeti cimet fogadta el a Ház. Ezután Budeszavljevics Bude, Babics Lyubo és Mazurán Bodeszláv szólottak hovátul az első szakaszhoz. Zagorác horvát képviselő külön indítványt nyújtott be s azt horvátul kívánta megindokolni, de mert eltért a tárgytól, az elnök megvonta tőle a szót. Zagorác nem akart leülni. — Cudarság! Szemtelenség! Ülj le! Hangzott föl a bal padsorokból a kiálltás. Zagorác leült, de nyomban utána felállott és 20 képviselő aláírásával névszerinti szavazást kért. A felháborodás ekkor elementáris erővel tört ki. — Disznó! Semmirekellő ! Be'renc ! — fakadtak ki a képviselők. Návay elnöknek el kellett rendelnie a szavazást. 122 igen szavazattal szemben 15 nem szavazat volt s igy a Ház elvetette Zagorác indítványát. Ezután a második szakaszhoz kezi dett beszélni Surmin György, akitől ' az elnök megvonta a szót. Utána PoI povits Dusán állott föl. Popovits hal; kan kezdett beszélni s az elnöki fi| gyelmeztetésre közelebb jött. Az al: kotmánypárt padsorai felé ment, hogy | onnan beszéljen. Horvát képviselő-tári sai nyomban követték, amire Nagy | György igy fakadt ki: — Mennek, mint szamár után a ; birkák! . . . Návay Lajos elnök rendreutasítja j a közbeszólót. Az ülés 3 órakor ért véget.