Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-01 / 34. szám

Békéscsaba, 1907. május 1. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 a kenyérvágó késbe. A kés egyenesen szivébe furródott. A fiu Orosházán járt iskolába, de beteges, özvegy anyja kivette és hazahívta. Holttestét felboncolták — Hol van a szakcsoport pénze. Ez a kérdés gyakran foglalkoztatja vármegyénk alispáni hivatalát s most újból időszerű e kérdés körül utazni. A gyulai szabómunkások ugyanis minden bejelentés és tudomásvétel nélkül még 1908. évben megalakították a szabómunkások helyi csoportját. A csoportalakitásokra vonatkozó ujabban kelt miniszteri reudelet értelmében most ők is bejelentették működésüket, de az alispán, alaki hibák miatt, nem vehette tudomásul azt. Ezzel egyidejűleg elrendelte a szakcsoport könyveinek felülvizsgálását is, amikor kitűnt, hogy bár éveken keresztül horribilis összegek folytak a pénztárba, abban mégis csak 52 fillérnyi érték van. A csoport vezetői azt állítják, hogy a felesleget mindig beküldték a központnak, de ez az állítás nem igazolható. Ambrus alispán úgy találta, hogy itt büntetendő cselekmény forog fenn s ezért elrendelte a hivatalos vizsgálatot is. — Uj ártézi kut. [Békésről irják : Ismét került egy vállalkozó, aki hajlandó a városnak egy ártézi kutat fúrni, még pedig olyan feltétel mellett, ha percenként nem adna a kut 20 liter vizet, az esetben a város nem fog egy fillért sem fizetni, ha pedig több vizet adna a kut, az esetben 50 literig többet-többet fog fizetni. 50 literen felüli mennyiség figyelmen kivül hagyatik. Az ártézi kút furrásához már a vállalkozó hozzákezdett a régi kollégium előtt. Nagyon kívánatos volna, ha már egyszer sikerülne egészséges tiszta vizet nyerni, annál is inkább, mivel már szép összeget kiadott a város ilyen cimen. — Megakadályozott öngyilkosság. M edovarszky János 17 éves péktanonc V é g h Endre békéscsabai pékmesternél inaskodott. Medovarszky felszabadulás előtt állott már, de ezt az időt — ugy látszik — nem akarta bevárni. A napokban fölkereste gazdájának hónapos vevőit s mindenkitől beszedte az április hóra jára összegeket, melyekből egy revolvert is vásárolt, állítólag azért, hogy meglője magát Medovarszky azonban sokáig gondolkozott, mert rájöttek turpisságára s mielőtt még kárt tehetett volna magában, letartóztatta őt a rendőrség. Végh [nem kívánta a fiu megbüntetését s igy szabadon bocsájtották, de a revolvert elvették tőle. x Tüdőbetegek megmentője a törvényesen védett, „Sylol". E csodás batásu, kellemes izü gyógyszer megszünteti a köhögést, bámulatos eredmény nyel használtatik mindennemű tüdőbántalmak, hurut, elnyálkásodás és influenza < llen; az éjjeli izzadást teljesen megszünteti, a test súlyát gyarapítja. Ára egy üvegnek utasítással együtt 2 kor. Kapható Hajós Árpád gyógyszertárában Arad és Réthy Béla gyógyszertárában a „Sas"-hoz Békéscsabán. TTHTT Páratlan gyógyhatású aranyérnél. Háziipar Békésmegyében. Bally István uj tervezete. A békésmegyei háziipar fejlesztése ós megerősítése érdekében megindult akció nemsokára áldásos gyümölcsöt fog teremni. Illetékes tényezőink vállvetett buzgalommal és ernyedetlen kitartással igyekeznek minél több hivet szerezni a célirányos propagandának, amely előbb-utóbb sikerhez vezet. Nemes készségéről nyújt bizonyságot az a körülmény is, hogy a békési kosárfonó intézet felügyelője, Bally István, a már egyszer kidolgozott s nem mindenben megfelelő tervezethez fűzött alispáni észrevételeknek alapján most egy ujabb tervezeten dolgozik, amelylyel kétségtelenül megoldani sikerű] majd azt a kérdést, hogy miképpen lehetne például a kosárfonó-liáziipart intenzivebbé és jövedelmezőbbé tenni Békésvármegyében. Bár teljes elismeréssel vagyunk Bally Istvánnak e téren szerzett tapasztalatai és érdemei iránt, mi alig hisszük mégis, hogy éppen csak a kosárfonás lenne az, amely népünknek házi elfog, laltságra és keresetre alkalmat tudna nyújtani. Békésvármegye népét ugy ismerjük, mint amely nép könnyű, kevés befektetést kivánó munka után jó keresetet vár. Erre pedig legkevésbbé a kosárfonás alkalmas. Épp ezért újból visszatérünk arra az eszmére, amelyet Weisz Mór vetett föl annak idején a vármegyei háziipari bizottságban. Weisz Mór kötőgépeket ak^r beszereztetni, melyeken a polgárok a gyulai kötött- és szövöttiparáru gyártól kapott megrendeléseket teljesítenék. Weisz — ugy is, mint szakember, ugy is, mint a gyulai gyárnak vezérigazgatója — teljes garanciát nyújt az iránt, hogy a házilag készitett árukat a gyár föltétlenül beváltja s ha kell, előleget is nyújt a foglalkozóknak. Oly föltételek ezek, minőket nem szabad figyelmen kivül hagyni. Annál kevésbbé sem, mert itt kész propositió áll elöltünk, amelyhez nem kell sem tervezet, sem tanácskozás, csupán egv kis jóakarat, hogy a kötőgépeket elhelyezni tudjuk s a háziipari bizottság valóban akkor teljesiti nemesen kötelességét, ha ezzel a propositióval behatóan foglalkozni fog. Selyemhernyó-tenyészetünk a mult évben. B e z e r é d j Pál, selyemtenyészetünk orsz. felügyelője, most adta ki nyomtatásban a kormányhoz benyújtott jelentését. Abban a felügyelő részletesen beszámol Békésvármegye e szépen jövedelmező kereseti ágáról. A csabai selyemfonodához legközelebb rakják le az alapkövet s igy nem lesz érdektelen, ha a megyénk selyemtenyésztéséről szóló részt közöljük. Selyemtenyésztésünkre nézve az 1906. évben sajnos, nem nagyon kedvezett már maga a tavaszi időjárás. Később pedig éppen a tenyésztés utolsó szakában beállott tartós hideg, esős idő annyira ártott, hogy 183.000 kilogrammal kevesebb lett a gubótermés, mint 1905. évben volt; holott rendes időjárás mellett körülbelül ugyanennyivel nagyobb termésre számíthattunk. A kedvezőtlen termelési viszonyok között is Békésvármegyében több községben volt selyemtermelés az idén, mint 1905-ben. Ellenben a tenyésztő családok száma 23-al csökkent.' A tenyésztők átlagos keresete 24 kor. volt, mint tavaly. Ezen átlagos kereset még mindig kielégítőnek mondható. De viszont nagy megnyugvással és biztatóul szolgálhat jövőre a tenyésztőknek az, hogy dacára a kedvezőtlen időjárásnak, a jó kezelés mellett ezen vármegyében egyesek igen szép jövedelemhez jutottak a selyemtermelés révén. — Igy például Gyoma községben Lajosi Böske 136 korona 42 fillért kapott a gubóért; továbbá Tótkomlós községben Brachna Samu 110 kor. 64 fill. és Szarvas községben Yalastyán Pál 83 korona 08 fillért. Ezen jelenségből bizton következtetünk arra, hogy Békésvármegyében is bekövetkezik majd azon idő, hogy egyes selyemtenyésztők 336 koronát kaphatnak a termelt gubóért, mint kapott az idén Bán János Tolnamegyében, Bölcske községben. Selyemtenyésztés főszolgabírói járásonként: Termeltek Termelők Termelók gubót keresete kilogramm kor. Csabai járásban 172 2069 3451 Orosházai „ 150 1756 2993 Szarvasi „ 104 1574 2965 Békési „ 110 1400 2423 Gyomai „ 63 1244 2422 Gyulai ,, 48 748 1265 Szeghalmi „ 17 178 331 Gyulaváros 29 . 356 626 Összesen: 663 9327 16.480 Bizony az is a selyemtenyésztés rovására esik, hogy a szederfák'közé másnemű fákat ültetnek és ezeket jobban gondozzák, csak azért, hogy gyors fejlődésükkel elnyomják a különben is elhanyagolt és szándékosan agyon nyomorgatott szederfákat. A selyemfonódákra vonatkozólag 'előadja a jelenlés, hogy ezen év elején a mohácsi 120 orsóra berendezett fonodát vettük üzembe és ezt saját kezelésünkben addig fogjuk üzembe tartani, mig azt E. Amphoux olaszországi selyemgyáros cégnek át nem adhatjuk. Éz pedig 1907. év folyamán fog történni, amikor a fonóda számára szükséges mintegy 350 munkásnő teljesen ki lesz képezve. Ez évben Békésmegye, Békéscsaba községben állítunk fel selyemfonodát, moly különösen rendeltetve van egy selyemfonoda felállítására., nemcsak azon nagy előzékenységnél fogva, melylyel a lakosság egy ilyen gyár felállítása iránt viseltetik, hanem azért is, mivel Békéscsaba mindinkább fontosabb központja lesz a magyar Alföldnek és igy hivatva van egyik gócpontjává lenni az Alföldön is meghonosítandó selyemtenyésztésnek és selyemfonó iparnak. A lefolyt 1906. év végénél üzemben volt 7 selyemfonoda és pedig: Győrben, Komáromban, Lúgoson, Mohácson, Újvidéken, Pancsován és Tolnán Ezen fonodákban összesen 1.320.000 kilogr. nyers gubót dolgoztak fel, melyből 110,000 kilogramm selyem nyeretett. A selyem értéke 5.200,000 koronát tesz ki s a fonodákban alkalmazott 1,000 munkásnőnek keresete 495,000 koronára rúgott. Mindenekelőtt hálás köszönetet mondok, irja Bezerédy Pált a vármegye hatóságainak és a vármegyében működő államépitészeti hivatal tisztikarának. Kiváltképpen mély hálával adózom Fábry Sándor főispánnak, ki a szederfatenyésztés érdekében olyan meleghangú körrendeletet volt kegyes kibocsátani, hogy annak nyomán a szomszédos vármegyék, nevezetesen Bihar, Csanád, Csongrád, Hajdú és Jász-NagykunSzolnok vármegye hasonló lelkes felhívást intézett a községekhez a szederfatenyésztés emelése céljából. \ most felsorolt törvényhatóságoknak e helyen is szintén mély hálámat 'fejezem ki a selyemtenyésztésünk érdekében tett üdvös intézkedésükért. Továbbá meleg köszönetet mond Sailer Elek békéscsabai járási főszolgabírónak, dr. Bucskó Koriolán békésgyulai főjegyzőnek, Hoffmann Ferenc jegyzőnek, Szikes György jegyzőnek és Ludvig György tanácsosnak ; Tardy Lajos vésztői jegyzőnek s Márkus András bírónak; Boros István kondorosi I-ső jegyzőnek, Fülöp József II. jegyzőnek és Erdélyi László bírónak ; Gremsperger József csorvási jegyzőnek és Szalay Antal bírónak ; Mendol Lajos nagyszénási ev. lelkésznek, Mauzel Gyula I. jegyzőnek és Kovács István községi bírónak ; Torkos "Kálmán orosházai I. jegyzőnek, valamint Jankó Ferenc birónak, Tóth György esküdtnek és az egész orosházai elöljáróságnak ; — Viskovics Ignác endrődi jeS.yzőnek, Uhrin János községi birónak; Kolozsi Endre mezőberényi I. jegyzőnek, Tóth György községi birónak; Petneházi Ferenc köröstarcsai jegyzőnek, Batézi Ferenc II jegyzőnek, Szabó Mihály községi birónak ; Korosy László békéscsabai főjegyzőnek, Seiler Gyula takarékpénzt, igazgatónak, Vilim István gazdasági intézőnek, Áchim Tamás községi birónak; Bakos Béla pusztaföldvári jegyzőnek, Boka István községi birónak, Keller István állami tanítónak, kik ugy a selyem, mint a szederfatenyésztés terén jóindulattal karolták fel a szegény selyemtenyésztők érdekét. A selyemtenyésztők száma 1905 évről 1906. évre emelkedett: a békési járásban : Békésen 46-ról 51-re, Mezőberényben 41-ről 51-re ; a gyomai járásban ; Endrődön 8-ról 15-re ; a gyulai járásban: Dobozon 7-ről 12-re; az orosházi járásban : Nagyszénáson 8-ról 9-re ; a szarvasi járásban: Békésszentandráson 22-ről 26-ra, Kondoroson 48-ról 49-re ; a szeghalmi járásban : Vésztőn 1-ről2-re emelkedett a tenyésztők száma. A mostani szederfaáilomány mellet emelni lehet a selyemtenyésztők számát, ezek: az orosházi járásban: Gádoros, Tótkomlós ; a szarvasi járásban : Kondoros, Öcsöd. A selyemtenyésztők közök a hernyók jó gondozása folytán egy tenyésztőnek legtöbb keresete volt, nevezetesan: a békési járásban : Mezőberényben Herter Andrásné 65 koronát; a csabai járásban : Békéscsabán Molnár Márton 69, Ujkigyóson Süli Pál 76, a gyomai járásban : Gyoinán Lajosi Böske 136, a gyulai járásban : G.yulavárin Dandó Andrásné 59, Kétegyházán Gulyás János 57, az orosházi"' járásban : Csorváson Baráth István 51, Nagyszénáson Pusztai Antal 77, Orosházán Rajki András 55, Pusztaföldváron Miszlai Gyögy 52, Tótkomlóson Brachma Samu 110, a szarvasi járásban: Békésszentandráson Hettmann János 80, Kondoroson Kolompár János 80, Öcsödön Korodi Istvánná 59, Szarvason Valastyán Pál 83, a szeghalmi járásban : Füzesgyarmaton Lengyel Imre 75, Szeghalmdn Szeghalmi Gyula 64, Vésztőn Végh Lajos 58 és Gyula városban Béres Andrásné 66 koronát keresett. Tanügy. * Osztályvizsgák a csabai főgimnáziumban. A békéscsabai Rudolf-főgimnáziumban május 6-ikán veszi kezdetét a VlII-ik osztály vizsgája. Május 6-án a latinnyelvből, 7-ikén vallásból és filozófiából, 8-ikán a magyar nyelvből, 10-ikén a német nyelvből, görög nyelvből és görögpótlóból, 11-én történetből, 13-ikán természettanból s végül 14-ikén mathematikából folynak le az osztályvizsgák, amelyekre az érdeklődőket is meghívja az igazgatóság. TÖRVENYKEZks. §. Hivatalvesztésre itélt aljárásbiró. Nyilt titok volt Orosházán, hogy T i rnauer Albert dr., az ottani járásbíróság albirája, az államvasutak üzletvezetőségétől í felesége nevére kiállított igazolványt arra használta föl, hogy vele féláron más nőket utaztat. Most harmadéve az orosházai vasúti pénztárosnő bejelentette főnökének, hogy nála B á1 i n t Emma, az orosházai cukrász elárusító-kisasszonya az aljárásbiróiié igazolványával váltott jegyet, Eperjesre. A kisasszonytól elvették az igazolványt s megbírságolták. Két 'hónap múlva Löwinger Anna, az albiró sógorasszonya vesztett rajta hasonló körülmények közt a mikor Brassóba utazott. Az aradi és szegedi magyar államvasuti üzletvezetőségek följelentésére Tirnauer Albert dr. albirót a nagyváradi királyi tábla, mint elsőfokú biróság botrányos magaviselete miatt, a melyet azzal követett el, hogy a magyar államvasutakat ravasz fondorlattal "megkárosította, h ivatalának elvesztésére ítélte. Ezt az ítéletet ma B e r n á t h Géza másodelnök vezetésével a Kúria kisebb fegyelmi tanácsa is jóváhagyta a benne jfoglalt megokolás alapján. KÖZGAZDASÁG Gabona árak. Békéscsaba, április'30. A budapesti gabonatőzsdén az irányzat szilárd, annál is inkább, mert az időjárás a vetésekre kedvezőtlen. Csabán^a termények árai a következő : I. rendű búza 16-40—1660 II. „ „ 15-80—15 90 Árpa 11-60-11-60 Morzsolt tengeri . . . 10'40 Budapest, április 30. Készbuza 15 fillérrel olcsóbb ; májusi buza 17 22 : okt. 18-42 ; tengeri 10'80. Világítási berendezések városok, kastélyok, gyárak, szállodák, üzletek, malmok és magánházak részére. Legújabb szabad, és enged Teljesen veszélytelen. |g(jj|nnj és erőátviteli berendezések. Különl. lyilflljl Önálló kis telepek (electrogének.) legmodernebb kivitelben, villanyra, légi szeszre és acetylénre, nagy választékban, benzinre, gázra, nyersolajra, bármilyen czélra Szerelést cikkek, izzólámpák és egyébb kellékek nagy raktára. Költségvetések, tervezetek és árjegyzék kívánatra díjtalanul. FEJÉR és SCHMIDT, ===== i$udapest, Kötvös«tér 3. ===== 0.