Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-06-09 / 48. szám

4. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. május 22. Ülésezik a közigazgatási bizottság. — A tótkomlósi patika. — Egy tanitó fegyelmi ügye. — Renitens iskolagondnokság. — Kitiltott oláh földrajzkönyv. — Apróbb ügyek. — Békésvármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága, amint ezt régebben is jeleztük már, junius havi ülését e hó 10-ikén tartja meg. A bizottsági ülés tárgysorozatát összeállították s a szakreferensek minden tárgyaikat előkészítették már. Legérdekesebb tárgya lesz e bizottsági ülésnek kétségtelenül a tótkomlósi gyógyszertár ügye. Ismeretes, hogy erre a gyógyszertárra a tulajdonos elhalálozása után öten pályáztak. A pályázók iratai megjárták már egy izben a közigazgatási bizotlságot, de ekkor Z ö 1 d y János dr., megyei főorvosnak indítványára leküldték az iratokat a községhez véleményadás céljából. Tótkomlós község most küldte be véleményét s e szerint első helyen Barna Miklóst kellene acceptálnia a bizottságnak is, mert a községi képviselőtestület neki véleményezi adni a patikajogot. Nem kevésbé érdekes anyagot nyújt majd az a följelentés is, amelyet Mik1 e r Sándor dr. tanfelügyelő tesz L o ó s Lipót gyulaeperjesi tanitó ellen. Loóst azért jelenti föl a tanfelügyelő, mert goromba és kihívó viselkedésével tiszteletlenséget és engedetlenséget tanúsított Mikler Sándor iránt. A királyi tanfelügyelőnek ügyesbajos dolgai közé még egy följelentés ékelődik. Ezt a nagyszénási iskolagondnokság ellen teszi, amely renitenskedett s nem respektálta Mikler Sándor rendelkezéseit. Mikler ugyanis a vizsgák kiirása tárgyában utasítást adott a nagyszénási iskolagondnokságnak, de ez előbb tűzte ki a vizsgákat, mint ahogy azt a tanfelügyelő megállapította. Ezért Mikler Sándor a további rendelkezésig felfüggesztette az iskolagondnokság határozatait s ez ügyről jelentést tett a közigazgatási bizottságnak. Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter egyik leirata is most kerül ismertetésre. Az ország görög-katholikus és görög-keleti iskoláinak egynémelyikében ugyanis egy román nyelvű földrajzkönyv van használatban, amely az ország területi épségét veszélyeztető tartalommal mételyezi meg a tanulók lelkét s a haza fogalmát is negligálja." A közoktatásügyi miniszter ezt a tankönyvet kitiltotta az ország területéről ! s tiltó rendelkezését megküldi most i Békésvármegye közigazgatási bizottságának is. A tárgysorozat kevésbé jelentős ügyeinek sorából kiemeljük a következőket : Köröstarcsa állomásnak teherforgalomra való berendezésére vonatkozó miniszteri rendelet; az O r o sh á z a—s z e n t e s i törvényhatósági közút szentetornyai szakaszára vonatkozó törzskönyvi jegyzőkönyv ismertetetése ; a kereskedelemügyi miniszter leirata az Öcsöd község által gyakorolt hidvámszedési jognak ujabb engedélyezése tárgyában ; végül az E n d r ő d -kondorosi lakosok ama kérelme, hogy a Kondor nevü tanyán postaügyökség állittassék fel. Az Elóviz-csatorna vízmagasság kérdéséhez. Irta: Hoffmann Mihály. II. Ismétlem, hogy elismerem, miszerint a mostani szabályzat érvényessége esetén a csabai öntöző érdekeltségnek a7 öntözésre szánt vizet 1 méter, vagy mondjuk 120 méter magasságra emelve, szivattyúzás utján kell kivenni a csatorna medréből és ez a semmi költséget sem igénylő duzzasztás megszüntetése után bizonyos költségtöbbletet fog az öntöző érdekelteknek okozni. De hát édes Istenem! — méltóztassék a cikkírónak, meg azoknak a tisztelt olvasóknak, akik esetleg az én ide vetett állításaimnak hinni nem akarnak, elolvasni a Csaba város irattárában is meglevő 512/1899. számú „Műszaki leirás"-t, mely a „Csaba város határában létesítendő próbaöntözés és kenderáztató tervezetéről" beszél. Ezen „Műszaki leirás" I. „Öntözővíz bevezetése" cimü fejezetének 3-ik bekezdésében világosan meg van irva, hogy „a csabai öntözőrét az élővizcsatornából a vizet emelőgéppel fogja kiemelni". Továbbá ezen műszaki leirás 4-ik bekezdése pedig szórói-szóra igy szól: ,,E célból az öntözendő terület sarkán egy szivattyú-telepnek felállítása terveztetett, amely szivattyú-telephez oly mély bevágású csatorna vezeti a vizet, mely az élővizcsatorna lehető legkisebb vízállása mellett is megfelel a kivánal inaknak." Ha tehát ez a csabai öntözőtelep eredetileg is szivattyúzásra volt kérvényezve és engedélyezve, nem látom be, hogy miért ne lehetne ezt az érdekeltséget oda szorítani, hogy az eredeti terv szerint és mások szerzett jogainak sérelme nélkül gyakorolja a vízkivételi jogot s egy évi, talán 1000 vagy 2000 korona üzemköltség megtakarítása céljából miért kellenék ennek az érdekeltségnek egy olyan extra vurstot adni a társulatnak, amilyen extra vurstot az összes érdekeltség többi tagjai közül egyetlen egynek se adhatna a társulat. A cikkíró bősz dühében a Békés város alatt felállított társulati szivattyútelepnek is neki hajt. Igaz, hogy ennek a szivattyú-telepnek egy 24 óráig való üzembentartása majdnem 100 koronába kerül. Igen ám, de ez a szivattyu-telep 100 korona költség mellett másodpercenként 4-5 méter magasságra 3 köbméter vizet, tehát 3000 liter vizet emel fel és lök be a kettős Körösbe. A csabai öntözött rét érdekeltségének ezidőszerint engedélyezve van másodpercenként 300 liter viznek a kiemelése s ezt a másodpercenkénti 300 liter vizet a csabai érdekeltségnek 85-ös, vagyis a megtámadott kezelési szabályzat szerinti vizszin mellett 120 méter magasságra kell felemelni, ha tehát a társulati szi vattyútelep költségét és munkafeladatát 'egybehasonlitjuk, azt látjuk, hogy aránylagosan a cikkíró által oly nagyon fájlalt szivattyúzás az öntöző érdekeltségnek 24 óra alatt talán '25, vagy 50 fillérbe fog kerülni No de hát kétségtelen, hogy a kisebb erejű szivaityuberendezés aránytalanul nagyobb költséget igényel és a kisebb szivattyúnak az üzemköltsége is aránylag nagyobb, mint a nagy munka végrehajtására berendezett szivattyútelepnek a költsége. Tehát vegyünk egy 24 órára a másodpercenkénti 300 liter viznek L20 méter magasra való felemeléséhez naponként 10 vagy 20 koronát. Ha 100 napig szivattyúzza is az öntözőtelep a vizet, akkor is maximum egy év alatt 2000 korona több kiadása merül fel. Régi közmondás az, hogy „Finis coronat opus". Hát a cikk Írójának szavával élve, legklasszikusabb ebben a cikkben az a kijelentés, hogy az élővízcsatorna 1 méterrel leszállított vizének a mizériáit Békés város lakossága fogja megérezni legjobban azért: mert Békés magasabban fekszik Csabánál. Hiszen kérem, hogyha Békés magasabban foküclnék Csabánál, akkor a viznek Békésről kellenék Csabára folyni, mert az a huncut viz olyan furcsa természetű, hogy mindig a mélyebben fekvő területre szaladgál; s mikor ki tört az árviz, Békésről sohasem szaladt a viz Csabára, hanem Gyula felől, meg Csaba felől ostromolta a kitört árviz Békést. Abban a reményben, hogy a tisztelt cikkiró tévedéseit be fogja látni és valótlanságokkal nem fogja többé a társadalmi békességet zavarni, én is bezárom e soraimat és ha az általam nagyon tisztelt Korosy László ur Csaba város részéről meg is íogja apellálni a több ség által hozott határozatot, én a magam részéről teljes lelki nyugalommal várom a felsőbb hatalmaknak döntését s megvagyok győződve a felől, hogy legalább ezek a felsőbb hatalmasságok nem fogják elhinni, az átlam igen tisztolt Korosy László főjegyző urnák azt, hogy a 180 méter magas vízállás a Wenckheim Dénes gróf ur berendezett öntözése érdekéből állapíttatott meg. Megnyílt a József-szanatórium. Elhalasztották az ünnepies megnyitást. Adományok az intézetnek. Békésvármegyének legújabb s áldásos működésében a legjelentősebb közegészségügyi intézménye a gyulai városerdőben felépült már. Ezt az időpontot türelmetlenül várták azok a tüdőbetegek, akik már hónapokkal ezelőtt előjegyeztették magukat az intézetben való felvételre és akik most, hogy a gyógykezelés kezdetéről tudomást szereztek, tömegesen lepik el a felvételi irodát. A jelentkező betegek felvétele azonban csak korlátolt számban eszközölhető, mert a berendezési munkálatok még mindig nem nyertek befejezést. Különösen a férfi-osztáiy berendezési munkálatai maradtak hátra s amig teljesen be nem fejezik ennek az osztálynak a berendezését is, addig a betegfelvétel arányait korlátok közé kell szorítani. Az első betegeket szerdán vették föl a szanatóriumba. Alig hogy erről tudomást szereztek az előjegyzett jelentkezők, már tömegesen keresték föl a szanatóriumot s mindannyian elsők akartak lenni a felvételben Ámde ezúttal csak tizenkét beteg kaphatott helyet az intézetben. E tizenkét beteg közül tizet ingyen gyógykezelnek s két egyén fizetéses helyre került. A betegek az ország minden részéből valók s közülök öt beteg békésmegyei. Előzetes megállapodások szerint a József szanatórium ünnepies megnyitása előbb május elsejére, majd tizenkilencedikére, legutóbb pedig junius első napjaira tüzetett ki, de most megint szeptemberre halasztották el. Az elhalasztás oka az, hogy Auguszta főhercegnő sem a májusi, sem a juniusi 'megnyitó ünnepen nem vehetett volna részt s igy egyenes kívánságára kellet olyképp intézkedni, hogy a megnyitóünnep szeptember hónap egyik később meghatározandó napjára tűzessék ki. József királyi herceg különben a szanatóriumi park diszités re rózsatöveket ajándékozott az ő híres kertészetéből. Darányi Ignác földmivelésj ügyi miniszter pedig ingyen könyvtárat ! adományoztt az intézetnek. Az adomáI nyok között szerepel az a három I ezer-koronás adomány is, amelylyel | Guttmann Károly, továbbá Frank ! Henrik és Fiai s végül a diósgyőri j szanatórium-bizottság gazdagították az | intézet alaptőkéjét. A Finánc. Kutyaadót, legalább a mi községünkben, hirbül se ismerünk még. No hisz csak próbálta volna valaki, tudom, ka szára, villára kapta volna az egész község, nagyobb ribillió lett volna belőle, mint akár a rácverésből. Nálunk különben is nagy tisztessége volt a kutyának, éppen az emiitett rácverés óta. Negyvennyolcban esett ugyanis, hogy a rácok egy portyázó csapata éjnek idején rárontott a községre, mikor nyugodalmas álmát aludta minden jó teremtett lélek. Akár rendre lemészárolhattak volna öreget, ifjút, ugy, hogy csak a másvilágon ébredt volna fei mindenki, ha a házőrző ebek meg nem érzik az idegen szagot és éktelen csaholásukkal még a félholtat is fel nem verik. Mire a duló portya a községbe ért, felkészülve várta őket holt-eleven is, nem is maradt a rácból még hírmondója sem. S mindezt csak a házőrző ebek éberségének lehetett köszönni, amit mindenki készséggel elismert. Hogy ilyenformán a kapitoliumi ludak példájára nem jöttek, azt csak annak köszönhetik, hogy nemcsak a poézis, hanem a hálaérzet is kiveszőfélben van az embereknél. Hanem azért még ma is jó dolga van minden kutyának. A Fináncot az udvaros gondozta. Pompás, nagyszőrü tarka komondor volt, aminek már faja is kiveszőfélben van az Alföldön. Sok dolga nem volt vele tulajdonkép az udvarosnak, csakhogy ép napközben étellel, itallal ellása, lévén a derék Finánc reggeltől napestig láncra kötve, mert ő tőle idegen haladó a Végh porta küszöbét elevenen át nem lépte volna. De ha este szabadjára eresztették, először is a nemzetes asszonyhoz dörzsölődött | hozzá, mert tisztességtudó kutya volt és tudta, hogy a háziasszonynak kijár a kézcsók Csakhogy egy estelen észrevette ám a nemzetes asszony, hogy a Finánc nem normális. Nem röstelt 'lehágni az udvarba, fülénél vezetve a Fináncot és fölkeresni a sánta udvarost s megállapítani vele, hogy mi is leli az ebet. A nemzetes asszony sokféle gondját szaporitoita az is, hogy egyszer csak megszaporodott a fináncivadék. Kettőt ugyan csakhamar elhelyezett belőlük. A harmadiknak is hamar akadt volna gazdája, csak nem olyan, akire jó lélekkel rá lehetett volna bizni a Finánc ivadékát. Bárándy Gergely is ez alkalommal | lépte át hosszú idő óta először a Véghi porta küszöbét. Oly kevéssé váriák, hogy a lányok nem is tudtak hamarjában mit csinálni. A Finánc harmadik kölyke irányában jött ő is. Kicsit megványnyadt a híres Bárándy Gergely. Valamikor sokat kopogtatta a küszöböt; ugy vélt e, hogy elveszi a három lány valamelyikét. Hogy melyiket, azt ő maga sem tudta, melyikhez huz jobban. Olyan egyformán szürkék, egyformán soványak, hogy nehéz lett volna köztük a választás. Talán ezen mult csak a Bárándy dolga is. Mintha megkergült volna, hirtelenében elmaradt s idegen lányt hozott portájára feleségnek. Igaz, szép is volt, gazdag is, de mit ér az ilyen incipinci teremtés a | hatalmas Bárándynak. Duhajkodott, tij vornyázott is csakhamar, mint akár lei génykorában. No, hiszen próbálta volna > csak ezt valamelyik Végh lány mellett. Ott is hagyta őt nemsokára az apró asszonyka. Azóta se látták. Most pedig előjött Bárándy megint és ki is rukkolt egyenesen : — Hallom, nemzetes asszony, kölkezett a Finánc s a harmadik még gazdátlan. Ha nem sajnálná tőlem, jó gazdája is lennék. Hallom pláne, hogy Tiszának hijják. Nemzetes asszony nem sokat rágta a szót, mielőtt kiadta. — Abból semmi sem lesz, uram öcsém, nem adom a Tiszát akárki kezére. — Olyan rossz embernek tart, hogy még a kutyáját se bizza rám ? — Kiki magáról tud a legjobban, hogy milyen, én nem tudom. Azonban, hogy a jég igy meg volt törve, Bárándy újra ho/.zá szokott a Végh lányokhoz, náluk keresgélt vigasztalást az özvegyi életre. Ha nagyon nagyot talált mulatni, még a cigányt is odaállította az ablakuk elé. A szivvigadalmaztató nótákra mind a három lány felébredt a szűzi nyoszolyában, mind a három álmatlanul forgolódott, busán töltvén az éjszakát. Másnap a nemzetes asszony nem győzte őket a dolog után noszogatni. Bárándy Gergely pedig újra mindennapos lett a háznál, jóllehet nem is tudhatni bizonyosan, kit illetett inkább a látogatás, a lányokat-e, vagy a Tiszát? Ha szerit tehette, lecsalta a lányokat az udvarra, a Tisza rezidenciája elé. — Abban volt a Tiszának is külön rezidenciája, a kis kölök kutya egész nap ott ténfergett az anyja körül. Finánc külömben Bárándy Gergelytől hamarost kiszagolta a gonosz szándékot. Mihelyt messziről meglátta, rögtön beparancsolta Tiszát az ólba, Bárándyra ; pedig ellenséges indulattal morgott rá, | még a lányok sem tudták elcsititani. Hosszú háztüznézésnek csak házasság a vége, s Bárándy Gergely, miután a válópöre is lejárt egy szép napon, — már nem tudni, a lányok Ígérték e meg vagy a Tisza, — kérőként jelentkezett a nemzetes asszonynál. — Most már csakugyan elválik, rossz embernek tart-e a nemzetes asszony : a Tinka kezét jöttén kérni az uri személyem számára. A nemzetes asszony összeráncolta a homlokát: nem szerette, ha leakarták torkolni. — A Tinka kezét ? Én csak aFinánccal rendelkezem, a lányok sorát ők maguk intézzik. A Tinka igenre intézkedett. A nem! zetes asszony nem szólt rá sem jót, sem j rosszat. Egyszer ejtette el a lány előtt: — Te tudod, te látod ! Esküvő után előállott ismét Gergely : — Most mar csak elvihetem a Tiszát I — jussba ! — Ha már a lányomat rád bíztam... A Tiszával azonban baj volt. A Finánc megérezte a dolgot, hogy elakarják szakítani utolsó egyetlenétől s a ta pára állott. Nem birt vele embezfia. A mennyasszony ágyával a szekér bizony csak a ' Tisza nélkül indult meg. Mikor a nagykapu bezáródott mögötte, a nemzetes asszony nem állhatta meg, hogy oda ne sétáljon a Tiszához s végig simogatta. — Jól tetted Finánc, neked van a több eszed mindnyájunknál, még ón nálamnál is. A Finánc boldogan nyöszörgött s 1 hálás dörzöléssel köszönte áz elösmerést.