Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-11-14 / 90. szám

Békéscsaba, 1907. nov. 14. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 ámde az erre vonatkozó vármegyei főorvosi jelentés nem tünteti föl olyan veszedelmesnek az állapotot, amint mi ezt egyes orvosoktól hallottuk. A tifusz álval meglátogatott községek között Békéscsaba foglalta el e híradások szerint az első helyet. Ama tudósításunknak alapját, hogy a csabai halálozásoknak 40 percentjét hagymázas betegség okozza, szintén egy illetékes tényezőnek információjára lehet visszavezetni. Ugyanis nemrégiben alkalmat találtunk arra, hogy a tifusz állitólagos terjedése tekintetében kérdést intézzünk dr. Szondi Lajos járásorvoshoz, aki a halálozások számarányában 40 százalékot jelölt meg tífuszos halálesetekül. Szondi Líijos dr. szerint ujabban kilenc tífuszos megbetegedés történt s a baj járványszerü fellépésétől lehet tartani. Reisz Miksa dr. községi főorvos teljesen hibásaknak mondja ezeket az adatokat. Békéscsabán — mondja Reisz — ezidőszerint 11 tífuszos beteg van. Ezek közül négy belvárosi ember, a többi pedig tanyai. A tífuszos betegeknek száma azonban semmi esetre sem bizonyít amellett, hogy e betegségnek járványos jelleget tulajdonítsunk. Más esztendőkben is előfordult ez a betegség, nem kisebb mértékben, mint most, — egyáltalán sem mondja azt, hogy rendkívüli óvintézkedéseknek megtételével rémítgessék az orvosok a közönséget. Az összes ez évszaki tifuszbetegek közül csupán kettő halt meg. Ez a szám tehát abszurdumnak mondja azt, hogy a halálozások 40 százalékát tifusz okozná. Csaba község többi orvosainak nyilatkozatai is Reisz Miksa dr., községi főorvosnak álláspontját fedik. Eszerint tehát nincs miért félnie a közönségnek attól, hogy ez a súlyos hevenyfertőző baj veszedelmes járványba csapott volna át. Az óvato&dág sonban kétségtelenül indokolí, bárha nem is vagyunk kitéve annak, hogy járványos jellegű tifusz veszéjyezísíi az egészségünket. Békásmegyei választások. Korteszsibongás és egyenetlenségek. Még csak hat nap választja el vármegyénk választó-polgárságát attól a jelentős délutántól, amidőn alkotmányos jogainak gyakorlásával uj tagokat küld a megye parlamentjébe Kétségtelennek tartjuk, hogy akiket állampolgári jogokkal ruháztak fel törvényeink, azok nagyrészben tudatával is vannak kötelességük fontosságának. De mégse hisszük, hogy ferde jelenségek ne tolakodnának elő a végeredményben s legkivált Csabán vagyunk elkészülve arra, hogy furcsaságaink s jellegzetességeink e választási határnappal kapcsolatosan szaporodni fognak. A csabai jelöléseket napokkal ezelőtt megejtették már. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a jelölők minden személyes érdekre való tekintet nélkül teljesítették kötelességeiket. De azért mégsem szabad elfelejtkezniük a választóknak arról, hogy az elmúlt ciklusban is sok olyan embert küldtek a megyebizottságba, akik sok esetben személyes olgaik következtében, de még többör kényelemszeretet miatt, maradtak ?ol a megy egy ülésekről. Az összes községek közül Békéstba küldi be a legtöbb megyebizotttgi tagot. Békéscsaba tehát döntő sulylyal irányithatná a vármegye és a közgyűlési terem ügyeit, ha a beválasztott negyebiipttsági tagok mindig kellő •-.záiíJbau* vennének részt a közgyűlésekéi N

Tom itai'juk azonban bevallani, ho.. idtt • választott tagunk, akit csupáü i főiéi :uit installáló közgyűlésen láttunk a törvényhatósági bizottság közgyűlési termében. Mindezekre tekintettel kell lennie \ , sztó-közönségnek. A korteskedj legélénkebb hullámait is Békéscsabán figyelhetjük. Itt két párt— a paraszt-párt ás az egyesült pártok — küzd • ná-,sal A mi tapasztalataink szerint e '.yesült pártok jelöltjei kerülnek be wilsalyban, jóllehet, hogy a másik tábor minden felhasználható eszközzel megbontani igyekszik a jelöltek és a pártvezetők közötti egyetértést. Gyulán is élénk korteskedés folyik. Itt a gazda-elem akar vezető-pozicióhoz ütni s törekvésük alighanem eredmélyes is lesz. Gyulán meglepetések is Ménnek majd, amennyiben kibuktatják «sztók azokat a kvalifikált elemeket, akiket nem tartanak alkalmasnak a megyebizottsági tagságra. Többi községeinkben különösebb mozgalom nem észlelhető s igy csak Csabán és Gyulán van erősebb mérkőzésre kilátás. átirat Békésmegyéhez. A városok aktiója. Kié legyen a fogyasztási adó? A magyarországi városok aránytalanul nagy kötelességteljesitésével szemben az állam eleddig kevés ellenszolgáltatást nyújtott. Innen van, hogy ma már nem a vidéki centrumoknál, hanem magának az államnak vezezőfactorainál sürgeti a közvélemény az intenzív város-politikát, amelynek eminens feladata lenne az, hogy a városok bevételi forrásait gazdagítsa és ezeket a forrásokat állandósítsa. Városaink praktikus és a mai állapotokhoz simuló szakavatott vezetésétől azonban kevés eredményt várhatunk. Azok az irányzstok, melyek a bevételszaporulatokat óhajtják elérni, még nem szolgálhatják a városfejlesztés politikájának tökéletesítését a magában a törvényhozásban kell keresni azt a talajt, amelybe azt a politikát gyökereztetni szükséges, hogy áldásdus eredményeit kellő'éppeu kihasználhsssák. • A törvényhozás már 1889 ben kilátásba helyezett egy olyan teljesitményt, mely a leghatározottabban t?kinthetö a városok érdekeit istápolónak. Ez a teljesítmény azonban még ma is csak ígéret s abban áll, hogy a törvényhozás a városok pénzügyeinek r ndezését helyezte kilátásba. Ugyanekkor nyilatkozatok tétettek abban az irányban s, hogy az állam a fogyasztási 'adójövedelmeket teljes egészükben a városoknak engedi át. Kétségtelen, hogy ez a mód nemcsak a legalkalmasabbnak, de egyúttal a legcélravezetőbbnek is ígérkezik abban a nagy aktióban, mely a pénzügyi boldogulás elsőfeltételeit keresi. Ámde Magyarországon a iegkivételesebb esetek közé tartozik az, hogy az egészséges propozitiók törvényerőre emelkedjenek s igy nincs nagy okunk csodálkozni azon sem, hogy ez a terv még ma is csak az Ígéretek és és kevés értékű nyilatkozatoknak lomtárában porosodik." Veszprém város törvényhatósági bizottsága elérkezettnek látja már az időt ahhoz, hogy a még 1889. évben tett ígéretek megvalósítása érdekében országos mozgalmat indítson. A veszprémi törvényhatósági bizottság legutóbb (ártott közgyűlésén azt határozta el, hogy a fogyasztási adójövedelmek átengedése érdekében felir az országgyűlés képviselőházához s ezen határozatát pártolás céljából tegnap megkiildötte Békésvármegyének is. Kifejti ebben a feliratban Veszprém város törvényhatósági bizottsága, hogy a városok — átruházott körben — terhes állami feladatokat végeznek. Ilyen feladatok az állami adók kivetése, behajtása, az újoncozás, a közrendészet körüli teendők stb. stb., amely teendők azt kívánják, hogy a városok fölös számban tisztviselőket és más alkalmazottakat tartsanak. Ez rendkívül nagy megterheltetést ró a városokra, anélkül, hogy az állam e terheken könnyíteni igyekeznék. Méltányosnak ós jogosnak tartja tehát a veszprémi törvényhatóság azt a kérelmet, hogy az állam törvényhozási uton engedje át a fogyasztási adójövedelmeket a városoknak Nincs kétségünk az iránt, hogy vármegyénk nem fogja megvonni támogatását a veszprémi határozattól, mely minket is érint Itt tartjuk helyénvalónak megemlíteni, hogy a pénzügyminiszter a fogyasztási adók kezelésére vonatkozólag egy aradmsgyei esetnek kapcsán most az összes törvényhatóságokhoz egy rendeletet intéz, amely rendeletében a községi elöljáróságokat jelöli meg a fogyasztási adók kezelőjéül. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Horvát-dühöngés a képviselőházban. A képviselőház tegnapi ülésén botrányos jelenetek játszódtak le. Horvát atyánkfiai újból müfelháborodással vonták magukra a közfigyelmet s féktelenkedésükben még megfenyegetni sem átallották magyar képviselőtársaikat. Návay Lajos alelnök 10 órakor nyitotta meg az ülést s rátértek nyomban a vámtarifa folytatólagos tárgyalására. R a b o v á c Mirkó volt az első szónok. Horvátul kezdett beszélni, de mert folyton eltért a tárgytól, Návay megvonta tőle a szót. Rabovác dühö! sen csapott a padra s ököllel fenyegetőzött a magyarok felé, akik ekkor tömegesen közeledtek a horvát padokhoz. A horvátok rákiabáltak a magyarokra : — Hát ez a szólásszabadság? .. . No, majd másképp is beszélünk! A horvát féktelenkedés annyira kihozta türelmükből a magyar képviselőket, hogy minden pillanatban tettlegességtől lehetett tartani. Erre való tekintettel az elnök felfüggesztette az ülést. Szünet után Muacsevics Vazul, Zagorán Iván és Novoszel Mátyás dikcióznak ékes horvát nyelven. Návay alelnök rendre megvonja tőlük a szót. A horvátok dühöngenek 5 könyvekkel verik a padokat. Lorkovics Iván felszólalása után Szterényi József mutatta ki azt a sok merényletet, amelylyel Horvátországban támadnak a magyar állam egységessége ellen. Szerbia és monarchiánk. Azok a nehézségek, melyek a vámtarifa körül monarchiánk és Szerbia között felmerültek, még mindig fennállanak. Ezt igazolja legalább az a belgrádi hir. hogy ott minden pillanatban a tárgyalások megszakítását várják. Tegnap kormányválság hire terjedt el Belgrádban. Valószinü azonban, hogy a szkuptsinát fogják feloszlatni és vj választásokat rendelnek el. A kilépők. Élénk eszmecsere indult meg tegnap a képviselőház folyosóján a függetlenségi pártból kilépő képviselők magatartása felett. Ujabban azt a hirt kolportálják, hogy Molnár Jenő is kilép, de helyette visszatér Olay Lajos, aki kijelentette, hogy mert Polónyi nem tagja már a pártkörnek, ő haladéktalanul visszamegy. Polónyi tegnap küldte el lemondó levelét Kossuth Ferenchez. Vilmos császár utja. Berlini jelentés hozza hirül, hogy Vilmos császár a jövő hétfőn hagyja el Wriglet szigetét. London város ma nagy ebédet ad a császár tiszteletére. Kitüntetett osztrák gróf. Bécsből jelentik, hogy Bebel grófot, a volt német nagykövetet, Őfelsége tegnap a Szent István-rend gyémántos nagy keresztjével tüntette ki. « A forradalom. Lisszabonból érkező távirati jelentések adják hirül, hogy több ezred parancsot kapott a készenlétre. A kormány attól tart, hogy a katonaság megtagadja az engedelmességet. ÚJDONSÁGOK. -Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, sok helyütt csapadékkal. — A csabai templomépítés. A csabai római katholikus hívek uj templomának alapozási munkálatai serényen folynak. Az alapozási munkálatokkal ez év őszén már el kell készülni, hogy a téli hó ne szivároghasson be az alap téglái közé. Most a torony helyének alapozási munkálatain dolgoznak s ha az idő továbbra is ilyen kedvező lesz, a munkálatokat két héten belül be is fejezik. — Emlék a volt főispánnak. Hódmezővásárhely város tanácsa most készítette el azt az albumszerü jegyzőkönyvet, melyet a város törvényhatósága nevében emlékül nyújtanak át dr. Fábry Sándor volt főispánnak. A jegyzőkönyv azokat a beszédeket taitalmazza, melyek a főispán bucsuzása alkalmával elhangzottak, valamint a közgyűlés határozatát is. Az album oktáv alak s annak szövegét G ó b y Dezső városi tisztviselő irt; le gyönyörű rondbetükkel, kötését pedij Posztós Pál könyvkereskedő végz: plüssbársonyba, mig a cimlapot S z a t hm á r y Tihamér tanácsnok készíti a akvarell festéssel. — Közgyűlés a csabai mübutorgyárban. Az Első Magyar Mübutorgyár Részvénytársaság, szerda délelőttre közgyűlést hirdetett. Ennek a közgyűlésnek lett volna feladata a részvénytársaság zilált anyagi helyzetét illetőleg határozatokat hozni s dönteni esetleg a felszámolás kérdésében is. Az igazgatóság tagjai közül dr. E g y e d y Arthur ésLoewenf e 1 d Tivadar már kedden este Békés csabára érkeztek. A közgyűlést, amely V

212 órára lett összehiva, Egyedy Arthur elnöki megnyitója vezette be. Egyedy konstatálta, hogy a meghívó idejében közöltetett a lapokban, de konstatálnia kellett azt is, hogy csak hót részvényes jelent meg 241 részvény képviseletében s 101 szavazattal. A részvénytársaság alapszabályainak egyik szakasza szerint pedig csak akkor határozatképes a közgyűlés, ha legalább 20 részvénytulajdonos van jelen s erre való tekintettel a közgyűlést nem lehetett megtartani Az uj közgyűlést december 12-ikére, délelőtt 10 órára hivják össze. — Szarvas község költségvetése. Szarvas község jövő évi költségvetését a legutóbb tartott képviselőtestületi közgyűlés tárgyalta. A költségvetés szerint a közpénztári költségelőirányzat 150.757 koronát, a kiadás pedig 304.093 koronát tesz ki. Pótadóval tehát 153.336 koronát fedeznek a szarvasiak. A földadó után 14.696 koronát, az állami adók után pedig 111.565 koronát vetnek ki. A kórház és ápoldai pénztár bevételét 16.694 koronában irányozták elő. Ebben az esztendőben 184.650 koronát kellett pótadóval fedezni. — A Nőegylet közgyűlése. A Békéscsabai Nőegylet november hó 18-án (hétfőn) délután fél 3 órakor, a felsőbb leányiskola termében, tartja özvegy U r s z i n y Jánosné alelnöknő elnöklete alatt évzáró közgyűlését, melynek tárgyai: 1. Elnöki jelentós. — 2. Indítványok. — 3. Választmány, bizottsági tagok választása. — Megyei dijnokok nyugdija. Régebben említést tettünk már arról, hogy a vármegyei dijnokok a tisztinyugdijegyletbe való felvételüket kérték. A megyei tiszti nyugdij-választmány azonban elutasította egy ízben a dijnokok kívánságát, de a vármegye soványan dotált proletárjai újból bekopogtattak kérvényükkel. A miniszter is utasította a törvényhatóságot, hogy vegye még egyszer tárgyalás alá a dijnokok kérését, melylyel a legközelebbi ülésen foglalkozik most a tisztinyügdij-választmány. A választmány javaslatához képest fog aztán dönteni ez ügyben a törvényhatósági közgyűlés. — Müiparunk fejlődéséről. Minden iparág fejlődését örömmel tapasztaljuk, de különösen örvendünk akkor, ha annak az iparnak "az emelkedését láthatjuk, amely közegészségi viszonyainkra előnyös befolyással van. Ilyen ' többek közt a kötszerészet és az orvosi műszeripar. Az ortopaediai készülékek: műlábak, mükezek, járó- és nyujtó-készülékek, mü-füzők stb. oly tökélylyel készíttetnek, hogy azok külsőleg álig vehetők észre. Hogy ez az iparág oly rohamos fejlődésnek indulhatott, ebben különös érdemei vannak Keleti J. (Budapest, IV. ker., Koronaherceg-utca 17. szám) régi és hírneves cég tulajdonosának, kinek szakavatottságával és sokoldalú tevékenységével sikerült ez ipart hazánkban ily tökélyre emelni. — Mennydörgés novemberben. Tegnap "éjjel Békésmegye középső részén nagy égiháború vonult végig. Az égiháborut sürü villámlás és mennydörgés követte. Azután megeredt az eső s a hajnali órákig szakadatlanul tartott. Gazdáink jó jelnek veszik ezt az esőzést, mert a tavalyelőtti bőségesen termő évben is ugyanezen a napon kezdett esni. Ha az időjárás igy tart, akkor másfél hét alatt mind kikelnek az őszi vetések. — Egyházi címadományozás. A király S p e 11 Gyula volt gyemai plébánosnak, a nagyváradi latin szertartású székeskáptalan kanonokjának a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett doinbói címzetes apátságot és dr. Karácsonyi Jánosnak, a kiváló történésznek, ugyan azon székeskáptalan kanonokjának a hollothói címzetes prépostságot adományozta.