Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-10-24 / 84. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907 okt. 24 — Értekezlet a gyulai jegyzőválasztás kérdéséban. Ambrus Sándor alispán a gyulai jegyzőválasztás ügyében értekezletre hivta össze Gyula vároj képviselőtestül etének tagjait. Kedden tartották meg ezt az értekeztet, amelyen Ambrus Sándor ismertette a jegyzői állásra pályázókat. Az elsőjegyzői állásra ketten, az esetleg megüresedő másodjegyzőire pedig hárman pályáztak. Az értekezlet a pályázók közül csupán H e i 1 i n g e r Károly személye ellen emelt kifogást. Az elsőjegyzői állásra Szikes György ez idő szerinti másodjegyző lesz megválasztva. Á másodjegy/.ői állásra első helyen Tóth Lászlót, Csaba község volt számvevőjót, második helyen P opovits Kornál csorvási jegyzőt és végül a harmadik helyen N á d h á z y Gyula városi iktatót fogyják jelölni. A választás hétfőn lesz. — Lelkészbeiktatás Szentetornyán A szentetornyai evangelikus egyház lelkészi székébe vasárnap iktatták be Csermák Elemért. A beiktatás ünnepsége után díszebéd volt az uj lelkész tiszteletére, este pedig a hivek ültek össze társasvacsorára. Csermákot az orosháziak is elbúcsúztatták. Távozásakor az Alföld-szálloda éttermében búcsúestély volt. Az estélyen mintegy negyvenen vettek részt és a mindvégig emelkedett hangulatu vacsorán számos felköszöntőben méltatták az egyhangúlag megválasztott káplán érdemeit. Az első felköszöntőt O k á 1 y i Adolf körlelkész mondotta, majd B i k á d y Antal dr , Berthóty István dr. s még többen beszéltek. — Kivándorlás békó«megyéből. Nemrég arról értesítettük olvasóinkat, hogy a központi statisztikai hivatal adatai szerint Békésmegyében szünőfélben van a ki vándorlás. Hogy ez a hivatal honnan vette adatait, nem tudjuk, de hogy az alispáni hivatalban tegnap állították ki az 1410ik útlevelet ebben az esztendőben, ezt teljes bizonsággal állítjuk. Ez a numerus pedig nem bizonyít a kivándorlás csökkenése mellett. A legtöbben Endrőd községből vándorolnak ki. Ezután Tótkomlós és Békéscsaba következik. Legkevesebb emberanyagot a Sárrét szállítja Amerikának. — Foglalás — gőzerővel . . . Egy rendkívül visszataszító formában lefolyt végrehajtásról értesitik lapunkat. Hogy hol történt ez az eset, teljesen mellékes. Szereplői egy megyei ügyvéd és nagyreményű patvaristája, aki eltávozott már az ügyvédtől, miután több éven keresztül pontosan fölvette a talán meg sem érdemelt fizetést. Nagy későre eszébe jutott a patvaristának, hogy ő egy izben 7 koronát előlegezett az iroda számlájára s ennek az összegnek erejéig bepörölte az ügyvédet. Nem sokkal ezután foglaltak is az ügyvédnél, akinek felesége gyermekágyban feküdt s a legkíméletlenebb módon terrorizálták az aszszonyt. Az egész eset jelentéktelennek látszik, de közzé tettük mégis, hadd gyönyörködjön a közönség a mai jogszolgáltatás épületességében. — Agyonlőtt gyermek. Békés községben hétfőn halálos szerencsétlenség történt. Egy 11 esztendős fiu agyonlőtt egy másfél éves gyermeket. A kis fiút Szalontai Gábornak hívják, aki Szász Imre gazdálkodónál állott szolgálatban. Szász tanyája körül egy kutya járkált és Szalontai Gazdájának revolverével agyon akarta lőni az állatot. A golyó azonban célt tévesztett s a kutya helyeit az uton játszadozó 18 hónapos Ocsay Lászlót lőtte agyon. A gyermekgyilkos fiu rémülten szaladt haza szüleihez, akik csak nagykésőre tudták lecsillapítani. A rendőrség kihallgatta már Szalontai Gábort s megállapította a tényállást. — Verekedés egy korcsmában Kedden reggel történt, hogy Nagy György rendőrhöz a gyulai zöldségpiacon oda- j futott egy ember s azt adta elő, hogy ; Grünbaum Ármin Kossulh-téri pálinka- j mérésében két részeg egyén vadász- ; puskával lövöldözget egymásra. Nagy nem vette tréfára a dolgot s hamarosan a helyszinen termett. A vérmes följelentés azonban semmi alappal nem bírt, mert igaz ugyan, hogy két részeg ember : Sebes ty én István süteménykihordó és Fodor Mihály gazdálkodó egymásnak estek, de nem vadászfegyverekkel, csupán sörös üvegekkel. A duhajkodók borzalmasan beverték egymás fejét. — Nyugalomba vonulo telekkönyvvezető. Több megyei újság megírta, hogy S z u1 i m á n Ödön a békéscsabai járásbíróság telekkönyvvezetője nyugalomba vonult. Ez a hir ilyen formában nem fedi a tényeket. Szulimán Ödön nyugdíj-kérvényét még nem intézték el s igy Szulimán nyugdíjaztatását sem lehet még a mult időben beszélni. Szulimán Ödön j különben negyven év előtt lépett köz! szolgálatba. Előbb a vármegyénél, inajd \ a törvényszéknél működött s innen jött át Csabára, ahol a járásbíróság telekkönyvvezetője lett. A nyugalomba készülő tisztviselőt puritán jelleme miatt minden körben szerették ós tisztelték. — Takonvkór Gyulaváriban. Békésmegye gazdáinak állatállományát nem igen tizedelte meg ez évben semmiféle járvány. A legkritikusabb s a járványokra legalkalmasabb időszakot is minden baj nélkül éltük keresztül. Most azonban arról veszünk hírt, hogy a lóállományban szórványos jelleggel föllépett a takonykór. Békésmegye több községében megállapítottak már ilyen betegséget, amely Gyulaváriban három udvarban is pusztít. A szükséges óvinj tézkedéseket megtették. — Tűz a csabai Uj-utciban. A békéscsabai Uj-utcában, Z s o b r á k Kovács telkén, tegnap hajnalban tüz volt Zsobrák egy ártézi kutat furat s hétfőn este a kutat ponyvákkal takarták le. Hajnalban Zsobrák inasa azt jelentette, hogy a viz kitört már Zsobrák égő gyufával közeledett az üreghez, de a kiömlő földgáz meggyulladt s hamarosan tüzet fogott a ponyva is. A gáz égését csak a lyuk beföldelésével lehetett elfojtani. Nagy kár nem törtónt. — Megütlegelt rendőr. Hétfőről keddre virradó éjjel a gyulai Erkel-téren teljesített szolgálatot B e 1 e z n a y Gergely gyulai rendőr. Az éjjeli csöndet egyszer csak nagy kocsidübörgés zavarta meg. Nemsokkal erre egy kocsi jött vágtatva Beleznay felé, aki azt hitte, hogy a lovak elragadták a kocsit s az állatokat meg akarta fékezni. A kocsi azonban tovább robogott, de a Kossuth-utcából visszatért s a lovak megállottak a rendőr előtt. Ebben a pillanatban leugrott a kocsiról B a 11 a István gazda s durva kifakadás után a rendőrt arcul ütötteBeleznay be akarta kísérni a gazdát, ámde ezt a vele utazó két asszony és Vady István megakadályozta. Beleznay másnap jelentést tett esetéről a főkapitánynak, aki az ügy aktáit további eljárás végett áttette az ügyészséghez. A régi jó i( (Szentandrási krónika.) Irta : Zlinszky István. Ma már a törvénykezéssel a gyakori egyszerűsítés után, oda jutottunk, hogy alig tudunk igazainkhoz jutni. Különösen a közigazgatás lett olyan komplikált, hogy egy-egy csekélyke ügyben izzad a községi biró, a szolgabíró, az alispán s végre a köz igazgatási bíróság s bele őszül a felperes és alperes, mig végére jár! Egyegy liba- vagy malac-tolvajlással bajoskodik egy sereg képzett tisztviselő. Kezdi a rendőrbiztos vagy kapitány, azután jön a járásbíróság, törvényszék, kir. tábla s végre a Kúria, mig az illetőt fél- vagy egy évre fosztja meg a sokszor csak könnyelmű — de még nem romlott — tolvajt szabadságától, mig családja, amely pedig ártatlan, odahaza — kereső hiányában -- koplal s kénytelen ráfanyalodni minden rosszra, hogy éhen ne pusztuljon. Ezelőtt másként volt. Kis esetekben itélt a falusi bíróság, melyet, ha az illető nem volt az ítélettel megelégedve, ami ritkán történt, felebbezhetett az „uriszékhez." A szentandrási krónikában találtam erre sok egyszerű példát. 1831-től 1848-ig az összes községbeli kihágások, apró tolvajlások, verekedések és istenkáromlások feletti Ítéletek egy nagy könyvbe foglalva jutottak kezembe, melyből érdekesnek látom egyet-kettőt kikapni s a mai nemzedékkel megismertetni. Érdekes, hogy ekkorában még a „Szógyen kőre állítás" a templom előtti u. n „megkövetés" is szokásban volt, a botozás is rendszerint a templom előtt történt, mikor abból a nép kifelé jött, hogy igy elrettentő példát nyújtson a rosszra netalán hajlóknak. Ellehet képzelni, hogy minő hatással volt ez az eljárás a bűnösre, midőn a falu szine-java láttára ráhúzták a deresre s a község kisbiráí ráhegedültók a tizenkettőt! . . . De lássunk néhányat az esetekből. 1. „1838. évi január 27. Birák gyűlése alkalmával feladta Egri József panaszát, hogy őtet Mrena János vakter (bakter) megverte és midőn azt mondotta Egri, hogy miért piszkolja a bírákat, Mrena János azt mondotta: sa . . . a bírákra és a vén huncutra a . . . teremtőjöket. .. Erre előállíttatván Bokros György kisbíró, Kondor Péter és Habányi György kapitányok mint tanúbizonyságok, kik hasonlóan azon fertelmes szókat hallván, erről hiteles bizonyságot tettek, melyre Ítéltetett: Mrena János vakter több izben részegeskedvén, hivatalában hibákat tett több izben, azért mint a hivatalra alkalmatlan a hivatalából kitétetett. Ami pedig Egri József panaszát érdekli, — Egrit megvervén Mrena, Mrenát megvervén Egri — e részben egyformán hibásoknak találtván, megbékéltettek ; — ami pedig a birák s törvónybirák megbecstelnitését — s különösen az fertelmes káromkodását illeti: Mrena János 12 pálcával fenyíttetett meg. Szalay Vince biró, Szalay Gáspár, Nagy András és Békessy János nótárius. 2. 1843 9-ik decembrii. Birák gyűlése alkalmával feladta Aszódy Mártonná abbeli panaszát elébünk, hogy fia, ifjú Aszódy Márton Csipai Istvánnál béresképpen szolgálván, most december 1-ón történt, hogy a tanyai szomszéd, Dorogi József holmi alaptalan gyanú által felindulva, elment a Csipai István tanyájára s ott ifjú Aszódy Márton béresgyereket, mint egy dühös ember, agybafőbe verte és fejét betörte ugy, nogy mi félvén a netaláni rossz következményektől, azonnal elküldöttüok heteskocsin t. Neubarth járási seborvos úrhoz a szükséges orvoslás végett. Midőn mi Dorogi Józsefet megpirongatnánk s rosszallanánk azt, hogy ő történt kára miatt előttünk panaszt nem adott fel, hanem a saját birája lett, egyúttal azt is megmagyaráztuk neki, hogy ezen fej betörési bajnak megítélése csak akkor tartozna hozzánk, ha a nevezett gyermek szerencsésen felgyógyulván, a t. főszolgabíró ur arra nékünk hátaimat ad, — másképp, ha ezen gyermek szerencsétlenül elhalna, az esetbén ezen criminalitás egyenesen és egyedül a t. Nemes vármegye törvényszéke elé tartozik. De ő ezen birói szavainkra sem hallgatván, semmit sem engedett s haragját előttünk csillapítani nem akará. 2-o. Továbbá a mult nyáron, midőn julius 20-án gulyánk kiment a gróf Sztáraytól bérelt szónási legelőre, a révhajónknál iszonyú istenkáromlást vitt véghez ugyanez a már megnevezett Dorogi József, mondván Kis Mátyás esküdt társunknak a sokaság füle hal latára : a teremtésit, Krisztusát, Máriáját stb.; a birák mind huncutok Ezen rossz tetteiért több izben citálva lett és tanyájáról hazaparancsoltatott Dorogi József, de soha szót nem fogadott és csupa makacsságból soha meg nem jelent. 3. Most tehát mint elöljárók, kérdőre vonván Dorogi Józsefet ezen isteni nagy káromkodásért, vasba verettetni párán csoltuk, melyre nemhogy ő magát megalázta volna, hanem a tanácsházunkban, midőn törvényt tartanánk, mindnyájunk füle hallatára nem iszonyodott az Istent újra káromolni mondván : A teremtósteket ! ide hozzátok a vasat, tegyétek rám a Jézustokat, a Szűz Máriátokat! (Nem lehet szószerint nyomdafesték alá adni! . . .) Ezen megújított káromkodására őtet nem vasra, hanem h eg e d ü b e tótettük, de ő azon hegedűt az áristomban csakhamar, egy fél óra múlva, összetörte ós magáról lerántotta, — azután estig vasra tétettük 4. És midőn a nap estende Csánky Márton helységünk gazdíja, mint a rabokra kirendeltetett főfelügyelő az árestomba megnézettette volna, ő erővel az árestomból ki akart menni ós mielőtt ezt Csánky Márton tiltotta volna, újra kifakadt Dorogi Józsefet mondván : ... Az apjának az Istenit, még azt az Istent is, aki az apját tere intette stb., ha kiszabadulok, kiontom a vérét és több efféle Isteni káromlásokat vitt véghez. Hallották ezt Tóth György éjjeli őr, Tóth Mihály Ó3 Gazsó József kisbirák is. | 5. Mísnap 10 decembris reggel, midőn Csánky Márton mint felügyelő újra megnézetteti Dorogi József, mint rabot, j ujrá káromkodott, mondván: Itt van-é j már a biró ... az angyalát, még azt is, 1 aki a birót teremtette! . . . Ezek így lévén, minekutánna har- I madnapra kelvén, 11. dac. ismét birák ! gyűlést tartanánk és Dorogi József ! rabot magunk elébe hozattuk volna és j ekkor inár megtérvén, előttünk rossz i tettét s isteni iszonyú káromkodását | megbánta volna ezórt és azért is, hogy j famíliája, tanyája, jószága mint egyes j embernek, sokáig bitangságba ne lennének, megengedtük nekie az iránt, hogy őtet a Tek vármegyére fel nem fogjuk adni, hanem itthon lakoljon meg ezen isteni káromlásaiért, valamint hogy e bünbeli tárgyban ítéltetett : 1. Hogy Dorogi József Istent káromló szenvedjen vizén, kenyéren, szoros böjt mellett kilenc napi áristomot. 2. Fizessen a két templomra 10 váltóforintokat. 3. Az összetöretett hegedű az ő költségén csináltatódjon meg és az jövő vasárnap ezen hegedű az ő nyakába tétetvén, kisértetődjön mint rab hegedűstől az református templom elébe és azt az szégyenkövön állván, midőn az nép az templomból kijönne, mondódjon felette el mások példájokra: „Igy büntetődik az Istent káromló !" Innen nyomban kisórtetődjön a katholikus templom elébe és szintén újra hegedűbe az szégyenkövön álljon, másokjrettentő példájokra. Költ Szent Andráson, 11- dec. 1843. Birák gyűlése alkalmával. Érdekesnek tartom végül ide iktatni az elöljáróságnak az uri-székhez intézett kórésót. Alázatos kérés 1843-iki december 4-én Tót-Komlóson tartatott Tekintetes Uri-szék kegyes határozatára. „Minek utánna Szent Andráson az helységünk házánál eddig divatozott: koszt, pálinka, bor italok megszüntettek, az rendes készpénzbeli fizetéseket s napi dijakat igy kívánnánk megállapítani : Pengő forintban. 1. Az bírónak az eddigi 12 frt helyett 30 2. Az törvénybirónak 8 3. Az gazdának 12 4. Az hadnagynak 10 5. Egy kisbirónak fejenkint ... 8 6 Az éjjeli őrnek maradjon meg az eddigleni 8 7. A kocsisnak 12 fr. helyett legyen 14 De azon hozzáadással, hogy a kocsis az uton mindenkor a maga kosztján lenni tajtozik. 8. Diurnumokra nézve: Egy esküdtnek helyben — f. 10 kr. Egy esküdtnek a határon kívül — f. 20 kr. 9r Nótáriusnak az eddigi 65 forint helyett a kosztozis megszüntetésével legyen évi kószp 5nz fizetése 80 fr peng Ugyan a nótáriusnak diurnumokra nézve helyben — fr. 25 kr. De azon hozzáadással, hogy tartozzék a nótárius helyben a testamentum tételekre elmenni diurnum fizetése nélkül. Határon kivül a nótárius diurnum i — f. 40 kr. Mely kérelemre az uri-szék határozata az lett, hogy a birák és cselédekre nézve a kérelemnek hely adatott, a nótáriusra nézve azonban tekintettel nagyobb elfoglaltatására határoztatott, hogy nem 80, de 100 frban állapittatik meg évi fizetése. A diurnumára nézve pedig ugy határozott az uri-szék hogy helyben '30 kr. határon kivül 40 legyen. Elég szerény igényeik voltak a jó embereknek. Csendélet Dobozon. Egy iskolaszéki tag oikke. Vasárnaponként Dobozon nagy a virtuskodás. Ilyenkor tudják meg a leányok, hogy: ki a legény a tapán . . . Minden korcsmában húzza a talpalávalót a nyári aratóból cigánynyá vedlett muzsikus s miután hamarosan megunják a csöndes mulatozást, ökölre mennek a legények. A gyöngébbeketföldhöz vagdossák s ezek megszégyenítve a leánysereg előtt, nem átallanak holmi vasas vógü botokkal hozakodni elő — s ekkor vége a barátkozásnak. Hogyan is lehessen ezeken az állapotokon segíteni, mikor a birák, kiknek jó példával kellene előljárniok, szintén ellenségek s még a hegyes vógü botnál is élesebb fegyverrel küzdenek : szóharccal. A dobozgyeri tanítónak háborúskodása az iskolaszékkel még el sem mult, Az olvasóközönség még emlékezik arra, hogy a megyeri fiatal tanitó milyen kíméletlenséggel támadott meg közhivatalban 15—20 évet eltöltött tiszteletben álló egyéneket. Állandó a surulódás az ev. ref. tiszteletes és tanítói között. Ugyancsak a tiszteletes feljelentést adott be az alispán úrhoz a községi orvos ellen.