Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-06-13 / 46. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 elöntéssel fenyegeti a környéket. Nagy volt a veszedelem különösén Biharban. Belényes körül 230 centiméter volt a Körös vizének magassága, Nagyváradon pedig 182 centimétert jelentettek és hivatalosan konstatálták, hogy a viz óráról-órára 4—6 centimétert nő. Ez a megáradt, megdagadt folyó tegnapelőtt nagy veszedelmet zuditott Nagyváradra. Elsodort egy uszodát s azzal fenyegette a városnak nigy költséggel épített hidját is, hogy elszakítja vagy kiemeli a pilléreit. Emberéletben nem esett kár. A Körös nagy megnövekedése Békésmegyének sok részét is elöntéssel fenyegeti. Hétfőn arról értesítette a társulatot a micskei és szeghalmi őrház, hogy a viz az árteret elborította. Egyszóval komoly veszélyről jött hír. Pekanovits Imre és Tabéry Ármin főmérnökök nyomban intézkedtek, hogy a védelmi munkákat foganatosítsák. Á Sebes-Körös társulat védelmi vonala Micskétől Szeghalomig húzódik. Ezen a vonalon huszonnyolc őrház van és egy-egy őrházra 7—8 kilométer esik. A társulat kirendelte a vonalra az összes mérnököket, kutmestereket és mozgósította embeit. Minden őrháznál most huszonöt ember dolgozik. Tekintve, hogy huszonnyolc őrház van, a védelmi munkálat összesen 600 embert foglalkoztat. Sebes-Körös társulat sürgönyt kapott a Fekete-Körös társulattól, hogy Belényes vidékén a vízállás 230 centim. Itt rendkívüli intézkedésre volt szükség. A társulat sürgősen megkereste az alispánt, hogy a főszolgabiróságok utján a védelmi munkálatokról sürgősen gondoskodjanak. A legközelebbi napokban bekövetkezhető események tekintetében egyébként ezt az értesítést vesszük a társulattól : Csúcsáról, a Sebes-Körös társulat vészjelző állomásáról, azt jelentik, hogy vasárnap reggel 7 órakor még csak 160 centiméter volt a vízállás. Este 7 órakor már 172 centiméterre emelkedett, hétfőn reggel már 182 centiméter volt. Azóta a vízállás egyforma volt, igy feltétlenül apadás várható, ha ujabb áramlások a medret meg nem növesztik. Ez esetben is veszedelem fenyegeti Békésvármegyét. A Sebes-Körös árvizszabályozó társulatnál teljesen meg vannak nyugodva, mert ha Csúcsáról árvizet nem jelentenek, a közvetlen veszély ki van zárva. A Sebes-Körös áradása különben szünőfélben van. A vízállás apadt Békésnél a kettős Körös kedden 450 fokra áradt, ig,y az árvizveszedelem nagy. A part mentén az ármentesitő-társuiat a védő-őrségeket megerősítette. A csabai ág. ev. egyháztanács ülése. Uj polgári leányiskola Békéscsabán. A csabai ág. hitv. evangelikus egyház presbitériuma, Knyihár Károly lelkész elnöklése mellett kedden délelőtt ülést tartott. A presbitériumnak ez alkalommal hozott határozatai között Békéscsaba közoktatásügyi érdekeire nézve egy jelentőségteljes határozatra is találunk. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a presbitérium elvben elhatározta egy uj ág. ev. polgári leányiskolának a felállítását. Ezt a határozatot a szükségszerűnek mutatkozó okok egész csapata tamogatja. Mióta ugyanis a volt polgári iskolából felsőbb leányiskolát csináltak, meg vannak fosztva a szegényebb szülők attól, hogy leánygyermekeiket magasabb szellemi oktatásban is részesíthessék s épp ezért régen hangzik már az óhaj, hogy hogy Békéscsabán egy polgári leányiskolát kell felállítani. Ezzel a kérdéssel egyébiránt az arad-békési esperesség is foglalkozott. Knyihár Károly elnöklő igazgató lelkész most a presbitérium előtt is fölvetette ezt a kérdést, amelynek megoldása annyival is égetőbb, mert a felsőbb leányiskolának korlátolt növendékszámára való tekintettel s a tulnagy tandíj és tanszerek miatt mind nyilvánvalóbbá válik az, hogy polgári leányiskolára elengedhetetlen szükség van. A presbitérium helyesléssel fogadta Knyihár Károly előterjesztését s meghívta az iskolaszéket, hogy tegyen e tárgyban javaslatot és költségirányzatot, hogy az iskola első osztálya már szeptember hó 1-én megnyílhasson. A polgári iskolát vagy a Csarejsféle iskolának beszüntetésével és a Lángféle iskola kibővítésével, vagy pedig más *uton fogják — községi és állami támogatással — létesíteni. A tárgysorozatnak nem kevésbbé érdekes pontját képezte a Rudolf-főgimnázium felügyelőjének megválasztása is. Ugy látszik, hogy Zsilinszky Endre dr. volt elnököt, régi érdemeire való tekintettel a presbitérium többsége újból felügyelővé akarta megválasztani, de ezt a kérdést mégsem intézték el érdemileg, mert Yarságh Béla indítványára kimondotta a presbitérium, hogy mig az uj szabályrendelet jóváhagyva nincs, nem választja meg az uj felügyelőt sem. A történeti hűség kedvéért megjegyezni kívánjuk, hogy Áchim L. András ezúttal összeharangoztatta a híveit, mert ő is felügyelő akar lenni. Végül kimondotta a presbiterium

( hogy a medgyesegyházai 430 holdas birtokot 50 holdas parcellákban, az azon levő épületeket lebontva, nyolc egyénnek bérbeadja, — a nem régen elhunyt C s a r e j s György temetési kölségeit az egyház viseli s ezzel is kifejezést ad elismerésének, emelylyel Csarejs emléke iránt az elhunytnak kiváló érdemeire való tekintettel minden egyházi előljáró viseltetni tartozik. Kny Antal jubilál Társadalmi ünnep Békésen. Ötven évi lelkészkedés. Él a békésmegyei lelkészi karban egy öreg, áldott lelkű pap, aki épp annyit tesz egyházáért, mint aminő örömmel segit a szűkölködőn, aki eredményekben gazdag, áldásos tevékenységével nem lépett a fórumra s titokban. csöndben szolgálta a haza, a község és az egyház érdekeit, aki elismerést nem az ékes szavak sokaságában, hanem a nyugodt lelkiismeretben keres és akit egyformán tisztelnek, becsülnek és szeretnek az ismerősök. Ez a pap: Kny Antal békési római katholikus esperesplébános, címzetes kanonok. Visszavonultságban töltött, sikerekben gazdag munkálkodásáról csak olyan esetekben vettünk hirt, amikor egy-egy eredméuy fűződött ahhoz. Az öreg ur világéletében gyűlölte a hivalkodást s most is tőle távolálló forrásból kell megtudnunk azt, hogy Kny Antal ez évi augusztus hóban tölti be papi működésének ötvenedik évfordulóját. Egyházi szolgálatban eltölteni ezt a hosszú munkásidőt s különösen ugy tőkésíteni e hosszú emberöltőnek munkásságát, hogy végeredményben hármas célt szolgáljunk azzal — megbecsülhetetlen érdemet jelent. A nevezetes évforduló előtt álló jubilánsnak puritán lelke azonban bizonyára nem talál ebben semmi figyelemreméltót. Ő mindig egyformán dolgozott s ő mindig azt tartotta, hogy az élőknek kötelességeik vannak, amelyeket ha elvégezünk, szükségszerűen tesszük ezt s ezért nem szabad elismerésre reflektálni. Ám keveseknek adatott meg az, hogy ötven évig egyforma lelkesedéssel, egyforma frisseséggel és egyforma sikerrel mozdítsák elő az élet utjai elé szabott közös érdekeket. Ötven évnek munkás határköve respektábilis útjelző az emberi életben, amelynek értékét rendszerint kevesebbre becsüljük s nem egyszer léha ürességgel tapossuk a napokat. Kny Antal életében minden perc drága volt. Ezért övezi öt az a szeretet, amely most is körülveszi és amely abban nyer majd megnyilvánulást, hogy ezt az évfordulót Békés község polgárságának ünnepéül avatják Kny Antal ismerősei, barátai és tisztelői. Ugy értesülünk, hogy Békés társadalmi köreiben mozgalom indult meg az ötvenedik évforduló megünneplésére. Ez alkalommal megfestetik Kny Antalnak képét is s tiszteletére bankett lesz a városi Vigadóban. A „Vörös Kereszt'' megyei választmányai. Zárszámadások és évi események. Az orosházai és békési csoportok egy esztendője. A háborúk idején oly nemes missziót teljesítő „Vörös Kereszt Egyesület"-nek békésmegyei választmányai és csoportjai most teszik közé évi jelentésüket. Ezidőszerint csak a békési és orosházai választmányok jelentéseit vette kézhez szerkesztőségünk s e jelentésekből közöljük az alábbi adatokat: A békési vörös-kereszt fiókegylet elnökei: Roscher Jánosné és Kny Antal esperes-plébános, cz. kanonok ; jegyző : dr. F r e y Géza ; pénztárnok : Benedicty Gyula ; orvos : dr. F r e y Géza. A mult évi pénztári zárószámadás adatai szerint volt a fiókegyletnek 949 kor. 74 fill. készpénz vagyona és 2 drb. Erzsébet-szanatórium-sorsjegye. Abékési vörös-kereszt fiókegylet belső életében fontos személyi változás következett be, a mennyiben R o s s a Károlyné úrnő, aki az elnöki tisztséget hosszú időn keresztül lelkes ügybuzgósággal töltötte be, tiszteleti állásáról leköszönt. A fiókegyleti választmány sajnálattal vette tudomásul a bejelentett lemondást s jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a távozó elnöknőnek a fiókegylet felvirágoztatása érdekében kifejtett odaadó közreműködéséért. Ezután az elnöki állásra Roscher Jánosné úrnőt választotta meg, aki a bizalmat megköszönve, a közgyűlés osztatlan örömére a tisztséget elfogadta. A fiókegylet tevékenysége egyébként az alapszabályzat keretében mozgott s elismerésre méltó tényét képezi, hogy helybeli szegények között 54 korona segélyt osztott szét. A központi igazgatóság jótékonyság gyakorlására 60 kor. és a békési takarékpénztár 20 koronát adományozott. Az orosházai vörös-kereszt választmány a mult esztendőben özv. Perger Józsefné és S a 1 János kir. táblai biró kettős elnöksége alatt működött. Jegyzője : B u b 1 a István s pénztárnoka : Talányi János volt. A választmány 12 alapító, 20 húszkoronás, 223 rendes, 3 rendkívüli taggal rendelkezett, míg takarékpénztárilag kezelt vagyona 1664 korona 23 fill.-re rúgott. Az Orosháza városi vörös-kereszt választmány mult évi munkásságának jelentékenyebb mozzanatairól az egyleti igazgatóság rendelkezésére bocsátott évi jelentés az alábbiakban számol be. A választmány az 1906. óv folyamán 1 közgyűlést és 2 választmányi ülést tartott. Az elmúlt évben egy kimagasló tényt valósított meg a választmány, a .menynyiben az elnöknő indítványára a budapesti vörös-kereszt Erzsébet-kórhárzban 2 egyenként két-kétezer koronás alapítványt létesített s az alapítványi összeget a központi pénztárba be is fizette. A választmány áldásos tevékenységet fejtett ki azonkívül a szegény gyermekek felruházásával s egyes elhagyatottak segélyezésével, a miben az oroszlánrészt ismét az elnöknőt, özv. Perger Józsefné úrnőt illeti, a kinek jó szive ós áldozatkész lelke akadályt nem ismer, ha a' jótékonyság gyakorlásáról van szó. A segélyezettek száma 108 volt. Az orosházai népbank az egyesület céljaira 20 kor., Az orosházai takarékpénztár 50 kor. ós a polgári olvasókör 10 koronát juttatott. Az egyleti igazgatóság igen meleg elismeréssel vette tudomásul a választmány áldozatkész, sikerekben gazdag működést. Tótkomlós nem magyarosodik. Elhanyagolják a magyar nyelv tanitását. A tanfelügyelő észrevételei. Tótkomlós községből új. hirek érkeznek. Lényegben régiek ezek is s arról szólnak, hogy Tótkomlóson egyetlen lépéssel sem halad előbbre a ma gyarosodás. Sajátságos etnográfiái viszonyaink miatt az Alföld kellős közepén egy maroknyi magyarságot úgy körülvesznek a nemzetiségek, mint az oázist a sivatag homokja. Innen magyarázható meg, hogy Magyarország szivében is épp úgy — sőt talán még intenzivebben — folynak a nemzetiségi törekvések, mint az északi részekben, ahol a tót faj erősen lábat vetett már. Békésmegye területén nem egy olyan község van, ahol a tót izgatók szabad folyást engedhetnek elszakadást hirdető tanaiknak s nem egy község van olyan is, ahol már az iskolákban gáncsot kezdenek vetni a magyarosodás . terjedésének. Tótkomlós ezek közül való s mondhatni, első helyen áll ezek között. A mult szomorú eseményei szolgáljanak bizonyító példával állításaink igazolására. De bizonyítson mellettünk legkivált az a körülmény, hogy tanügyi hatóságaink az utóbbi időkben mind sűrűbben hangoztatják azt a panaszt hogy Tótkomlós iskoláiban a magyar nyelv tanitását elhanyagolják. M i k 1 e r Sándor dr., királyi tanfelügyelő szólott j legutóbb ilyen értelemben a közigazgatási bizottságnak hétfői ülésén. Régi ez a baj s gyökerét abban a rossz hanyagságban kell keresnünk, melylyel népoktatási intézményeink iránt viseltetett egykor a tanfelügyelőség. Ez a hanyagság nem törődött azzal, hogy a magyarosodás miképpen halad ezeken az exponált helyeken. S talán azzal sem törődött, hogy egyáltalán tanitják-e a magyar szót Tótkomlós iskoláiban. Igy nőtt és erősbödött az a rendszer, amely ma a tótkomlósi iskoláknak jellegzetes értéket kölcsönöz és melynek gyökeres megsemmisítése elsőrendű kötelességünket kell hogy képezze. E tekintetben teljes megnyugvással és bizalommal viseltetünk a jelenlegi tanfelügyelő iránt, aki megfogja találni a módot Tótkomlós új generációjának magyarosítására is. Egy iparos-kör válságáról. Lefelé a pusztulás utján. Hol vannak a tagok? Szomorú kötelességgel emlékezünk meg mostanában a békéscsabai iparososztályt érdeklő dolgoknak egynémelyikéröl. Szomorú ez a kötelesség, mert híradásainknak jórésze oly tényeket tár az olvasó elé, melyek egy nembánomsággal, indolenciával és bűnös könnyelműséggel átszőtt korszakot jellemeznek. A békéscsabai iparos-osztályban megfogyatkozott volna az érdeklődés melege saját érdekei iránt. Mintha az az elv dominálná ezt az osztályt most, hogy „minden önmagától csinálódik" s hogy fölösleges bármit is- érdekeikért tenni. Ilyenformán halasztást szenvednek még az olyan kérdések is, amelyeknek megoldása égetően szükséges s parlagon hevernek azok az érdekek is, melyeknek istápolása nélkül nem tudunk elképzelni egészséges, eleven iparososztályt. Hogy az önművelődésnek milyen hatalmas szerepe van az egyes társadalmi osztályok egészséges fejlődése körül, nem szükséges ezt különösképpen hangsúlyozni. Belátták ezt iparosaink is, akik évekkel ezelőtt megalakították az iparos olvasókört, amely első éveiben a fejlődésnek hatalmas arányait tudta felmutatui. A tagok nap-nap után örömmel keresték föl ezt a minden izében életrevaló kört s tagjainak száma is évről-évre emelkedett Ámde egy idő óta megfogyatkozott, lelohadt a kezdetben oly dicséretes lelkesedés. Mintha teljesen kiveszett volna az a generatió, amely lefektette alapját e körnek s mintha teljesen idegen volna most az az elv, amely szükségszerűen iparosainkra parancsolta egykoron az olvasókör megalakítását. Mikor a kör helyiségei a Kis-piactéren voltak, ugy tapasztaltuk, nagyobb volt az érdeklődés, mint mostanában. Akkor még láttunk naponta egy-két embert a kör helyiségeiben. Ma azonban még hírmondónak sem foghatnánk egy olyan körtagot, aki hétköznap bekopogtatna az ajtón. Ehhez a nemtörődömséghez hozzájárul az a veszedelem is, hogy a tagok listája rohamosan apad s hogy a tagdijak sem folynak rendesen be. Summa summárum, a békéscsabai iparos olvasókört a válság veszedelme fenyegeti s mindent el kell követnünk, hogy a mai helyzet bizonytalanságából esetleg reánk köszöntő következményeknek elejét vegyük. Iparos-osztályunk jól felfogott érdekei követelik ezt. Körhelyiségüknek fenn kell maradnia s azt elpusztulni hagyni bűnt jelentene. A vezetőségen múlik, hogy a veszedelmes válság megszüntetésére alkalmas módozatokat találjon. Mi helyesnek vélnők, ha az Iparos Olvasókör az ipartestület kebelébe m iradna. Kevesebb költ-