Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-01-10 / 3. szám

Békéscsaba. 1907. január 10. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 nak leghétköznapibb kifejezéseivel piszkítják be az egyéni becsületet, erélyesen tiltakoznak akkor, ha az ő „szalonkraftausdrukjaikat" valaki visszaolvassa reájuk. Ezeket figyelvén, értjük, miért tiltakozik ez a fraktio a sajtótörvények szigorítása ellen. Értjük miért lát veszedelmet, ha a sajtó megrendszabályozásáról foglalkoznak a legilletékesebb körökben. Értjük, miért hozzák az ökölvastag betűkből megcímzett közleményeket, a „sajtószabadság megnyirbálásáról", a sajtó „kalózairól" s miegyéb másról, ha a becsület megvédésében ma már elavultaknak bizonyult sajtótörvények szigorítását eminens feladatnak tekinti a parlament. Ez a fraktio még ma is oroszországinak mondja a magyar sajtótörvényt. Pedig még csak az utólagos felelősség súlyát érzi egy-egy elvakult s a társadalomra szabadult ember. S mégis útszéli portéka az egyéni tisztesség, rongy a tekintély, amelynek kireparálása csak ugy érhető el szerintük, ha foltos kabátot s rongyos nadrágot vesz magára az illető. Értjük, miért zajonganak. Nekik ez a szabadság nem elég. Őskori állpotra van szükségük. Durvaságukban Ázsiát sírják. A női becsületre éheznek. Ezzel akarják már telehinteni az utcai salakot, mert nincs már érintetlen része a nadrágosok társadalmának, amelyre rá nem szabadultak volna, csak az asszonyi tisztesség. Ehhez nem merészkedtek még nyúlni csak. Vakmerőségükre ékes világot vet az a cikk, mely a „Világszabadság" cimü hetilapjuk legutóbbi számában jelent meg és amely utazást rendez Jeszenszky Károly orosházai szolgabíró körül. Jeszenszky hivatalos kötelességet teljesített abban a vármegyében, amelyet a vasárnapi népgyűlés után igy jellemezett egy Békéscsabán tartózkodó agitátor a „Nádor" kávéházban : — Magyarországon csak egyetlen me gye van még, ahol elmondhatunk mindent, amit akarunk. S ez a hely — Békésvármegye! . . Orosházán is „mindent" el akartak mondani. Izgattak féktelenül, sértegettek ocsmány módon, de a rendőrhatóság képviselője, Jeszenszky szolgabíró, a szónok urak ujjaira koppintott. Ezért rohant ki ellene a „Világszabadság" és sárga epéjének minden nedvét a szolgabíróra öntötte. A legdurvább sértések a leggyöngébb részei e cikknek amely elejétől végig tele van rágalmazó és gyanúsító állításokkal. Jeszenszky most sajtópört indított a derék újság ellen s ezzel példát nyújtott arra is, hogy miképen kell eljárni annak a köztisztviselőnek, akit szennyes sajtótámadás ér. A békésmegyei háziipar. Miniszteri megbízott Gyulán. Értekezletet tart a bizottság. A békésmegyei háziipar tejlődéséről mostanta mindig aktuális beszélni. Illetékes tényezőink dicséretes buzgalommal és kitartással működnek azon, hogy a nép érdekében eme fontos kereseti forrásnak minél több ágát honosítsák meg Békésvármegyében, Előljár közöttük a gazdasági egyesület, amely évek hosszú sora óta SZÍVÓS következetességgel csinál'propagandát a háziipar különböző ágainak s községrőlközségre gyűjti a híveket téli tanfolyamainak is. Vármegyénk háziiparának fejlődése tekintetében nagy sulytyal bir az a töryényhatósági határozat, amely egy háziipari bizottság feladatául tűzte ki azt, hogy a nép 'foglalatosságáról gondoskodjék s e foglalatosságnak fajait községenként és járásonként megállapítsa és terjessze. E bizottság tevékeny tagjainak tulajdonítjuk most azt, hogy mind nagyobb és nagyobb mértékben nyilvánul meg népünk között a házi-ipar iránt való érdeklődés Ennek a bizottságnak az képezi főtörekvését, hogy a Békésmegyében meghonosítandó háziipart szoros kontaktusba hozza a gyáriparral s hogy ilyenformán oly erős támaszt biztosítson a háziiparnak, amely szükségszerűen fokozza, fejleszsze ' és gyümölcsözőbbé tegye azt. A módozatok részleteinek megállapítása ma délután fog megtörténni a vármegyeház kistermében, hová az alispán, mint bizottsági elnök, összehívta a tagokat és a Békésmegyei Gazdasági Egyesület elnökségét. Jelentősebbé és érdekesebbé fogja tenni ezt az értekezletet az, hogy a kereskedelmi kormány háziipari megbízottja, Keller Gyula is részt fog venni azon. A bizottság ugyanis megkereste a kereskedelmi minisztert s tőle a háziipar megteremtése tárgyában direktívákat kért. A miniszter pedig leküldi e célból megbízottját, aki nagy szakjáratosságával bizonyára könnyíteni fog a nehéz feladat megoldásán. Értesülésünk szerint a gyulai kötött és szövött iparárugyár vezérigazgatója, lovag W e i s z Mór is ez alkalommal fogja ismertetni azon nagyszabású tervezetét, melyet a háziipar megteremtése érdekében sok gonddal, még több járatossággal és nagy körültekintéssel dolgozott ki. Weisz Mór a kötőipar bevezetését és házi gyakorlását tartja legegészségesebbnek és legjövedelmezőbbnek. Meg kell' állapitanunk, hogy vármegyénk népében valóban a kötő-ipar iránt van a legtöbb hajlandóság. Orosházán, Békésen és Gyomán már sokan vannak, akik jelentkeztek e háziipari tanfolyamon való részvételre s ha a kötőgépek" beszerzése tekintetében kedvező expedienst találunk, Weisz mór lesz a megteremtője is ezzel Békésvármegye háziiparának. Boszorkány-konyha Erzsébethelyen. A gyógyszertárak konkurrense. Visszaélés a hiszékenységgel. Egy régi s üzérkedéseiben egészséget rontó boszorkány-konyháról rántotta le a leplet tegnapelőtt az a följelentés, melyet az erzsébethelyi községi orvos adott be a csabai járás főszolgabírájához. Ez a följelentés egy kuruzslógyógyszerész ellen irányul, aki már évek óta orvosságokat készitget jó pénz ellenében a pór-nép részére. Mészáros Károlynénak hívják a modern kuruzslót. Összeköttetésben áll a csorvási csodadoktorral, aki szembajosoknak is csak ugy rendeli az orvosságot, mint a fejfájásban szenvedőknek. Ötven fillérért mindenki kaphat receptet. Az álmatlanságot szalmiákkal, a szemhártya gyuladást cukrozott szalmiákkal a gyomorgörcsöt vizzel hígított szalmiákkal s a zsábát is ezzel gyógyítja. Mészárosné valamikor bábasszony, később pedig ápolónő volt s ugyanabban a kórházban készitgette a kötéseket, melyben a csorvási csodatoktor, Mészáros Endre is. Ismeretségük innen datálódik s működésűk is akkor vette kezdetét Mészárosné azonban sokkal nagyobb tökélyre vitte mesterségét a diagnózis megállapítása körül, mint Mészáros Endre, mert ö nem is kopogtatja a beteget, csak egyszerűen a páciens arcára néz s rögtön tudja, hogy az ő betegségén ez, vagy az segit. Az elmúlt héten történt, hogy az erzsébethejyi községi orvos valamelyik gyógyszertárban időzött. Közben bejött egy paraszt ember s a következő gyógyszert készíttette : öt krajcárért szalmiákot, 10 krajcárért destillált vizet, 2 krajcárért fodormenta cseppet s 2 krajcárért hangyaszeszt töltetett össze. A gyógyszerész nagy érdeklődéssel tett eleget az atyafi I kívánságának, de megkérdezte, hogy minek "használja azt a mindenféle orvosságot? S a jó ember bevallotta, hogy álmatlanságban szenved s hogy a receptet Mészáros Károlynétől kapta. Még ki sem ment a gyógyszertárból; már egy másodig „beteg" csoszogott a patikába ugyanazért az orvosságért. Ennek szembaja volt, de ő is ugyanazt az orvosságot kapta azzal az utasítással, hogy cukordarabkákra csöpögtetve fogyassza azt. Mészáros Károlyné már évek óta boldogítja „tudományával a népet. Mos t azonban hamarosan vége szakad pályá - I jának, mert a hatóság a följelentés kö- ! vetkeztében eljárást indított ellene. i „Békésmegyei Közlöny" táviratai, Az első ülés. A képviselőház csütörtökön tartja első ülését a karácsonyi szünetek után. Ezen az ülésen fogja beterjeszteni a honvédelmi miniszter az 1907. évi ujoncmegajánlásra vonatknzó törvényjavaslatot, amire azután át fogunk térni a kultusztárca tárgyalására, amelyhez még egy csomó szónok van feliratkozva. Merénylet egy orosz nagyhercegnő e'len. Erzsébet Feodorovnanagyhercegnő udvarmestere ellen tegnap merényletet követtek el. Erzsébet Feodorovna özvegye annak a Szergiusz nagyhercegnek, akit — tudvalevőleg — bomba szakított széjjel. — S c h e drinszky — ez a neve az udvarmesternek — egy puskamüvestől jött ki, amikor egy fiatalember hirtelen előtte termett és revolveréből rálőtt. A golyó azonban nem talált. A merénylőt letartóztatták. Kihallgatásánál azt mondotta : — Nem nyugszunk addig, a mig Oroszországot meg nem szabadítjuk a zsarnokaitól. Rettentő családi dráma. Mármaros-Szigetről borzasztó családi dráma hírét hozza a távíró. Egy szurdoki földesgazda, Varga György elhatározta, hogy elhagyja feleségét, meg a két gyermekét s kivándorol Amerikába. Az asszony kérlelte, maradjon itthon, de hiába esdekelt. Varga tegnap indult el anagy útra. Az asszony karján két kis gyermekével, elkísérte a szurdoki vasúti állomásra, reménykedve, hogy a búcsúzás szomorú pillanatában talán csak mégis ellágyul az ura szive. De Varga János nem hajlott akkor sem a kérlelő szóra, nem hatotta meg a felesége és gyermekei sirása. Elbúcsúzott övéitől, azután beszállt a vasúti kocsiba. Az asszony kétségbeesetten kiáltozott még a férje után, amikor pedig a vonat elindult, két kicsiny gyermekével együtt odavetette magát a lokomotív elé. A kerekek agyonzúzták őket. A férj mit sem tud a katasztrófáról, amelyet ő okozott. A persa sah meghalt. A „Daily Mail"-nak jelentik Teheránból : A sah éjjel 11 óra 50 perckor meghalt. Muzaffer Eddin a most elhunyt persa sah Naszr-Eddinnek, a meggyilkolt sahnak volt a fia. Ő is, fia is Budapest vendégei voltak s látogatásukra visszaemlékezik a mai nemzedék. Muzaffer Eddin 1896-ban ült Persia trónjára. Öngyilkos kereskedösegéd. A tél megköveteli és elviszi az áldozatait. Az öngyilkosságok száma napnap után szaporodik és az ok a legtöbb esetben nyomor. Ma éjjel a Jázmin-utca 21-ik számú ház kapualjában mellbe lőtte magát Prechovszky Ferenc kereskedősegéd. Nem tudott állást kapni, hetek óta házigazdájánál kegyelemkenyéren tengődött, ez maga is szegény ember és néhány nappal ezelőtt kiadta Prechovszky útját. A nyomor annyira megviselte a szegény embert, hogy az éjjel melbe lőtte magát. Sérülése igen súlyos. A mentők a Rókus-kórliázba szállították. ÚJDONSÁGOK. — IdöjáráB. Az országos központi időjelző állomás mára változás nem várható időt jelez. Q— Békésvármegye és a közu'i törvöny revíziója. A ma érvényben álló közúti és vámtörvény revizionális munkálatai Békésvármeg'ye utpolitikájának fejlődését nagyban elő fogják mozdítani. De előmozdítja különösen vicinális utainknak jövőjét, mert a szükséges anyagi alap hiánya miatt ugy történt ezelőtt ezeknek az utaknak fenntartása, hogy sárra sárt hordottak össze az utfentartásra illetékes tényezők. A községek még saját utcáikat is bajosan tudják kikövezni, nemhogy a vicinális utak fentartására nagyobb összegeket áldozhattak volna. A revízióval kapcsolatosan azonban oly egészséges működést létesít e tekintetben vármegyéink között a kormány, hogy a sok év óta reájuk nehezedő feladatnak könynyü szerrel meg fognak tudni felelni. Békésmegyében ma márjnincsen község, amelynek kőutja nem volna. S olyan község sincs, amely ne lenne összekötve a legközelebb eső vasúti állomással. Utfejlesztési tekintetben most tehát a vicinális utakra fogjuk fektetni a súlyt. Az úttörvény revizionális munkálataival szükségessé'vált megbeszélések végett Ambrus Sándor alispán e hó második felében értekezletre hivja össze a községek elöljáróit. Minden községből az első jegyző, az adóügyi jegyző, és a főmérnök vesz részt az értekezleten. — A munka jutalma. Irtuk már, hogy Horváth János nyugalmazott mezőberényi postamestert a király sok éven keresztül hűséggel teljesitett munkálkodásának elismeréséül az arany érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetett postamesternek e hó 15-én adja át F á b r y Sándor dr. főispán a királyi kitüntetést s ez alkalomból a községi képviselőtestület díszközgyűlést tart. Délben bankett lesz Horváth János tiszteletére. Fábry Sándor itthon. Békésvármegye és Hódmezővásárhely város főispánja, dr. Fábry Sándor, szombaton este hét órakor érkezik vissza. TátraLomnicról. A főispán szombaton részt vesz a tulipán-szövetség estélyen, hétfőn pedig a közigazgatási bizottság ülésén fog elnökölni. Egy-két nap múlva újból visszautazik a Tátrába, ahol január 22-ig marad. — Kétegyházán gazda-kör alakult. A minden oldalról fenyegető munkás tulkapásokkal szemben a gazdák az egyedüli mentőeszközben, a szervezkedésben keresnek védelmet. Ezért mondták ki Békésvármegye gazdái is, hogy megalakítják a gazdaszervezeteket s ezeknek perifériális részeit — a gazdaköröket. Kétegyházán minap alakult meg a gazdakör melynek elnökül B a n d u 1 a Jánost, jegyzőjéül pedig K ö d m e n Sándort választották. Az uj kör máris tevékeny részt vesz abban a szervezkedési agitációban, amely Békésmegye gazdáit a védekezés egységessége "céljából egy táborba szólítja. — A gyulai képviselőtestület megalakulása. Tegnap délelőtt alakult meg törvényes formák szerint gyulaváros képviselőtestülete. Az alakuló közgyűlést Ambrus Sándor alispán hivta össze és ő is elnökölt azon. Ugy értesitik lapunkat Gyuláról, hogy a válásztás ellen több felebbezés érkezik már a legközelebbi napokban az igazoló választmány elé, mert a megválasztott uj bizottsági tagok között olyan is akad, aki s

nm irni, sem olvasni nem tud s igy törvényszerint nem is foglalhat he'yet a képviselőtestületben. A képviselőtestület megalakulását a szakosztályok megalakulása követte. — Elhunyt főszolgabirj. A biharmegyei közigazgatás egyrégi érdemes tagja: Kékus István nyugalmazott főszolgabíró, Gyulán meghalt. Kékus István a tenkei járás főszolgabirója volt éveken keresztül. Mintegy négy esztendővel ezelőtt ment nyugalomba, a

r'óta Gyulán lakott, ahol hosszú betegsége után érte utói a halál. Elhunytát özvegye gyászolja Kékus Istvánt hétfőn temették el Gyulán. — Szerkesztő-változás a megyei sajtóban. A Szarvason megjelenő „Szarvasi Lapok" cimü társadalmi hetilapnak felelős szerkesztését dr. Nemes Béla főgimnáziumi tanár vette át. Nemes Béla előkelő helyet foglal el a békésmegyei irók csapatában s lapunknak is évek óta illusztris dolgozótársa. Ez a szerkesztőváltozás arra nyújt reményt, hogy a helyi érdekeket szolgáló „Szarvasi Lapok" ezután még fokozottabb mértékben teljesítheti azt a hivatást, amelynek szolgálatában részt kíván a megyei sajtó területéből. — Község-gazda választás. Az elmúlt hetekben történt, hogy B a 1 i János kétegyházai községi gazda lemondott állásáról. Bali halyét most töltötte be a kétegyházai képviselőtestület amely nagy szótöbbséggel Hunyadi Ferenc esküdtet választotta Bali János utódául. — Költözködnek az anyakönyvi hivatalok. Az uj anyakönyvi törvény életbeléptetése óta a községekre hárult az a feladat, hogy az anvakönyvi hivataloknak heb*

; iljenek ki. De a