Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-06-20 / 48. szám

Békéscsaba, 1907. junius 20. BEKESMEGTEF KÖZLÖNY Tessék, ha van módja a megtorlásnak, vele élni és a törvényt nemtisztelővel szemben eljárni; de egy magasztos hivatást betöltő testület a meggy anusitásnál több jóakaratot érdemek Czirbuaz Endre, tanitó. Háromszékmegye vármegyénk közönségéhez. Adakozzunk egy szoborra! Örvendetesen tapasztalhatja az ország népe azt, hogy napjainkban a magyar szabadságharc dicső hőseinek emlékét mind több és több vármegye igyekszik ércszoborba önteni. A lelkesedés, az emlékezés napjai mellett tanuskodik

7ez a tény, amikor kötelességet teljesít a honpolgár, ha filléreivel hozzá járul egy-egy ilyen örökbecsű műnek felállításához. Vármegyénk, közönsége és törvényhatósági bizottsága egyetlen pillanatig sem habozott áldozatkészségének kinyilatkoztatásában. Ámde az alapoknak kedvezőtlen finánciális helyzetei végre is határok közé szorítják az adakozásokat s nem tudjuk, mi lesz a felelet arra a megkeresésre is, amelyet Háromszék intézett most Békésvármegye törvényhatóságához és amelyet szószerint itt közlünk: „Az ország délkeleti részén Háromszókvármegye mindig vódbástyája vplt vitéz székely lakóival hazánknak. Ősi címerében is a kivont véres kard régi vitézségét hirdeti. Ez a vármegye soha önfeláldozóbb harcot nem vívott, mint 1848/49-ben Akkor Termopyléje volt Háromszék Magyarországnak. Ki ne hallotta volna hirét az oroszok tízezreivel szembeálló székely népnek ? Ki ne hallotta volna hirét ágyuöntő Gábor Áronnak, az egyszerű közvitózből őrnagygyá lett székelynek, aki harangokból, ócska vasakból és az akkor is szegény székely nép filléreiből öntött kezdetleges ágyúival szembeszállott a hazánkat elárasztó orosz sereggel 1 ? Szabadságharcunknak történetében aranybetükkel van beírva a székelyeknek 1849. évben, julius 2 ikán vívott küzdelme. Uzon és Kökös között vívta ekkor hősi harcát, mely az oroszok visszaverésével és teljes leveretésével végződött. Akkor esett el, a saját ágyúinak! dörgése közben Gábor Áron is. Egy orosz gránát-szilánk áttörte a szivét. Minden megye, minden város áldoz nagyjainak. Az eresztevényi székely sírkő nem elégíti ki már az igényeket. Ámde mi szegény székelyek, kizárólag a mi filléreinkből, nem vagyunk képesek méltó emléket állítani az ágyuöntő hősnek. Ezért elhatároztuk, hogy hozzátok fordulunk s kórve-kérünk, ne sajnáljatok minket hazafias cólunk elérésében támogatni." Az ősi erényekben gazdag székely nép kérőszózatát hallja meg vármegyénk nemes közönsége is. Hozzá fordulunk s kérjük ezt a közönséget, küldje be filléreit vármegyénk alispánjához, egy nemes, hazafias célnak támogatására. Adományokat mi is elfogadunk s esetről-esetre nyugtázzuk is azokat. birtokán keresztül a hatos számú útszelvényig haladna. A hatos számú szelvénytől a gyoma— orosházai közút jobboldalán az utszéltől mintegy négy méternyi távolban a huszonnégyes szelvényig venné az irányt s később Biró Benedek földtestén keresztül Oláh Péter téglagyára felé haladna. E tervbe vett vasút összes hossza 2800 métert tenne ki. Ámde az egyenes irányon kivül azt is tervezi Oláh Péter, hogy egy 70 méteres kitérőt építsen s igy az összes menethossza 3010 méter, vagyis kevéssel több, mint 3 kilométer lenne. A vasút kiépitóséhez nagyobb földmunka nem szükséges s nagyobb műtárgyakra sincs szükség. A sínek nyomtávolsága 60 centiméter volna s az iparvasut egyelőre csupán az Oláh-féle téglagyár anyagát szállítaná az állomáshoz. Igy mondja mindezt el a vasutat tervező téglagyár-tulajdonos, engedélyt kérő beadványában. Ez a beadvány eleintén semmitmondónak tetszik. De mi eléje vágunk a bekövetkezendőknek s megjósoljuk máris, hogy ez a vasút fogja egykoron a megvalósításhoz segíteni Gyoma község polgárainak ama régi óhaját, kogy községüket személyszállító vonatjáratok hálózzák keresztül. A példa ragadós lesz ós Oláh Péter példáját nemsokára követni fogja egy nagy érdekeltség, amely esztendőknek folyása óta tervezi egy keskenyvágányú vasútnak kiépítését. Oláh Péter különben rossz helyre cimezte beadványát, amelyet áttesz most az alispán a közigazgatási bizottsághoz. Uj iparvasut a megyében. Három kilóméteres pálya Gyomán. Bizonyos területek közgazdasági jelentőségének és súlyának emelésére kétségtelenül nagy befolyással vannak a vaspályák. Az aztán másodrendű kérdés, vájjon a kérdéses vaspálya olyan mérvü-e, hogy egy egész területnek érdekszféráját keresztülhálózza s magába öleli. A vasutak történetében nagyon is közkeletű már az a tapasztalat, hogy csak irányt kell jeleznie valakinek a szállítás könnyebb és olcsóbb módjában s ez maga után hozza a vasutfejlődés szükségességét is. Épp ezért különös figyelemmel kell lennünk arra a beadványra, amelyet Oláh Péter gyomai birtokos nyújtott most be vármegyénk alispánjához. Oláh, akinek téglagyára van Gyomán, egy iparvasutat akar létesíteni téglagyárától a gyomai vasúti állomásig. A vasút Gyoma máv. állomásának Arad felöli részéről, a gabonaszin előtt ! tndulna ki s egyideig az állomás mellett, majd Wodiáner báró örököseinek földA vasárnapi teljes munkaszünet és a kereskedelmi alkalmazottak. Sztrájkkal fenyegetödznek Szociális mozgalmaink közepette alig van foglalkozási ág, amelynek alkalmazottjai ne vennék ki részüket a megélhetés könnyítését célzó mozgalmakból. Hogy ezek a mozgalmak mennyire jogosultak, azt különböző foglalkozási ágakban különböző képpen lehetne kommentálni s hogy hol az a határ, amelynek átlépésével a jogtalanság és a tulkapás területére lépünk, ez is szakmák szerint vitatható. Ezidőszerint csupán azt állapithatjuk meg teljes bizonysággal, hogy abban az őrületes chaoszban, mely a szociális mozgalmak terén észlelhető, mind ujabb és ujabb csatakiáltását halljuk a békétlenkedőknek. Vármegyénkben most a békéscsabai kereskedősegédek indítottak ilyen mozgalmat. Céljuk az, hogy az üzleteknek julius és augusztus hónapokban vasárnapi teljes zárvatartását érjék el. A kereskedősegédek mozgalma nemcsak érthető, de egyenesen jogos is s ezt a jogot eleintén a kereskedők akarták teljesíteni minden mozgalomnak bevárása nélkül. Békéscsaba község kereskedőinek körében ugyanis hetekkel ezelőtt vetődött már felszinze ez a gondolat, hogy üzleteiket julius és augusztus hónapokban zárva tartják. Az üzlettulajdonosok túlnyomó része készséggel hajlandónak nyilatkozott üzletének zárvatartására, de egyik-másik főtéri kereskedő nem akart hallani a teljes vasárnapi szünetről s igy a föltétlenül indokolt és helyes szándék zátonyra jutott, mert a bazáros gondolatát propagáló kereskedők nem akartak károsodni azzal, hogy üzletfeleik olyan kereskedésben szerezzék be esetleges szükségleteiket, amelyik vasárnap is nyitva van. Most aztán a kereskedelmi alkalmazottak körében indult meg £ mozgalom s a vasárnapi munkaszünet tárgyában szombaton este népes értekezletet tartottak egyleti helyiségükben A felvetett kérdésnek sok hozzászólója volt s végül egy négytagú bizottságot küldtek ki, amelynek feladatául tették, hogy látogasson el a még ellentálló kereskedőkhöz s kérje őket arra, hogy csatlakozzanak az egyes főnökök által is már korábban elhatározott megállapodáshoz s julius és augusztus hónapok folyamán a vasárnapokat teljes munkaszűnettel ünnepeljék meg. 2 Jellemző a kereskedősegédek hangulatára az a megállapodás, amely ezt a határozatot követte. A kereskedelmi alkalmazottak ugyanis kimondották, hogy azoknál a főnököknél, akik a bizottság megkeresése után sem volnának rábírhatók üzleteiknek bezárására :erélyesebb lépéseket fognak érvényesíteni. Ez a mód pedig az lesz, hogy az akadékoskodó főnökök alkalmazóijai sztrájkba lépnek. A sztrájkot mindig elítélendő fegyvernek hirdettük. Ám meg kell különböztetnünk és meg kell bírálnunk az okokat és körülményeket, amelyek ezt a fegyvert a gyöngébb osztályra kényszerítik. S ha valamikor menteni tudjuk ezt a félreértelmezett jogot, ugy a jelen esetben megtaláljuk erre az alkalmat. A kereskedősegédek kívánsága nem teljesithetlen s pártoló érzelmekkel viseltetik aziránt a főnökök túlnyomó része is. Igaz, hogy némi károsodással jár az üzleteknek vasárnapi/árvatartása s hogy egyetlen délelőtt is nagy rubrikát tölt be egy üzletember szükségleteiben. De tekintsenek most el ettől kereskedőink s gondolják át hogy az anyagi károsodásnak meg lesz az az erkölcsi oldala, hogy nyugodt, békés alkalmazottaik fölött fognak rendelkezni s a heteken keresztül agyongyötört szervezet friss erővel kezdhet munkához a hétnek első napján. Mi bízvást hisszük, hogy a négyesbizottság eljárása nem lesz eredménytelen. Julius és augusztus hónapokban különben a szabók is zárva tartják üzleteiket s erről a következőkben értesítik a lakosságot: L ö w y Jakab L. és Társa cég, E 1 m a n n Testvérek, Kován Endre, Gyebrovszk.y Károly, L ep ó n y András férfi-szabó üzlet tulajdonosok közös megállapodás szerint junius 20-ikától augusztus 20-ig üzleteiket vasárnapokon zárva tartják, a hétköznapjain pedig ezidő alatt este 7 órakor zárnak. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Nagy izgalmak. Harminc szómegvonás. Váratlan nagy izgalmak támadtak ma a Házban. Rakovszky István elnökölt és szerencsétlen, önkényes és erőszakos magatartásával kompromittálta a magyar parlamentárizmust. Hogy az ilyen viselkedésnek a horvátok közt reakciója volt, az természetes. Az ülés megnyitása után S u p i 1 o jelentkezett szólásra. Személyes kérdésben. Hogy mit beszólt: azt csak a horvátok tudják, meg a horvátok istene és a hites tolmács. Csak sejtjük, hogy valamelyes kritika lehetett, mert Rakovszky elnök rászól: — Nem engedem, hogy elnöki nyilatkozatot kritizáljon. — Tanuljon meg magyarul. Vége a bóketűrésnek! — harsog Supilo felé a magyarok padjairól. És mert Supilo újra kritizál, Rakovszky megvonja tőle a szót és szólítja a következő szónokot. De Supilo csak tovább hadar. Ugy tesz, mint a süket fajd. Nem érti a magyar szót. Tuskán Gergely: Közbeszól. Az elnök Tuskánt rendreutasítja. Potosnyák Ferenc: Folytatja beszédét: A most folyó vitát szerinte a horvátok provokálták, hanem a napirenden lévő törvényjavaslattal kónyszeritettók őket erre. Az elnök: Figyelmezteti, hogy ne térjen el a tárgytól. Tiszteli a szólásszabadságot, de az amúgy is hosszura nyúlt vitát mesterségesen húzni nem engedi. Z a g o r a c István : Közbeszól. Az elnök : Zagorácot rendreutasítja. Z a g o r á c István : Erre megjegyzést tesz. Az elnök : Figyelmezteti, hogy a házszabályokat fogja ellene alkalmazni. (Óriási zaj.) Ugrón Gábor: Viseljék magukat tisztességesen. (Óriási zaj.) Fogjátok be a szájatokat. (Óriási zaj a horvátoknál.) Felkiáltások: Ugront miért nem utasítják rendre. Az elnök a felszólaló horvát képviselőktől sorra megvonja a szót, mit óriási lárma követett. Az ülés alatt a kormány azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy a Ház üló seit, a kedélyek lecsendesitésére, néhány napra elnapolja. ÚJDONSÁGOK. Megbüntetett theológusok. Pánszláv okvetetlenkedés Pozsonyban. Csak tótul! tótúl! . . . Nem is olyan régen országos szenzációt keltett az a hír, hogy a szarvasi főgimnáziumnak és ág. ev. tanítóképző-intézetnek egynehány növendéke titkos egyesületet alakitott, melynek tagjai a szlávtörekvések támogatására esküdtek föl. Akkor nem tulajdonítottuk különös fontosságot ennek a mindenesetre érdekes körülménynek, mert képtelenséget láttunk abban a gyanúsításban, hogy éretlen iskolásfiuk mozgalmát bárki is komolyan vegye. Ugy látszik azonban, hogy az iskolák falain belül mégis figyelemreméltó dolgok történnek s nem végez fölösleges munkát a közvélemény, ha komolyabb formában igyekszik elbírálni ezeket a'látszólag oktalan diák-egyesüléseket. Most a pozsonyi ág. ev. hitvallású theologiai akadémián ismétlődött meg a szarvasi eset s e hir iránt annyival is inkább érdeklődéssel kell viseltetnünk, mert a pánszláv-diákok között három, acsabai főgimnáziumba jártifju is van., A pozsonyi theologiát összesen hetven növendék hallgatta, Ezek közül harminchat theológus azok közé tartozik, akiket „szerencsés" családi összeköttetéseiknek révén zsenge gyermekkorukban elláttak már a pánsziáv-törekvések égi mannájával. Ez a harminchat fiatal ember az akadémia osztályaiban folyton kihivólag és tüntetőleg tótul társalgott. Hazafias, magyar érzelmű társaiknak feltűnt ez a viselkedés s azt akarták kérni a tanári kartól, hogy a tantermekből tiltsák ki a tótnyelvü társalgást. Mikor erről az elhatározásról hirt vett a harminchat theologus, megelőzték társaikat s ők fordultak a tanári karhoz, hogy a tantermekben kizárólag csak a tót nyelvet fogják használni. A különös követelődzés nagy feltűnést keltett a tanári kar előtt s hosszas megvitatás után aként határozott a theologia tanári kara, hogy a kérvény aláíróinak ügyét a theologiai nagytanács elé viszik. Ez a tanács báró Prónay Dezső elnöklése mellett nemrégiben foglalkozott a theologusok kórelmével, amelyben oly sérelmet látott a magyar nyelv és a hazafias érzés ellen", hogy az aláíróktól megvont minden eddigi ösztöndijat s a valóban elszomorító tünet felett megütközésének adott kifejezést. A megbüntetett theologusok közül hárman a békéscsabai Rudolf-főgimnáziumbm végeztek több osztályt és itt tettek érettségit. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára meleg időt jelez, elvétve csapadékok s zivatarok. — Köszönet a főispánnak. Emlékezetében áll még bizonyára olvasóinknak az, hogy az elhagyott gyermekek védelmét és gondozását istápoló liga Bókésmegyében is gyermeknapokat rendezett, amely napoknak tiszta jövedelmét minden község a liga pénztárába küldte. Vármegyénk gyermeknapjainak rendezése körül fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki dr. Fábry Sándor főispán, akinek közreműködését a liga ezekben köszöni meg most: „Békésmegye területén rendezett gyermeknapi bevételek ós elszámolások birtokában örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy Móltóságodnak a vármegye területén befolyt szép eredmény elérésében tanúsított szívós fáradozásáért és a liga iránti jóindulatáért, amely nemes emberbaráti szeretetének legjelesebb bizonyítéka: hálás köszönetünket fejezzük ki." — Loós Lipót fegyelmije. Az állásától felfüggesztett gyula-eperjesi néptanító ügyében kézbesítve lett már a fegyelmi vizsgálattal megbízott polgármesternek, dr. L o v i c h Ödönnek, a közigazgatási bizottság határozata. Ezzel egyidőben megküldték a polgármesternek azt a j miniszteri rendeletet is, amely Loós ! ellen elrendeli a fegyelmit. A közigazgatási bizottsági határozatnak ez a része tehát jogerős s igy nem is felebbezhető. Ez alapon dr. Lovich Ödön megindította már a vizsgálati eljárást. Értesülésünk szerint Loós Lipót a közigazgatási bizottsági határozatnak azon részét, amely őt fizetésének korlátozásával felfüggeszti állásától, megfelebbezte a miniszterhez. — Nvomclász-jubileum Gyomán. Junius 23-án telik el huszonötödik esztendeje annak, hogy K n e r Izidor megnyitotta Gyomán nyomdai müintézetét, amely