Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-02-28 / 16. szám

8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba,'! Q07. február 2 s ezt, a határozati javaslatot elkészítő tisztviselő, nem vette figyelembe. Később, mikor már a javaslat ismertetve lett s mikor az állandó választmány hangulata veszedelmesen Debrecen város érdekei mellé kezdett sorakozni, szólásra emelkedett Fábry Károly s pártfogásába vette Szeged megkeresését. Kiemelte azt, hogy a Szegeden felállítandó egyetem mindenekelőtt a déli rész magyavosodási ügyének tesz megbecsülhetetlen szolgálatot. Kiemelte, hogy ha már ezt a célt is szolgálni akarjuk az uj egyetem felállításával, akkor ne tőzsgyökeres magyar várost szemeljük ki az építés helyéül, hanem olyant, amelyet mint kéklő oázis a sivatagban, ugy ékelődik be a délvidék nemzetiségű vidékeibe. Fábry Károly felszólalása után az állandó választmánynak tagjai kivétel nélkül megváltoztatták nézeteiket s igy történt az, hogy Békésvármegye a szegedi egyetemért tört lándzsát. van... Megerősitettsk a csendőrséget. Kezdődnek az adóbehajtások. Vasárnapi számunkban megemlékeztünk már arról, hogy a kétegyházai hátralékos adók behajtása miatt a polgárok fenyegető viselkedést kezdenek tanúsítani. Ez a jelenség nem volt átmeneti jellegű, mert miként ujabban értesülünk, a polgárság hangulata még forrongóbb most, mint volt az első napokban. A királyi adóhivatal részéről kiküldött számvevő és állami végrehajtó személyi biztonságukat — az izgatott kedélyek miatt — állandóan veszélyezettnek érezik s megkeresték ezért a pénzügyigazgatóságot, hogy a kétegyházai csendőrök létszámának szaporítását kérelmezze a gj alai járás főszolgabírójától. Lukács Endre főszolgabiró hétfőn vette kézhez a pénzügyigazgatóságnak e tárgj^a vonatkozó megkeresését s nyomban intézkedett, hogy a kétegyháza

1' csendőrség hét fővel megerősítést nyerjen. Kétegyháza községben szociálisia bujtogatók járnak. Azok tüzelik a népet, hogy ez a zal-'atás azért van, mert Kossuth Ferencből miniszter lett, aki pártjával együtt rabbilincseket rakna a paraszt kezére. Az izgatók éjszakák idején keresik föl a kétegyházai szegény népet. Nappal nem mernek mutatkozni, mert tudják, hogy a csendőrség is tudomást szerzett már mőködésükről. I Tegnap egy józanabb gazdaember csittitani igyekezett egy hevesen vitatkozó s az adók behajtása ellen tiltakozó csoportot. A hangulat jellemzéséül közöljük, hogy e békés polgártársunkra a következő pillanatban már íiz-husz ököl sújtott s ha nem érkezik hamarosan segítség, meg is Jinchelték volna a csittitót. Veszedelem fenyegeti a község elöljáróságát is. A nép hangulata különben az elöljáróság ellen irányul elsősorban. Ezt hibáztatják, mert megongedi, hogy a „kormány kiküldött emberei igaztalan adóhátralékokat hajtsanak be", Szerencse, hogy a józanabb elem egyik-másikának még van annyi befolyása a tömegre, hogy a nyilt zendülés kitörését megakadályozni tudta eddig. Ma azonban oly fenyegető a hangulat, hogy minden befolyás sikertelennek mutatkozik s azok, akik ismerik a népet, táviratilag kérték a Budapesten tartózkodó kétegyházai megyegyűlési képviselőt: dr. Simon ka Györgyöt, hogy az elvakított hiszékenyek lecsi^apitására utazzon községükbe. A kétegyházai utcákon egyébként erős csendőrjárőrök sétálnak s megakadályoznak minden csoportosulást. A hátralékos adók összeírásával e hétén elkészülnek már a pénzügyigazgatóság kiküldöttei s azután megkezdődik a behajtás. Hivatalos körökben ezt tekintik kritikus időpontnak s ekkorra még erősebb csendőrfedezetet rendelnek a kétegyházai nép közé. Ankét a munkásházak érdekében. Fábry Sándor és Ambrus alispán a tanácskozáson. Készülő törvényjavaslat. Az alkotmányos kormány érája alatt gyors egymásutánban kerülnek megbeszélés, majd elintézés alá azok a törvényjavaslatok, amelyeket minden előző kormány kilátásba helyezett már, anélkül, hogy a megvalósítás iránti szándék komolyságával figyelte volna a minden oldalról megnyilatkozó sürgetést és óhajt. Lám a törvénytelen had, melynek pedig szociális törekvéseit elsősorban a vérvörös szociálisták támogatták doronggal, zsebkéssel, utcai tüntetéssel s miegyébbmással, hosszú ideig tartó uralmában csak a pénz elkótyavetyéléséről nyújtott magasabb kiképzés mellett tanúskodó bizonyságot. A küldöttségek — Ugyan mit foglalkoztál annyit azzal a hozomány vadászszal ? Érdemes is! Az ugyan nem vesz el! — Hadd bolonduljon a szegény, Ne félj, ugy se mennék hozzá ! Vénül! Ugy liheg! S látszik, hogy festi a bajuszát. II. Az unatkozók. Ezek az urak már eleve is azzal a gondolattal mennek a bálra, hogy ott unatkozni fognak. Es ebbeli nemes elhatározuknak kifejezést is adnak minden lépten-nyomon, hangban, mozdulatban, egész unalmas modorukban. Kifogástalan megjelenésű urak ezek, sőt mintha még több gondossággal és hiúsággal csípnék ki magukat, mint a többi bálozó, hogy mintegy ezzel ia mutassák a szegény hölgyvilágnak: — íme itt vagyunk ! Hóditóképesek vagyunk ! Tudjuk hogy szívesen mulatnátok velünk, de nem kellettek, mert mi ide nem mulatni jöttünk. Csak azért jötíünk, hogy, hogy kimutassuk, hogy mennyire unatkozunk. Ah - és itt elnyomnaknak egy ásítást — unalmasak ezek a bálok. A kivágott ruhák, a fehér karok és vállak, a ragyogó szemek, a ringó termetek ! Unalmas minden. S legunalmasabb maga az élet. S a mint ott álnak a bálterem közepén vagy a zenekari emelvény előtt, fejüket behúzván válluk közé s busmogorván nézve maguk elé — olyanok, mint holmi, a fényes termekben szétszórt fejfák, melyek arra valók hogy a mulatókat emlékeztessék az örök elmúlás kétségbeejtő gondolatára. Ámbár kevésbbé poétikus hangulatban s ácsorgások által zavartatva a táncolásban, hajlandó lenne őket az ember másokhoz is hasonlítani. Pl. a bérkocsi állomásokon busau álldogáló, megroggyant térdű konfortáblis lovakhoz, a melyek első lábrikat háromrét is hajtva s fejüket lecsüggesztve azagyonhajtás és az abraktalanság szomovu eredményeit mutatják. Különben ezeken az unatkozó urakon néprajzi szempontból egész világosan kimutatható az eszkimókhoz és a szinindiánok nemes törzseihez való tartozandóság. Az eszkimókhoz a hidegség és az együgyű unalmaság köti őket, amennyiben szakasztott olyanok, mintha születésüktől kezdve halzsirral és fókakocsonyával éltek volna, és eme nemes táplálóknak köszönhetnék azt, hogy a legcsekélyebb ingert se érezzek arra, hogy a bálterem bájos leányaival, aszszonyaival csak egy fordulót is eltáncoljanak. Nem, csak nézik őket, érzéketlenül, hideger, minden szenvedély nélkül, mintha egy szép fehér váll, mely kiragyog a rózsaszín csipkék közül, csak annyi hatással lenne reájuk, mint mikor a fóka fekete hátát látják kiemelkedni a jeges hullámok közül. A legharciasabb indián törzsek esatakiáltásai meg sem közelitik azt az ordítozást, amelylyel ezek a nem táncoló urak harsogják a táncolók fülébe, hogy ne hagyják magukat! S különösen tetszik nekik a harcias hangzású Schlésinger név, melyet nagy előszeretettel kiabálnak. — Ne hagyd magad Schlésinger ! Patyolat a vásár! Sohse halunk meg! Ezek az ő leggyakrabban használt jelszavaik. Ezeket ordítozzák, miközben fent az emelvényen a oigányok a játékban, lent pedig a táncolni akarókat a ' táncban akadályozzák. I A mely kellemetlenkedésekért cserébe, sokan kívánják nekik, hogy harcias jelszavaik utolsójának a sose halunk meg-nek az igazsága rajtuk cáfolódnék I meg először. összetoborzásáért esengő obulus hullott Jakab iirék zsebeibe s ez volt az, ami varázslatos erejével ugy összeforrasztotta egymással az egyébként derék, jóravaló szocialista tábor vezetőit a darabant haddal, — mint piócát a beteg testtel. Másképpen igazán nem tudnók megérteni, minők, mik és melyek voltak azok a körülmények, amelyeknek közrejátszásából az a hathatós támogatás sarjadzott ki. Hangoztatni mindent, de semmit keresztül nem vinni, igérni mindent, de igéret helyett csak az ország pénzén osztozkodni, adni mindent, de mindent csak a közvagyonból, az államvagyonból adni: bocsánatot kérünk, ez igazán nem olyan politika, amely megérdemelte volna azt, hogy csupa szeretetből árbócra huzzuk a csudapiros lobogót. És hol van most ez a lelkesülni tudó tábor, amidőn az alkotmányos kojmány hihetetlenül rövid idő alatt oly fontos törvényjavaslatokkal foglalkozik. mint a munkásházak létesítésére vonrtkozó is? Szerintünk ez a tény mégis csak van olyan fontosságú, mint az államvagyon elharácsolása s van olyan érdem, hogy tüntető köztényekkel bizalmunkat fejezzük ki az iránt a kormány iránt, amely becsülettel áilja minden igéretét. De ne rekrimináljunk. Akik csak látnak és nem hallanak, vagy akik hallanak és nem látnak, ha strucpolitikát űznek, ugy sem értik az igaz szót. Ehelyett inkább konstatáljuk azt, hogy a munkásházak létesítésére vonatkozó törvényjavaslat érdekében tegnapelőtt délután ankét volt a földmivelésügyi minisztériumban s ezen az ankéten részt vett Fábry Sándor dr. főispán és Ambrus Sándor alispán is. A törvényjavaslat s az ankét lefolyása bizalmas jelleggel birt. Ezért nem áll még módunkban ismertetni azt. Ámde annyit már itt is jelezhetünk, hogy ez a javaslat teljesen hozzázimul a modern szociális-követelmények iránymutatásához s ha megszavazza a képviselőház is, akkor a munkásnép belátja majd, hogy nem „apostolok", hanem az alkotmányos kormány tagjai igyekeznek kiemelni őt a szenvedésből és nélkülözésből. kacsolják a tótkomlósi polgárt, mert vagy sok kiadásába kerül az orosházai járásbírósághoz bemennie, vagy sürgős elfoglaltságára való tekintettel nem is siethet igazainak megmentésére. Mindezek után egy határozati javaslatot terjesztett Vas Nándor a négyülés elé, amelyben kimondják, hogy Csanádvármegyéhez való csatoltatásukat szükségesnek vélik. Kérik továbbá, hogy Tótkomlóst járási székhelylyé tegyék s szolgabirósággal, járásbírósággal és adóhivatallal lássák el. Vas Nándor beszédét és határozati javaslatát L ehoczky Mihály tót nyelven tolmácsolta, mire a tömeg nagy lelkesedéssel hozzájárult a javaslathoz. Népgyűlés Tótkomlóson. Csanádhoz akarnak csatlakozni. Ujabban sokszor hallottuk megujulni a vármegyék kikerekitésének eszméjét Nagyobb érdeklődéssel alig találkoztak ezek a törekvések, mint Békésmegyében, ahol időnként epidámiaszerüen jelentkezik a községek elszakadása iránt való előszeretet. Vasárnap Tótkomlóson népgyűlés elé is került már ez az eszme. A tótkomlósi nép ugyanis régen panaszkodik amiatt, hogy községük messze esik a járási székhelytől. Ez a mindenesetre alapos méltatlankodás később oda vezetett, hogy mind szélesebb és szélesebb rétegben vált szilárd elhatározássá a Békésvármegyétől való elszakadás óhaja s mind több hive lett annak a törekvésnek, amely Csanádvár megye területén vélte föltalálni a panaszok és zúgolódások megszüntető okait. A vasárnapi népgyűlést hosszas tanácskozások előzték meg. Heteken keresztül meghányták-vetették tótkomlósi polgártársaink a dolgot s végül felkérték dr. Vas Nándor orvost, hogy egy összehívandó népgyűlésen fejtse ki Tótkomlós község közigazgatási fekvésének és helyzetének tarthatatlanságát. Igy hivták össze a népgyűlést, amely sok ezer embert csődített a községháza udvarára. Vas Nándor mindenekelőtt arról szólott, hogy a tótkomlósi ik nem részesülhetnek l o ") közigazgatási és jogszolgáltatási ellátásban, mert messze esnek a járás székhelyétől: Orosházától. Mindettől eltekintve, a vagyoni viszonyokra való tekintettel is tarthatatlan a tótkomlósi polgárok helyzete. Ma a tótkomlósi ember minden pénzét Oro házára viszi. Mig ha járási székhely volna, nemcsak a saját községében adhatna tul fillérein, hanem az a tekintélyes terület, amely ez esetben Tótkomlóshoz, mint járási székhelyhez csatoltatnék, szintén itt kellene bevásárlásokat eszközölni. Jogszolgáltatás tekintetében még sivárabb e kép. A legtöbb esetben elmaTörvényhatósági közgyűlés. Vármegyénk ügyeiből. Uj tisztviselők a közigazgatásban. Népes, mindvégig fontos, de nem nagy érdeklődéssel kisért közgyűlést tartott tegnap Békésvármegye törvényhatósági bizottsága. Mindjárt a közgyűlés megkezdése előtt látni lehetett az általános képből, hogy jelentős ügyeknek elintézése hivta most egybe a bizottságot, mert szokatlanul megteltek a széksorok. Ámde ne higyje valaki, hogy talán fontos községi kérdéseknek letárgyalása emlékeztette kötelességeikre a bizottság tagjait. Békésországban ugy vagyunk, hogy egy-egy választás nagyobb érdeklődést okoz a centrumban, mint husz akármilyen más jelentőségű községi érdek. Tegnap is csak annak volt köszönhető áz az illusztris kép, hogy V a n g y e 1 Sándor örökét és egy II. osztályú szolgabírói állást kellett betöltenie a törvényhatósági bizottságnak, amely a választások megejtése után ugy elszéledt, ugy szerte hullott, mint az oldott kéve. A délelőtt folyamán alig kerülhetett tárgyalás alá egy-két nevezetesebb kérdés. Jórészt hosszura nyújtott felszólalások mentették lü az időt. Z ö 1 dy János dr., megyei tiszti főorvos, az alispáni jelentésnek munkáslakások létesítéséről szóló részét vette pártfogásába s tudományos vonatkozású felszólalása után Weisz Mór javasolta, hogy a jelentés idevonatkozó része kibővittessék. Indokolásában ő sem kímélte az időt s mire a választásokra került volna a sor, már jóval tul voltunk délelőtti 11 órán. Természetes, hogy ilyen körülmények között a több mint száznegyven pontból álló tárgysorozatnak déli 12 1 óráig alig tárgyalhatta le két-három ügyét a bizottság. Déli harangszóra elszéledt a hivatalos foium zöme. Hazautaztak a vidékiek s a közgyűlési teremben hét tisztviselőn kivül csak három, mond „h á.r o m" megyebizottsági tag maradt. Egyebekben a közgyűlésről ez a tudósításunk szól: Főispáni megnyitó. Kevéssel 9 óra után lépett a terembe Fábry Sándor elnöklő főispán, akit zajos éljenzéssel fogadtak a megyebizottsági tagok. Fábry a megjelentek üdvözlésével nyitotta meg a közgyűlést. Később kifejtette, hogy az alispáni jelentés részletesen megemlékezik ugyan az elmúlt negyedév eseményeiről, de azért ő is szükségét érzi, ho<jy informálja a törvényhatósági bizottságot azokról a fontosabb momentumokról, melyek közelről érintik a békésmegyei érdekeket. Igy első sorban hirt ad arról, hogy a kormány 1907. évre félmillió koronát vétetett föl a Körös folyók szabályozására. Ennek az összegnek befektetése biztosítani fogja a Körösök hajózhatóságát s remélhető, hogy a hármas, esetleg a kettős Körös pár év múlva hajózhatóvá lesz. A harmadik transverzális műút, mely Berettyóújfalutól Orosházáig terveztetett, erre az évre szintén föl van véve s az állam még ez év folyamán átveszi a megállapított útprogramhoz képest. Végső megállapítás stádiumában áll a beruházási törvény terhére tervbe vett útépítési program is. E tervek kivitelének engedélyezésére az idén 48 kilométerrel, jövőben pedig 57 kilométerrel fog gazdagodni Békésmegye úthálózata.