Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-01-13 / 4. szám

Békéscsaba. 1907. január 13. BEKESMl .íJVí .. / mely a nyugij-alap feloszlatását s Dutt­kaynak a nyugdíjigénytől való meg­fosztását mondta ki. A határozatnak azon részét, mely Duttkaynak bűnvádi ütdöztetéséről szól „nem érintette", el­lenben kimondta, hogy Duttkaynak nyugdíjigénye kétségbe nem vonható s nem oszlatható föl a tisztviselői nyugdijalap sem, amely ha nem bírja fizetni az esetleges nyugdijakat, akkor le kell szállítani Duttkay nyugdíjigé­nyét is. Gyula város képviselőtestülete eze­ket a határozatokat tárgyalás alá vette s a gyulai képviselő testületben már megszokott „parlamentáris" felszólalá­sok után kimondta, hogy a törvény­hatósági bizottságnak nem állott jogában Duttkay nyugdijára vonatkozó képviselő­testületi határozatot megváltoztatni s ezért panasszal él a közigazgatási bíró­sághoz. De helytelennek találta a nyug­díj-alap feloszlását kimondó határozatot is s ezt a belügyminiszterhez felebbezte meg. Duttkay viszont azzal érvel, hogy ő, amikor megvált állásától, a teljes nyugdíjra jogosító igénnyel birt. Ettől az igénytől pedig csak akkor fcsztható meg, ha a folyamatba teendő bűnvádi eljárás során beigazolást nyernének a vádak. Éppen ezért felebbezéssel él ő is a törvényhatósági bizottságnak azon határozata ellen, mely az ő nyugdíj­jogosultságának, illetőleg a nyugdíj ösz­szegnek leszállítására illetéktelennek is­meri el a képviselőtestületet. A felebbezések szerdán érkeztek meg a vármegye alispáni hivatalához, amely nyomban intézkedett, hogy az akták megküldessenek a belügyminiszterhez. Békésmegye az elmúlt hónapban. Személybiztonság. — Gyilkosságok. Balesetek. — Vagyonbiztonság. Földmive és. — Munkás-sztrájk. Aratási szerződések. — Tüzek. A holnap megtartandó közigazgatási bizottsági ülésnek egyik főbb tárgya lesz Ambrus Sándor alispán jelen­tése, mely az elmúlt év utolsó hónap­jának közállapotait fogja visszatükrözni. Mondhatjuk, hogy az elmúlt esztendőnek összes alispáni jelentései közül ez a legérdekesebb és a legszínesebb. Egyet­len rovat sem maratd benne üresen s mindegyiknek meg van a maga bő krónikája. fiz a jelentés is a személybiztonság állapotának ismertetésével kezdődik. — December hóban a személybiztonság kielégítő volt s összesen csak tizenkét esetben támadtatott meg. Nagyrészt korcsmai virtuskodás és gondatlanság­ból okozott testisértéssel. Gyilkosság két esetben fordult elő s gyilkossági kísérletben sem éreztünk hiányt. Baleset három súlyosabb természetű történt, életunt december hó folyamán nyolc volt. Hét elhalt, egy kigyógyult sebéből. Elszomorítóbb adatokat tüntet fö­emezeknél i vagyonbiztonság. Decem­ber hó folyamán ugyanis ötvenegy eset­ben értek tolvajlásoii ugyanannyi egyént. A tetteseket kiszolgáltatták a "ható­ságnak. A személybiztonság és vagyonbiz­tonság ellen elkövetett bűntettek és vét­ségek tetteseit 257 esetben nyomozta ki a hatóság. De 3nnek a horribilis sum­mának négyötöd részét az ezelőtti hó­napokban elkövetett bűncselekmények tettesei adják meg. A földmivelés cime alatt megemlé­kezik az alispán holnap arról, hogy a mezei munkákban az elmúlt hónap fo­lyamán még az elmaradt szántás veze­tett. A gazdasági munkák szünetelése közben répaszállitással és dohánysimi­tással foglalkozott népünk. A munkások keresete megfelelő volt. Kivételt képez e tekintetben a szeghalmi járás, ahol nagyon kevesen jutottak keresethez. A gyomai munkások jórésze pedig ide­genbe kereste a kenyerét. Munkás-sztrájk is történt az elmúlt december hóban, amiről mi is hírt ad­tunk. G e i s z t Gyuláné csákói uradal­mában ugyanis 83 béres • és hónapos 3geléd magasabb béreket követeltek s sztrájkkal fenyegetőztek az esetre, ha kívánságaikat nem teljesitik. Másnap meg is tagadták az engedelmességet, de a járási főszolgabíró közbelépésére mindannyian mimkába állottak. A ható­ság megállapította, hogy a munkásokat csorvási izgatók bujtogatták fel. A téli időszakot a munkások er­vezkedésre használják fel. Aratási szer­ződést csak fölemelt bérek mellett akar­nak kötni, de Gádoroson és Nagyszé­náson még igy sem állanak munkábü. Mindezekre való figyelemmel a bé­késmegyei gazdák szintén szövetkeztek s az aratási szerződések dolgában bi­zonyos megállapodásokra jutottak, ki­mondván egyben azt is, hogy ha a mun­kások január hó 20-ikáig be nem szer­ződnek — idegen aratókat fogadnak föl. E határozat következtében Ambrus al­ispán a községi elöljáróságok és a fő­birák által fölvilágosittatta a népet a következményekről, mire a szerződések zavartalanul 'kezdetüket vették. Gádo­ros, Nagyszénás és Szentatornya gazdái ellenben idegen aratókkal kötnek szer­ződést. Az ipar és kereskedelem terén ér­demesebb följegyezni való nincs. A vármegyei és községi közigazga­tás menete ellen nem tétetett panasz. De a békésszentandrási és kondorosi elsőjegvzőket, valamint a szarvasi szám­vevőt 5 — 5 korona rendbirságra kellett büntetni a költségvetés „hanyag" szer­kesztése miatt. Végül jelentést tesz még az alispáni jelentés V a n g y e 1 Sándor orosházai szolgabíró elhalálozásával tör­tént változásokról is, melyek a tisztikar­ban állottak elő s melyekről a „Békés­megyei Közlöny" csak a közelmúltban adott hirt. Munkásmozgalmak Békésvár­megyében. Elzárásra büntetett izgató. A lecke hatott. Békésvármegye arató munkásai rá tértek már arra az útra, mely a becsü­letes kenyérkeresethez, a megélhetés s a munkaadókkal való kölcsönös meg­értéshez vezeti ezt a tisztes tábort. Eddig csak helyütt-helyült tapasztalhattuk ezt az örvendetes körülményt, de ma már bizton állitható, hogy vármegyeszéltében e< a helyzet képe s ha az izgatók meg is őriztek még valamelyes talajt, sokkal > kissebb ez, semhogy veszedelemről be szelhetnénk többé. Alig van már uradalom Békésme­gyében, amely le nem szerződött volna. Tegnapelőtt kötötték meg a szerződést a dobozi munkások is. Gerlán és Pós­teleken szintén kellő számú arató jelent­kezett, sőt a fékezhetetleneknek kikiáltott köröstarcsai szocialisták is megkötötték már a szerződést a régi uradalmakkal. A tavalyi országos munkássztrájkból azonban sokat tanulhatnak az arató­munkások. Ez a sztrájk kínos következ­ményekkel és eredménnyel járt reájuk nézve, a megyében sehol sem fogadták föl a tavalyi sztrájkmozgalmak kezde­ményezőit. Békésen történt például, hogy ugyanaz a 100 munkás, akik az elmúlt esztendőben szerződésszegést követtek el és akik büntetésüknek leülése után idegen vármegyék uradalmaihoz szer­ződtek, elsők voltak most a jelentkezés­ben. De sem a békési urada­lom, sem a vármegye többi gazdái nem fogadták fel őket munkába. Ha most már ezek nem kapnak valahol ezen a nyáron alkalma­zást, nyitva fog állani előttük vagy az Amerikába vezető ut, vagy az az örvény, amely elvezeti őket ahhoz, aki tanács­csal szolgált nekik a tavalyi évben. Csabán ugyanez a sors vár a fiók­izgatókra. Mint a bélpoklosokat, ugy kerülik őket a gazdák. Szerencse azon­ban, hogy itt egy-két olyan nagyhangú vitézzel találkozunk, aki az Achim-féle iskolába iratkozott s épp oly ügyetlenül, és sikertelenül, mint a tanítómester, boldogítani akart a népen. Békésvármegye községeinek arató­munkásai közül egyedül csak a nagy­szénásiak fészkelődnek még. A kakas­széki uradalomnak aratómunkás kellett, de onnan, ahonnan tavaly szerződtette a munkásokat — Nagyszénásról — egyet­len egyet sem kapott. Ezeket a munká­sokat valami Nagy Mihály nevezetű fiókapostol boldogítja, aki, mikor az uradalom más vidéken keresett mun­kást, zárt levelezőlapokat küldözgetett széjjel s meghagyta a vármegye arató­mui sen aztáL fősiolg elé idézteti büntette szénási fióka*, beszüntette ir Miért nen szert Békése oa aredmémiy i. rizmijs és ok­napjait áli V. A kondorosi mt kondoros 1 ,.Néuk">r" levelet kapuit tegnap Derék, becsületes mu: akik aratási szerződőst de — amint . uidják gazdák közül sokai nom adni még a legméltánvo ; il/b sem. A levelet különK-n itt k „Tekintetes szerkes-a>", u ! Kóijü ­zétenni a következő sorokat: A , dorosi földmivelő munkások elfogae a Békésmegyei Gazdasági Egyesú aratási feltételeit s szerződést is k" nénk de a kondorosi gazdák közül ben nem akarják ezeket a feltéN 'okot betartani s még egy résszfi: s- <n akarna* javítani. Ezerikn ;; a megállapodás ötödik pontja azt mondja, hogy a behordás és cséplési munk i külön megállapodás tárgyát képezi. En nek sem tesznek eleget némely gazdák. Mi szerződést szeretnénk kötni január hó 20-ikáig, de ugy látjuk, hogy a felhí­vás csak szép szó. Közölvén e panaszos írást, nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a munkásnép megelégedettségé­gének legfőbb biztositéka a méltánylás. Kondoros gazdái is okosan tennék, ha a munka értékének tisztességes árát megadnák s ne kényszerítsék az amúgy is nyomorral küzdő néposztály arra, hogy a nyár folyamán munka nélkül maradjon. Mert ennek a következményei rendesen szomorúk és kiszámithatlanok. Uj beosztás a törvényszéknél. Az 1907. év munkarendje. A gyulai királyi törvényszék elnöke Nóvák Kamill kúriai biró most tette fel azt a beosztást, mely az egyes bírák­nak munkakörét határozza meg. E be­osztás szerint lényegesebb változás nem történt a bírói reunkakörben, ami az alábbiakból is kitűnik j Nóvák Kara 11 királyi törvény­széki elnök ügykörébe tartoznak : köz­polgári, váltó és kereskedelmi perek. Ezenkívül a felülvizsgálati ügyek ellá­tására hivatott tanácsnak is az elnöke. V á r a d y Szakmáry Arisztid kir. itélő táblai biró a bűnvádi főtárgyaiá­sok, a bűnvádi fellebbviteli főtárgyaiá­sok és az esküdtbirópági főtárgyalások­nak az elnöke. Nyisztor Adorján dr., törvény­széki bíró a sommás felebbezési tárgya­lások nyilvános üléseinek elnöke. Bulla Antal törvényszéki biró a közpolgári perek és a birtok rendezési ügyek előadója. H u b a y Lajos törvényszéki biró a vádtanácsi ülések elnöke és a bűnvádi ügyek előadója, .3 Madarász Kálmán dr., törvény­széki biró, a közpolgári és kereskedelmi perekben, — valamint a felülvizsgálati ügyekben előadó. B á 1 d i Aurél törvényszéki köz­ponti vizsgálóbíró. Egyben a felülvizs­gálati ügyek előadója is. Tóth Ferenc, törvényszéki biró, előadója a közpolgári pereknek. A i g n e r Dezső dr. törvényszéki biró, telekkönyvi egyes biró, vádtanácsi előadó és a perenkivüli kereskedelmi ügyek elintézője. S z o na m e r Béla törvényszéki al­biró pedig a házassági perek előadója. Hírek a csodaországból . . • Lámpák, amelyek nem világítanak. Falak, amelyek összedűlnek . . . Békés felől megint hírek szállnak s adatot nyújtanak abbeli törekvésünk­höz, hogy Békésvármegye községeinek mizériáit sorra megértessük necsak a ; dőne­| mények „ 1 kot, meh j községhez. | fejlődő hf kat irtun ispán ii is bolj !e uo. de az. g rím lást és v .; :••/• Közrendén; et a követrező is Vasárnap : : : , Békés község na<n utcárói. Ne keressen senki . lönös okot e nem •'•»;,. n ivaíutn lesség mögött. Nálunk is ,.>!. .fordiv • p az ok Békésen is ugyan. .. \ i.sárna ponként ugyanis kezdetéi veszi az 1* ­nevezett „paraszt négyes". Négy leg iy s négy leány összefogódzik, éiindu! a gyalogjárón s elzárja a szab.. közle> kedést. A rendőrség? Maga i. dtér a sétálók elől. Lám, milyen jó, hogy nyilvánosságra hozhattuk ezt az esetet. Igy legalább elejét vehetjük annt' hogy a mi rendőrségünk Békésbemen­jen tanulni. Még nem teszünk pontot Írásunk után. Van Békésen sok borbélyüzlet is. És e sok borbélyüzlet körül igen sok helyen ugy tesznek eleget a fodrász­üzletek tisztántartására vonatkozó sza­bály-rende'etnek, hogy csak délben söprögetnek egy kissé, husz—harminc korona megkönnyítése után. Az eszkö­zökről ne is szóljunk. Van ezek között is dicséretes kivétel, épp mint az üz­letek között. De ezektől eltekintve, a többi mind piszkos és egészségtelen. Ilyen állapotok uralkodnak Békésen, ahol az agyvelő nena mindig és min­dennütt székel a helyén. A közigazgatási bizottság ülése. Statisztika az elmúlt évről. Békésvármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága holnap délelőtt 9 órakor tartja meg ez évben első ülé­sét F á b r y Sándor dr. főispán elnök­lésével. Az első ülés tárgysorozatában alig találunk jelentősebb pontot. Ez az ülés kétségtelenül csak a pénzügyigaz­gatónak fog dolgot adni, mert a tapasz­talat azt mutatja, hogy ilyentájt halmo­zódik össze a legtöbb ügy a pénzügy­igazgatóságok hivatalos szobáiban. Tudott dolog, hogy időközben öt bizottsági tagnak járt le a mandátuma s igy — miután uj választások történ­tek — az összes albizottságokat is újra meg kell alakítani. E választások során azonban a régi tagok kerültek be megint s ilyenformán a bizottságok újra alakítá­sára aligha lesz szükség. Az alispáni előterjesztések között sor kerül az árvaszékek megvizsgálásá­ról szóló jegyzőkönyvek ismertetésére is, amelyek semmi különösebb észrevé­telt nena igényelnek. L i s z i Viktor dr. kir. ügyész helyettesének, Konrád dr. alügj^észnek helyettesül való naeg­bizatása is most lesz bejelentve. Utolsó pontja lesz az alispáni elő­terjesztéseknek a közigazgatási bizottság mult évi működésének ismertetése. E kimutatás szerint D a i m e 1 Sándor dr. főjegyzőnek az elnault év folyamán ki-

Next

/
Thumbnails
Contents