Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-01-27 / 8. szám

Békéscsaba, 1907. január 27. TiÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 gyűlt a bajuk. Épp valami városszéli házból voltak hazajövendőben, amikor három katonatiszttel találkoztak. A két papnövendék beléjük kötött s majdmajd véies következménye lett a dolognak, de a rendőrség közbelépett s a zajongókat előállította. A papnövendékek hamis nevet mondottak be s a rendőrség ilyen alapon tett ellenük panaszt a püspöknél. Hosszas nyomozás és puhatolás után jöttek csak az igazi bűnösök nyomára, akikről erre még más dolgok is sültek ki. Ilyen cselekedetek miatt aztán a két növendéket kizárták a nagyváradi papnevelő intézetből. A kizártaknak egyike B a r t h a István volt ... Bartha István Temesvárott. Ugy látszott akkor, hogy a jeles szellemi qualitásokkal megáldott fiatalembernek előhaladása itt teljesen megszakad. Wenckheim Krisztina mindig nagy szigorral viselkedett a nevelt fiúval szemben s Bartha éppen emiatt nem merte elmondani esetét a grófnőnek. Bartha a kizárás után barmijainál tartózkodott jó ideig s Wenckheim Krisztina grófnő csak akkor tudta meg, amikor személyesen érdeklődött egyszer a papnövendékek előhaladása felöl. A jótékony lelkű mágnásasszony erre maga elé rendelte Barthát s alapos feddés után kijelentette neki, hogy abban az esetben, ha igy folytatja viselkedését, nem fog többé róla gondoskodni. Ámde ugyanekkor megkereste a csanádi püspököt, hogy Bartha Istvánt a temesvári papnevelő intézetbe vegyék föl. A megkeresés sikerrel járt s i3artha nemsokára be is fejezte tanulmányait. A szegedi tanár. Barthának nem kellett sokáig alkalmazás után futnia. A nagytehetségű embert 1895-ben a szegedi róm. katholikus tanitóképezdébe nevezték ki tanárnak. Bartha azonban itt is tovább élt szenvedélyeinek. Kártyázott és dorbézolt. Püspökétől sok intésben részesült ezért, de a nyakas, önfejű ember ezután sem javult meg s már tűrhetetlenné vált szegedi tartózkodása, amikor belekeredett a hires Lepsényi-ügybe. Ezzel megtelt kifogás alá eső viselkedésének utolsó rovata is s a püspök büntetésből Csanádapácára helyezte át adminisztrátornak Istvánt. Réme lesz a férjeknek. Ilyen előzmények után került a fiatal lelkész Csanádapácára, ahol — miként azt mult számunkban is megírtuk — nagy tervekkel foglakozott. A fiatal, nagy jövőre jogosult embert az a hír előzte meg, kogy zsidóellenes törekvéseiben a szélsőségekig megy s igy nem csoda, ha csanádapácai működését nem jó szemmel figyelték a kiskereskedők. Ilyenformán sok ellenséget szerzett magának Bartha István, akik kutatni kezdtek magánéletében is s egyszer csak azt híresztelték, hogy a fiatal lelkész iülütte sokszor tesz látogatást a házasemberek hajlékában. Emlékszef-e még Zlatícára? Mikszics Lázár leányára ? — Hogyne, hogyne! De mond. mi történt a szegény leánynyal s barátoddal, a főhadnagygyal ? — Különös a folytatása a történetnek, válaszolt, miközben tovább sétálgattunk. Valóságosan regény beillő. Ha nem tudnám, hogy valójában megtörtént, magam is azt hinném, hogy valamelyik regényíró fantáziájának szüleménye, Hogyan történt, hogyan nem, de ugy történt, hogy az öreg Mikszics még abban az esztendőben megismerkedett egy özvegy asszonnyal. Szép fiatal magyar menyecskével, özvegyével egy zalamegyei földbirtokosnak. Hogy esett, hogy nem, de megesett, hogy Mikszics Lázár beleszeretett az özvegybe. Kemény és nagy harcot vivott önmagával s az eredmény az lett, hogy feleségül vette az özvegyet. Szerelme győzött elfogult gyűlölete felet. Nem állott tovább útjában leánya boldogságának sem, feleségül adta ahhoz, akiért annyit szenvedett: a főhadnagyhoz. Elbeszélését hirtelen megszakította: fiatal pár közeledett felénk. Ragyogó szelidségű fiatal asszony, arcáról leragyogott a csendes boldogság. Karját férje karjába fűzte. Daliás termetű, energikus arcvonású barna fiatalember Az asszonyka gyengéden hozzája simul s arcába tekintve, mosolyogva beszélgetett. Meglepetten megállottam s majdnem felkiáltottam : — Zlatica, Mikszics Lázár leánya ! E hir szárnyra kelt s Barthát, mint a férjek rémét emlegették mindenütt. És ez a hir följelentés alakjában eljutott a püspökhöz is, aki vizsgálatot indított < a panaszok tárgyában s a vizsgálatnak eredménye az Tett, hogy Bartha Istvánt áthelyezték Soborsinba. Epizód a bün komédiájában. Mult számunkban részletesen megemlékeztünk arról is, hogy milyen körülmények között jöttek rá Bartha István sikkasztására s hogy miképpen igyekezett megmenekülni a megtévelyedett ember a vizsgálat következményeitől. Mikor aztán minden fogás hiábavalónak bizonyult, Bartha István töredelmesen bevallotta bűnét, de hajlandónak nyilatkozott megtéríteni a hiányzó összeget, melynek fedezésére „ingóságait és ingatlanait" akarta a bank javára átengedni. Később kitűnt, hogy Barthának semmije sincs, csak a könyvei és a lakás berendezése. Amikor nyilvánvalóvá lett már a sikkasztás, az apácai nép maga akart ítélkezni Barlfa István fölött. A szélsőbb ' elemek agyon akarták ütni a szerencsétlen lelkészt s többen fölkeresték a lakásán, hogy számon kérjék bűnét. Jellemző Bartha egyéniségére és arra a szeretetre, amely körülvette őt Csanádapácán, hogy még akkor is le- j tudta csillapítani a békétlenkedőket, sőt « annyira tudott hatni reájuk, hogy a „Népbank" igazgatósága magára látszott ; vállalni az elsikkasztott 83.000 koroná- j nak megtérítését. Az utolsó sakkhúzás. A veszedelem hullámai ekkor már j teljesen összecsaptak a lelkész feje fölött. * Bartha István lemondott már minden j reményről. Nem volt kihez fordulnia, j, Wenckheim Krisztina grófnő már ' akkor levette róla kezét, amikor megtudta, hogy erkölcstelen életet él. De Bartha István még mindig bizott jóitevőjében. Megkérte hát barátait, járjanak közbe, hogy a grófnő mentse meg őt a tömlöccel reá tapadó szégyentől. Azok, akiket fölkért, teljesítették is kívánságát, de a grófnő nem akart tudni felőle. A szerencsétlen embert annyira megtörte ezután a következményektől való rettegés, hogy hozzátartozói szellemi egyensúlyának megbillenésétől tartottak. Bartha, hogy bűnös manipulál cióit rendezze, gazdag pártik után is nézett; nősülni akart, csakhogy pénzhez jusson. Igy azt beszélik Apácán, hogy egy gazdag özvegy tiszttartónét, mások szerint egy gyógyszerész gazdag sógornőjét akarta oltárhoz vezetui. Sze rencse ezekre, hogy a fess plébános oly sokáig habozott. Örült, vagy bűnbánó? Szerdán este benyitott Bartha szobájába régi ismerőse. A lelkész imazsámolyán térdelt. Előtte égett az örök mécses s egy feszületet csókolgatott. A látogató nem akarta zavarni s magára hagyta őt. Husz-harminc perc elmultával azonban msgint benyitott hozzá. Bartha még mindig ott térdepelt s érthetetlen szavakat susogván, a feszületet csókolta. — A látogató megszólította a lelkészt. Bartha hátra nézett s csodálkozó tekintettel akadt meg a szeme ismerősén. Majd hirtelen eloltotta az örök világot s szótalanul leroskadt a pamlagjára . . . Bartha István kedden semmi táplálékot nem vett ma: gához. El, Amerika felé ... 1 Lapunkat szerdán arról értesítette ' csanádapácai levelezőnk, hogy Bartha ' lakásán minden össze van pakolva. Tehát az következthető ebből a tényből, , hogy Bartha már jó előre elkészült a szökésre. Kedden senki sem tudta még, hogy elutazik. A szökés gondolata csak akkor érlelődött meg teljesén az agyában, mikor nyilvánvalóvá lett, hogy pénzsegélyt sehonnjn sem kap. Csütörtök reggel aztán egy nagy kézi bőrönddel utnik indult. Az első vonaton Békéscsabára érkezett s innen Szolnokig, majd Szolnoktól Czeglédig utazott, ahonnan gyorsvonaton tovább folyta ta az útját Budapest felé. Az volt a célja, hogy e hó 29-ike előtt Hamburgba érjen. .lanuár 29-én pedig a Nord-Deutscher-Lloyd egyik gőzösén Amerikába vitorlázott volna .. A feljelentés és letartóztatás Csütörtök délelőtt már kcztudomásu volt, hogy Barthi István eltűnt Apácáról. A „Népbank" vizsgálója nem hagyta őt futni, hanem jelentést tett ellene a szegedi ügyészségnél, amely távirati uton rendelte el a szökésben lévő plébános letartóztatását. A budapesti rendőrség detektivjei megszálták a fővárosi két j pályaudvart s Bartha Istvánt a nyugati I pályaudvaron sikerült is tetartóztatniok. Útlevelet találtak nála és 1600 korona készpénzt. A rendőrségen kihallgatták a szerencsétlen embert s az éjeli vonattal visszaküldték Szegedre. Most az ügyészség fogházában ül a megtévelyedett plébános, akit fiatalos könnyelműsége és a kártya szenvedélye a gonuszlevők sorába taszítottak. Siralmas helyzet. Apáca népe, most, hogy „aranyszájú" lelkésze, ahogyan Barthát nevezték, vizsgálati fogságban van, nagyon elkeseredett, mert több száz család teljesen tönkre megy. Szitkozódó, siránkozó csoportok verődnek össze a Népbank előtt, mely egyúttal Bartha lakásául is szolgált. A pénzintézet ügyeinek rendezése is nagyon nehéz s aligha fog sikerülni. Az orosházai nagy takarék nem igen óhajtja az ügyek átvételét, mert rémmód bonyolult volt éveken át a „vezérigazgató" ügyvezetése. A bank helyzetét átvizsgálta az aradi ipar és népbank vezérigazgatója H e h s is, s ez az intéz >t szintén segítségére akar lenni a szegény apácai népnek.^•••^^•iMl A gyuiavári-i apostol. Vizsgálat egy munkáscsoportban. Tiz napi elzáiás egy levélért. Gyulaváriban is fészket ütött már a szociálistáknak egynehány apostola. Eszméiket hol itt, hol ott hirdették ezelőtt s vándorlásaik közben jutott eszükbe az, hogy a világot megváltó guzi-kenőcs csak egy gyárhelyiségben készül. Illő ezért, hogy szellemi lerakodó-helyiik se változzon nap-nap után, hanem egy templomban szállja meg az ihlet hívőiknek seregét. A gyulavári i apostolok tehát érintkezésbe léptek a Budapesten tartózkodó elvbarátaikkal s megteremtették ők is a Földmunkások Országos Szövetségének gyulavárii helyicsoportját. Aki ismerős a helyi-csoportok egynémelyikének működésével, annak nem kell külön-külön fejtegetnünk azt, hogy ez a tömörülés mit jelentett a munkás-osztályra. Rendszeres izgatás és uszitás indult ki a gyulavárii helyicsoportból, amelynek lelke, irányitója és legbelsőbb titoktartója Szilágyi Mihály volt. Szilágyi nagyon elkapatta magát uj hivatalában s nemcsak arra fordított figyelmet, hogy gyulavárii munkás ne álljon szolgálatba, hanem összeirogatta figyelmeztető Írásaival a vidék munkásnépét is, akiket fenyegetéssel és terrorizmussal arra bírt, hogy mesze elkerüljék Gyulavári községet. A mult hetekben Doboz község munkásaihoz küldte a következő írást: „Tisztelt elvtársak! Halljuk, hogy a jövő héten, azaz hétfőn jöni akarnak munkát vállalni hozzánk. Hát ha akarnak, jöhetnek munkára, de oly feltétel alatt, hogy mi szervezett munkások vagyunk s csak szervezett munkásokat türünk és csak olyan munkást, aki legalább is télen 2 korona 60 fillért kér. Mert másképpen baj lesz. Aztán a munka télen is napkeltétől napnyugtáig tart." Az apostol nem gondolt arra, hogy a levél a hatóság kezébe is kerülhet. Azért irt abban olyan vig hangon. Ámde a dobozi derék munkások beküldték azt a hatóságnak s igy történt, hogy Szilágyi most 10 napi fogházzal és 100 koronával fizeti meg fenyegető kedvét. Ezenkívül az a panasz is felhangzott munkáskörökből, hogy a gyulavárii csoport állandóan terrorizálja a munkát vállaló embereket. E panasz alapján az alispán feloszlatta a munkások helyi csoportját, s a járási főszolgabíró vizsgálatot indított a gyulavárii apostolok ellen. szerzett magának a magyar közélet harc mezején. Békésvármegye törvényhatósági bi zottsága csak kötelességet teljesített ak kor, amidőn mindkét halott hozzátarto zóinak kifejezte az elhunyt halála fö lötti részvétét s ugy Ottó főherceg, min Hegedűs Sándor legközelebbi hozzátar tozójainak megküldte a közgyűlés rész vétiratát. Ezekre a részvétiratokra most ér keztek meg a válaszok, özv. Hegedű Sándorné a főispánhoz címzett levele ben igy köszöni meg a gyászmegemlé kezés; Békésvármegye közönségének s; • retett férjemról való nemes megem lékezését s érdemének jegyzőkönyv megörökítését hálás szívvel zártam em lékeim közé. Részvétük igaz megnyi latkozásáért kegyeskedjék" ugy Méltó ságos Főispán ur, mint a törvényhn tósági bizottság őszinte köszöneteme fogadni, családom hálájával együtt. özv. Hegedűs Sándorné. A másik köszönöiratot táviratba í küldte tegnapelőtt Mária Jozefa főher cegasszony megbízásából gróf S a 1 n Ágost főudvarmester az alispánhoz. E az irat igy hangzik: „Mária Jozéfa főhercegasszony császári és királyi fe^pfgnek megbi zásából van szerencsém Nagyságoda felkérni, hogy Békésvármegye közön ségének Ottó főherceg ur 0 császár és királyi fenségének elhunyta alkal mából rendkívüli közgyűlésen nyilvá nitott részvéteért Ő császári és király fenségének őszinte köszönetét tolmá csolni szíveskedjék. Gróf Salm Ágost, főudvarmester." Egy főhercegnő sorai Békésmegye közönségéhez. Két köszönő levél. Két hónap leforgása alatt két nevezetes halottja volt. Magyarországnak. Az egyik halott királyi házunkhoz tartozott. A másik sikerekben gazdag munkálkodásával ércnél maradandóbb emléket Leérkezett miniszteri döntés. A vármegyei tisztviselők fizetés rendezése. A mult év nyarán érkezett Békés vármegyéhez is Andrássy Gyulí gróf belügyminiszternek azon rendelete amelyben tudatta, hogy az első fizetés fokozatot a vármegyei tisztviselőkri nézve is életbelépteti. A számvevőség rögtön munkába kezdett s elkészítette az idevonatkozó tervezetet, mely a mi niszteri rendeletnek megfelelően táblá zatos kimutatásba foglalta a magasabl illetményre jogosult tisztviselők neveit E kimutatást a decemberi közgyűlés tárgyalta s annak pontjait egy-két vál toztatással helybenhagyta. Ambrus Sándor alispán nyom ban intézkedett, hogy 1907. évi januái hó elsejétől a királyi adóhivatal e ki mutatás szerint fizesse ki a tisztviselők illetményeit s utasította a hivatalt, hogj az illetményeket a háztartási naplóbai szabályszerűen számolja el. Felhivt; egyszersmint a hivatalt, hogy az ilet mények után a szabályszerű adót irj; elő és az egyesek terhére a nyugdíj járuléki kimutatásba kivetett összege akként írja föl, hogy az év végéig a; teljes lerovást nyerjen. A törvényhatóságokhoz most érke zett le a miniszteri jóváhagyás s igy £ fizetésrendezés ügye teljes befejezési nyert A törvényhatóság által elfogadót kimutatás szerint a tisztviselőknek 1907 évi január hó 1-étől kezdve a követ kező illetményeket folyósítják: Jancsovics Péter árvaszék elnök részére évi 6000 koronát, az a: hatszer koronát, Dr. Z ö 1 d y János várm. t. főorvos részére évi 440Ö koronát azaz négyezer négyszáz koronát. Lukács Endre gyulai járási főszolgabíró részére évi 4400 koronát azaz négyezer négyszáz koronát. S á r o s s y Gyula ülnök részére épi 4400 koronát azaz négyezernégyszáz koronát. Dr. Berkes Sándor várm. t. al orvos részére évi 2600 koronát azaz kettőezerhatszáz koronát. Dr. Kun Pál járási orvos részére évi 2400 koronát azaz kettőezernégyszáz koronát. Denhoíf Antal árvaszéki nyilvántartó részére évi 2800 koronát azas kettőezernyolcszáz koronát. B e k e Géza kiadó részére év: 2400 koronát azaz kettőezernégyszáz koronát. K u 1 i z s á k Ferenc irattárnok részére évi 2400 koronát azaz kettőezernégyszáz koronát. Pá y Leontin részére évi 2400 koronát azaz kettőezernégyszáz koronát. Major István árvaszéki iktató részére évi 2400 koronát azaz ketőezernégyszáz koronát.