Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-16 / 41. szám

Békéscsaba 19u7. május 16. BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNY t —— Aositókot kell nyújtania, mintha a pénzntézeteknél venné föl a kölcsönt. Az igazgató-választmányban megüresedett három helyre a közgyűlés Reck Géza felszólalására, hogy a sárrétről is foglaljanak abban többen helyett, beválasztattak : M i r g a y Sándor, F r e i 1 e r Jenő, Ambrus Sándor alispán. Az indítványok során Serly Kálmán felterjesztést kér intézni az egylet részéről a képviselőházhoz, hogy az állatoltó anyagok gyártása ós forgalomba hozatala állami felügyelet alá helyeztessék, mert óriási az a közgazdasági kár, mit a rossz oltóanyagok okoznak. A közgyűlés a felterjesztést elhatározta. Az Omge szervezkedésre .szólította fel az egyletet. A kivándorlás, a szakszervezetek túlkapásai oly munkásválságot teremtettek, melyet szintén csak szervezkedéssel lehet ellensúlyozni. Az Omge az egyöntetű szervezkedésre kidolgozott tervezetét a közgyűlés elfogadta s a kivánt alapszabálymódositást elhatározta. uraknak u k ö s z ö nOldözik a dobozmegyeri tanítókat. Egy bárányhimlős beteg és az iskola emberei. Izgatnak ellenük minden vonalon. A közeli Dobozmegye r-puszt á n megint különös dolog történt s ez az eset is élénken tárja elénk annak a hadjáratnak alantosságát, melylyel e puszta képzelt potentatumai Dobozmegyer két derék, magyar érzelmű tanitóját üldözik és üldöztetik. Most már teljesen és tisztán láthatjuk azt az okot is, amiért a dobozmegyeri polgárok elíens enve a két tanitó ellen fordult, kiket pedig ez a polgárság — még csak a közelmúltban is — tiszteletével, szeretetével és megelégedésével tüntetett ki. Ámde e megtisztelő érzéseknek nyomában támadt ellenszenv most mindkét tanitó ellen fegyelmi eljárást erőszakolt ki, amelynek elrendelését már a legközelebbi napokra várhatjuk. Hogy a hivatalos közegek munkáján mi is könynyitsünk, szükségesnek látjuk bevilágítani azt az alapot, melyre a vádak helyeztettek, hogy ezzel egyetlen csapásra más irányt vehessen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat. íme egy legújabb rész a rendelkezésünkre álló anyagból: Történt az elmúlt napokban, hogy S z a s z á k Pálné tizenöt esztendős leánya beteg lett s Békéscsabáról hívtak orvost a közigazgatásilag Doboz községhez tartozó pusztára. A csabai orvos ki is ment s megállapítván, hogy a beteg bárányhimlőben szenved, nem mulasztotta el megtenni a törvényben előirt hivatalos bejelentéseket, melyeknek egyikében Lukács Endre dr, gyulai járási főszolgabírót, másikában pedig a dobozi községi elöljáróságot értesítette a fertőző megbetegedésről Kevéssel ezután hivatalos meghagyás következtében kiszállott a megbetegedés színhelyére dr. G o d á n, dobozi községi orvos s Bruck iskolaszéki gondnok társaságában (!) fölkereste Szaszák Pálnét. A hivatalos látogató s „minden lében kanál'" kísérője zárt ajtók mögött „viziteltek." Arról tehát, ami a szobában történt, Szaszák Pálné adjon felvilágosítást, ki másnap sirva kei este föl a kezelő-orvost s ezeket mondta el: „Eljött hozzám a dobozi községi orvos és Bruck ur, a pálinkamérő (mit keresett ez Szaszáknénál ebben az ügyben ? . . . S z e r k.) és azt mondta egyikük, hogy le kell k a p a r t a t n o 111 most a szobámat egész a tégláig, mert ha nem tenném, akkor ez a makacsság belekerülhet a vagyonomba is. Hozzátette ehhez még azt is, hogy mindezt Szvák Mátyás és Szotyory István tanitó hetem. E bornírt, rosszindulatú hazugságra felvilágosította Szaszáknét a kezelő-orvos, hogy nem kell tartania semmitől. A falat sem kell lekaparni, mert a ház fertőtlenítését a hatóság köteles elvégezni teljesen díjmentesen. Elmondta végül azt is, bogy a bejelentés nem bosszú műve s hogy Szvák és Szotyory tanitók távol állanak ettől a dologtól. Ilyen alantjáró eszközöket visznek harcba a dobozmegyeri tanitók ellen. Ilyes hazugságokkal uszítják a polgárokat. Sőt még tovább is mennek. Suhancokat bérelnek föl, hogy megdobálják a tanítókat s hogy éjszakák idején macskazenét adjanak nekik. Mindez pedig egy-két embernek a garázdálkodására történik igy, akik vagy iskolaszéki tagok, vagy pálinkamérők, vagy piculás-bankárok s következésképpen nem kedvelik ? népet felvilágosítani tudó tanítókat. 1 Elitélt kir. adóellenőr. Három súlyos vád. Nyolc havi börtönt kapott. A szerencsétlen gyulai kir. adóellenőrnek, Simon Miklósnak ügyében megtörtént az első szomorú ítélet, amely börtönbe juttatta őt. Amidőn Simon Miklós szabálytalanságai napvilágot láttak s a nyilvánosság elé kerültek, ugy hozzátartozói, mint az illetékes körök jó ideig tartózkodtak még az ügyet egész nagyságában feltárni s hosszú időn át hallatszottak hangok és nyilatkozatok, melyek szerint csupán apró szabályellenességekről s nem bűntettekről van szó. Később Simont a tébolydába szállították ; azonban innen mint gyógyultat bocsátották el. Végre is ügye a törvényszék elé került s ez tegnap délelőtt lesújtó ítéletet hozott a szerencsétlen emberre. A tegnapi főtárgyaláson H u b a y Lajos elnöklete alatt S o m m e r és K u r t z szavazóbirák vettek részt, a közvádat pedig dr. Konrád Ernő alügyész képviselte. Simon három súlyos váddal terhelten állott a bíróság előtt. Sikkasztás, váltóhamisítás és csalás miatt került a törvény elé. Az első vád szerint Simon, mint helyettes-pónztárnok, közhivatalnoki miniségében a kezelésére bizott, birói letétként szereplő s a járásbíróság által S o 11 z Ferenc részére kiutalt 549 kor.-t 1905 julius 4-én a pénztárból kivette és jogtalanul eltulajdonítván, saját céljaira felhasználta. Hogy pedig tettét leplezze, a könyvekbe azt jegyezte be, hogy a pénzt nyugta ellenében Soltznak kiadta. A másik vád szerint Simon váltót hamisított, amidőn Nóránd Istvánnal aláíratott egy 200 koronás váltót s később azt Nóránd tudta nélkül 1200 koronásra javította ki. Végre a harmadik vád, a csalás vádja, ugyanezen váltó körül forog. Simon ugyanis a váltó prolongációjaként egy másik váltót adott be, azt aláíratta előbb Antalóczy nevü kezesével, azután S i n s z k y v e I, de az előbbit később, mivel az visszalépett, kitörölte Igy Sinszky károsodott, mivel ő csak azon feltétel mellett irta alá a váltót, hogy azon Antalóczy is rajta lesz. A három vád közül a bíróság csupán az elsőt látta beigazolva s ezért Simont a Bttkv. 462. §-ába ütköző s a 463. §. szerint minősülő hivatali sikkasztás büntette miatt, a 92. § alkalmazásával 8 hónapi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre, úgyszintén politikai jogai felfüggesztésére ítélte. A váltóhamisítás vádja alól Simont bizonyítékok hiánya miatt mentették fel, a csalás alól pedig azért, mivel nem láttak tettében ravasz fondorlatot. Az ítéletet ugy Simon, mint a közvádló megfelebbezte. Az utóbbi nemcsak a két vádpont alól való felmentés, hanem a 92. §. alkalmazása miatt is. Simon a bűnösség megállapítása miatt felebbezett, azonban nem valószínű, hogy a tábla ítélete a szerencsétlen ember sorsába kedvező fordulatot hozzon. Tanitók gyűlése. A békésvármegyei általános tanitóegyesület tegnap déielőtt Gyulán tartotta rendes évi közgyűlését. Előző napon délután 4 órakor az egyesület igazgatóbizottsága tartott gyűlést szintén Gyulán az állami iskola egyik iskolatermében. Láng Gusztáv elnök nem jól érezvén magát, az elnökséget az egyesület alelnökének, B r ó s z János orosházi tanítónak adta át Ezen a gyűlésen előkészítették a közgyűlést, elfogadták a beterjesztett költségvetést és számadásokat. Tegnap reggel 8 órakor egybegyűltek a megye minden vidékéről érkezett tanitók Gyula városháza nagytermében, ahol előértekezlet tartatott Brósz János elnöklete mellett. A közgyűlés tárgysorozata lett végleg megállapítva. Laptudósító, pénztárvizsgáló-bizottság kiküldve és a Magyar Tanitók Országos Bizottságába kiküldöttek jelölve. Kilenc órakor vette kezdetét a közgyűlés, melyet Láng Gusztáv elnök gyengélkedése folytán Brósz János alelnök vezetett. Megnyitó beszédében kiemelte azt a tényt, hogy az 1907. év a tanügy terén korszakalkotó fordulópont a tsnitói fizetésrendezés következtében ; a tanügy nemzeti lett. Reméli, hogy a tanitók működése is eredményesebb lesz. Üdvözli a megye tanítóit, kiket testvériségre buzdit és a gyűlést megnyitja Elnök azután meleg szavakban üdvözölte dr. M e k 1 e r Sándor kir. tanfelügyelőt, ki most először jelent meg a tanitók közt. A rapirend előtt Szeghalmi Gyula tagtársunk erélyes szavakban visszautasítja a sajtó azon téves információkon alapuló támadását, mintha a szeghalmi tanitók hazafiatlan működést fejtenének ki. A közgyűlés helyesléssel fogadta Szeghalmi tiltakozását. U h r i n Károly főjegyző olvasta fel ezután jelentését az 19Ö6—7. évről, amelyben a megye 7 járásainak és az ig. bizottságnak évi működését röviden vázolta. Tartatott ez évben 6 ig. biz. és 13 járásköri gyűlés. A tanitó-egyesületnek jelenleg 316 tagja van, mely a járáskörök szerint következőképp oszlik meg: orosházai járáskör 83, békéscsabai 60, gyulai 51, szarvasi 45, gyomai 15, békési 26, szeghalmi 36 taggál. Jegyzőkönyvileg adott kifejezést a közgyűlés Rezei volt kir. tanfelügyelő nyugalomba vonulása és U 1 r i c h Győző csabai tanitó elhalálozása fölött érzett sajnálatának, illetőleg részvétének. P e t z József csabai tanitó értekezett azután „Az uj tanterv ismertetése, tekintettel a rajzoktatásra" cimü tételről, melyért a közgyűlés köszönetet szavazott előadónak. F a r k s s Gyula békési tanitó a tanitók szövetkezéséről tartott szabad előadást. Határozati javaslatát a közgyűlés élénk eszmecsere után magáévá tette. Következett a pénztáros, Marán János jelentése 694 korona bevétel és 538 korona kiadásról. Tudomásul vett a közgyűlés még egyéb jelentéseket, nevezetesen, hogy a „Tanitók Háza" alapja 6000 korona, melyre az egyesület még 1700 koronával tartozik. A sárréti tanitó-egyesület feloszlott és tagjai a megyei egyesületbe léptek be, 500 korona vagyonnal a „Tanitók Háza" alapjához járulván. Az Országos Bizottságba beválasztattak : Láng Gusztáv ós U h r i n Károly Csabáról, Brósz János Orosházáról, L e u t n e r Adolf Gyomáról, P ó c z e 1 y József Gyuláról, S z e g h a 1 m i Gy. Szeghalomról, Farkas Gyula Békésről, P á c z a i István Szarvasról, Az Eötvösalap működéséről P a u 1 o v i c s József értekezett. A könyvtáros, ifj. S u c h János jelentése után berekesztette az elnök a gyűlést. A tanitók egy része hazautazott, másik része Gyulán tartott közebéden vett részt, amelyen több sikerült pohárköszöntő hangzott el. A jövő közgyűlés Békéscsabán fog tartatni. Kálmán Farkas emlékezete. Szabolcska Mihály Békésmegyében. Oyomán megismétlik a hangversenyt. Az ősz kuruc, Kálmán Farkas síremléke javára rendezett hangverseny vasárnap zajlott le Gyulán s vele egy igazán nagyszabású, magas színvonalú művészeti esemény. Az est minden tekintetben a legfényesebb siker jegyében folyt le s feledhetetlen emléke lesz mindazoknak, akik azon résztvettek. Ilyenek pedig sokan vannak. A vármegyeház nagyterme vasárnap este zsúfolásig telt meg előkelő, diszes közönséggel, oly nagy számban, amilyenbe maguk a rendező bizottság tagjai is alig mertek számítani. Igen sokan mentek vidékről is, különösen Gyula közelebbi környékéről. (Meg kell jegyeznünk, hogy Gyomáról, Kálmán Farkas városából, szinte érthetetlen kevesen, alig egynehányan voltak jelen) Magának Gyulának társadalma azonban kivétel nélkül ott volt. Szóval a hangverseny anyagilag is nagy sikerrel járt s szép összeget fog juttatni a nemes célra. Ami magát a programmot illeti, abból csupán B é 1 d i Izor felolvasása maradt el, mivel a jeles iró nem jöhetett le Budapestről Azonban a műsor oly fényes, oly gazdag volt, • hogy e ponhiánya igazán nem vont le semmit kápt ráztató voltából. Lent volt K o m 1 ó s s y Emma, a Népszínház primadonnája, aki magyar dalokat s a „Vig özvegy"-ből énekelt frenetikus hatással. Nagy feltűnést keltett Darabos Lajos, a hódmezővásárhelyiek országos hirü kántora, akinek gyönyörű, érces baritonhangja az Opera színpadán is az elsők közé tartozna. Szabolcska Mihály, a temesvári költő-pap, kit sokan a jelenkor Petőfijének neveznek, remek szép verseket olvasott fel. E pompás számok mellett derekasan megállták a helyüket a gyulai szereplők. Nagy tetszést aratott Székely Sándor prológusa, Zerkovitz Rudolf művészies, nagy technikával előadott zongorajátéka, ugy szintén a dr. Major Simon magyar nótái, melyeket cigányzenekar ólén, hegedűn játszott el. Ez volt az utolsó szám, mely után dr. Major Simon ötletes beszédben felköszöntötte az összes szereplő művészeket s dr. Fábry Sándor védnököt A remek hangversenyt táncmulatság követte a kaszinóban, mely szintén a legjobb hangulatban a késő hajnali órákig tartott. Értesülésünk szerint a rendezőbizottság azt tervezi, hogy a hangversenyt — kisebb méretekben — megismétli Gyomán. Természetesen ezen már a pesti szereplők nem vesznek részt, azonban Darabos megígérte, hogy Gyomán is szerepelni fog. A hangversenyt junius közepére tervezik. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A pécsi kiál itás megnyitása. Frigyes főherceg, a kiállítás védnöke, szerdán reggel 8 órakor érkezett Pécsre. MIT IGIIJNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb ovószer. Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél-és légcsöhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emesztesi zavarok á lanak be. forrást, ha máj ajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. sivanyúviz; dúí szénsavtártalminál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkimeltettek azok, akik által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartasok szamára másféflitéresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségese sziimvvU telitett víziéi, sít a szólaviznél is olc.óbb; hor, az. Á|.ies-forrás vizét a legszegényebb y , . <• 5, Ai

í,|« I e^er ls könnyOT tnegszerezfiasss. na/yobb,vidéki városokban lerakatok szeretettek, ugyanott a forrás leiáásának ismertető füzete mgyen^ato- Józse

f A^VClt ÖOfVlZ ! Kapható minden fűszerüzletben és elsőrangú vendeglőben. főraktár Dacsey jozser urnái BeKe^aDa. v