Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-01-24 / 7. szám

Békéscsaba, 1907. január 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 tik us szemlélőre is. Ez a kör, a békéscsabai Polgári-Kör, mely az idén is sikerekről számolhatott be. Tagjainak száma emelkedett s ennek következtében kiadásait is könnyebben tudta fedezni, mint az elmúlt év folyamán. Kedvezőtlen eredményről ad azon ban számot a gyulai függetlenségi és 48-as kör, ahol a minden bajban kanálpolitika annyira megzavarta már az összhangot, hogy a tagok tömegesen menekülnek el kötelékei közül. Mezőberény „Otthon"-köre szintén ilyen képet tár a szemlélő elé. Politikai nézetek színváltozása és hullámzása szerint ingadozik a tagok létszáma s a választmányi ülések látogatottsága is. Ezekre az okokra mutathatunk, ha a békéscsabai kaszinó vasárnap tartott elnöki megnyitó-beszédét idézzük fel emlékezetünke. Láng Gusztáv háznagy évi jelentése szerint is több választmányi ülést nem lehetett megtartani, mert a tagok nem jelentek meg. Ezzel kapcsolatban jelentette a háznagy, hogy a kaszinó uj helyiségének kérdése az elmúlt évben sem volt megoldható. —Indítványára a könyvtár rendbehozataláért Á c h i m Károly könyvtárosnak köszönetet szavazott a közgyűlés s az alapszabály módosításokra vonatkozó javaslatokat elfogadta. Végül a tisztujilás következett. Korelnök lett V a r s á g h Béla, elnök B e1 i c z e y Géza, alelnök K o r o s y László, háznagy Láng Gusztáv, könyvtárnok Áchim Károly és ügyész dr. Láng Frigyes. A választmányból kilépett öt tagot újból megválasztotta a közgyűlés. A számvizsgáló-bizottság tagjaiul megint a régiek maradtak. Két miniszteri leirat. Andrássy Gyula körrendelete. — A békési „fá,smeLék"-erdő. Békésvármegye alispáni hivatalához tegnap két miniszteri leirat érkezett. Az egyiknek körrendelet jellege van s ezt Andrássy Gyula gróf belügyminiszter intézte Békésvármegye törvényhatóságához. E rendeletnek az a nevezetes bihari határozat adta meg az alapját, mely a közigazgatási tisztviselőket felhatalmazza a baksis elfogadására. Jeles Biharvármegye közállapotait élénken illusztrálja ez a határozat. A korruptió kinövéseinek pompás példányát láthatjuk Tisza István pátriájában, ahol ez a határozat felhatalmazta a közigazgatás tisztviselőit, hogy bizonyos munkák ellenében borravalót fogadhassanak el E kérdés szőnyegre került annak idején az ország képviselőházában is s ekkor jelentette ki Andrássy Gyula belügyminiszter azt, hogy a közigazgatás tisztviselőinek egyéni érintetlenségét minden vonalon biztosítani kell, amit a bihari baksis-liatározattal legkevésbbé lehet elérni. A belügyminiszter szükségét látta annak, hogy a üihari határozatra körrendeletet intézzen a törvényhatóságokhoz. A rendelet január hó 17-én ke t s jórészt a miniszternek emlékezetes beszédét tartalmazza. Kijelenti Andrássy, hogy az ajándék elfogadása ellenkezik a közigazgatás tisztviselőinek kötelezettségvei s eimegingatja a bizalmat. A közigazgatás tisztviselője birói teendőt is végez s ezért meg kell óvnia a részrehajlatlanság tekintélyét. Végül felhivja a miniszter az alispánt, hogy előadandó eset alkalmával e rendelet szellemében járjon el s szigorú vizsgálatot indítson. Ezzel a rendelettel egyidőben érkezett le a földmivelésügyi miniszternek a békési „Fásmelléki" erdő kiirtására vonatkozó határozata is. A község ez erdő kiirtását s területének mezőgazdasági célokra való felhasználását kérte engedélyezni ; a miniszter csak az esetben volna hajlandó hozzájárulni a békésiek kívánságához, ha a község egy ugyanilyen nagy területet a kiirtás után befásitana s a befásitot terület fentartásáról gondoskodna. Egyebekben meggyőződött a miniszter, hogy Békés község a fatermékek értesítése körül nem jár el megfelelő módon s ezért felhivja az erdészeti bizottságot, hogy a község jövedelmének fokozása céljából tényleges értékei, vegyen alapul az értékesítésnél. Sámson község szenzációja. Mit cselekedett az albiró úr? Elkallódott inség-segély. Az 1905 évi ínséges esztendőnek súlyos következményeit aiig érezték ugy az ország bármelyik vidékén is, mint a nagy Alföldön, vagy Békésvármegyében. Ez a vidék, ahol máskor nóta zengett aratás idején s a takaró-munkások izgatsága kölcsönzött anyagi poézist a rónák világának, hogy hetedhét országban hires volt a békésmegyei arató-időszak, két évvel ezelőtt egy kihalt sivataghoz hasonlított. Csak itt-ott tarkította •be a végtelenséget egy-egy sárguló oázis. Az is olyan csenevész, hitvány vala, hogy a végpusztulás sivár képének adott méltó keretet. Sehol, meddig a szem látott, nem volt híre-hamva sem annak a buja kalászrengetegnek, amely e Kanaánban boldoggá tette ezelőtt . a tartózkodást. Elszáradt kukoricaszárak, betikkadt buzavetések fenyegették meg a szörnyűséges jövendővel gazdáinkat csak ugy, mint munkásainkat, s a máskor megelégedett nép élet-halál harcot kezdett vivni, hogy márol-hónapra megélhessen. A nélkülözésnek, a nyomornak és szenvedésnek eme siralmas előszobájában ki máshoz fordulhatott volna segedelemért a magyar nép, mint a kormányhoz, amely segitő atyja volt most is az arra szorultnak s nem késett pénzsegélylyel elviselhetőbbé tenni a kisemberek nyomorúságát. Vármegyénkben községszerte megalakultak az ínségbizottságok. Összeiratták a törvényhatóságok területén a nélkülözésben sinylő kárvallott embereket s községenként és csapatonként bizonyos összegű kamatmentes kölcsönt folyósittatott részükre a kormány áltfl. Békésvármegyében nagy volt az ínségesek száma. Nem akadt község, amely ne tarthatott volna igényt az inségsegél.yre. Békéssámson község ínségeseit 2000 koronával akarta segélyezni a kormány s a bizottság javaslatára ezt az összeget ki is utalványoztatta. Ám ennek az összegnek csak igen csekély része jutott el az ínségesekhez. A kétezer korona sorsát Szil á g y i József albirón kivül még két jeles esküdt intézte s ők határozták meg, hogy ki mennyit kapjon az állam pénzéből. Szilágyi uraimék pedig bölcsen tudják azt, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. A nyugták kiállításánál oly pontosan értették a szorzást, meg az osztást, hogy egy tekintélyes summa mindig hátrálékban maradt s azt a maradékot kézen-közön „elszabálytalanitották". Kevéssel erre. valamelyik bölcs gazdának eszébe jutott, hogy átvizsgálja a 2000 koronás kölcsön elszámolását. Ekkor tünt ki Szabóék furfangos eljárása s ez vonta maga után azt, hogy a jeles triumvirátus ellen fegyelmi följelentést tegyenek az érdekeltek. E följelentés következtében Zöldy Géza dr., megyei tiszteletbeli főügyész átvizsgálta az iratokat s miután arról győződött meg, hogy S z i 1 á g y í é k tulon-tul jól értik a „sinkófálás" dicső I müveletét, javaslatában hivatalvesztésre kéri itélni a panaszlottakat. A főügyész tegnap terjesztette be javaslatát az alispáni hivatalhoz. „Békésmegyei Közlöny" táviratai Polónyi-válság. A király üzenete. Gróf Zichy Aladár tegnap délután három órakor jött csak el Bécsből. Délben telefonon beszélt Andrássyval és Wekerlével és minden félhivatalos cáfolat dacára igenis déli egy órakor volt a királynál; előtte őszintén feltárta a helyzetet és jelezte, hogy Polonyi makacs ragaszkodása a tárcához lemondásra kényszeríti a kormányt és széteséssel fenyegeti a koalíciót, esetleg a függetlenségi többség bomlását is maga után vonja. A király véleményéről Zichy a Burgból jövet azonnal telefonon értesítette Wekerlét és ennek az értesítésnek következménye, hogy Wekerle elhalasztotta utazását és csak a mai rendes minisztertanácsból kifolyólag fogja megtenni a szükséges lépéseket a helyzet tisztázására. Értesülésünk szerint gróf Zichy a királynak azt az óhajtását hozta | el Bécsből, hogy a beállott válságot inI tézzék el ugy, hogy a kormány is hivaI talban maradjon és csak Polónyi Géza menjen el. A formát állapítsa meg a minisztertanács. Ezzel meg is van adva a mai minisztertanács tárgya. Már találtak is a benfentesek politikai ürügyet, amiért komolyan elejthetik Polónyit. Azt mondják, hogy ö reparáihatatlan hibát követett el, amikor expozéjában olyan javaslatokról beszélt, amelyekről előzetesen halvány sejtelme sem volt a kormánynak. Például a határidős üzletekre vonatkozó programmjával teljesen magára bőszítette Wekerlét. Azonkívül pedig olyan nyilatkozatokat is tett programmjában, mnlyekre a királytól nem kapott fölhatalmazást és ezért a király megharagudott rá. Hát persze, hogy minderre csak most jött rá a kormány, az inkriminált beszéd elhangzása után hat nappal, amikor már úgyis megbukott Polónyi — egyéb okok miatt. A mai minisztertanács. A ma vagy holnap tartandó minisztertanács helyzete lényegesen megkönnyebbült, mert kisült, hogy a függetlenségi párt nem szavazott bizalmat Polónyinak és hogy a párt nagy része ellenzi azt a módot, mel.ylyel Polónyi tul akart esni a maga piszkos ügyein. Az alkotmánypárt egészen, a néppárti két ember kivételével és a függetlenségi pártnak nyolcvan tagja határozottan frontot csinált Polónyi ellen, aki tegnap este a pártkörből megszökött, mert belátta, hogy ott már nincsen mit keresnie. Ezekből látja a kormány, hogy sem a maga fennállását, sem a koalíciót nem kell féltenie Polónyi bukásától és ezért a mai minisztertanács már azzal a kérdéssel, hogy Polónyi maradhat-e vagy mennie kell, nem is fog foglalkozni, hanem tisztán csak azzal, hogy mely formában menesztessék Polónyi ? Eziránt a vélemények megoszlanak. Vannak, akik azt mondják, hogy csak maga Polónyi mondjon le, mig Wekerle és Kossuth annyiban fedezni akarják Polónyit, hogy lemond az egész kabinet, de Polónyi kivételével újra neveztessék ki. Valószínűleg igy is fog határozni a minisztertanács, mely minden eshetőséggel szemben abban is fog megállapodni, hogy ki legyen Polónyi utóda. A kormány pro forma lemondása. Képviselőházi tudósítónk jelenti, hogy ma délben Zichy miniszteri szobájában tanácskozás folyt, melyben Andrássy, Darányi ós Kossuth résztvettek. Keresteték Polónyit is, de nem jött a Házba. A tanácskozás során jelentette Zichy, hogy ő tegnap beszélt Polónyi Gézával és ez sehogy sem volt hajlandó lemondani, de ő megmondta neki, hogy ki van zárva, hogy tovább is a kabinetben maradjon. Erre Polónyi kérte, hogy tisztességes formában bocsássák el, vagyis az egész kabinet mondjon le. A tanácskozó miniszterek hajlandók Polónyinak ezt a visszavonulási módot megadni. Andrássy csak azt jegyezte meg, hogy arra az esetre, "ha Polónyi ismét eljönne a minisztertanácsba és ott ismét valami huzavonát kezdene, vehemens és könyörtelen módon fog ellene fellépni. A minisztertanács délután 4 órakor vette kezdetét. A t. Házból. Istenem, hogy megváltozott a világ tegnapról mára! Tegnap még a Polónyi volt az üdvözölt ártatlanság, akik roszszat mondtak rá, azok voltak a „maffia", ma pedig már nem akad egy hang sem, amely őt védené és a néppárt legapróbb káplánjai sem mernek már „zsidó maffiá"-ról beszélni. Hát persze, most már Andrássy Gyulát, Zichy Aladárt és az egész kormányt is bele kellene sorozni ebbe a maffiába. A Házban egyébként nagyon csöndes a hangulat, amint az szokott lenni olyan időkben, amikor nagy dolgok főnek titokban, de még senki sem tud I semmi bizonyosat. Az egyik pillanatban | azt halljn az ember, hogy a kormány már véglegesen megbukott, a másik pilí lanatban pedig hogy kutyabaja sincsen . . . Ej, ilyen időkben jó, ha az ember lakatot tesz a szájára. Ha itt-ott összetalálkoznak is, csak suttogva beszélnek és szétrebbennek, amint ujságiró tűnik fel a látóhatáron. Lengyel Zoltán ujabb leleplezései. Megelégedett-e Lengyel Zoltán eddig elért sikerével, vagy folytatja-e megkezdett leleplezéseit: eziránt kérdést intéztek magához, Lengyel Zoltán képviselőhöz, aki ekként válaszolt; „Ujabb és ujabb Jadatokkal lépek a nyilvánosság elé. Nem tűröm, hogy Polónyi a hinárból kievickéljen. Erkölcsi halottként kell buknia. Le kell számolnia vele a függetlenségi partnak azzal, hogy bizalmatlanságot szavaz neki. l Mentül gyorsabban cselekszi ezt, annál j kevesebbet árthat az ő minisztersége a pártnak. A kezeim közt levő adatok olyan rettenetesen lesújtó természetűek, hogy azokkal szemben Polónyinál erősebb ember se vállrlkoznék, hogy ügyét bíróság előtt tisztázza. Schönberger bárónénál. Egyik fővárosi lap tudósítója felkereste Schönberger Bélánébárónőt, akirőljtegnap kalandos hírek keltek szárnyra. A báróné még ágyban volt, de amint mondja — már egészen jól érzi magát. Nem igaz az, hogy én Polónyi Géza igazságügyminiszter hozzám intézett levelét átadtam volna valakinek. Fogalmam sincsen arról, hogyan került ez a levél idegen kézbe.Én Polóny Gézára nem haragszom, semmi okom arra, hogy rája haragudjam. Az sem igaz, hogy nekem Bécsben főhercegi körökben ismeretségem van. Különben is intézkedtem, hogy ezeket a hazug hireket legilletékesebb helyről megcáfolják. — Nem igaz — mondotta — hogy megmérgeztem magamat. Az erről megirt hirek koholmányok. Békéscsabaiak győzelme. Az aradi vivó-verseny első dija. Sportéletünk fejlődéséhez Nem egyszer volt alkalmunk már Békéscsaba sportéletének fejlődéséről hirt adni. Ez a kötelezetségszerü készség, amelylyel sportegyesületünk nagy feladatait megoldja, örömmel tölti be azokat, akik a sport különböző nemeit mind egy-egy tényezőnek ismerik el az egészséges nemzedék modern nevelésében. Kétségtelen, hogy a sportágak között első helyet foglalja el a v i v á s, amely egyaránt edzi a test külső és belső részeit s nemessegével emeli az ember erkölcsi érzékét is. Teljes mértékben méltányoljuk tehát sportegyesületünk vezetőségének ama buzgalmát, melyet a vivó-sport fejlesztése és kultiválása iránt tanusit. Ez a nemes készség meghozta a maga eredményét is abban, hogy Békéscsabának olyan vivói vannak már, kik az országos amatör-vivóversenyeken könynyüszerrel megszerezik az első dijakat. És hogy ez igy van, jórészt F a 1 c h e 11 o Ettore jeles olasz-mesternek köszönhetjük, aki pompás iskolájával nemcsak jó vívókká, de igazi amatőr-mesterekké neveli tanítványait. Emiitettük már, hogy M a j o n e Vincenzo aradi vívómester vasárnap délután országos vívóversenyt rendezett Aradon, A versenyre meghívta Békéscsaba vivót is, akik FalchettoEttore mester vezetésével utaztak Aradra. A versenyen azonban Falchetto mester tanítványai közül csak ketten vettek részt: Székely Vilmos és F i s c h e r Samu. A többiek sokoldalú elfoglaltságuk miatt nem utazhattak át, de ez a két csabai résztvevő is elhozta a dicsőség pálmáját. | Székely Vilmos az első-, Fischer Samu a \ harmadik dijat.