Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-01 / 34. szám

Békéscsaba 19u7. május 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 gőzfürdő-készülék. Az ágyak szemközt i két sorban vannak egymással elhelyezve. Szemben a betegosztály bejáratával van a cipőváltó-szoba, amelynek subli­mátba áztatott szőnyegén kell cipőt váltaniok a sétáról visszátért betegeknek, nehogy fertőzésre alkalmas bacillusokat hurcoljanak be szobáikba, vagy a közös társalgóba. Itt van a desinfektor-készülék is az ágy- és fehérnemük fertőtlení­tésére. A közös mosdóban 22 fajence-tál van elhelyezve. Minden beteg külön tálat, külön törülközőt és külön mos­dószereket kap. Az emeletre építették a napi 10 koronát fizető betegeknek szobáit is. Ezek a szobák annyiban különböznek a többiektől, hogy csak két ágy van bennük s ugyanitt mosakodhatnak is a betegek. Minden két-két elsőosztályu beteg külön verandát is kap. A főépület mögött fekszik a gépház két Diesl-féle nyersolaj motorral s min­den motorhoz egy egy dinamógéppel, melynek elektromos-áramát a pincében elhelyezett akkumulátorokba gyűjtik. Pavillon-rendszerben épült szanató­riumunkhoz egy újonnan épitett, fiatal gesztenyefákkal szegélyezett ut vezet. A berendezés munkálatai ss rényen folynak s a megnyitás alkalmasint május 19-én lesz. Ez alkalomkor Gyulára érkezik Auguszta főhercegasszony is, akinek máris gondoskodtak lakásról. Itt látjuk alkalmasnak kitérni azokra az észrevételekre, amelyek a szanató­rium elhelyezésének idején laikus kö­rökből felhangzottak. Az intézet igaz­gató-főorvosa, Geszti József dr. sze­rint aligha találhattunk volna alkalma­sabb helyet a gyulai városerdőnél e szanatórium fölépítésére. Ez a hely nem fekszik tulmagasan a tengerszine fölött s nagy előnye az, hogy teljesen szél­mentes. A levegő tisztaságát veszélyez­teti bizonyos részben az északi oldalon elhúzódó sarkadi út, de ezt még 1906. év folyamán ki fogják kövezni. Ez a hely mindama kellékekkel bir, melyek a tüdő­vész sikeres gyógyításához megkíván­tatnak. Enyhe levegője, a megfelelő év­szakokban alig változó klimája fontos gyógy tényezője, amelyet aligha talál­tunk volna föl egyebütt. A betegjelentkezések megkezdődtek s ezideig mintegy hatvan tüdőbajos már elő is van jegye.ve. Az elhelyezés azon­ban csak május lo-én veszi kezdetét. , Ülésezik a közigazgatási bizottság. Érdekes fegyelmi ügyek. A Duttkay Béláét is elintézik. Vármegyénk közigazgatási bizott­sága minden hónap második hétfőjén szokta megtartani rendes havi ülését, i én nem akartam . . .hiszen szerettelek... most is szeretlek... nézd, hogy szeretlek... És egy fényképet szorongatott re­megő ujjai között, melyre oly sürüen hullottak azok a drága könnyek. — Ezen a fényképen téged ismer- \ telek fel. Elhallgatott.. Majd ismét igy foly­tatta : — Te is szerettél... nagyon . . . forrón, kimondhatatlanul, és én . . . oh én boldogtalan akkor kacagtam, nevet­tem és most sírok. — Elég, ne folytasd tovább, — sza­kitám félbe a harmatcseppet. — Elég, mert sajgó szivembe minden szavad tőrdöfés gyanánt hatott. Szerettem őt, igen, de annak már vége van. — Ugyan, ugyan, mirevaló ez a nagyképüsködés. Azt hiszed, nem tu­dom, hogy róla ábrándozva alszol el és róla álmodozva ébredel ? — Igazad van, azóta szenvedek, a mióta egymástól <lváltunk. Nincsen nappal, nincsen éjjel, mely róla képet ne festene. — És mégis te, ki annyira szereted őt, miért nem keresed fel ? Miért nem mégy hozzá ?! Légy férfi! Hallgass rám: menj hozzá és meg fogjátok ér­teni egymást! — Nem, nem lehet. — Miért? — Mert megcsalt. — Ő?! .. . — Igen. Azt akarta, hogy még job­ban szeressem. És csupa dacból meg­csalt. Én láttam őket, ketten voltak a méhesben. — Az nem lehet, hiszen ugy szere­tett. Biztosan csak féltékenynyé akart tenni. Már ő azt rég megbánta. Én me­gyek, mert ez az én rendeltetésem. A nap sugarai már itt vannak, egy pilla­nat és ismét vándorútra kelek. Csak menj, ő szeret... Egy harmatcsepp hullott az izgatott­ság lázától égő arcomra és felébredtem. ! Ettől a tradicionális szokástól azonban május hó folyamán alighanem eltérnek a bizottság tagjai, mert értesülésünk szerint e hóban nem a második hétfőn, május 12-én, hanem az ezt követő szom­baton, május 18-án fóg ülésezni a közigazgatási bizottság. Az ülésnek szo­kott időben való egybehivását a főispán elfoglaltsága teszi lehetetlenné. Ez az ülés kevés tárgyú lesz. De ez a kevés tárgy is annál érdekesebb. Ma még nincs megállapítva a tárgyso­rozat s az előadók sem foglalkoznak még ügyeiknek előkészítésével, de két fontos fegyelmi ügyről máris megálla­píthatjuk, hogy foglalkoztatni fogják a közigazgatási bizottságot. A fegyelmi ügyek egyikében a bé­késsámsoni elöljárók vannak érdekelve. Ügyükről részletesen megemlékeztünk s most a közigazgatási bizottság hatá­roz majd, hogy a sámsoni elöljárók által elkótyavetyélt inségkölcsön miatt mi­lyen büntetést érdemelnek a vádlottak. A sámsoni akták dolgában a számvevő­ség már pontosan megállapította azokat az összegeket, melyekkel nem tudnak kielégítően elszámolni a kölcsön kiosz­tásával megbízott hivatalos közegek. Fontosabb és érdekfeszítőbb ennél az a fegyelmi ügy, amely hosszú idők óta foglalkoztatja már vármegyénk köz­véleményét. Mint ismeretes ugyanis, Gyula vá­ros megtagadta Duttkay Béla volt pol­gármesternek nyugdíjaztatását, holott egy orvosi bizottság megállapította, hogy Duttkay Bélának nyugdíjazás iránti kérelme jogosult, mert egészségi álla­pota nem alkalmas arra, hogy hivatalt viseljen. A város nem teljesítette a ké­relmet, ellenben bűnvádi panaszt emelt Duttkay ellen s állásától is fölfüggesz­tette. A örvényhatósági bizottság meg­változtatta ezt a határozatot s e meg­változtató határozat ellen a város ré­szint a közigazgatási bizottsághoz, ré­szint a belügyminiszterhez felebbezés­sel ólt. Ezek az akták már a legközelebbi na­pokban döntés alá kerülnek a felsőbb fórumokon s a közigaagatási bizottság jövő havi ülése megismeri már a végső döntések hivatalos iratait. A csabai Muzeum építése. A terveket és költségvetést készitik. A csabai Muzeum-Egyesület igazg.­választmánya legutóbb igen fontos ülést tartott. Csaba ezen kultúrintézménye — mely az egyesület élén állók kiváló ügy­buzgalma és ügyszeretete által rövid néhány év alatt kiválóan megerősödött, régészeti, szépművészeti, ethnografiai tárgyainak nemcsak nagy száma, de érté­kes voltánál fogva is — már régen meg­kívánta azt, hogy külön múzeumépület­ben helyezzék el. E kérdés most a vég­leges megoldás stádiumába jutott. A muzeumok és könyvtárak orszá­gos főfelügyelősége ugyanis értesítette az egyesület elnökségét, hogy a köz­oktatásügyi kormány, bár nem utalhatja egyszerre ki a múzeumépület fölépíté­sére már megajánlott 80 ezer koronát, azonban hajlandó, — ha az egyesület ezen összeget pénzintézetnél kölcsön fölveszi, « az évi annuitást fizetni. Ez az intézkedése a miniszternek lehetővé teszi, hogy az építéshez, a ter­vek és költségvetés elkészültével, mi­hamarabb hozzáfogjanak. A legutóbbi igazg itó-választmányi ülésen V a r s á g h Béla elnöklete alatt részt vettek: Bukovszky János, dr. R e i s z Miksa, Láng Gusztáv, dr. R e 11 Lajos, J é g e r József, dr. K r a m m e r Nándor ós Maros György. A megjelentek üdvözlése után az elnök tudatta az örvendetes hírt, hogy az egyesület muzeális tárgyainak elhe­lyezésére, a község által felajánlott Csetneki-féle telken egy állandó és meg­felelő otthon építése á kormány részé­ről lehetővé tétetett. A kormány ugyanis már régebben 80 ezer koronát ajánlott fel, de ezt az összeget csak évi 2000 koronás részletekben utalta ki s eddig három részletet kaptak. Ily alapon az építéssel nagyon hosszú ideig kellett volna várni, mig most az igazgató­i választmány felterjesztését magáévá tette ; a miniszter s erről a következőkben | értesítette a muzeumok főfelügyelősége ' utján az egyesületet: A vallás- és közoktatásügyi minisz­j ter ur ő nagym. f. évi április hó 9-én 114799. sz. alatt kelt leiratában tudatta a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségével, hogy a tekintetes elnökségnek a muzeum ópitési állam­segélyek egy összegben való folyósítása iránt felterjesztett kérelmét elháríthatat­lan nehézségek miatt további tárgyalás alapjául el nem fogadhatta ; készséggel tárgyalásba bocsátkozik, azonban a kér­dés olyatén megoldásához, hogy a Mu­zeum-Egyesület az ópitési segélynek megfelelő összeget valamely megbízható pénzintézetnél törlesztéses kölcsönkép­pen felvegye s hogy az annuitások a vallás- és közoktatásügyi minisztérium terhére vállaltassanak el. Miután elsősorban aziránt kell meg­! nyugvást szereznünk, hogy az állami j segélynek megfelelő 80,000 "korona köl­csönösszeggel a muzeum megfelelő fel­építése biztosítva lenne-e, felhivom a tek. Elnökséget, hogy az építkezés ter­veit és részletes pontos költségvetést elkészíttetni s néhány elsőrangú hazai pénzintézettel érintkezésbe lépni szíves­kedjék az iránt, hogy a szükséges összeget mily föltételek,' különösen "pe­dig mekkora évi törlesztési összeg biz­tosítása s milyen hosszú törlesztési idő kikötése mellett adna kölcsönt. Ameny­nyiben pedik a tek. Elnökségnek szán­déka volna a muzeum-épület költsé­geire 80.000 korona államsegélynél nagyobb összeget fordítani, szívesked­jék a főfelügyelőséget hiteles és hivata­los nyilatkozat alakjában értesíteni arról, hogy az építkezésnek az állam­segélyen felül eső részét a tek. Elnök­ség a sajátjából kívánja és fogja fe­dezni. Az igy beérkező ajánlatokat az épít­kezési tervekkel, a költségvetéssel és az imént emiitett nyilatkozattal együtt vé­leményes jelentós mellett ide sürgősen bemutatni kérem. Budapest, 1907 április 19. Fraknói VilmoB, orsz. főfelügyelő. A választmány örömmel vette tudo­másul a leiratot. A tervet és költség­vetést Zsilinszky Mihály védnök, volt államtitkár közbenjárása folytán C z i g 1 e r műegyetemi tanár utóda : Dvorzsák elkészítette már," azonban nem a mostani, hanem a volt Seiler-féle telekre. Maros főtitkár jelentette, hogy legutóbb Csabán időzött See mayer Villibald dr. az etnográfiai gyűjtemények orsz. felügyelője s ez a muzeumok gyűj­teményeinek ujabbi, praktikus módjával ismertette meg az elnökséget. Nem kell nagy, költséges építkezés és mégis min­den célszerűen elhelyezhető. Ezen uj terv szerint épült Kecskemét város mu­zeuma is. A választmány határozatot hozott az olcsó kölcsön megszerzésére, a kecskeméti muzeum terveinek és költ­ségvetésének bekérése tárgyában s végűi megválasztotta az épitő-bizottságot, a melynek tagjai Y a r s á g h Béla elnök, R e i s Miksa dr., K r a m m e r Nándor dr., A c h i m Gusztáv és Wa g n e r Jó­zsef lettek. Az Orsz. Tisztviselő Szövetség és a békéscsabai tisztviselők. Megalakult a helyi-csoport. Csaba községházának kistermében népes értekezletet tartottak vasárnap délután azok a tisztviselők, akik eddig már tagjai az Országos Tisztviselő Szö­vetségnek. Az értekezletnek M e g y e r y Imre volt a megnyitója, aki össze is hivta azt. Megyery ismertette a Szövetség célját s ezzel kapcsolatosan azon mó­dozatokat, melyek szerint a Szövetség a tisztviselők erkölcsi és anyagi hely­zetén segíteni kiván s beszámol a Szö retségnek 1907 április 27-én Budapesten tartott közgyűlésének lefolyásáról s ott nyert tapasztalatairól. Ezek után felhívta a Szövetségi tagjait a békéscsabai helyi szervezet megalakítására, amit az értekezleten je­len volt tisztviselők egyhangú lel­kesedéssel mondottak ki. Tüstént egyhangúlag meg is válasz­tották a szervezet tisztikarát ós választ­mányát is. Elnök lett K á 11 a y Ödön földmives-iskolai igazgató, alelnök dr. Osváth János polgári fiúiskolái igaz­gató, titkár Megyery Imre, árvaszéki h. eln., titkár helyettes dr. K o c z í s z k y Iván árvaszéki ülnök, jegyző Tóth László községi számvevő, helyettes jegyző S z é k e 1 y Béla lapszerkesztő, pénztáros T h u r y Lajos takarékpénz­tári tisztviselő, ellenőr Kvasz János adótiszt A választmány tagjai lettek: B e k e Ferenc községi adótiszt, B u­k o v s z k i János főgimnáziumi igazgató, B u t h y László erzsébethelyi állami elemi iskolai igazgató, Christián Gyöjgy munkásotthon intéző, Csillag Ignác magántisztviselő, D o n n e r Lajos felsőbb leányiskolái igazgató, G a 11 i János evang. tanitó, Jankó Károly rom. kath. tanitó, O f f r a Gergely já­rásbirósági tisztviselő, Né m e t h Lajos,, közgyám, dr. R e 11 Lajos, főgimn. tanár, id. S u c h János állami elemi iskolai igazgató, Sukk Kálmán magántiszt­viselő, dr. W a 11 f i s c h Ferenc községi orvos és W i 1 i m István községi gazda­sági intéző. A tisztikar és váiasztmány azonnal akcióba fog lépni s már is életrevaló tervek és indítványok nyernek elin­tézést. A békéscsabai helyi szervezet mű­ködési körébe szándékozik vonni a vidék tisztviselőit is, hogy igy Békés­csabán egy erős tisztviselő-központot létesítsen. Május elseje Békésmegyében. Katonaságot is kértek. Népgyűlések mindenfelé. Ma ismét reánk köszönt a piros lobogó napja: május 1. A természet föl­támadásának ujongó dátumán össze­gyűlnek a munka emberei s megközelí­teni kísérlik az őserőt. Sűrű emberrajok teszik le e napon a szerszámot s átadják magukat a politizálásnak/;— amelyből amúgy is túlontúl kiveszik a részüket. Németország munkásai hódolva hódol­tak ezelőtt ennek a furcsa szokásnak. De éppen most jelentették ki, hogy elég nekik, a vallástagadóknak, az az ünnep­csoport, amelyet a római katholikus egyház tart nyilván s nem óhajtanak több ünnepet a rendes, becsületes val­lást-hivő polgárembernél. Nekik munka kell ezen a napon is, mint sok iró, dol­gozó, nadrágos, hivatalnok-proletárnak, akik nem abban látják a sz ociálizmust, hogy minél több alkalmat keressenek az „ünneplésre", hanem a munka becsü­letes, tisztességes, kifogástalan elvégzé­sében. Békésvármegye területén ama ke­mónyszavu, ékesenszóló urak fogják le­mennydörögni a munkástábort. Gyulán különös demonstrációra készülnek. Tün­tető-körmenet is lesz, népgyűlés is lesz. A hangulatból Ítélve, meglepő dolgok küszöbén állunk, amelyeknek elejét veendő T a n c z i k főkapitány kato­naságot kórt kirendelni. Csabán a vásártéren tartanak na­gyobbszabásu népgyűlést. Ez a nép­gyűlés lesz bevezető része annak a mozgalomnak is, amelyet a nemzetközi szociáldemokrata-párt indított Áchim L. András pártja ellen. Az „internacioná­lisak" ugyanis saját táborukba szeretnék gyűjteni Áchim L. Andrásnak a kiáb­rándulás útját taposó híveit. Gyomán szintén összegyűlnek a szociáldemokraták, hogy ők is konsta­tálják a természet erőinek ébredését. Igy tart ez máma megyeszéltében, pedig minden nópgyülésezós nélkül is megállapítható, hogy a fűzvesszőből már lehet sípot gyártani s hogy a galyak zöldülni kezdenek. Érdekes figyelemmel kisérni azokat a szólamokat, amelyek ezen a napon az aktuálitás rostájába kerülnek. De érdekes figyelemmel lenni arra a „kö­vetkezetességre" is, amelylyel nemzet­1 közi szociálistáink elveiket hirdetik. Ez ' a tábor kíméletlenül támadja az egyhá­j zakat s kíméletlenül támadja a vallást. Mikor azonban vörösbetüs napra fordul 1 a vallási hét, akkor ők lojálisán konsta-

Next

/
Thumbnails
Contents