Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-10-13 / 81. szám

iba, 1907. XXXIV-ik évfolyam. 81-ik sz. Vasárnap, október 13. KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Szerkesztőség: J számú ház, hova a lap szellemi .llető Közlemények küldendők. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EliOFIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. CI5fizetni bármikor lehet éunegvedcnbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. y, V -<k nem adatnak vissza. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos: SZIHELSZKT JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám ' Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. US céscsaba, október 12. \ ebb, de egyúttal elmesebb valami, 'ő és hivatalos •>ág. Ha ez vémegittasul atve képzeli maílyének. yar parlament í bornirtság. már előre ígtól, hogy meg őket vi elvtárs melyben felboritnül egy /társ kö,ars pedig t magyar parjl-szembe gocsőbb aztán már ,z a dicsőség, hogy . népéhez: — rv h.urmány még most se terjesztette volna be a választói jogról szóló törvényjavaslatot, ha a munkásság október 10-ikén nem demostrál! A legnagyobb önhittség és bornirtság kell az ilyen nyilatkozathoz. Or:ágiNik népe tudja már, hogy a nemzeti kormány az uj választói jogról szóló törvénynek elkészítését programjába vette. De tudja azt is, hogy ezt a kérdést könnyelműen, hebehurgya módon megoldani nem szabad. A vá' isztókerületek uj beosztása már egynagában is óriási feladattal és felelősséggel jár. Azután apróról-apróra meg kell állapítani azt is, hogy ki rendelkezhessen választói jogosultsággal. Hiába hirdetik a szociálisták azt, hogy a választói jogot mindenkinek meg kell adni. Terrorizmusnak gyönge ereje megtörik azon az érdeken, melyhez egy egész nemzet életkérdése fűződik. Az alkotmány sáncait megerősítjük, a küzdő vonalat uj harcosokkal kibővítjük, de ovakodni fogunk attól, hogy a képzelt hatalomnak őrjöngői olyan harcosokat is becsempészenek az alkotmány sáncaiba, akik eddig is csak árulói voltak ennek az országnak. Az október 10-iki nagy henye-napon is csak abbeli töekvésüket akarták kifejezésre juttatni az elvtársak, hogy nemzeti ^nk vérszipóit rá óhajtjás szabadítani az országra. Ez a tünteték azonban egy mákszemnyivel sem vitte előbbre a választói-jog ügyét. Mert tanulják meg a hatalom-ittasak, hogy a nemzet, mely még mindig erős és józan, nem enged terrorizálni sem kormányt, sem állami érdeket. Justh Oyula házelnök, nyersen, durván, a tüntetés terrorisztikus jellegének megfelelően adta meg válaszát a szociálista-küldöttségnek: — Ami pedig kijelentésemet illeti, amely kapcsolatos az önök által most benyújtott kérvénynyel, erős meggyőződésemet kell hangoztatnom a tekintetben, hogy a mostani kormány, a képviselőház és a törvényhozás minden külső befolyás és megfelemlitési törekvés nélkül is meg fogja találni azt a helyes utat, amely azt a nagy kérdést, amelyet szónokuk itt fejtegetett, a haza közmegelégedésére fogja megoldani. Justh Gyula nyilatkozatának élessége egy szempillantás alatt megértette a j szociálisták kérkedő hangon beszélő i küldöttségével, hogy az állam érdekeit j igazán megvédeni tudó körökben menyI nyire taksálják a ceremóniákat. Ez a i hang egyszerre élét vette a kérkedő kifakadásoknak s tudtul adta azt is, ( hogy helyütt-helyütt a terrorizmust | észrevenni nem fogják és nem akarják. Ilyen leintetésben aligha volt még részük Bokányi-elvtárséknak, akik megtanulhatják végre, hogy nem mindenki ijedezik terrorizmusuktól. Ennek az október 10-iki tüntetésnek különben is csak az az eredménye, hogy a kormány most még később nyújtja be a választói jogról szóló törvényjavaslatot, nehogy azt higyjék a félrevezetettek, ime ők még az állam élén állóktól is kicsikarhatnak valamit. A kormányhoz közelálló körök általános véleménye az, amely aligha csalódik. Mindent összevetve, kár volt ezt a henye-napot rendezni, mert ha ártottak mozgalmaikkal önmaguknak valamikor a munkások, ugy ez az október 10-ike bizonyosan ártalmukra volt. Ülésezett az állandó választmány. — Visszavont indítványok — Dmke és vármegyénk. — Nincs árfölemelés. — A vármegyei alapok elhelyezése. Békésvármegye törvényhatóságának állandó választmánya Ambius Sándor alispán elnöklésével pénteken délelőtt ülést tartott. Az állandó választmány a 15-ikén tartandó közgyűlésnek tárgysorozatát készitette elő s az egyes pontokra javaslatokat hozott. Első helyen a vármegye alispánjának a megyei közügyek állapotáról és a májusi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló alispáni jelentést hallgatta meg a választmány, amit tudomásul vett. Jeszenszky Károly mezőberényi lelkész, törvényhatósági bizottsági tag, köztudomásszerint két indítványt terjesztett a megyebizottsági közgyűlés elé. Egyik indítvány a protestáns népiskolák államosításának szabályozását tárgyalta, a másik pedig azokra a modortalan támadásokra vonatkozott, amelyekkel Björnson norvég iró belekotyogott Magyarország népoktatásának és belpolitikájának ügyébe. Jeszenszky azonban a tárgysorozat összeállítása után — nem tudni miért — visszavonta indítványait s igy nem tárgyalta azokat az állandó választmány sem A Délmagyarországi Közmivelődési Egyesület megkeresést intézett Békésmegyéhez, hogy alapító tagként lépjen be az egyesület kebelébe s kérte azt is, hogy a Hódmezővásárhelyen tartandó közgyűlésen képviseltesse magát. A kérés első részét már régebben elintézte a törvényhatóság s a közgyűlésen való megjelenésre most Ambrus Sándor alispánt és V e r e s József törvényhatósági bizottsági tagot javasolta az állandó választmány fölkérni. F r a 11 e r István, a békésmegyei közkórház kenyérszállitója kérvényt adott be, hogy az általános drágaságra való tekintettel emelje föl a törvényhatóság a szerződésben kikötött árakat ós pedig a kenyérnél kilónként 10 fillérrel, I a süteményeknél darabonként másfél fillérrel. A kórházi bizottság móltányosnak találta Fraller kórósét, de az árakat a kenyérnél csak 5, a süteménynél pedig csak '/* fillérrel javasolta fölemelni. ~ lyei Közlöny tárcája. fk iMtt... ípdal.) \t a tiszai nagy kompon ;ész Sóti Pista, galambom, zeret, ha átmegyek a Tiszán, lért még engemet sem visz ám. :di el a vámot a hamis, j., hogy úgy akarom magam is: ut mástól öt garason megkíván, t a vámot tiz-husz csókban veti rám. de arra, hogy megcsaljon, nincs eset, mit tőlem egy hét alatt keresett, Szombat este kamatostul megadja . . . $ jaj be édes, jaj be jó a kamatja ! G. P Esti korzó. Irta : Halmy Gyula - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Kint ülök a zöld lombok alatt, a hosszú, sötét, alagutszerü „alléé" mentén s elmerengve nézem, a mint a mind feljebb-feljebb szálló méla holdvilág ezüst lepellel vonja be az ősi vár tornyait. Gyönyörű látvány! Bátran összehasonlítható akármelyik fürdőhely híres tahelyóvel. Nekem legalább kedvelt yem ez, de csak olyankor szeretek ott üldögélni, mikor csend van és az emberi hiúság, gőg, irigység, nagyravágyás és majmolás nem zavarja meg a természet gyönyörű játékait. Most is, hogy im elgondolkozva nézdegélem a várbástya tetején tilinkózó, szomorú bakát, aki talán szülőföldje felé küldi a sebesröptü felhőktől a mélabús dallal szive vágyó sóhajait, most is jól érzem itt magamat. Lélek se. „Vasárnap este van, mindjárt nyolc az óra." Nálunk ilyenkor nem a „színházban figyelnek a csengetyü szóra", hanem vacsoráznak. Minden ember, szegény, gazdag, müveit, műveletlen ilyen tájban elégíti ki a prózai gyomor követeléseit és igy én háboríthatatlanul élvezhetem a pompás, tiszta levegőt, sem kocsi, sem a nők konokul megtartott uszályai nem verhetnek fullasztó portengert a szemembe, torkomba. De egyszer . . . im . . . két pár apró, magassarku cipő kopogása hallik. Fodros, fehér szoknyák libegnek és megjelenik az esti korzó két első alakja, a két szép leány. Gyors léptekben tipegnek föl s le, magassarku cipőikben folytonosan a lábtörés veszélyének kitéve. Kezecskéik hosszú szoknyáikat emelik, fejük természetellenes tartásától nyakuk elzsibbad és sétájuk hova-tovább rohanássá változik. Nem csoda azután, ha a kilenc órai takarodó elhangzása után hazatérve, kezük, lábuk, egész testük elkényszeredve dűl az ágyba s igy az üdítő esti séta testsanyargatássá változik ugyan, de legalább sikkesek voltak Az ő megérkezésükkel megvan törve a magány. Lassan szállingóznak a munkából jövő iparos-legények, vígan élvezve a napi munka után a jól megérdemlett üdülést. Elegáns kalapokkal jönnek ideáljaik, a divatos kisasszonykák és csakhamar vidám tere-fere, hangos zsivaj, pajzán dévajkodás váltja fel az előbbi csendet. Egy hosszú padon gyerekek ülnek, nénjük felügyelete alatt. Jókedvük már-már túlságba csap s midőn testvérük minden ijesztgetésből kifogy, egyszerre megpillantván a szerkesztőt, ilyeténképpen feddi meg őket: „Hallgassatok, mert kiirnak az újságba !" Hogy im a találékonyság sikerre vezetett, elhatároztam a bájos ijesztgető fenyegetését valóra váltani, legalább szavahihetőségében nem kételkedhetnek többé. De félre az útból cibilek ! Im felvonul a hadsereg ! Kilenc óra közeledvén, fontos talpú bakkancsok dübörgése hallik innen is, onnan is, rohamlópósben sietve a kaszárnya felé. Hja, nehéz dolog ám az a kaszárnya-áristom, inkább betartja hát a parancsot. Engedelmeskedni is nehéz, de a másik mégis nehezebb A finom úrhölgyek mellett udvarolgató tiszturaknak bezzeg nem kell szaladni a takarodó hangjaira, kényelmesen sétálhatnak tovább ! Jó is az a szabadság, ami természetesen csak magasabb állásokkal jár! De azért a baka sem busul! Ha babáját átölelve meghúzódik a kapu alatt, nem cserélne a generálissal sem! A boltokat zárják. Hangos dörejjel robbannak le a kirakatok rolette-jei ós nemsokára elegáns urfiakkal telik meg a sétatér, akik azonban nem igen tekintgetnek a teremtmények szebbik fele felé, mert egész nap úgyis elég alkalmuk van a kényszer-udvariasságot gyakorolni. Csoportokba verődve sétálnak, vagy üldögélnek, a nap szenzációit tárgyalgatva. Most megjelenik az athléta is. Pergő nyelven újságolja legújabb erősítési munkálatait, amelyek nem a portarthuri vár, hanem a saját teste erősítésére céloznak. A vegetáriánusok csoportja is megjön, a futballozók is ideérnek ós ezekkel egyidejűleg annyi szebbnélszebb, kisebb, nagyobb lány, fiatal aszszony, hogy valóban városias, de amellett kedves látvány tárulna szemeink elé, ha az irigy felhők el nem takarnák a világító holdat és igy a koromsötétben csak az égő szivarok vége világítja meg a férfiak arcát. Hja, bölcs magistrátusunk nem a valóság, hanem a naptár szerint világittat, illetve sötétittet, mert azok a régi világbeli olajos mécsre emlékeztető, pislogó lámpások nem mondhatók világító eszközöknek sem. Egyre azonban mégis használhatók. A lomb között, fólreső padokon meghúzódó szerelmesek betakarására. A kétes félhomály éppen a legalkalmasabb arra, hogy semmit se lásson az ember ós csakis az én mindent észrevevő szemeim fedezik fel a csendes, suttogó párt, amint szorosan egymás mellett ülve, kezeiket összekulcsolva suttognak, vagy tán csókok is csattannak el ? Ki mondhatná azt meg ! A sétálók olyan tömegekben lepik Sirolin tmetl az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a —— köhögést, váladékot, éjjeli izadásl. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza jtjt ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. minthogy ériéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rocho* eredeti eaomagoláat. F. Hoffmann La Roche A Cie. Basel (Svájc.) / 99 <6 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba®. •• Ára üvegenként 4 — korona, i 1

1