Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-28 / 33. szám

BÉKESMEGYET KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. április 28. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Unalmas, esős időben jöttek ma össze a képviselő urak, de maga az ülés nem kezdődött unalmasan. A fo­lyosón nem volt ugyan semmi neve­zetesebb jelenet, az ülésteremben azon­ban egy nagy-nagy ritkasághoz volt szerencséje a hallgatóságnak. Komoly, alapos és mégsem nagyképű beszéd volt ez a ritkaság, de persze ez a be­széd nem valamely képviselő ajkáról hangzott el. Szterényi József államtitkár mondotta ezt a beszédet az államvasuti beruházásnkról szóló törvényjavaslat általános vitájában. — Hogy miket mondott,alább találja meg az olvasó. Itt csak azt emeljük ki belőle, hogy Szterényi ma Kossuth nevében fix terminust vállalt a vasutasok fize­tésrendezése és pragmatikája tekinte­tében. Elmondta az államtitkár, hogy a kereskedelmi miniszter május első he­tében benyújtja a törvényjavaslatot ugy, hogy a parlament még május havában elintézhesse. Érdemben annyit közölt Kossuth palatínusa, hogy a fizetésren­dezés előreláthatólag ki fogja elégíteni az érdekelteket és helyre fogja állítani a vonalokon a meglazult fegyelmet. Az ülést Návay Lajos alelnök pont­ban tiz órakor nyitotta meg. Az inter­dellációs könyvbe P o s g a y Miklós irt be ujabb interpellációt. A beruházási javaslathoz S z t e r é­n y i József államtitkár szólott: A kor­mány az eddigi vasútépítési politikával szakított s az államvasutak szférájában helyiérdekű vasutak építését többé meg nem engedi. Ennek az iránynak első lé­pése a balatoni vasút. A kormány lé­péseket tett aziránt, hogy a fontos helyi­érdekű vasutakat államosítsa, illetőleg hogy az uj helyiérdekű vasutakat az állam épitse, hogy az épités ne magán­vállalkozók kényétől függjön és az uj helyiérdekű vasutak az ország érdeké­ben épüljenek. A tarifapolitika dolgában a miniszternek minden vasútnál teljes befolyása van. Ennél többet a tulajdon­jog megsértése nélkül nem tehetni. Sajnos, a fegyelem tényleg annyira meglazult a vasutasok között, hogy ez már a biztonság rovására s a közönség érdekeinek kárára van. Reméli azonban, hogy a vasutasok addig is, mig meglesz a rendezés, tudni fogják mivel tartoz­nak maguknak és a közönségnek. Azt az eszmét, hogy az államvasutak ház­tartását az állam háztartásától el kell választani, kivihetetlennek tartja. Öngyilkos orvos. Dr. Kohn Dávid 64 éves, nős, családos orvos tegnap este 9 órakor a Fő-ut 9-ik számú háznak második eme­let 7-ik szám alatti lakásán öngyilkos­sági szándékból morfiumot ivott. Igen súlyos sérüléseket szenvedett. A Rókus­kórházba szállították, ahol gyomormosás alkalmazása után jobban lett. írást nem hagyott hálra, öngyilkosságának okáról felvilágosítást nem adnak. Föuri esküvő. Ma Bud pesten féltizenkét órakor a krisztinavárosi templomban fényes esküvő volt. Az esketett pár: gróf D e g e n f e 1 d-S chomburg Kristóf, gróf Degenfeld Lajos v. b. t. t. örökös főrend és neje, csetneki és tarkői Des­s e w f f y Ilona gyermeke és báró G e r­1 i c z y Margit úrhölgy, báró G e r­1 i c z y Ferenc cs. és kir. kamarás örökös főrend és neje, báró Fejér­váry Gizella, cs. és kir. palotahölgy leánya. A esketést Rostaházy Kál­mán, krisztinavárosi plébános, pápai prelátus végezte. Az impozáns menet­ben az ország főurainak sok előkelő­sége vett részt. Váltóhamisitó kereskedő­W e 1 d e r Béla 38 éves kereskedő a Kalmár Sándor által leszámítolt 255 koronás váltóra a Vicze János névalá­írást ráhamisitotta, azután megszökött. A rendőrség keresi. Iparosok dolga. Esti tanfolyamok — Sütő kiállítás. — Az önálló vámterületért és a jegybankért. — A betegsegélyező törvény ellen. Békéscsaba ipartestületén csomó­számra hevernek az elintézést váró fontos akták. Az elnökválság körüli halo­gatás miatt uralkodó fejetlen állapotok következtében azonban csak az uj elnök megválasztása után remélhetjük, hogy ezek a nagyfontosságú aktacsomók végre az elintézett iratok polcára kerülhes­senek. Emez akták között hever az aradi kereskedelmi- és iparkamarának egyik megkeresése is a kézműipari vasárnapi tanfolyamok tárgyában. A kormánynak ugyanis nincs pénze arra, hogy a ne­vezetesebb ipari gócpontokon szakis­kolákat létesítsen. Ezért a kereskedelmi­és iparkamara iparosainknak és segéd­munkásainknak magasabb kiképezése érdekében azt határozta el, hogy Békés­megye nagyobb községeiben, mindenek­előtt Gyulán és Csabán, vasárnapi tan­folyamokat rendeztet, ha ezekre a vidék­ről is kellő számú jelentkező akad. Mielőtt azonban a felállítandó tanfolya­mok tartását véglegesen elhatározná, átirt az ipartestülethez, megtudandó, hogy minők azok az iparágak, amelyek­nek követői legörömestebb vennék az oktatást s volna-e Békéscsabán olyan képzettebb iparos, aki hajlandó volna résztvenni a tanításban ? Az iparkamara nemes intentióját kétségtelenül nagy elismeréssel nyug­tázza iparososztályunk, de kötve hisz­szük mégis, hogy a tanfolyamok siker­rel járnának. Ha nem csal a vissza­emlékezés, ugy tudjuk, hogy Rosenthal Ignác idejében is rendeztek már Csabán ilyen tanfolyamokat, de látogatottság hiányában nem lehetett azokat befejezni. Épp ezért kételkedünk abban, hogy a megkívánt célt ek'rni tudná Békés'vár­megyében az aradi kereskedelmi- és iparkamara. Mi is megemlékeztünk már arról, hogy Magyarország sütői május és junius hónapokban nemzetközi sütőki­állitást rendeznek Budapesten. A kiál­lítás vezetősége megkeresést intézett a csabai ipartestülethez, hogy erről a vidékről „hány" (!) sütő fog résztvenni a kiállításon. Konstatáljuk, hogy ez a megkeresés egy kissé későn érkezett, mert ezidőszerint eszük ágában sincs még sütőiparosainknak, hogy kiállítandó tárgyaikkal ők is gazdagítsák a kiállítás erkölcs; értékét. Jelentős átiratot őriz a harmadik aktacsomó is. Ez az átirat az Ipartes­tületek Országos Szövetségétől érkezett Csabára, az önálló vámterület sa magyar jegybank tárgyá­ban. Hetekkel ezelőtt vezetőcikkünk­ben hivtuk föl e két fontos kérdésre iparososztályunk figyelmét s az az im­pulzus, amelylyel közleményünk szol­gált, visszhangra is talált volna az ipar­testület plénuma előtt. De most már az Ipartestületek Szövetségének megkere­sése fogja aktuálissá tenni ezt a kérdést, amelylyel régen foglalkoznia kellett volna egy hivatását átérezni tudó tes­tületnek. Végül megemlítjük még azt a tö­meges átiratokat őrző aktacsomót, melyben az összes hazai ipartestületek az uj betegsegélyező-törvény ellen való állásfoglalásra hívják föl a csabai ipar­testületet is. E tárgyban az összes ipar­testületek kiküldöttei május 5-én nagy­gyűlést tartanak Budapesten s arra a gyűlésre a mi ipartestületünk is kül­deni fog résztvevőt. Szerkesztői üzenet . . . * Gyuláról panaszos sorokat vettünk. Személyes vonatkozású dolgok foglaltatnak abban, amelyek különösen ilyentájt, „fer­tály" idején, nyerik vissza periodikus aktuálitásukat. Hogy kik a szereplők : mellékes. De általános vonatkozásban mégis ideszögezzük a levél lényegének kivonatát. Panaszkodónk kesergésének tárgya: a bútor . . . Szegény, küzködő munkások, sovány fizetésű kishivatalnokok nem bírják fizetni a házbért. A házigazda ki akarja őket telepíteni s lefoglalja néhány darab­ból álló rozoga bútorzatukat. A panasz régi, a fájdalmas siránkozás szinoén nem uj. De nem is csupán gyulai . . . Ezek a szerencsétlen, kiáltó nyomorban sínylődő emberek a hatósághoz folyamodnak segé­lyért. A hatósághoz, mely nem a könyek szerint itéli az igazságot s melynek az ordító szegénység előtt is be kell dugni ] a fül'it és ha a paragrafusok ugy kíván­ják, össze kell törnie a szegények búto­rait is . . . Végig hallgattunk néhány ilyenfajta panaszt ós elmondhatjuk, hogy ezek a 10—20 forintos csapások épp oly súlyos vádak a mai társadalomra, mint a legna­gyobb arányú gazdasági anarchia. A sza­badságnak kigunyolása ez, mikor az a pár értéktelen fadarab odaszögezi az állam gyermekeit egy ember kényének. De égető szemrehányás a házigazdák eljárása is az emberiségre. A házak adóval, tartozással, ezerféle kötelezettséggel vannak megter­helve. A nagytőke reáfekszik teljes súlyá­val azokra, kik keserves munkálkodással néhány téglát tudtak magú' nak évek hosszú során át egymásra rakni. A meg­élhetésnek egyre szaporodó akadályai végre megteremtik azt a helyzetet, hogy a pro­letárok egymással kénytelenek felvenni a harcot. Mikor a külvárosi háziúr visszatartja az ő munkáslakójának bútorait, akkor nem a kizsákmányoló és a kizsákmányolt ke­rülnek egymással szembe. Hanem szívós, elkerülhetetlen küzdelembe lép itt az élet­nek két proletárja. És a föld apróbb zugaiban kétségbeesett marakodást vivnak az utolsó falatért. Azt hiszik, hogy a harc végén valamelyik győzedelmeskedni fog és nem látják, hogy utoljára mindketten el fognak bukni. A bútorért való viaskodás csak meg­ismétli a barbárok harcát, kik a t&lpalatnyi föld miatt ontották a vért. A harc ugyanaz, csak a tárgy különböző. Az eszközök is mások, csak az eredmény, a végzetes ki­' menetel marad meg folytonosan. S azok a jelenetek, melyeket a bútorért való küz­delem felszínre vet, még megdöbbentőbbek, mint aminőket a népvándorlás vérontásai­! ból nyerünk. Nem egymást támogatók I csoportja akarja a másik csoportot meg­fojtani, hanem egyes emberek fojtogatják egymást s végre is mindkettő összerogyik ... S mikor a szegénységbe sülyedt pro­letár göi esősen ragaszkodik az ő székeihez, ágyához és asztalához, ugy tűnik töl előt­tünk, mint mikor az éhínségben féltve, remegve ós kétségbeesetten rejtegeti az elcsigázott váz az utolsó darab száraz ke­nyeret azok elől, kik vérbenforgó szemek­kel szimatolnak kenyér után. Ezért címezték hozzánk azt a pana­szos levelet is, amelyet tanácsosabbnak láttunk a magunk kommentáraival kiegé­szíteni. A legközelebbről érdekelt panaszo­sok sorai rendszerint sértők s igy igazság­talanok is. Épp mint a mi levelünk, amely csak a gyulai viszonyokat vá­dolja, jóllehet, ezek a viszonyok általá­nosak . . . ÚJDONSÁGOK. A lll-ad osztályú kereseti adókivetés. Az elmúlt évben és az idén keletke­zett uj „adóalanyok"-ra vonatkozó adók megállapítására az 1907-ik évre alakított Ill-ad osztályú kereseti adókivető bizott­ságok működésűket május havában meg­kezdik, és pedig: A gyulai kerületben a tárgyalás kezdetét, veszi: május 6-án: Gyulavári, Kétegyháza, Doboz; 7-ikétől 10-ikéig: Gyula. Kincstári előadó: Kutassy József, p. ü. segédtitkár. A békéscsabai kerületben május 13-án : Újkígyós ; 14-én : Gyoma ; 15-én : Endrőd, ós május 16-tól 22-ig Békés­csabán. Kincstári előadó: Kutassy József p. ü. segédtitkár. Az orosházi kerületben május 16-án és 17-én: Sámson, Nagyszénás, Szente­tornya, Gádoros, Pusztaföldvár és Csor­vás; május 18-án: Tótkomlós ; 21-én és 22-én: Orosháza. Kincstári előadó: Nóvák Antal, m. kir. p. ü. számellenőr. A békési kerületben május 6-án és 7-én : Köröstarcsa ; május 8-án : Mező­berény; május 10-től 11-ig: Békés. Kincstári előadó: Nóvák Antal p. ü. számellenőr. A szeghalmi kerületben: április 30-án és május 1-én: Füzesgyarmat; 2-án: Körösladány; 3-án: Szeghalom, Vésztő. Kincstári előadó: K o h u t Ödön, m. kir. pénzügyi fogalmazó. A szarvasi kerületben: május 7-én : Békésszentandrás, Csabacsüd, Öcsöd • ll-én és 13-án Szarvas; 14-én Kon­doros. Kincstári előadó : K o h u t Ödön, m. kir. pénzügyi fogalmazó. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony, hűvös, esős időt jelez elvétve csapadékkal. — Istentisztelek sorrendje. A csabai római katholikus templomban a mai kis mise V28 órakor "kezdődik. A kis misét K o z i t s Gusztáv olvassa. A nagy mise 9 órakor veszi kezdetét, tartja Nemeskey Andor plébános. Szent beszéd nem lesz. Ehelyett a Szent Márk napján elmaradt buzaszentelő kör­menet megy az ó-temetőbe. Esős idő esetén a buzaszentelés egyházi aktusa a templomban fog lefolyni. — Csabai tisztviselők értekezlete. Bé­késcsaba község tisztviselőit ma délután 3 órára a városháza kistermében tar­tandó értekezletre hivta össze M e­gyery Imre árvaszéki helyettes-elnök. Ezúttal fontos és a tisztviselők mélyen járó céljait érintő kérdésben határoz­nak az egybegyülendők, akik most fogják megalakítani az Országos Tiszt­viselőszövetség Békéscsabai Helyicso­portját. A tisztviselők szövetkezésének jogosságát ép szükségét" tölöslegesnek véljük külön is hangsúlyozni s épp ezért bízvást hisszük, hogy erről az ér­tekezletről tisztviselőink közül senki ;sem fog hiányozni. — Vármegyei közgyűlés. Békésvár­megye törvényhatósági bizottsága május hó második felében közgyűlést fog tar­tani. A tavaszi közgyűlés ^tárgysoroza­tába való felvételre sűrűn érkeznek a tárgyak. Referenseink már most foglal­koznak az ügyek előkészítésével, amely derekas munkát ad tisztviselőinknek. A tárgysorozat fontosabb ügyeiről legkö­zelebb mi is számot adunk. — A nőegylet fetolvasó délutánja A csabai nőegylet ma délután tartja har­madik s ez évadban utolsó felolvasó délutánját a városháza nagytermében. A mindinkább súlyosabbá váló meg­élhetési viszonyok a nőegylet segély­nyújtását is fokozottabb mérvben kéri és igényli a beteg, elaggott, elszegénye­dett szülő iskolába járó gyermeke ré­szére. E felolvasások jövedelme az ily gyermekek felsegélyezésére fordittatik s látogatásával a közönség nemcsak szórakozik, de jót is cselekszik. A mű­sor most is változatos. Láng Frigyes dr. felolvas, Szondi Malvinka szaval, Pető Ákos zongoráz, Dombay Mi­hályné, a jeles színművésznő, magán­jelenetet ad elő. — Cseh műegyetemi hallgatók Csabán. Ha társadalmi viszonyaikra nem is, de öntözött rétjükre valóban büszkék lehet­nek a békéscsabaiak. Ez a mürét — a gondos, szakavatott kezelés következté­ben — mintaképe az efajta réteknek s megtekintésére külföldről is sok érdek­lődő érkezik. Most arról veszünk hirt, hogy a prágai cseh műegyetem hall­gatói május hó folyamán az öntözött rét megtekintése céljából Békéscsabára látogatnak. Egyúttal megnézik az aradi és a mezőhegyesi öntözött réteket is. — Egy politikai kör jubileuma. Politika köreink között kétségtelenül a függet­lenségiek azok, amelyek tevékeny mun­kálkodással és arravalósággal leginkább tudják megerősiteni a létjogosultság alapjait. Szép példa erre a szarvasi füg­getlenségi és 48-as kör, amely május hó második felében üli meg fennállásának huszonötéves határkövét. A jubiláris év­forduló egész vármegyénk függetlenségi és 48-as elvű polgárait Szarvasra gyűjti e napon s igy megyei jelentőségű poli­tikai ünneppé válik ez a nap. Az ünnepi beszédet Haviár Dániel országgyű­lési képviselő fogja mondani. — Változás a megyei sajtóban. A Bé­késmegyei Függetlenségi és 48-as Párt hivatalos sajtóorganuma a „Békésmegyei Függetlenség" cimü lap tegnapelőtt megszűnt a pártnak hivatalos lapja lenni. Ugyanekkor lemondott főszerkesztői ál­lásáról dr. U r s z i n y i János békés­csabai ügyvéd is. — A főnyeremény. Az osztálysorsjá­ték ellen, lehet bízvást mondani, az aradi lapok indították meg a legerősebb

Next

/
Thumbnails
Contents