Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-26 / 44. szám

Békéscsaba, 1907. április 12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 7 Feloszlatott munkás-szakcsoport. Egy bojkott következményei. Gyulán rend lesz A féktelen munkásizgatások sehol szomorúbb következményekkel nem jártak, mint Békésvármegye székhelyén, Gyulán, ahol egyenként léptek sztrájkba az összes szakmák munkásai s igy akarták rákényszeríteni a munkaadókat, hogy érdemen felüli díjazásban részesittessenek a segédmunkások. De a gyulai munkások tovább is mentek fékevesztettségükben. Hatalmi érzetük oly nagy volt, hogy a legnevetségesebb okok miatt bojkott alá helyezték munkástársaikat is s ezzel az egyéni megélhetést nehezítették meg. Ilyen esetről adtunk hirt ez évnek elején is. Volt a gyulai asztalosmunkások csoportjának egy derék tagja, aki kereken kijelentette, hogy ő nem iratkozik a szakegyletbe. Ezt a tagot Szolga Gyulának hivták s szorgalmas munkálkodásáért, szolid viselkedéseért mindenütt szerették a munkaadók. Szolga Gyulának kiváló egyéni tulajdonait azonban annyira tudták értékelni azok a derék munkástársak, akik a munka elé helyezik a politizálást, hogy bojkott alá helyezték őt s mindazokat a mestereket is, akik Szolgát alkalmazzák, mig be nem iratkozik a szakegyletbe. A bojkottált munkás panaszt emelt a szakegylet helyi csoportjának szervező bizottsága ellen, mint amely bojkott alá helyezte őt s az alispán felfüggesztvén a szakcsoport működését, szigorú büntetéssel sujtotla a szervező bizottság tagjait. Ebben az ügyben most d ö ntöttaminisztersa szakcsoporcsoportot feloszlatta. A megejtett vizsgálat adataiból megállapítottnak vette ugyanis a miniszter, hogy az a szervező bizottság összefüggött a cso porttal, sőt működése egyenesen abból indult ki. Beigazolást nyert, hogy ez a bizottság alapszabályellenesen működött, tehát a csoport az alapszabályokon tul terjedő célok szolgálatába állott De megbízhatatlan volt a pénzkezelése is. Mindezekre való figyelemmel, a szakcsoport feloszlatását mondotta ki a miniszter s ily szellemben megkereste a feloszlatást foganatosító hatóságot is. A tótkomlós—tiszaparti vasút. Megkezdték a munkálatokat. A nyomjelzéssel elkészültek már. A tótkomlós—tiszaparti keskenyvágányu gazdasági vasút nyomjelzési munkálatai megkezdettek már s az arad— csanádi egyesült vasutak kiküldött mérnöke Tótkomlós községtől egészen a Tisza-folyó védgátjáig május 18-án már be is fejezte a felvételeket s az ezek alapján készítendő tervek a jövő hó közepéig minden valószínűség szerint rendelkezésre fognak állani. A tervek bemutatásával rövid időn belül megtartható lesz a közigazgatási bejárás s a részvénytársaság, amennyiben ezalatt megalakulhat, az építési engedélyt is kinyerheti, sőt a vállalatba adásra is meghirdetheti a versenyt A kiépítési munkálatok tehát a megvalósulás stádiumába jutottak s habár a magas vízállás miatt a tiszai hullámtéri vonalrész nyomjelzóse elmaradt, ez a hiány egy nap alatt pótolható lesz s nem szükséges több idő a pusztai szárnyvonal nyomjelzésóhez sem. A részvénytársaság különben a hódmezővásárhelyi pusztai szárnyvonalat csak akkor építtetheti ki, ha a birtokosság legalább is 50.000 koronával járul a költségek fedezéséhez s adósságra azért nem építteti ki azt, mert az olyan vonal, melynél a közvetlenül érdekeltek támogatása hiányzik, elegendő forgalomra sem nyújthat kilásást, másrészt a részvények után várható jövedelem, a szárnyvonal építési költségeinek törlesztéseire fordíttatván, a pusztai szárnyvonalnál vanérdekelt részvényeseknek s főleg a tót, komlósiaknak megkárosítását vonná maga után. Hódmezővásárhelyről vesszük az értesítést, hogy a városi tanács a részvényjegyzések határidejét május hó végéig meghosszabbította, amely idő alatt elválik majd, hogy a pusztai birtokosság pótolja-e saját érdekének elmulasztását. A vasút különben szerves összefüggésben van az ottkai Tiszánál tervezett állandó rakpart kiépítésével. Mert amennyire leszállana az értéke a rakpartnak, ha a forgalmat biztosító vasútnak kiépítése elmaradna, épp igy alig volna jelentősége a vasútnak is, ha a szállítandó árukat nem az olcsó viziuthoz közvetítené. A tömegárúk s különösen a gabonaforgalomra mily árkülönbözetet jelent az a viziut, azt a mi közönségünknek megmagyarázni már csak azért is szükségtelen, mert nincs egyetlen gazda sem, a vasút által érintendő vonalon, aki ne tudná, hogy akár Orosházán, akár Tótkomlóson — melyeknek viziutjuk egyálta

!án nincs — a gabona napi ára" legkevesebb 80 fillérrel alacsonyabb, mint Hódmezővásárhely vidékén. A tiszai-rakpart építésének ügyében közölhetjükolvasóközönségünkkel,hogy a viáradás elmultával sürgősen elkészítik az uj felvételeket s azoknak alapján a hullámtéri-út és a rakpart, mint vizimüveknek engedélyezése iránt a szükséges lépések haladéktalanul meg fognak tétetni. Miután pedig a rakparttervei már a földmivelésügyi minisztérium részéről elbíráltattak s a kiépítéshez és az utnyitáshoz a magyar királyi folyammérnöki hivatal, valamint a körös-tisza marosi ármentesitő társulat hozzájárulása is biztosíttatott, nem lehet kétséges, hogy az elsőfokú vízjogi hatóság is megadja az engedélyt. A tiszai-rakpart építésével kapcsolatos mederbiztositás költségeinek elvállalására a földmivelésügyi minisztériumban eljárt bizottság kedvező biztatást nyert s dr. F á b r y Sándor főispán is kijelentette, hogy az ügy sürgős elintézése érdekében oda fog hatni, hogy a miniszter döntése rövid időn belül kézhez jusson. Hazugságok a csaba! főszolgabíróról. Rosszakarat, vagy üzérkedés ? Sajtópör egy aradi újság ellen. A szomszédos Aradnak több lapjában egy valótlanságoktól átitatott cikk jelent meg tegnapelőtt. A tekintélyesebb és komolyabb orgánumok a tartózkodás bizonyos nemével fura esetet kommentáltak, amely, ha valóban megtörtént volna, azt érdemeinők, hogy Békéscsabának miniatűr-képét valamelyik pattersoni panoptikumban helyezzék el örök idők ivadékainak okulására. A klasszikus igy írja meg az história érdemi részét „Aradi Közlöny" : Az aradi Nemzeti Színház egyik jeles tagja, Hunyady József, büntetlen előéletű, nős művész, meghívás folytán átment Csabára és a saját és müvésztársai nevében hangversenyengedélyt kért a főszolgabírótól. A főbiró úr, aki a művészet iránt bizonyos érzéketlenséggel viseltetik, kaján mosolylyal, erkölcsi bizonyítvány felmutatásához kötötte az engedély megadását. Erkölcsi bizonyítvány nélkül Csabán csak a főszolgabíró urnák szabad fellépni, de az aradi Nemzeti Színház művészeinek és művésznőinek nem. A Hunyady házaspár, H. N ov á k Irén, Várnay Jenő ós lovag Ferrari Aradon tehetnek amit akarnak, még müvészszámba is mehetnek, ha ez az aradiaknak jó, de Csaba az a kulturváros, ahol a főszolgabíró erkölcsi bizonyitványnyal állapítja meg azt, hogy ki művész és rendezhet-e hangversenyt ? Ezekután a csabai főszolgabíró elhatározta, hogy csak erkölcsi bizonyitványnyal tartat hangversenyt, no mert az aradi Nemzeti Színház tagjai nem hajlandók hatóságilag hitelesített művészettel, illetőleg erkölcsi bizonyitványnyal hangversenyezni". Fölöslegesnek tartjuk különösképpen hangsúlyozni, hogy az aradi lapok jóhiszeműségével indirekt uton visszaélt talán az az ur, aki mint impresszárió, olyan feltételek mellett akarta Békéscsabán vendógszerepeltetni az aradi színtársulatnak egyébként hét derék tagját, amely feltételeknek anyagi garantiáját az előre láthatóan sovány bevételből nem tudta volna fedezni s igy kibújni akart az anyagi károsodás alól. Békéscsabán ez a történet esett meg: T e v á n Adolf engedély kért S a iler Elek főszolgabírótól két estére terjedő kabarét tartására. A színház átadásának kérdése nem tartozván a főszolgabíró hatáskörébe, Sailer a szinügyi bizottsághoz utasította Tevánt, de a szinügyi bizottság csak rendes helyárak mellett akarta a színházépületet átadni s Teván Adolf felemelt helyárakra számított. Később azonban megkapták a színházat Teván Adolfék s ezután sem Hunyadi, sem Teván Adolf nem keresték föl többé Sailer főszolgabírót, akinek ez első találkozás óta nem is volt többé szerencséje sem Teván Adolfhoz, sem Hunyadi úrhoz, az aradi társulatnak egyébként kiválóan értékes tagjához. Az erkölcsi bizonyitványra vonatkozó mesének egyetlen betűje sem igaz. Teván Adolf itt bizonyára időbeli tévedésbe esett, mert Sailer főszolgabíró csak akkor kívánta az erkölcsi bizonyítvány felmutatását Tevántól, amikor MissMaurl Allant hívta meg békéscsabai szereplésre. Hunyadi József pedig bizonyára nem miss Maud Allan, az idegen honos Ez a tény, melyről többek között az „Aradi Napló" cimü krajcáros lap oly otrombán sértő és elferdített formában tesz említést, hogy Sailer Elek főszolgabíró megindította e cikk miatt a sajtópört. Egy békésmegyei könyv sikere. Vélemények idegen újságokban. Amikor Szeberónyi Lajos Zs békéscsabai lelkésznek a magyarországi parasztság helyzetéről írott könyve megjelent, mi voltunk az elsők, kik a magyar sajtó orgánumai közül első helyen méltattuk e kiváló szociálpolitikai irónak munkáját. Emez ismertetés óta úgy a fővárosi, mint a vidéki laptársaink kivétel nélkül megemlékeztek már a csabai könyvről s nem egy közöttük vezetőcikkben méltatja az abban foglalt igazságokat. A vidéki sajtó orgánumai leginkább azt a részt méltatják, mely az amerikai kivándorlásról szól. Az érdekes könyvnek szerintünk is ez a legmegkapóbb fejezete. Megtudjuk e fejezet kapcsán, hogy eddig csak az amerikai aranybánya csábította a magyar parasztot. A nép, amely itthon munkát nem talált, kivándorolt az amerikai gyárba, aranybányába ahol értékesíteni tudta munkaerejét. A hazai mezőgazdaságban nem talál megélhetést biztosító alkalmazást. Ipar pedig száz és száz okból nem fejlődhetett ki Magyarországon. Kénytelen tehát oda menni, ahol alkalmazást talál. S megtudjuk e könyvből azt az örökigazságot is, hogy erős, tehermentes földdel rendelkező kisbirtokosság teremt eletképes ipart. Az ipari élet pedig előfeltóte'e minden kulturának. Ilyen igazságokat halmoz össze könyvében Szeberónyi, akinek munkáját igy méltatja a „Nagyváradi Napló": „Egy kiváló szociálpolitikai író: Szeberényi Lajos Zs. békéscsabai lelkész most megjelent müvében megdöbbentő adatokat sorol fel annak bizonyítására, hogy a magyar kisbirtokost elviselhetetlen tények nyomják lefelé a teljes pusztulásba. Pál, egy 14 kisholdas, kétszobás házzal biró kisgazda fizet évenként állami földadóban, házosztályadóban, keresetadóban, általános jövedelmi pótadóban, betegápolási adóban, községi adóban, kóményadóban, közmunkaadóbnn stb. stb. 280 koronát. Tehát egy holdra körülbelül 20 korona adó esik. Ezzel ellentétben az 500.000 katasztrális hold kiterjedésű Eszterházy hercegi uradalom fizet évenként átlag 660.000 korona adót, tehát egy holdra egy koronánál csak valamivel esik több. Ilyen körülmények között jelentette ki a függetlenségi párt zajos tetszés nyilvánítása között Wekerle Sándor, hogy a földadó progresszivitásából semmisem lesz. Nem lesz semmi. Tudjuk, elismerjük. De nem lesz magyar kisbirtokososztály sem". Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek lapja, a „Magyar Hírlap", igy ir Szeberényi könyvéről: „Szeberónyi Lajos Zs. szociális tanulmányt irt a parasztok helyzetéről Magyarországon ós ebben az alföldi munkásmozgalommal és kivándorlással is foglalkozik. Elöljárójában a parasztságnak hazánkban való jelentőségét, múltját ós jelenét ecseteli, majd a paraszt-proletárság és a napszámosok kérdésével foglalkozik. Nagy szeretettel ir a parasztságról és kibontakozásul is azt ajánlja, hogy egy uton segíthetünk csupán parasztságunk helyzetén, ha gondosan figyeljük életét, ismerjük szenvedését és önzetlenül felkaroljuk érdekeit, összhangba hozza hazánk inás foglalkozású ós hivatásu lakosainak érdekével". Tisza Istvánék távcsöve, „Az Újság" pedig ezekben ismerteti a könyvet: „A szerző a parasztság iránti nagy szeretettel ós alapos tudással fejtegeti a parasztság boldogulásának problémáját. Ellensége a kötött birtoknak és nagy súlyt helyez a becsületes parcellázásra, mely célból az egyházi birtokok kisajátítását ajánlja". Hosszura nyúlnék, ha minden lapnak ismertetését leközölnők. Itt csak azt jegyezzük még meg, hogy a mü iránt rendkívül nagy érdeklődés észlelhető s alighanem második kiadását is megérjük. Egy bemutatkozás érdekességei. Fábry Sándor Aradon. Alig pár hete, hogy Fábry Sándor dr. aradi ember lett s máris egyik legrokonszenvesebb egyénisége Arad város társadalmának. Az aradi tekintélyes újságok kivétel nélkül észrevették benne azt a tetterős férfiút, aki egyenesen arra van hivatva, hogy az aradcsanádi vasutak fejlődésén tovább munkálkodjék. Mint hivatalnokot s mint embert érdekesen jellemzi főispánunkat az a cikk, melyet egyik aradi laptársunk közöl. íme : Mikor az arad-csanádi vasutak vezérigazgató-jelöltjei között Fábry neve is megjelent, valami megmagyarázhatatlan szimpátia irányult feléje ugy a vasúti körök, mint Arad társadalma részéről. Aki ösmeri Arad közvéleményének gondolkozását, az egészen természetesnek is találta azt. Hiszen nekünk nem kell egyéb, csak egy idegen név, jo allűrökkel s egy kis nepotizmussal és akkor nyitva áll előtte pálya, hitel, minden egészen, a körülrajongásig és a — komikus kiábrándulásig. Fábry Sándor dr. azonban nem ezek közé az előkelő idegenek közé soroztatta magát. Puritán jelleme, munkásélete más légkört teremtett maga köré, s uj állásának elfoglalása óta minden egyes ténye, oly sok érdekes titkát tárja fel egyéniségének, ami a tiszta rokonszenv megnyilatkozását méltán megérdemli. A csanádi vasutak élére kerülve nem volt telivér vasutas. S jóllehet nagy reményekkel néztek különösen a vasu'tkörök működése elé, mégis lappangott az aggodalom az iránt, hogy nem vasúti szakember. Hogy pedig ez az aggodai lom mennyit rejt magában a tisztviselői kar munkásságára nézve, az nagyon érthető. Annál meglepőbb volt tehát és váratlanul hatott az az első ténye, amit közönséges szóval bemutatkozásnak mondanak. Megjelent, ahogy gondolja az ember, az állomáson s bemutatkozott. Ezt tényleg megtette, de ugyanakkor leült a munka-asztalhoz s vizsgálni kezdte 1 az állomást, a kezelést s mindazt, amit vizsgálónak vizsgálnia kell. És ettől a perctől elfutott a híre annak, hogy a vezérigazgató tanul és dolgozni fog. Szinte alig hitték. Hogyan, hát nemcsak reprezentálni fog a vezérigazgató, hanem dolgozik is majd, mina többi tisztviselő ? A hir tovább tert jedt. Tudtára jutott mindenkinek, hogy a központi referensekhez is ellátogat s az előadó ur asztalánál együtt fognak referálni, aktázni. Igy nőtt pár nap alatt kartárssá a vezérigazgató s a kezdetben bátortalanul megnyilBtkozó rokonszenv rövid pár hét alatt leplezetlen szeretetté vált. Az egyszerű vezérigazgató, a tisztviselők között, hogy első kiván lenni, nálunk, valljuk be őszintén, egy kissé komikusnak fog feltűnni, mert a komoly munka