Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-21 / 31. szám

11 rulna arra, hogy drága pénzen vegye a takarmányt. Azonban ez a távol jövő zenéje, mert.gazdáink ugy gondolkoznak, hogy a mi száraz klimatikus viszonyaink mellett, mikor egy hold föld ára 800—900 korona — azon takarmányt termesztenie a mai megélhetési viszonyok és adózási rendszer mellett lehetetlen — s ebben van is valami igaz. Hogy a jövőben is lehetséges lesz a rétet a fent emiitett s a távol jövőben bekövetkezhető esetben is jövedelmezően fentartani — az kétségtelen. Bekövetkezhet az is, hogy a rét'egyharmada az esetleg berendezendő tehenészetnek s egyharmada a szükségletet kereső gazdaközönségnek takarmány iermesztéséül fog szolgálni, egy harmada pedig tömeg, konzervgyártásához szükséges főzelékfélét mint bab, lencse stb. — termesztése céljából apró parcellákban ki lesz adva zöldségtermeléssel foglalkozó kis embereknek, kik boldogulásukat ott meg is fogják találni. Érdemes, szép cél és tanulmány az ily vadszik talajon berendezett öntözhető rét, küzdelem a teljesen terméketlen talajon, amelyen talán nehezebb valamit létrehozni, mint a futó homokon, de áldozat és munka lassan-lassan mégis csak megküzd, bár hosszú időn át a sok ideig teljesen hasznavehetetlennek hitt talajjal is. w. i. A gyulai költségvetésMennyi a tulkiadás ? Hivatalos jelentés a közgyűlés előtt. Gyulaváros képviselőtestülete szombaton délelőtt ülést tartott, melynek kétségtelenül legérdekesebb tárgya volt a pénzügyi szakosztály által az 1906 évi számadások megvizsgálása alkalmából talált nagymérvű mulasztások és szabálytalanságok tárgyában tett előterjesztése. A vita nem remélt tárgyilagos és higgadt mederben folyt. Megállapították, hogy a költségvetés egyes címeinek túllépése, nevezetesen az előre nem látott kiadásoknál 5763 kor. 90 fill, az irodai költségeknél 4681 kor. 77 fill, az utazások címénél 1187 kor. 66 fill. összeget tesz ki s ezt leginkább a számvevő felületes eljárása okozta az által, hogy az egyes cimek kimerülése idején nem tette meg az erre vonatkozó jelentését. Mulasztás terheli azonban a városi tanácsot is, mert szervezeti szabályoknak azon világos rendelkezését, mely szerint felügyel a költsédvetés pontos megtartására, teljesen figyelmen kivül hagyta. Súlyosbítja a tanács eljárását még az is, hogy megállapittatott oly utalványozások eszközlése is, melyek feltétlenül a képviselőtestület hatáskörébe tartoztak volna Rendkívül érdekes képét nyújtotta az 1906. évi gazdálkodásnak az a része, mely az egyes városi tanácsosok által eszközölt anyag kiszolgálási utalványok kiadásának ügyét világította meg. Ugyancsak ezek a jó emberek utalványoztak derüre-borura mindent a firnájsztól a vaskályháig, a deszkától a cementig egyszerű kis irónnal irt cédulácskákkal, melyeket azonban a jó öreg Diósi számvevő a legkedélyesebben érvényesített. Egyszóval mindeki birt utalványozási joggal, le a kis biróig. Megállapittatott az is, hogy az utalványozásolt-kiadások nem a megfelelő cimnól számoltattak el, ami az ellenőrzést igen megnehezíti és csaknem lehetetlenné tesz. Ez pedig semmikép sem engedhető meg. Mindezen, a város volt első tisztviselője, s a tanács által 1906. évben tett mulasztások éá szabálytalanságok, — melyek Gyula város anyagi helyzetét még súlyosabbá tették az által, hogy csaknem indokolatlanul a költségvetésen tul 11633 kor. 32 fill. kiadástokoztak, erélyesebb rendszabályozást indokolttá tettek volna, de a képviselőtestület ezúttal mégis eltekintett ettől, mert ez a gazdálkodás folyománya volt egy másfél évtizedes, minden városi ellenőrzés nélküli gazdálkodásnak s enyhítő körülménynek találta azt, hogy annak idején a volt polgármester-helyettesnek ugyzólván semmi át nem adatván, áttekintetést a város adminisztrációjába nem volt. Mivel pedig a képviselőtestület az ilyen és ehhez hasonló gazdálkodásnak okvetlenül, egyszer és mindenkorra elejét kívánja venni, S i n g e r Mihály a számadások felülvizsgálatára kiküldött bizottság részéről ezt az indítványt terjesztette a közgyűlés elé : 1. Utasittatik a polgármester, rendelje el azonnal a pénztári tisztségnél, hogy oly utalványokra, melyek kellően felszerelve, a polgármester — annak be tegsége, esetleg Gyuláról való távolléte esetén helyettese — által aláírva és a számvevő által ellenjegyezve és érvényesítve nincs, kifizetést ne teljesítsen. 2. Utasittatik továbbá a polgármester oly intézkedés tételére, hogy az évi költségvetés egyes cimein eszközölt kiadásokra a számadások havonként állitandók össze, ugy hogy ezen havi számadások mindenkor a kiadásokat követő hó 5-ig megvizsgálás végett a pénzügyi szakosztály rendelkezésére álljanak. Ezt az indítványt azonban később visszavonta Singer, mert a polgármester ezirányban már tett intézkedést. A város kedvezőtlen pénzügyi viszonyaira való tekintettel azonban kimondták, hogy a városházát nem bővítik ki, hanem ehelyett az udvaron lévő leégett istállót alakítják át használható helyiséggé. nak ezen állásáról való lemondását sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés s az állás betöltése körüli intézkedéssel megbízta az esperest; ellenben nem vette tudomásul dr. Szegedy Kálmánnak az ügyészi állásról való lemondását, hanem felkérte őt tisztének további viselésére. A békésbánáti reíormátus egyházmegye közgyűléseA békésbánáti nagy és tekintélyes ref. egyházmegye tagjai csütörtökön gyűltek 'össze Hmezővásárhelyen, hogy megtartsák tavaszi rendes közgyűlésüket. A közgyűlés a városháza dísztermében tartatott meg s azon jelen voltak : Dombi Lajos esperes, Fekete Márton egyházmegyei gondnok, megyénkből G a r z ó Gyula gyomai, Darabos Sándor békéssztandrási, lelkészek, mint egyházmegyei tanácsbirák, dr. Szegedy Kálmán világi tanácsbiró ; Bay József, Tóth József egyházi, Szabó Emil világi jegyző. Megjelentek továbbá az egyházak részéről: Hídvégi Gábor a békési, Paulinyi Károly a berényi, Szabó Mihály a dobozi, Tóth József a körösiadányi, Kovács Károly a füzesgyarmati, Szabó János a köröstarcsai, Csapó Péter és Dani Gábor az öcsödi, Somogyi Lajos, Matók Sándor és Sinte Imre a'sámsoni, Pánczél József a gádorosi egyházak részéről és Nagy Lajos a békési gimnáziumok képviseletében. Az egyházmegyei közgyűlés megnyitása előtt hálaadó istentiszteletet tartatott az ó-templomban, melyen az esperes ve etése alatt testületileg vett részt az egyházmegye tisztikara, valamint a gyűlésre megj lent tagok. A közgyűlés a városháza dísztermében vette kezdetét délelőtt 9 órakor Dombi Lajos esperes és Fekete Márton gondnok kettős elnöklete alatt A gyűlést Dombi Lajos esperes nyitotta meg egy költői szárnyalású imával, melynek végeztével nagyérdekü megnyitóbeszédet mondott, vázolva a mai kor közönyösségét, erősen reális irányzatát, amely ellen erős Küzdelmet kell kifejtenie az egyháznak. Szükségesnek tartja mindenekelőtt a lelkészek törhetetlen munkálkodását, hitbuzgóságát, hogy magasztos hivatásuknak megfelelhessenek. Szükségesnek tartja a világi elem közreműködését is, mivel a világiaknak is kötelessége az egyház és ennek intézményeinek ápolása, épitgetése. Jelenti egyébiránt, hogy az adminisztrácáionális ügyek elintézése körül, a melyről a közelmúltban panaszkodni volt kénytelen, javulás állott be. Bejelentette, i hogy a zsinat működését már bevégezte ; s az ott hozott törvények már megerősítve is vannak. Ezek után a gyűlést I megnyilottnak nyilvánította. A tárgysorozat értelmében most az ! újonnan választott tanitók : Koppányi György, Y i n c z e Rezső, Varga Imre ós K o v á c s Dániel tették le a hivatalos esküt. T e r e h Gyula hódmezővásárhelyi, Harsányi Pál gyomai és K i s s László orosházai újonnan választott lelkészek állásaikban megerősíttettek. Hálás köszönettel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a földmivelésügyi miniszter Mezőhegyesen templomot és papJakot ópittet és a nagymajláthi templom részérő is 6000 korona segélyt utalványozott. B e r n á t h Géza világi tanácsbiró Megmentik a csanádapácai népet. Bartha István levelei. Elmennek a pápáig. Bartha István, Csanádapáca Iteej pes-községnek bűnös 'kezű plébánosa még vizsgálati fogságban ül a szegedi ügyészség fogházában. A kártya, nagyúri passziók"szenvedélye által megtévelyedett, rendkívül agilis és képzett plébános szomorú magányából sűrűn írogatja leveleit, melyekben volt pártfogóit, barátait, de különösen az országos hitelszövetkezet igazgatóságát arra kéri, mentsék meg a teljes erkölcsi tönkretételtől, adjanak módot neki a kiszabadulásra és ő erősen reméli, hogy sikerülni fog a Népbankot a kezességet vállalt igazgatósági tagokat, sőt a községet is a teljes anyagi károsodástól megmentenie. „Az irott szó és érv", irja leveleiben Bartha, jól tudja mindenki, nincs oly hatással bárkire is, mint az élőszó. Ha az ügyek állását, terveit pártfogóinak, barátainak élőszóval előadhatja, kizártnak tartja, hogy segélyt ne nyújtanának arra, hogy egy lelkészt és embert megmentsenek. Adjanak szabadságot irja elkeseredetten és mindent jóvátesz. E leveleknek, mint Bartha is jól jegyzi meg, eddig kevés az eredménye. Azonban a község lakosságának és a pénzintézet ügyeinek teljes szánalására és a szegény nép tönkretételének megakadályozására a segélyakció részben már régebben megtétetett, rószben pedig ma folyamatban van. Első volt a segélynyújtásban, amint mi azt már irtuk is, Wenckheim Fiigyes gróf. Wenckheimon kivül a Békéscsabai Takarékpénztár a válságba jutott apácai pénzintézet ügyeit és a váltóhitelt élvezők érdekeit rendezte, illetve azoknak sima lebonyolítását biztosította. Az ujabbi akciót S u 1 y;o k István jelenlegi apácai plébános indította. Az „aranyszájú" Bartha után kezdetben Sulyoknak, a zárkozott természetű plébánosnak nem valami szívélyes „Isten hozottat" mondott az apácai nép túlnyomó része, csak most kezdi belátni, bogy Sulyok szereti népét és szívós tetterővel bír a bajban levők segítésére. Bartha a pénzintézeten kivül fogyasztási és beszerzési szövetkezetet is alakított s az ottani gazdálkodást is ő dirigálta. Ez a szövetkezet a panama kipattanásakor szintén válságba jutott. Most Sulyok plébánost választottak a részjegytulajdonosok igazgatóul s kérték, hogy teremtsen a roncsokból újra a nép javát szolgáló szövetkezeti boltot. Másik terve és már részben sikerültnek mondható terve Sulyok plébánosnak az, hogy a dúsgazdag családi káptalan, mely milliókat kamatoztat 3 és fél százalékos tőkét fővárosi és temesvári pénzintézetekben, bocsáson 72%al ma_ gasabb kamat mellett 1 millió koronát a teljesen róm. kat. vallású apácai nép ügyeinek rendezésére és segélyezésére s azt helyezze el a békéscsabai takarékpénztár egyesületnél, mely aztán a kezelésért megtartana magának 1%-ot, a nagyobb kamattöbblet pedig a Bartha okozta veszteségek fedezésére az apácaiaknak jutna. Ilyenformán hat-hét óv alatt a lelkészi tekintélyen ejtett csorba áldásthozóan ki lenne reparálva. Sulyok már bírja a püspöki aula ígéretét a terv megvalósításához. Hog.' azonban necsak az Ígéretnél maradjon az ügy, Apponyi Albert kultusz miniszter biztosította jóindulatát, sőt ha kellene, a király és a pápa elé is folyamodni jog. Közgyűlés Csabán. Érdekes tárgyak és felszólalások. Csaba képviselőtestülete csütörtöki közgyűlése iránt meglehetős érdeklődés mutatkozott, mert választás is volt a napirenden. Igaz, hogy a választás megejtése után megcsappant a jelenlevők száma s az ottmaradottak serényen munkálkodtak a közügy érdekében, de az érdemi részt ez vajmi kevéssé érinti. Legalább nálunk j kevéssé ... Vita, a lapunk más helyén közölt fapusztításon kivül, a vámszedési díjtételek, az anyakönyvezetésnek a község általi átvétele folytán szervezendő uj állásoknál, a közmunka megállapításánál és a szegényház építésénél volt. S z a 1 a y József városatya, mint évekkel ezelőtt, a mult havi közgyűlésen is kérdést intézett az elöljárósághoz : tegyen jelentést, hogy a szerencsétlen csabai Népbank bukásakor a kormány által a Békéscsabai Takarékpénztárnak a csabai pénzpiac érdekében nyújtott állami betétért a község által vállalt kezességgel mi van ? Ezt a kérdést Szalay csütörtökön ismét megújította, illetve választ kért az elöljáróságtól. K o r o s y László első jegyző azt felelte, hogy sejtelme az, miszerint az ügy rendezve volna, de végleges választ, illetve az erre vonatkozó iratokat a legközelebbi közgyűlésen előterjeszt. Mi, hogy a kezességért interpellálót megnyugtassuk s az elöljáróságnak is segítségére legyünk e régen elintézett ügynek a napirendről való végleges levételénél, kérdést intéztünk a válaszadásra legilletékesebbekhez, s azt a felvilágosítást nyertük, hogy a csabai takarékpénztár, talán hogy „jóakaróit" a folytonos aggodalomtól megszabadítsa és ez ügybeni gyakori interpellációkra okot ne szolgáltasson, az első képviselőtestületi felszólalás után még 1901. óv elején tudatta a kormánynyal, hogy a 3C3.000 korona állami betétet kész visszafizetni. E felterjesztésre 1901. év április hó 30-án, 21.715. számú rendelkezésével az akkori pénzügyminiszter leiratilag nyugtázta az állami betétből visszafizetett 100.000 koronát, a másik 200.000 koronát pedig továbbra is szívesen meghagyta tisztán betétként a pénzintézetnél s értesítette egyidejűleg a községet is, hogy azt a vállalt szavatosság alól teljesen fölmentette, Az intézet igazgatósága külön is, köszönete nyilvánítása mellett, a szavatosságért 1901. év május 7-iki levelében értesítette ez ügyben az elöljáróságot. . Azt hiszszük, leghelyesebb, ha most már a szavatossági „nagy" ügyhöz pontot teszünk. A napirend. Irimie Nikitát, ki Csabán lakott és adót fizetett négy éven át, csabai illetőségűnek, mig Domokos Mihálynét nem csabainak vallotta a közgyűlés. A csabai vámos utak tulajdonjoga iránt folyik a község és a megye között a tárgyalás. A megye magáénak vallja a kikövezésre átengedett, de utóbb a község által megváltott vámos utakat. A megye a községtől, a község a megyétől vár erre nézve bizonyítást. Helyszíni tárgyalás lesz e kérdésben s az elöljáróság bizik igazaiban. A közság felterjesztést intézett volt a kereskedelemügyi miniszterhez a mintegy 300 ezer koronáért épjtendő utakra a vámszedési jog és a díjtételek felemelése tárgyában, hogy az uj befektetés és a már meglevő vámos utak 160 ezer korona tartozását lefizethesse. A miniszter tudatta, hogy érdemben nem foglalkozott e kérdéssel; előbb tessék az uj utakat megépíteni s akkor jogot kérni. A díjtételeket a község a lakosság érdekeinek szemmeltartásával állapítsa meg. — A közgyűlés az egyes tételeknek 2—4 fillérrel "való emelését határozta el. Községi pótadóban a mult nóban 7803 korona folyt be ; a kórházban 116 beteget, a szegényházban 47 egyént ápoltak. A kórház kiadása 2302 korona, a szegényházé 428 korona volt. A kórház költségvetését a bizottság megálla-