Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-30 / 45. szám

Békéscsaba, 1907. május 16. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY községekben mindenütt van épülete az ipartestületnek, csak itt nincs s ezt szin­tén a pénztelenség okozza. Végül L i n d e r Károly enunciálta a határozatot, amit annyival is inkább örömmel tesz, mert a mai nap nagy válságtól mentette meg a testületet. Vannak, — folytatta Linder — akik rossz­indulatból nem esmerik el a tevékeny­séget. De ha akadnak ilyen orvtámadók a jövőben is, bizik abban, hogy az ipa­rosok visszaverik a támadást. Ezután egy három tagból álló bizottságot kért föl arra, hogy a meg nem jelent Áchim Lászlóval közöljék a választás eredmé­nyét s a közgyűlést berekesztette. Csabai iíjak diadala. A temesvári tornaversenyen elsők lettek! Ünnepies fogadtatás. A békéscsabai Rudolf-főgimnázium­nak tornászcsapata, amely a szegedi, nagyváradi ós nagyszebeni tankerületek ifjúságának bevonásával rendezett temes­vári tornaversenyen vett részt, nagy dicsőséget szerzett nemcsak az intézet­nek, de a községnek is azzal, hogy meg­nyerte a főverseny első diját s a verseny­ben részt vett harmincegy tanintézetnek egytől-egyig válogatott mintacsapatai kö­zött legyőzte a sepsiszentgyörgyiek csapa­ját is, amely a székesfővárosban két év előtt tartott tornaverseny alkalmával az ország összes tanintézetei fölött az. elsőségnek di­csőségét szerezte meg. Ez a győzelem an­nál fényesebb, mert nyilvánvalóvá válik ebből, hogy derék ifjuságunk most sok­kal képzettebb a tornászat terén, mint volt a sepsiszentgyörgyi diákság két évvel ezelőtt, s nyilvánvalóvá válik ebből az is, hogy az ország legkitűnőbb, leg­edzettebb sportifjusága Csabának van. Örvendetes ez az eredmény annyi­val is inkább, mert a résztvevő másfél­ezer diák között az egyénileg legjobb, legkitűnőbb is a békéscsabai: Clirisztián Jenő, aki a tornaverseny lefolyása alatt végesvégig központja volt a dicséretnek és az utca ünnepeltetésének. S hogy a Rudolf-főgimnázium ifjai ilyen fényes eredménynyel diadalmaskodtak a ver­senyzőkön, ezt elsősorban Áchim Ká­roly tornatanárnak köszönhetjük, aki a testedzés hivatott művelőinek egyik leg­jelesebb képviselője és aki igaz szere­tettel, nagy tudással sajátittattja el a sportnak minden modern ágát. Áchim Károly büszke lehet derék ifjaira, de mi büszkék lehetünk mindnyájan Áchim Károlyra, aki hozzásegítette a taninté­zetet és a községet ehhez a szép, nagy erkölcsi sulylyal biró dicsőséghez. A tornaverseny lefolyásáról ezeket irja tudósítónk: Diákjaink Temesváron. A békéscsabai ifjak pénteken dél­után 7 órakor érkeztek Temesvárra Székely Vilmos, Áchim Károly G r o ó Vilmos és B a b i c h Pál taná­roknak kíséretében. A derék, hatalmas, piros-sapkás diákok vig dobszóval vo­nultak végig az utcákon s a házsorok kíváncsi néptömege kendőlobogtatással fogadta az érkezőket. Ekkorra már több csapat volt elszállásolva Temesváron s mindannyiuk részéről a legszívélyesebb fogadtatásban részesültek diákjaink, ki­ket az állami főgimnázium tornacsarno­kában szállásoltak el. Az első nap Szombaton, a kora reggeli órákban már hangos dobszó tette figyelmessé Temesvár polgárságát az elő mérkőzések napjára. Mikor a csabai diákok meg­érkeztek a versenytérre, akkor már ott voltak a temesvári reáliskola herkules­termetü tornászai, akik a biztos győze­lem reményében minden elképzelhető positurában lefényképeztették magukat még a mérkőzések előtt. Ezt a reménykedést azonban nem­sokára a féltékenység váltotta föl. A versenynek derűs, napfényes dél­előtt kedvezett s jóval a kezdés előtt már zsúfolásig előkelő hölgyközönsóg töltötte meg a hatalmas tribünöket, Az előmérkőzések délelőtt 9 órától délig s délután 3 órától hatig tartattak. Csapa­tunk mindenütt derekasan viselkedett s már a felvonulásnál bizonyosnak lát­szott, hogy a győzelem babérkoszorúját ez hozza haza. Tapsolnak a generálisok. A versenybíróság emelvénye előtt vigyázz! — lépésben elvonultak az összes csapatok. A versenybíróság tribünjén három tábornok is helyet foglalt, akik, mikor a békéscsabai csoport vonult el előttük, „bravó !" — kiáltásokkal és taps­sal jutalmazták tornászainkat. A magasrangu katonatisztek érdek­lődése figyelmessé tette a közönséget is, amely ettől a pillanattól fogva nagy figyelemmel kisérte a csabai csoport mozdulatait, A verseny további menetén fel­felhangzott a taps s ez mindannyiszor diákjainknak szólt. Már ezen az első napon is óriási előnyt szerzett csapatunk s a döntő mérkőzés előtt tudták már, hogy a békéscsabaiakat alig lehet le­győzni. Az eredmény. Vasárnap reggel döntő-mérkőzésre állottak föl a diákok. Ez a verseny nyújtó, súlylökés ós magasugrásból volt összetéve. Csapatunkra a súlylökésben délelőtt 11 órakor került a sor s délután 4 óra­kor a nyújtón dolgoztak diákjaink. A nyújtón a békéscsabai csoportnak tizenkettős csapata érte el a legmagasabb pontozatot, nemkülönben a magasugrás­ban is. A legnagyobb ugrást az összes versenyzők között 155 centiméterrel Chrisztiáu Jenő érte el. A síkfutásban Kiiment Mihály, a y e r Sándor, Barna Jenő, Török László és Zboray Jenő érkeztek be elsőknek. A mászó-függeszkedő versenyben Barna Jenő, Török László és Chrisztián Jenő lettek elsők. Ezután füleslabda-mérkőzés volt. Csapataink először a temesvári áll fő­gimnázium csapatával mérkőzött 3 :0 arányban a mi javunkra. Másodszor a sepsiszentgyörgyi ev. ref. főgimnázium csapatával mérkőztek 1:0 arányban javunkra. Harmadszor a dévai áll. tanító­képző csapatával 1 : 1 arányban. E két utóbbi mérkőzés volt a legszebb, melyet ugy a közönség, mint az összes verseny­bírák a legnagyobb élvezettel szemlél­tek s a legnagyobb elismeréssel voltak csapatunk kifogástalan fair­játékáért, mely után ellenfeleik is zajosan megéljenezték a csabaiakat. A kötélhúzás előmérkőzései folytak le ezután a legnagyobb hőségben. Tizes csapatunk a legerősebb csapattal, a dévai áll. tanítóképzővel került először össze. A hosszas mérkőzés után a két csapat eldöntetlenül állott fel -a biró jelzésére, mire a nagy erőfeszítéssel járó munka után Chrisztián rosszul lett, egy másik nak pedig a bőrt húzta le a kötél a tenyeréről s a mentők vették ápolás alá. A kötélhúzás különben nagyon hely­telenül volt rendezve s feltételei a vég­kimerülésig, teljes elhúzásra szólottak, ami a legkevésbbé sem fiatal szervezet­nek való munka. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a kötélhúzás után a men­tők tágas barakja annyira megtelt a sebesültekkel, hogy alig, birták őket el­helyezni. Áchim Károly tornatanár látva az állapotokat, az eldöntetlen ver­seny után, mikor a biró uj húzást ren­delt el, a fiuk kérése dacára a további mérkőzést nem engedte meg. A dijak kiosztása. Délután óriási közönség előtt folyt le a dijak kiosztása. Ezt megelőzően Schön-vicky Bertalan a versenybi­zottság igazgató-elnöke buzdító szavakat intózett az ifjúsághoz s közvetlen erre tribün elé szólították a győztes csapato­kat is. Első a békéscsabai volt. Egetverő éljenzés követte a kikiáltó szavait. Áchim Károly a tribün elé vonult ifjaival s alig hallható a nagy éljenzésben, mikor az elnök kihirdeti, hogy a legelső dijat Bé­késcsaba diákjainak csoportja kapta meg. A közönség lelkesedése még jobban fo­kozódik, amikor azt hirdeti ki az egyik versenybíró, hogy az összes versenj'zők között a legjobb tornász Chrisztián Jenő békéscsabai diák. Ettől kezdve Chrisztián a Temesvárról való elutazás pillanatáig mindenütt lelkes tüntetések központja lett. Egész Temesvár közönsége a b - kés­csabai derék fiukról beszólt s az esti színházi előadáson tüntetőleg társalog­tak velük. Az elvonuláskor utolsónak maradtak a csabai diákok s egész uton valósággal ünnepelte őket a közönség. Este az összes tornászokat megvendé­gelte a város. Csapatunk összes nyereményei: 13 darab díszített nagy ezüst érem, (az összes első érmek)! 2"darab kis ezüst érem, 6 drb. bronz érem, 5 drb. dísz­oklevél és 1 darab oklevél. Hazaérkeznek a diákok. A temesvári diadalról hétfőn már korán reggel értesült a csabai közönség lapunk rendkívüli kiadása nyomán Eb­ből tudták meg azt is, hogy diákjaink este 7 órakor érkeznek Békéscsabára. Erre az időre nagy közönség gyűlt össze a pályaudvaron kivonultak zászlóik alatt az állami polgári fiúiskola és a Rudolf-főgimnáziu n növendékei is. Mikor a vonat berobogott, lelkes éljenzés fogadta diákj linkat. Bukovszky János igazgató meleg szavakban üdvö­zölte a győzőket, kikhez a község nevé­ben Korosy László főjegyző is buzdító beszédet intézett. Ezután egy fúvózenekar indulóinak hangja mellett megkezdődött a bevo­nulás a Széchenyi-ligetbe, ahol a község megvendégelte a derék fiukat. Áchim L. András sajtópöre. Elhalasztották a tárgyalást. A nagyváradi királyi törvényszék, mint esküdtbíróság tegnap A c h i m L. András, békéscsabai „földmives" ügyé­ben, mint ahogyan ő előszeretettel han­goztatja, ült össze ítélkezni. A terem egészen üres volt's csak a hi­vatalból berendezett személyek foglal­tak helyet abban. Nevezetesen csak az esküdtbirák s azokon kivül egy-két újságíró, akik kötelességüknek teljesíté­sével jelentek meg az esküdtszóki te­remben. Azok a lapok, amelyek nem ismer­ték a békéscsaba 5 viszonyokat, jóelőre gondoskodtak arról, hogy hangulatos cikkekkel fölkeltsék az érdeklődóst Áchim L. András sajtópöre iránt. Kísér­letezésük azonbau csütörtököt mondott, mert a tárgyaló terem üres maradt. Ugy látszott, hogy a község nem nagy érdeklődéssel kiséri már annak az em­bernek sorsát, akit a teljes népszerűség és rokonszenv megnyilatkozásával kí­sért pályafutásánakikezdetén. Áchim L. Andrást dr. V á r a d i Zsigmond jeles nagyváradi ügyvéd akarta védeni. Vá­radi azonban elutazott a tárgyalás nap­jára Nagyváradról s Áchim csak a leg­utolsó órákban táviratozhatott Pető Sándor után Budapestre, aki meg is je­lent a tárgyaláson. Az esküdtszók megalakulása előtt P e t h ő Sándor a tárgyalás elhalasztá­sát kérte, mert az idézést későn kézbe­sítették védencének s a kézbesítés kö­rül nem vették figyelembe a bűnvádi perrendtartásnak azon rendelkezését, hogy az idézés legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kézbesítendő a vádlottt­nak ós védőjének. Áchim ellen egyéb­ként — folytatta Pethő — több ügyben sajtó utján elkövetett izgatás miatt fo­lyik az eljárás s kéri ennek az ügynek a többivel való egyesítését. Maga a védő sem készülhetett el a tárgyalásra Mindezekre való tekintettel a mai fő­tárgyalás elhalasztását kérte. Áchim L. András is kérte a fő­tárgya'ás elhalasztását, összes sajtó­ügyeinek egyesítését annál is inkább, mert hiszen az állítólagos izgatásokért már meg is lett büntetve a Curia által mandátuma, politikai jogainak elveszté­sével és nagy összegű eljárási költsé­gek megfizetésével. C sulyok Béla elnök kérdésére különben kijelentette Áchim L. András, hogy 36 éves s hogy becsületsértésért már büntetve volt a csabai járásbíróság előtt. Katonai szolgálatidejét a móntelep­osztály állományában töltötte el. A tárgyalást vezető elnök nem tudta megállapítani, hogy Áchim mikor vette kézhez az idéző-levelet. De Virágh Béla dr. ügyész felszólalása után ugy határozott a törvényszék, hogy nem akarja útját állani a védelem jogai­nak s ezért a tárgyalást az összes Achim-ügyek egyesítésével később meg­határozandó időre elhalasztotta. A Tudományos Akadémia kiadja Kálmán Farkas munkáit. A kuruc dalköltészet felkarolása. Kálmán Farkas és Fényes Samu dr. Kálmán Earkas, a mult év okt. elhunyt gyomai ref lelkész egyik leg­hivatottabb müvelője volt a régi'ének művészetnek, egyházi és világi téren. Egész élete, minden munkássága a régi énekek müvelésében összpontosul, ki­tartó szolgalommal gyűjtötte és dolgozta fel a régi kódexek adatait, harcra szállt nem egy hatalmas emberrel az igazáért és önzetlenül, minden anyagi érdek ki­zárásával csupán a saját lelki gyönyörű­ségére és az ifjúság lelkesitésóre dol­gozott. Most, hogy Békésvármegye közön­sége nagy hangversenyt rendezett a híres kuruc pap emlékére Gyulán, amely­nek tiszta jövedelméből síremléket állit és hátrahagyott kurucnótáit adja ki tisztelőinek serege, mondom, aktuális­nak találom feleleveníteni munkássá­gának önzetlenségét és felhívni a zene és ónekügy iránt érdeklődő közönség figyelmét arra, hogy azt a nagy és ön­zetlen munkásságot és szerénységet ta­lán méltányos volna elismeréssel, párto­lással jutalmazni most, a szerény el­hunytnak halála után. Ezt az elismerést és méltánylást a Tudományos Akadémia kezdte meg azzal, amikor az elhunyt Kálmán Farkas korszak ilkotó, úttörő két munkáját: Adalékok a XVI. ós XVII. század irodalom történetéhez ós Ének­lexikon, ének és irodalomtörténeti út­mutató a legrégibb időktől 1711-ig cimmel, most az iró halála után az el­hunyt özvegyétől elkérte ós'kiadásra el­fogadta, irói tiszteletdíjjal az özvegyet jutalmazván. Ugyancsak az akadémia vásárolta meg az öreg lelkés hires könyvtárának értékes könyveit. — Az akadémia ezen méltányos eljárását kö­vetnie kell Apponyi közoktatásügyi mi­niszternek ós el kellene rendelnie, hogy Kálmán Farkasnak a Kókai kiadásáoan megjelent és elemi iskolások számára irt kuruc-nótái kötelező tantárgy legyen minden elemi iskolában. A békésmegyei közönség kegyelete folytán kinyomandó nagyobb szabású kuruc-nóta pedig a gimnáziumokban legyen kötelező tan­tárgy. Ez kötelessége lenne a kormánynak, mert elsősorban ezzel némi elismerést nyerne a kiváló férfiú nagy szorgalma és lelkesedése, másrészt jutalmazva lenne némiképpen önzetlensége az utó­dok javára. Továbbá egész életének vá­gya is teljesítve lenne; tudniillik, hogy a kuruc dalköltószet az ifjúság szivében nőjjön. Addig is, amig a miniszter el­rendelné a Kókai kiadásában megjelent kuruc-nóták használatát, szerezzék és használják (ára 50 fillér) a magyar tani­tók, akiknek a boldogult szerző mindég önzetlen barátjok és pátronusok volt. Kötelessége Kun László zenetanár, zeneművésznek, hogy a szerkesztésében megjelenő 10 kötet „Ezer nóta" cimü dalfüzet nagy jövedelméből az elhunyt | örököseit részesítse. Köztudomásu ugyanis, hogy e füze­| tekben 300 darab dalt Kálmán Farkas j adott teljesen önzetlenül Kun László­, nak. Az is köztudomásu, hogy az első i füzetekben megjelent dalok közül a kri­tika általánosan elismerte, hogy a füze­tek legértékesebb darabjai Kálmán Far­kastól valók. Kötelessége még dr. Fényes Samu­Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai MIT na I v II ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb ovószer. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó sivanyúviz ; dú; szénsavtártalminíl fogva nencsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyogysoknal fogva k'tuno szere a legkülönfélébb gyomor-, legcso-és hugyszeevi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholen, megkíméltettek azok, akik kozonseges ivóvíz helyett a bakterinm mente; mohai Ágnes-vízzel eltek. Legélesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a Torrás ismertető fiuetéb;n olvasható. Háztartások számára masfelliteresnel valamivel nagyobb üvegekben minden ketes erteku mestersegesen szíímvvil telitett viliéi, sít a sóU/iíiíl is olcóbj; hjr/ a< Á r i es-forrás vizét a legszegényebb .. « . .. . ... ember ls könnyen megszerezhasse. nagyoob vidéki varosokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a fo.-ris leiáisínk isn.vtető füzete in/yen kapható. A forráskezelőség XSÍTJfllt HAPiff? I Kapható minden fuszeruzletben es elsőrangú vendéglőben. Főraktár Dácsey József úrnál Békéscsaba ÖUVVlL . forrást, ha gyomor-, bé'-és légcsöhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emssztesi zavarok álanak be. forrást, ha máj ajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. \

Next

/
Thumbnails
Contents