Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-10-31 / 86. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. okt. 27. ellentóteket napról-napra élesíti, mérgesiti az emiatti folytonos tüntetések az ország polgárságára teménteien bajjal, hátránynyal, kellemetlenséggel járnak, azért felkérjük a kormányt, hogy az általános, titkos, közsógenkinti választói jog törvénybeiktatását, megvalósítását ne halogassák. 7. Ezen határozat megküldendő a képviselőháznak, a kormánynak, az országos függetlenségi és 48-as pártkörnek, Szász József és Veres József képviselőknek s a hírlapoknak." A nagygyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. — Ezután B r ó s z János szólalt fel és indítványára Szász József oszággyülési képviselőt az országos függetlenségi és 48-as pártkörből való kilépése alkalmából a következő távirattal üdvözölte : „Nagyságos Szász József országyülési képviselő urnák Budapesten. Függetlenségi pártnak mai közgyűléséből üdvözöljök az országos pártkörből való kilépése által tanúsított nyilt, hazafias magatartásáért. Dr. Bikády, elnök." Közgyűlés Csabán. Csaba képviselőtestülete hétfőn délelőtt derekas munkát végzett. Letárgyalt egy huszonnyolc pontból álló napirendet s e napirendben a jövő évi költségelőirányzatot is. Fontos tárgya volt a közgyűlésnek, a tisztviselők fizetésrendezésóre kiküldött bizottságnak javaslata. A bizottság szerencsésen megtalálta az arany középutat. Nem javasolta a tisztviselő, továbbá a kezelő és segédszemélyzet fizetésének szabályrendeletileg való rendezését, mert ez hosszú retortán, felebbezésen ment volna keresztül, hanem a jövő évre is 10% fizetósjavitást, jobban mondva drágasági pótlókot ajánlt a közgyűlésnek. Nagyon méltányos volt a közgyűlés a drágasági pótlók megszavazásánál, különösen a rendőrségi legénységgel szemben. F á y Samu dr., ki ritkán szólal föl, de ha beszél, akkor fején találja a szeget, javasolta a rendőrlegónysóg fizetósrendezését s S z a 1 a y József és Szeberényi Lajos támogatták hathatósan azon álláspontját, hogy a rendőrök egyszáz-egyszáz korona pótlékot kapjanak, mert hát megérdemlik nemcsak a terhes szolgálatért, de duplán azért is, mert hiszen kit okol minden bajért a közönség, ha nem a rendőrséget ? ! . . . Nem politizált a közgyűlés, de egy kis szépségflastromot akart S z a 1 a y József a jelenlegi kormánynak Csabáról küldeni. A fogyasztási adók bérbevételénél merült fel a kérdés azért, mert a fináncminiszter nem vette tekintetbe az aradi tizenhatezer koronával nagyobb ajánlatot, hanem Csabával kötötte meg a szerződóst. — Ezért köszönetet? — szólalt fel Szeberény. — Soha! Adja Csabának a regalejövedelmet, akkor — talán. Hogy politikai vita ne keletkezzen, a főjegyző vágta ketté a csomót: Legyen köszönet mondva, — ajánlotta — a jegyzőkönyvben... Ez tetszett mindenkinek ós oly jó hangulat szállta meg a lelkeket, hogy „éljen a nemzeti kormány" akkorddal nyert befejezést a közgyűlés. A napirend legtöbb ügyét gyorsan intézte el a közgyűlés. Tudomásul vette, hogy az erzsóbethelyi jegyző államsegélyét csak személyhez kötötten adja, mig a kereskedelmi miniszter ama leiratát, hogy az iparostanon-otthon építésére segélyt nem adhat, sajnálattal hallgatták ós újra felir a közgyűlés építési segélyért. Csaba vámosutainak tulajdonjogát Csaba tulajdonául határozta telekkönyveztetni a közgyűlés az alispáni rendelettel szemben, ki az egészet csak formai eljárásnak mondja. L ő r i n c z y László gyógyszertár rával ismét beljebb, a központ felé akar költözni. Egy izben a közgyűlés s most a főszolgabíró is elutasította e kórelmet, amit helyeslőleg vettek tudomásul. A kir. tanfelügyelő a miniszter köszönetét nyilvánította azért a 100 koronás adományért, amelyben a kö-ség a polgári fiúiskola szegény tanulóit részesítette. A villamosmű, a tanyai iskolák és ovódák költségelőirányzatát, továbbá az áll. elemi iskolák számadását jóváhagyólag tudomásul vették. Hosszasabban foglalkoztak a gerendási tranverzális ut építésére évekkel ezelőtt felvett 250 ezer koronás kölcsön kérdésével. Még az 1905-ik év őszén, hogy a szegény népnek kereset biztosíttassák, a vármegye főispánjának felterjesztésére a kereskedelmi miniszter hozzájárult a gerendási útnak kiépítéséhez, azonban a • szükséges költséget csak a beruházási kölcsön megszavazása után helyezte kilátásba. A vármegyének sem volt e célra pénze, igy a főispán felhívására Csaba községe vett fel az Aradi Ipar- és Népbanktól 250 ezer koronát, melynek kamatait majd a megye utalapja fizeti. Azóta sok minden történt, csak a gerendási útépítési összeg nem lett a kormány által kiutalványozva. A pénz drágulása folytán most a hitelező pénzintézet azt kérte a községtől, hogy az eddig fizetett 5% helyett 6

3/4% kamatot fizessen. A közgyűlés a magasabb kamat fizetést megszavazta, de egyben többek felszólalása után kimondotta, hogy a törvényhatóságnál a kölcsön és kamat fizetését erélyesen szorgalmazni fogja. Előterjesztette az elöljáróság, hogy a fogyasztási- ós italadó bérbevételére nézve a szerződóst a pénzügyminiszter, Elfordult; a fejét a párnába temette s ugy sírt csendesen. Megnyugtattam szegényt. Pepi várja őt; nagyon szeretné látni. Jól esett neki a vigasztalás. Megígérte, hogy mihelyt felgyógyul, visszamegy falujába s kezébe veszi újból régi furulyáját. ősz felé járt már az idő, mire hazakerültem a Kriván tövébe. De azért verőfényes, szép nyári napok jártak. A marha-, juhállomány még kint volt a havasi legelőkön s csak vasárnap vetődött be egyik másik pásztor, hogy a heti elemózsiát beszállítsa társainak. Alig fújtam ki az ut fáradalmait, kimentem az erdőbe s szinte megdöbbentem, mikor meghallottam a szomorú, bágyadt nótát: „Lassacskán juhocskák Az utas mesgyéjén ,.." Nem tudtam tovább menni egy léE

ést sem. Megbűvölt egészen a rég nem állott juhásznóta. Egy kis csend s utána újból egy másik, régi szerelmi dal zokog fel a furulyán: „Mondd meg édes lelkem, Szerettél-e engem?; Ha szerettél engem, Mért hagytál el engem ?" Nem birtam ki tovább. Megragadtam Dezső kartját: - Barátom, ki ez a furulyás ? Dezső szomorúan legyintett a kezével : — Egy fiatal, beteg juhász Beleszeretett egy zsidólányba, aki férjhez ment az orra elől. Elbujdokolt a szerelmes legény s most visszajött betegen, meghalni. — Hisz ez akkor a Zaskvara Misó ? — Ő, szegény! Lágyan, álmadozóan, elhalóan szólt a furulyaszó s egyszerre, hirtelen, minden átmenet nélkül éles füttyentésbe fult. Egy fájdalmas, sohajtásszerü fütty s aztán csend, halálos csend. Mindkettőnkben elállt a lélegzet. A legelésző juhok felvetik fejüket s valami bánatos, gyermekes bégetéssel szaladnak egy málnabokor felé. Oda törtet a két bojtárlegóny is. Oda ér az egyik, keresztet vet magára s térdre borult a bokor mellett. A másik is azt teszi. Aztán hirtelen felállanak, kezükbe veszik baltájukat s mennek az erdőségnek. A tövises galagonya, ragadós szederbokor nem akadály ilyenkor. Lihegve törtetünk a bokor felé . . . . . . Ott fekszik előttünk szegény Misó. Be van hunyva a szeme, le van eresztve fáradtan a karja. A málnabokor sürü lombja árnyékba borítja arcát. Csendesen alszik, csak a szája szólén játszadozik keserű mosoly. Hosszan kinyujtózva a puha pázsiton s mellette egyetlen vigasztalója, furulyája. Még a halál sem választotta el őket, Jöttek a juhászgyerekek. Fiatal ágakat, lombos gallyakat hoztak magukkal. Szépen megcsinálták az ágyat s ráfektették a szegény halottat. Tüszőjóbe dugták furulyáját, letakarták szépen zöld gallyal, aztán letérdeltek két oldalt a lába mellé s elimádkozták a Miatyánkot. A juhok meg ott bégettek körülöttük. Ilyen volt a halvány Misó temetése... a 16 ezer koronával magasabb aradi ajánlattal szemben, a községgel kötötte meg. S z a 1 a y József örömét és elismerését fejezi ki a kormány ily méltányos eljárása fölött és illőnek tartaná, ha a közgyűlés ezért köszönetet szavazna. Szeberényi Lajos : Azt tartja, hogy ez kötelessége volt a kormánynak ós ezért köszönet nem jár. Ha a regale jövedelmét a községnek adná, akkor még helyén volna az elismerés, de igy a község mit sem kapott. Korosy László javaslatára azon közvetítő indítványát fogadta el a közgyűlés, hogy a községgel megkötött szerződésért jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák. A községi és árvapénzek a három csabai pénzintézetben fognak jövőre is egyenlő arányban elhelyeztetni. Az állandó betétek 5, a forgó tőke 47,% kamattal. A vásári helypónzjogot jövőre a község házilag kezeli, ezzel is több szegény embernek keresetet akar nyújtani. A háziipar fokozatosabb fellendítésére bizottságot választott a közgyűlés. Tagjai: a bíró, elsőjegyző, .Varságh Béla, Wilim István, Szuliman Ákos, Gálik János, Pataj Z. András,.. Maka.y István, Németh Lajos, Kállay Ödön, Sailer Gyula és Pfeiffer István. Hozzájárult a közgyűlés Doboz község kérelméhez, hogy csütörtökön hetipiacot tarthasson. Az erzsébethelyi jegyzői hivatalba napidijast engedélyezett. Egy harmadik ártézi kútnak fúrását. a Kocziszky-féle ház előtti téren kérték a Zsidótemplom-utca környékén lakó háztulajdonosok s a költségekhez 1200 koronát ajánlottak föl. A közgyűlés a kérelmet elutasította, mert a meglevő ártézi kutak vizbősége igy is folyton kevesbedik. Krcsmárik Etelkának a nyugdijalapból 200 korona mortualót szavazott meg a közgyűlés, Les tiszni János felső épitőipariskolai hallgatónak pedig évi 100 korona segélyt. Ez ügygyei kapcsolatosan S z al a y József felemlíti, hogy Lipták János építész-doktort annak idején a község szintén segélyben részesítette, igy helyén volna, há a község nagyobb építkezésnél tervezetét vagy tanácsát igénybe venné. Áchim mérnök nem ajánlja ezt, mert a múltra való tenintettel, éppen a neves építésznek kellene szolgálatait fölajánlani. R é t h y Béla a segélyben részesitendőknél kikötné, hogy a segélyezettek jobb viszonyok közé jutva, az összeget fizessék vissza. Ezzel az összeggel az újból segélyre szorult tanulóifjakat lehetne jobban segélyezni. A közgyűlés ezt elfogadta. Zavarok egy függetlenségi körben Elnök, alelnök és képviselő egyenetlenkedése. Mindig baj szokot lenni az, ha ugyanabban az időben több személy ugyanazon egyéni érdekeket szolgátó cél fel törekszik. Gyulán pedig gyakran tapasztalhatjuk ezt a sajnálatos tünetet s tapasztalhatjuk legkivált a függetlenségi és 48-as körben, amely Gyula város legkiválóbb s legértelmesebb gazdáinak körét egyesíti magában. Mig a kör vezető elemei az egészséges felfogással megáldott gazdaosztály túlsúlyát s törekvéseinek és nézeteinek jogosságát elismerték, addig a jól teljesített munka eredményeit mutathatták föl az évi mérleg rovatain. De egyszer csak beállott az az idő, hogy az egyenetlenkedés megbontotta az egyesült erők csatasorát s azóta az áskálódás és ellenségeskedés van napirenden. Ennek a sajnálatos tünetnek okát abban kell keresni, hogy Gyulán rendkívül sokan csörtetnek a képviselőség felé. Már mint az országgyűlési képviselőség felé. Hiszen az is megtörtónt már, hogy ennek a körnek — amely tagjai között látja Gyula város országgyűlési képviselőjét is — egyik vezető eleme már házat is szemelt ki magának Budapesten az esetre, ha gyulai képviselővé választják. A gyulai városi ós megyei képviselőválasztásoknak sorsát ebben a körben szokták eldönteni. Ilyenkor minden vezető felvéteti magát a jelöltek névlajstromba, de nem egy olyan akad közöttük, aki titokban társa elien dolgozik. Nemrég az törtónt például, hogy B erény i Ármin dr., mint választást vezető elnök durván rátámadt a választóhelyiségben megjelent ifj N é v e r y Albert köri elnökre, akit minden gorombaság dacára mégis megválasztották városi képviselőnek. A kör hangulata azonban sohasem volt. olyan elkeseredett mint most. Az elnök ugyanis valahányszor csak szerét teheti, mindig kíméletlenül megtámadja K. Schriffert József országgyűlési képviselőt, aki a választó-közönség osztatlan bizalmát és szeretetét birja. Emiatt szétszakadási törekvések veszélyeztetik most a körnek életképességét. Schriffert József hivei ugyanis rossz néven veszik azt, hogy az általuk parlamentbe küldött képviselőt lépten-nyomon éppen azok támadják, akik megfizetett kortesei voltak annak idején s rossz néven veszik azt, hogy más oldalról, bizonyos közszereplő egyéniségek, minden áron azt szeretnék ószrevótetni, hogy ők is alkalmas egyéniségek az országgyűlési képviselőségre. Nagyon természetes, minden ilyen kísérlet észrevétlenül vész el a napok krónikájában s nem képes megingatni K. Schriffert Jószef népszerűségét. •Munkatársunk e sajnálatos visszásságok dolgában kórdóst intézett K. Schriffert Józsefhez, aki igy nyilatkozott: — Tény, hogy a mi pártkörünkbeu nagy a széthúzás. Ezt bizonyos egyéni törekvéseknek kell betudni. Ugy veszem észre, hogy a kör elnöke azért neheztel reám, mert nem tudtam megválasztatni rendőrkapitánynak. Az ő bukása azonban nem rajtam múlott. Én mindent megtettem, de ő nem kellett senkinek. Azóta kíméletlen hangon nyilatkozik személyemről mindig Ennek pedig az a választóközönsóg, mely engem a parlamentbe küldött, véget óhajt vetni s nemsrkára meg is találja ennek a módját és formáját! Kérdést intéztünk e tekinttben a 48-as kör egyik igen előkelő gazdatagjáho , aki igy nyilatkozott: — Pártkörünkbe sok olyan elem tolakodott, aki inkább a szociáiisták közé való, mint a mi körünkbe. Ezeknek az embereknek egyik-másika hencsgéssel akar érvényesülni. Nem egy gazdatársammal történt meg például az, hogy el kellett hallgatnia ezeknek a feltűnni és szerepelni akaró uraknak a gazdákat lekicsinylő és szellemi tehetségüket lebiráló szóit. Pedig én ugy vélem, hogy hiába mutat föl bárki is ügyvédi diplomát, bizony nem dönthet falat azzal, ha a gazdák nem kölcsönzik od i az erejüket. A viszálykodás ós illetéktelen egyéni törekvések miatt méltatlankodó gazdák most ott kezdik meg a purifikálás munkáját, hogy kibuktatják a m eg y e b i z o 11 s á g b ó 1 a konkolyh i n t ő k e t. Katona szabadítással vádolt tisztviselő. Elrendelték a vizsgálatot. Gyula városnak hétfőn megtartott jegyzőválasztó-közgyülésón a be nem avatottak előtt általános feltűnést keltett az, hogy H e i 1 i n g e r Károly városi nyilvántartót, aki szintén a pályázók közé tartozott, nem jelölték a másodjegyzői állásra. Ennek a mellőzésnek okait nem személyi motívumokban, hanem egy vizsgálóbírói végzésben kell keresni, amelynek keltezett aláirása csak a közelmúlt napokban történt meg. E vizsgálóbírói végzésnek az előzményeit ezekben ismertetjük : Még az elmúlt esztendőben törtónt, hogy T i t z Ferenc gyulai lakos, állitáskötelesnek Heilinger bizonyítványt állított ki, melynek alapján Titz jogot formálhatott a 8 hetes katonai szolgálatra. A védtörvény 53. §-a szerint ugyanis azok, akik öröklött birtokot kezelnek, a póttartaíékba osztandók. Ez alapon adott Heilinger bizonyítvány t Ti Íznek is Nem sokkal erre a város katonai ügyi osztályát valósággal megrohanták az állitáskötelesek s mindannyian^ a Titzéhez hasonló bizonyítványt akartak i kiállíttatni. Azonban a katonaügyeket ' intéző jegyző felvilágosította őket, hogy ; csak az esetben kaphatnak bizonyítványt, ha öröklött birtoknak a tulajdonosai, I mire az állitáskötelesek azzal válaszoli tak, hogy Titz sem öröklött, hanem ! ajándékozott birtokot keIze 1. Ez alapon vizsgálat indult meg, amely kiderítette, hogy Titz Ferenc valóban nem tarthat igényt a póttartalókhoz való beosztásra s hogy a részére kiállított bizonyítvány sem felel meg a tényeknek. Nagyon természetes, hogy ezek után eljárást indítottak a bizonyítványt kiállító Heilinger Károly ellen, aki az-