Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-11-10 / 89. szám

Békéscsaba, 1907. okt. 20. ÍÍÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY 3 Gyula város közügyeiből. Egy érdekes indítvány. P .nasz a pótadó miatt. Nemes Gyula városának polgárai ugyancsak nehezen tudnak megbékülni azzal a helyzettel, melyet a szinte elviselhetetlen pótadó teremtett. Nem is megvetendő summa ám az az összeg, amit a 120 percentes pótadóval akar biztosítottnak látni a város. De maga a pótadó sem mindennapi fokot ért el Gyula városában, ahol még az a veszedelem is nehezíti a megélhetést, hogy a piaci élelmi cikkek nemhogy olcsóbbodnának, de napról-napra még tűrhetetlenebbé válik az a tulkapás, melylyel az élelmiszer-árusok fölcsigázzák az árakat. Akit arra kárhoztatott a sors, hogy Gyula város megrepedezett cementjárdáin tapossa a még csak tervben s részint gyakorlatban rosszul kidolgozott csatornázásnak képz 'lt vonalait, bizony drágán fizeti meg a városiaskodást. Hogy ez a helyzet nem varatlanul szakadt a polgárokra, akik nem képesek több terhet viselni s inkább a kirajzás gondolatával foglalkozna mint a családalapítással, miért indokolnék ós fejtegetnők ezt bővebben!? Az évtizedes tespedtség s a gyakorlati gazdálkodás iránti érzéketlenség csak az anyagi csődhöz vezethetett, amelynek veszedelmét legkivált egy olyan városban, ahol a fogyasztók és adózók zömét soványan fizetett hivatalnokok teszik ki, még jobban megérzi a rendkívül finom ideghálózattal berendezett társadalom, mint egyebütt. Érdekes tünetét látjuk Gyulán annak a türelmetlenségnek, mely a polgárok körében észlelhető a már-már elviselhetetlen anyagi nehézségek miatt. Minden emberből gondolkodó alany lesz. Mindenki kivezető ösvényt keres és lázasan kutat azon módozatok után, melyekkel a tulmagas pótadó leszállítását lehetne elérni Sok uj és sok egészséges eszme kerül ilyenkor a szemlélő elé s teljes jogot tarthat mindenik arra is, hogy azok, akiket illet, foglalkozzanak velük. Ilyen célt szolgál az az indítvány "Ts, amely most adatott be Gyula város polgármesteréhez, hogy később a közgyűlés is érdemleges határozatot hozzon fölötte. Az indítvány egy jelentőd pénzügyi és gazdálkodási vonatkozású kérdést pendit meg teljes reményével annak, hogy a város be/ítéli forrásainak gazdagodását egyforma örömmel figye^k a városi képviselőtestület tigjai. Ezen indítvány azt kéri a képviselőtestülettel kimondatni, ho^y a város házilag kezelje a fogyasztási adókat A mai állapotot nem tartja egészségesnek, mert csík a város anyagi károsodását jelenti az, hogy olyan jövedelmi forrást, amely ezidőszerinti összegének kétszeresét szolgáltatná be a házi kezelés mellett, vállalkozó szellemű üzletembereknek albérbe adjanak ki. Hivatkoznak az indítvány aláírói arra, hogy Békés község is több mint kétszeresét veszi be a regáleért eddig fizetett s biztosított összeg maximumának. A város jól felfogott anyagi érdeke kívánja meg azt, hogy a képviselőtestület érdem szerint foglalkozzon ezzel a eljárását, ón csak az „eskümet" tartom szem előtt, hogy önt Istennek tett Ígéretem szerint boldogítsam. Azért vonom vissza húgom kezét, hogy a főhadnagy szabad legyen arra, amire ön is szabad lesz! — El akar válni tőlem? — jajdult föl a meggyötört asszony halálra sebezve. És nem a szégyentől való félelem ejtette rettegésbe lelkét, hanem egy sokkal magasztosabb érzés ami egyszerre betöltötte egész valóját Mintha látomása volna, Preznay szinte az egekig nőtt és nemes homlokát ragyogó dicsfény övezte, mig a hűtlen főhadnagy egész kicsinynyé törpült mellette az árulás bűnétől. Mikor végre a pályaudvarra érkeztek, Lala szédülve búcsúzott a visszamaradóktól és nein tudott válaszolni egyetlen kérdésükre sem, csak a kis sógornő Csókja térítette magához, aki a főhadnagy karján lépett eléje. Lala szoborszerű arcát kedves mosoly sugározta : szeretettel, hevesen magához öhi: • iiaial leányt és hangosan, hogy a köriuallók valamennyien hallhassák, igy búcsúzott: EljegyaKstekhez Velencéből küldünk üdvözlő táviratot és ugy készül jetek, hogy mikelyt megjövünk Olaszhonból, azon; megtartjuk esküvőtöket. Aztán Bofe.-zan, bájos esedezéssel ránézett férjért s mig a társaság összes figyelmét az uj meglepetés uralta, Praznay megenyhü ve ölelte karjaiba meghódolt feleségé. I beadványnyal. Ott vannak a sorok köi zött a példák is. De legeklatánsabb bi| zonyiték a kezdeményező igazaira az a kimutatás, amely Békés község anyagi előnyeiről szól. Ezt megszívlelni és ezt fontolóra venni erkölcsi kötelessége minden képviselőtestületi tagnak s bölcs és kellő körültekintés után döntsön a képviselőtestület legjobb belátása szerint, de ugy, hogy ez a döntés a város érdekeit szolgálja. Ott, ahol 120 percentre rúgott már föl a pótadó, ott, ahol a polgárok elégületlensége nem ismer határt, cselekedni kell s ezzel a cselekedettel oda szükséges hatni, hogy a polgárok vállairól a tehernek valamelyes súlyát levegyük. Mi kezdettől fogva nagy figyelemmel voltunk e város züllésnek indult anyagi helyzete iránt s ez a figyelem magyarázza meg most is azt, hogy erről az indítványról sem felejtkezünk ineg Az indítványt különben több képviselőtestületi tag is aláirta. A esorvási tanítók. Alaptalan tiltakozás. Mégis fegyelmit kaptak. Akinek nincs igaza, az rendesen kifakad az igazmondás ellen. Igy tesz a esorvási tantestület is, amelynek kriminális ügyét hivatalos helyről kapott információk alapján ma egy heti számunkban nem késtünk megírni. Tettük ezt közérdekből, de tettük ezt arra a speciális körülményre való tekintettel is, hogy egy egész tantestület ellen rendeltek el fegyelmit s hogy a fegyelmi alá vont egyedek között két tanítónő is van, akik tanitótársaikkal egyetemben kigúnyolták Topfcr iga'gatónak intézkedéseit. Szinte el voltunk készülve arra, hogy a derék esorvási tanítók nem hagyják válasz nélkül cikkünket. Amit vártunk : az be is következett. Balogh János esorvási tanitó irt egy nyilatkozatot, amelyet — természetesen a személyekre vonatkozó rész kihagyásával — itt közlünk: Valótlanság az, hogy „az egész, kiválóan derék tantestület ellen fegyelmi eljárás van folyamatban." Valótlanság, hogy az igazgató úr rendelkezését kigúnyoltuk volna. Valótlanság az is, mintha a gondnoksággal ez a „kuruc tantestület" ujjat húzott volna. Gyenge ügyet szolgálhat a névtelenség homályába burkolózó tudósító, amidőn ily valótlanságokkal kevert cikkben a közvélemény megtévesztgsével akar a megtámadott tanítók ellen hangulatot kelteni és ily módon óhajtja a vizsgálattal megbi/.ott hatóságot „informálni." Csakhogy — nagy szerencséjére a statáriálisan „féktelenének ítélt tantestületnek s nagy szomorúságára II. Anonymus úrnak, — a vizsgálat nem fogja adatait az ő homályos forrásaiból meríteni s a vizsgálattal megbízott főszolgabíró személye elég garanciát nyújt a vizsgálatnak ujság-mánőverekkél való befolyásolása ellen. Azzal is a vizsgálatot akarja cikkíró befolyásolni, midőn a kir. tanfelügyelőt bevonja a támadásba. A lehető leghatározottabban tiltakoznunk kell az ellen, hogy valaki besugásokkal, minden jelentőség ós különösebb célzatosság nélkül elejtett magánbeszélgetés teljes elferdítésével felettes hatóságainkat ellenünk akarja befolyásolni. — Cikknek az a része, hogy: „Nem kímélték e derék tanitók és tanítónők Mikler Sándor személyét sem' — oly szemenszedett valótlanság, amely ellen csak annyit hozunk fel, hogy a kir. tanfelügyelő urat mi mindnyájan csak látásból ismerjük és sem hivatalos, sem magánérintkezésből kifolyólag nem is lehetett alkalmunk személyét megtámadni. Anonymus úr e tendenciája, hogy ily szánalmas eszközökkel akarja a kir. tanfelügyelőség előtt az ellenünk alaptalanul emelt engedetlenség vádjait valószínűvé tenni, — meg vagyunk győződve, — süket fülekre talál illetékes helyen. Mi is helyeseljük „azt a szigort", melylyel illetékes helyen a vizsgálatot elrendelték. Különben is, épen az ellenünk emelt vádak alaptalansága folytán — mi már a vizsgálat elrendelése előtt, magunk tisztázása érdekében kértünk magunk ellen fegyelmi vizsgálatot ós azt a bűntelenség nyugodt lelkiismeretével várjuk. Az audiatur et altéra pars elve sokszor különös helyzeteket teremt; ilyen különös helyzet a mostani is. A ferdítések és valótlanságok „hiszekegy"-szerü csoportosítására csupán annyit jegyzünk meg, hogy e tantestület nem öumaga kérte a fegyelmit, hanem Mikler tanfelügyelő indítványozta a fegyelmi vizsgálat elrendelését 2844/907. számú aktájában s a közigazgatási bizottság oly súlyosaknak találta a vádakat, amelyek máris beigazoltattak, hogy 2609/907. számmal egyenesen a fegyelmi eljárást rendelle el. Valótlan a nyilatkozatnak az a része is, mely az iskola-gondnokságra vonatkozik, mert e gondnokság részéről T á b i t Mihály vezetésével egy három tagu küldöttség is panaszt emelt a tanfelügyelőnél, aki önmaga mondta tudósítónknak azt, hogy még az ő személyét sem kímélték a esorvási tanitók. Egyebekben mi is teljes megnyugvással nézünk dr. Berthóty István főszolgabírónak e fegyelmi eljárás körül kifejtendő működése elé, mert az ő pártatlansága a legbeszédesebb biztosíték arra vonatkozólag, hogy ezeknek a ferde állapotoknak legparányibb része sem marad titokban. Amerikában elhamvasztott csabai leány. Útban — haza felé. Egy család küzdelme. Tengertulról, Amerikából, uj hirt vettünk tegnap. Ez a hir éppen olyan szomorú, mint az a sors, mely az újvilágban a kivándorlók nagyrészére vár. A minden intellektuális érzék nélkül való pórnép millió és millió sóhajai között ezúttal egy uri család helyzetéről érkezik a hir. Szomorú megpróbáltatásoknak és nélkülözéseknek végnélküli kálváriája előzte meg ezt az eseményt, amely intő példát nyújt minden elvakultnak s minden olyannak, akit a hívságos földi remények késztetnek arra, hogy idegen földeken hajszolja a szerencsét. Nóvák László volt csabai lakos évekkel ezelőtt vándorolt ki családjával együtt. Nóvák gazdálkodással foglalkozott Békéscsabán, de mintha a balsors következetesen üldözte volna a csalát dot, bármihez kezdet, semmiben se volszerencséje. Nóvák Lászlót nem hagyták el a rokonok. Támogatták és segítették állandóan. Később azonban az akaraterős férfiú azt határozta el, hogy Amerikában próbál szerencsét, ahol oly sok egzis/.tencia érvényesült, de éppen annyi tökre is ment immár. Mint minden bevándorlónak, Novákéknak is nehéz volt a sorsuk. A családfő azt hitte, hogy csak megjavul ez a helyzet. Ámde nem ismervén az idegen világrész nyelvét, sok időbe került, mig egy olyan kereseti ághoz juthatott, amely napról-napra szűkösen biztosítani volt képes az öt tagból álló család megélhetését. Az életküzdelem nehézségeit még a családot gyakorta meglátogató betegség is elviselhetetlenebbé tette. Az öt tagból álló család súlyos megpróbáltatásokon esett keresztül s az életviszonyoknak mindinkább késő javulása nem felejthette a családdal a mindennapi élet gondjait. Ilyen körülmények között legalább annyit akart szerezni a családfő, hogy visszautazhassanak Békéscsabára, de ez a törekvése is hiábavalónak bizonyult. Most aztán a legsúlyosabb csapás is meglátogatta Movákékat. Margit leányuk halálosan megbetegedett s el is pusztult. A leány azonban még utolsó perceiben sem adta föl a reményt, hogy valamikor hazautaznak szülei n ezért azt kívánta, hogy holttestét elégessék és hamvait hazahozzák. A családfő pedig teljesítette is ezt a kívánságát. Leányának tetemét elégettette a new-yorki krematóriumban s a csabai rokonok támogatásával Nóvák Lászlóné most Békéscsabára hozza a hamvakat, hogy azokat itt temessék el. Modern Sibilla Bákésmegyében. Jósnő a tanyákon. Fel akar menni a királyhoz. Él a gyulai tanyákon egy öreg, hatvankilenc esztendős öreg nő. L ak a t o s Imrénének hívják s az özvegység kenyerét eszi már húsz esztendő óta. Nyári időben, mikor a kereken jáió forgalmi alkalmatosságok tulajdonosai is szivesebben fölveszik a gyalogszerrel haladót, Lakatos Imréné sokszor elindul a város irányába. Tudja jól ilyentájt, hogy akad majd jó lélek, aki megkönyörül öregségén s fölveszi a szekerére. De mikor őszre hajlik már az idő, Lakatos néni sem mozdul ki a szobájából egyszer sem, amelyet annál gyakrabban keresnek föl a szende leányzók. Abban a házban pedig, melyet a szende leányzók gyakorta látogatnak, mi mással töltenék az időt, mint a kártyavetéssel és a jövendőmondással ? ! Hol pénzért, hol szép szóért fölbillenti Lakatos Imréné is a jövő fátyolát s tudományává! határozottan bámulatba ejti mindazokat, akik fölkeresik öt. Ezt a nagy tudást még fiatal korában szedte agyába az öreg asszony. Kóbor cigányok között élt éveken keresztül s a cigányéletnek csak akkor intett búcsút, mikor a pap is, meg e törvény is megengedte, hogy a férjével szeretkezhessék. Hanem akik eljártak már Lakatos Imrénéhez, azok mind csodadolgokat beszélnek. Jóslásai hajszálpontosságra beválnak s nem említhet fel senki olyan esetet, amikor Lakatosné csalódott volna. Nemrég azt jósolta meg az öregasszony, hogy rossz, ragadós betegség fog kiütni a vármegyében s megtizedeli lakósságot. A tanyai népek ne menjenek tehát be a városba s ne érintkezzenek a városiak közül senkivel, mert nem tudják, hogy kitől szerezhetik meg a ragadós bajt, amelylyel megfertőzhetik övéiket is. Most aztán a hetivásárokra eljáró tanyaiakkal úgy bánnak a hiszékenyebbek, mint a bélpoklossal. Félik s kerülik őket messziről. De a gyulai pórnép szerint megjósolta már Lakatos Imréné a király betegségét. No, hanem amikor csakugyan elterjedt a hire a király influenzájának, a tanyaiak valóban nem győztek eléggé csodálkozni Lakatos Imrénének tudományán, Még érdekesebb a vasárnapi jóslata a mi Sibillánknak. Mi érdekelné jobban a szántó-vető népet, mint az időjárás ? Hát e tekintetben is kikérdezték Lakatosné bölcs tudását s az öreg asszony igy jósolt: — Karácsony első napja előtt öt héttel hull le Békésmegyében az első hó. A tél rövid, de szigorú lesz. Hamar fog tavaszodni. A gazdák el lesznek keseredve, mert az őszi vetést mind ki kell szántaniok. De az aratás oly bőséges lesz mégis, amilyen hét esztendőben csak egyszer szokott lenni . . . Ilyen s ezekhez hasonló jóslásokért a tanyai nép nagy jövendőt jósolt a tudós asszonynak. Lakatosné pedig nem fogta tréfára a dolgot, ő szentül azt hiszi, hogy még a királyi udvarban is helyet találna. El is határozta magában, hogy egyenesen a királynak mondja el hiedelmét. Igen ám, de mint afféle jósasszonyhoz illik, tudja azt, hogy a királyhoz csak a grófok utján lehet eljutni. Fogta hát magát s tegnapelőtt becsoszogott Gyulára, hogy majd A1m á s s y Dénes gróffal beszél. A kastélykertig el is jutott, de itt eléje állott egy szolga s mikor megtudta az öreg asszony szándékát, kiutasította a kertből. Lakatos Imréné pedig zavartan gyűrögette kendőjének csőcskéjét s kifelé tipegett. Most aztán aligha foglalkozik többé azzal a gondolattal, hogy grófok révén őfelsége elé juthasson. Tolvajfogás Békésen. Mikor a rendőr „óvatos." A jégverem titka. Békés község rendőrségéről jó tudni azt, hogy inventióban és leleményességben gazdag testület ez, amelynek legkivált közegyenruhát viselő tagjai valóban érdemesek arra, hogy a híres Pinkerton-ügynökség tagjai közé kerüljenek. A békési rendőr-ész és szimat nem egyszer bámulatos dolgokat mivel s a tolvajfogás művészetét oly magas tökélyre emelte, mint aminő tökélyt ssak a legmodernebb szellemű detektiv-vállalatok tudnak felmutatni. íme egy példa ízelítőül :