Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-07 / 18. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. márczius 3 alakulás előtt állanak s az előkészítő munkálatokat csütörtökön, d. u. tartott értekezletükön beszélték meg. A „Nagy vendéglőben" tartott értekezleten megjelent a kerület országgyűlési képviselője: Fábry Károly is. . A megjelentek soraiban ott láttuk Endrőd ! társadalmi rétegeinek minden képviselőjét: H u n y a Eleket, Kalmár Józsefet, ; Kovács J. Jánost, Bán Endrét, Ő s- ; apai Lajost, Dávid Istvánt, U h r i n • Lajost, C z m a r k ó Györgyöt, K o v ác s j K. Pált, Szurovec Pált, Óvári Timár Pált, Katona Andrást, Pap Endrét, Schuller Károlyt és még számos tagját az endrődi társadalomnak. H u n y a Elek korelnök az értekezlet megnyitása után kéri Fábry Károlyt, hogy összejövetelüknek célját ismertesse. Fábry Károly kifejtette a szervez kedés szükségességét, mert — úgymond — nagy küzdelem előtt állunk. A mai politikai állapot csak fegyverszünet, csak átmeneti időszak, amelyet nagy harcok fognak követni. Az Ausztriával való kiegyezést már ebben az évben meg keli oldani. Elismertetni kivánjuk ezzel a kiegyezéssel, hogy Magyarország önálló állam. Lehet, hogy ez a kérdés törésre vezet s akkor megint szükség lesz a magyar nemzet erejére. Ezt a harcot a legközelebbi választás alkalmával kell megvívni s hogy az ország diadalmasan kerüljön ki ebből a küzdelemből. van szükség a szervezkedés erejére. Vegyünk példát az egyházat és hazát tagadó szociálistáktól. A szervezkedést másrészről megyei és községi érdekek is sürgetik. Ha egy szervezett párt van Endrődön, akkor a község érdekeit képviselni hivatott tényezők kerülnek a megye és község parlamentjébe is. Kéri ezekután, mondja ki az értekezlet, hogy a pártnak megalakulását szükségesnek látja. Ennek megtörténtével összeállították az alakuló-gyűlés elé terjesztendő tisztviselői listát. Diszelnökök lesznek : Kossuth Ferenc és Apponyi Albert gróf. Tiszteletbeli elnök: Z e1 i n k a János. Elnökök : H u n y a Elek és Kalmár Vince. Alelnökök : K1 i n ghammer Ferenc és Timár Imre. Jegyzők: Ősapai Lajos ós Schuller Károly. Pénztáros: B á n Endre A tizenöttagú választmányba a következőknek megválasztását fogják javasolni a gyűlésnek : Kovács Tibor. Kovács J. János, Timár P. Lajos, Pap György, Dávid István, Czmarkó György, Uhrin Lajos, Kovács K. Pál, Óváii Timár Pál, Katona András, Timár A. Mátyás, Iványi István, Farkas Mihály, dr. Kovács Péter és Timár Gy. Mátyás. Majd elhatározta az értekezlet, hogy a kijelölt választmány március 7-én délelőtt 10 őrakor a „Korona"-vendéglőben tanácskozást folytasson egy 100 tagu végrehajtó-bizottság névsorának összeállitása céljából. Végül kimondták, hogy az alakuló gyűlést március 24-án délután 3 órakor tartják meg a piactéren s hogy a párt tagjainak nyilvántartására aláirái iveket bocsájtanak ki. Uj vasat Arad-Orosháza között. Az AEGV. igazgatójának terve. Békésvármegye közgazdasági életére messze kiható vicinális vasút létesítését vette tervbe az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatója : Sár mezey Endre. Ha a terv megvalósul, ami pedig alig szenved kétséget, ugy vasúthálózatunk örvendetesen ki fog bővülni s ennek révén a tőlünk délnyugatra fekvő számos község összeköttetésre talál Békésvármegyével. Ez a terv, amely Arad-Mezőkovácsháza is Orosháza között kiépítendő vasútra vonatkozik, már régebben fölmerült, de akkor bizonyos akadályok miatt le kellett venni a napirendről. Most aztán Sármezey Endre uj megoldási módozatoj talált. Sármezey beadványt intézett Arad város törvényhatósági bizottságához. A beadvány elmondja, hogy a tervbe vett vasút kiinduló állomása az aradi Benoidgyár szomszédságában s végállomása Orosházán lenne. A létesítendő vicinális vasút városi közterületet sehol sem érintene s csupán csak az állomásai feküdnének városi területeken. A tervezett vasút egész hálózatának központi igazgatósága, műhelyei, fűtőháza és kezelőszemélyzete Aradon lenne. Átlag minden alkalmazottnak keresetét ezernyolcszáz koronára teszi a tervezet s igy együttesen nyolvanezer korona évi munkabért fizetne ki a társulat és legalább ugyanannyi anyagi értéket számítva, összesen mintegy négy ötszázezer évi összforgalomnak felelne meg a létesítendő uj vasút. A nagy érdekességű beadvány elmondja ezután, hogy egy idegen pénzcsoport azon féradozik, hogy egy Arad és Békésvármegye érdekei ellen olyan vasutat létesítsen, amely Csanádmegyének forgalmi szempontból Békés- és Aradvármegyékhez tartozó községeit (!) kösse össze. Ezek a községek — nem sorolja őket fel a beadvány — oly értelmű határozatot hoztak, hogy összesen mintegy 200,000 koronát tevő hozzájárulásukat annak a vasuthálózétnak adják, illetve annál jegyeznek ilyen összeg erejéig részvényeket, amely vasút előbb kiépül. Végül Sármezey Endre beadványa arról értesiti a tanácsot, hogy a szóban levő kisvasút céljaira az arad-csanádi egyesült vasút igazgatósága kétszázezer korona támogatást nyújt, ami a mármár elalvó tervet egymagában is életre tudná kelteni. Mentsük meg az elhagyott gyermekeket. Az országos gyermekvédő liga aktiója. Békésvármegye közönsége dicséretes buzgalommal előljárt mindig abban a küzdelemben, mely az elhagyott gyermekek megmentését tűzte ki nemes céljául. S bár semmi elmulasztott kötelességet nem vethetnek e téren szemünkre, mégis találunk rongyos, útszéli gyermekeket, kik a társadalom erélyesebb, intenzivebb támogatása nélkül rákerülnek majd arra az útra, mely az elzüllés borzalmaival kíséri vándorútjában a felnőttet. Ilyenkor aztán fölébred ki-kiben a filozofáló érzék s azt mondja végeredményében, hogy nem szabad tétlenül nézni a gyermekek pusztulását és elzüllését. Meg kell törni azt a közönyt, amely esetleg elfordul tőlük s a szeretef melegével el kell oszlatni azt a jégkérget, amely érzéketlenné teszi egyik-másik embertár-unkat a kicsinyek sorsa iránt. Ebben a törekvésben előljáró tényezőnek kell elismernünk a Budapesten megalakult gyermekvédelmi ligát. Ez a liga nem valami új egyesület, amely tagsági dijakat szed, hanem az egész társadalomnak, egyeseknek és egyesületeknek egy nemes célra való tömörülése s elsősorban egy akkora gyermekvédő alapot akar teremteni, hogy annak kamatjövedelméből a társadalmi gyermekvédelem összes anyagi szükségletei fedezhetők legyenek. Az elmúlt napokban E d e 1 s h e i m Lipót gróf, a gyermekvédelmi liga megteremtője ós . elnöke, vendége volt A 1 m á s y Dénesnó grófnőnek. Ekkor merült föl az az eszme, hogy Békésmegyében is meg kellene ragadni mindazokat az alkalmakat és eszközöket, melyekkel a gyermekvédelem ügyét előbbre vihetjük. Edelsheiin gróf immár ekkor fölvetette a békósmegyei gyermeknapok tartásának eszméjét. E d e l s h e i m Lipót gróf vármegyénk főispánját most arra kérte föl, hogy a gyermekvédő-liga békés megyei osztályának megalakulása érdekében társadalmi>ulyával és népszerűségével működjön közre. Bókésmegyében azonban aligha lesz szükség ennek az új egyesületnek megalakulására, mert hiszen vármegyénk gyermekvédelmi ügyét dicséretes buzgalommal szolgálta ezelőtt is a „Fehér Kereszt" egyesületet. Éppen ezért Fábry Sándor főispán a „Fehér Kereszt" kebelében akar szolgálatot tenni ezúttal is a gyermekvédelem nemes ügyének s a gyermeknapok rendezése céljából ma délutánra értekezletre hivta össze a „Fehér Kereszt" választmányát. Eddigi tervek szerint április 2-án és 3-án tartják meg Bókésmegyében a gyermeknapokat. A gyermeknapokon a kereskedők, iparosok, munkások, lelkészek, ügyvédek, orvosok, gazdák, tisztviselők, katonák, kávéházak, vendéglők, szállodák, közlekedési és más vállalatok (színházak, mulatóhelyek stb) tulajdonosai, szóval mindenféle állású egyének önként köte^ lezik magukat arra, hogy ezen egy napi bevételüknek tetszésszerinti hányadát a gyermekvédő alap javára befizetik —- ami által belépnek a ligába. E napon a társadalom minden rendű és rangú egyéne jöyedelmónek egy csekély önkéntesen megajánlott hányadát gyermekvédelmi célra áldozza. És hogy az aktio teljes eredménynyel járjon, felhívjuk vármegyénk nemesen gondolkozó közönségét, hogy ezeken a napokon eszközölje javarészét bevásárlásainak, mert minél nagyobb a bevétel, annál örömestebb áldoz a kereskedő is az elhagyott gyermekek megmentésére. A gyermeknap rendezéséből az ifjú ságnak is ki kell venni részét. Leghelyesebb módja ennek," hogy e napon az iskolákban ünnepélyek rendeztessenek esetleg valamely csekély kis belépti-díj mellett. Amennyiben ez sok helyütt nehézségekbe ütköznék, adjon a tanulóifjúság a gyermeknapon 2 fitlért gyermekvédelmi célra. Közös erővel, vállvetett munkával harcoljunk az elhagyott gyermekek megmentéséért, mert ez a harc mindannyiunknak érdekeit, az egész- társadalom megtisztítását szolgálja. részvénytőke felemelése. A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület igazgatósága március 30-ikára rendkívüli közgyűlésre hivja össze a részvényeseket, a részvénytőkének 10G darab uj részvény kibocsátása által 800,000 koronáról 1.000,000 koronára való felemelése végett. A kibocsátás folytán a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület részvénytőkéje, tartalék és egyéb saját alapjai összesen 1,782,000 koronára emelkednek. Az évről-é\ről fokozódó hatalmas forgalom, mit a takarékpénztár lebonyolít és különösen a kölcsönüzletek legszebb reményekre jogositónagyarányu emelkedése, kikerülhetetlenné teszi az intézet saját vagyonának az üzletekbe bevont sok millióra rugó idegen tőkével szemben való megerősítését és arányba hozását, aminek eminens részvényesi érdekek mellett közgazdasági szempontból is csak örülni lehet. Üzletkörének emelkedése tekintetében, — különösen ha az intézet igen óvatos, solid és biztos bázisokon nyugvó ügyvitelét és bírálatait tekintjük, -- a Békés-Csabai takarékpénztár egyesületet a vidéki pénzintézetek legjobbjai sorába helyezhetjük és ha figyelembe vesszük eddigi nagy arányú fejlődése mellett, hogy gyomai fiókintézetét folyó hó 14-én nyitja meg, minek révén jelentékeny tőkéket fog kihelyezhetni, nem csalódunk, midőn a jövő tekintetében kedvező reményeket táplálunk, mert csak természetesnek tartjuk, ha az intézet nagyszabású üzleti aktiója a részvényesek számára is meg fogja a maga gyümölcseit hozni. Az igazgatóság a március 30-iki | közgyűlésen megteszi előterjesztéseit a közgyűlésnek, és kétséget sem szenved, hogy a közgyűlés a propositiókat örömmel fogja fogadni és a részvényeket, melyek kizárólag az eddigi részvényesek által lesznek értesülésünk szerint a tavalyihoz hasonló kedvezményes 370 K. áron jegyezhetők; teljes egészében átveendi. Alkalmunk van a takarékpénztár egyesület utóbbi kölcsönüzletei és forgalma emelkedéséről néhány adatot e helyütt közölhetni: Összes kölcsönök Évi emelkedés Pénztári forg. 1901. végén 5.675,000 K 45,000 K 120 millió 1902. „ 5.965,000 K 290,000 K 126 millió 1903. „ 6.319,000 K 354,000 K 130 millió 1904. „ 6.693,000 K 374,000 K 136 millió j 1905. „ 7.359,000 K 666,000 K 143 millió „ 8.686,000 K 1.327,000 K 187 Két havi emelkedés: 1907. febr. végén 9.100,000 K 414,000 K Bénztári forgalom 1906. február végén 30 millió K 1907. „ „ 42 millió K. Gyilkos és öngyilkos aggastyán. Családi dráma Békésen. Mikor a szerelem paranosol . . . A későn nyiló szerelemnek melege jobban áthatja a szivet, a tüzes, muló tavaszszerelemnél. Igy mondják ezt a lélekbúvárok, akik a szív problémáival is tisztában vannak.;'A kétkedő emberiség tagadólag fejet ráz e tétel előtt. Pedig az élet nagy komédiájában sok felvonás állit bizonyító példát a psichologusok rideg okfejtése mellé. S ezek a példák kivétel nélkül igazolni képesek azt, hogy az ifjonti szerelem epesztő érzése nem az az igazi érzés, mely az égő szerelemnek lángját hosszú éveken keresztül érlelni, gyújtani lenne képes. Egy ilyen példa nyújt most megint bizonyító erőt a lélekbúvárok állításának. Ez a példa Békésen történt az éj folyamán. Azok, akik megcselekedték, hajlott korú, ősz aggastyánok, kiknek a hit erejéből kellett volna meriteniök már a szeretet igéit. De a természet ezeket a hajlott sziveket is behintette az emberi érzések himporával. Szilágyi György, 70 esztendős békési földmives, már öreg korában ismerkedett meg feleségével, akinek bugát Berecky István 50 éves föld mives társa tette feleségéül. Szilágyi addig udvarolgatott a csinos özvegy asszonynak, amig teljesen hozzászokott. Szerelem nem volt közöttük, de összekötötte őket az a hatalmas érzés, mely a rokonlelkeket szokta egyesíteni és egymáshoz vezetni.; Mintegy öt hónapi ismeretség után Szilágyi György L a u k u c a Rebekát feleségül vette s 20 éven át a legboldogabb egyetértésben éltek. A legutóbbi időkben aztán Szilágyiné betegeskedni kezdett. Huga : Bereczky Istvánné, látta el eközben a házi dolgokat s ez az állapot maga után vonta azt, hogy Bereczky is állandóan Szilágyiéknál tartózkodjon. Az öreg férj rossz szemmel nézte ezts gyanakodni kezdett feleségére. Meg is tiltotta az asszonynak, hogy betegágya mellett tűrje Bereczky Istvánt, aki ezután nem is járt Szilágyiékhoz, de feleségét sem engedte többé hozzájuk. Tegnapelőtt este azt mondta Szilágyi György a feleségének, hogy Békéscsabára utazik valami ügyes-bajos dologban. A vonatot lekéste s mielőtt hazatért volna, ellátogatott egy közeli korcsmába is, ahol éjféltájáig elidőzött. Tizenkét óra előtt hazabotorkált az öreg. Benézett az ablakon s beteg feleségének ágya mellett látta állani Berecky Istvánt, aki éppen indulófélben volt Szilágyi, megvárta mig Berecky elhagyja a portát, aztán bement az asszonyhoz s veszekedést csapott. Szilágyiné visszapörölt. Ez még inkább felizgatta az öreg embert s másfél órai veszekedés után nekiesett feleségének és meg akarta f o j t a n i. Az asszony ijedten menekült azőrjöngőférj elől. Kiszaladt az udvarra, de Szilágyi György utóiérte a ház küszöbén s három késszurássál megölte az asszonyt. Ezalatt a szomszédok is összesereglettek a nagy lármára. Véres munkájában nem tudták megakadályozni Szilágyit, aki az éj sötétjében elmenekült. Az összesereglettek orvosért szaladtak, de az már csak a beállott halált konstatálhatta. Szilágyinét a hasán és a szivén érték a késszurások, amelyek rögtöni halált okoztak. A gyilkosság hírére fölkerekedtek a csendőrök is. Le akarták tartóztatni az öreg gyilkost, akit nem találtak sehol. Reggel aztán a szolgagyerek betévedt a fáskamrába. Szilágyi György ott függött az egyik gerendán. Felakasztotta magát. Alatta bevert a véres konyhakés, meg egy papirszelet, amelyen kusza vonásokkal ez az irás állott: „A szerelem parancsolta! . . ." A gyomai templomrabló az ügyészségen. Hogy történt a letartóztatás. Egy viharos mult bűneiből, Elsők voltunk, akik megírtuk, hogy a gyomai csendőrség letartóztatta a gyomai római katholikus templom kirablóját : Szabó Istvánt. A fiatal s már többszörösen büntetett gonosztevőt