Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-21 / 31. szám

Békéscsaba, 1907. XXXIV-ik évfolyam. 31-ik szám. Vasárnap, április 21. BÉKÉSMEBYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElfOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. EI3fizetni bármikor Icbet évnegyedcnbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILEr VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZK7 JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A tisztviselők helyzete. Ez, röviden szólva, kétségbeejtő. Éppen ezért a tisztviselők is szükségét látták annak, hogy szervezkedjenek, tömörüljenek. A száma szerint is igen nagy tiszt­viselő-osztály magasabb szellemi ké­pességénél fogva vezérszerepre lenne hivatva Magyarországon, hol a tudo­mányos pálya tisztán megélhetési cél, hol a tudományt senki seui kultiválja csupán tudási vágyból, a hol tehát a szellemileg képzett "osztályt egyedül'a tisztviselők alkotják, a kik máskülön­ben a nemzetgazdaságban, a nemzeti termelésben szintén mint munkások jelentkeznek s mint legképzettebb mun­kások, .nem csupán vezérszerepre len­nének hivatva, hanem méltán elvár­hatnák, hogy a megélhetés nehézségei legkevésbbé nyomják vállaikat. Mégis a mai elviselhetetlen drága­ság és nehéz megélhetési viszonyok egyetlen társadalmi osztályra sem rak­nak annyi terhet, mint a tisztviselők osztátyára, a mely a munka és tőke között állandóan tartó és soha meg nem szűnő elkeseredett gazdasági harc­ban valóságos áldozati-bárány szerepet ott eddig tétlenül s igy tehetetlenül. Az ipari munkások már mint ré­gebben szervezetek egész nagy sulylyal tudnak fellépni anyagi helyzetük job­bátételénél s az utóbbi évek . alatt 50 — 100<y 0-al is feltudták nyomni munka­bérüket. Mi lett az eredmény ? Az ipari gyártmányok ára is 50 - 100%-al emel­kedett. Békéscsaba, április 20. I A gazdasági munkások helyzete j hasonlóképpen igen sokat javult az utóbbi időkben. Ők is szervezve van­nak, A törvényhozás is gondjai alá, vette őket. A gazdálkodás belterjesebbé vált, nagyobb lett a munkás kereslet, ennek nyomán természetszerűleg emel­kedni kellett a gazdasági munkás bé­rének és javulni kellett helyzetének. Mi lett az eredmény ? Hallatlan gyors és nagy emelkedése azon gazdasági terményeknek, melyeket nem tud le­nyűgözve tartani a tőke, a börze, A földesgazdák helyzete nem ád okot a csüggedésre. Az adó nem emel­kedett. De 100-200 százalékkal emel­kedett a föld ára. Ha olcsó a buza, kukorica, annál drágábbak a többi gazdasági termények. Sóhajtoznak ugyan a gazdák meglehetősen egyet­értőleg, hogy milyen olcsó a buza, de azt is egyetértőleg elhallgatják, hogy lóért, marháért, aprójószágért, tejért háromszor annyi pénzt raknak zsebre, mint alig pár évvel ezelőtt. Mindezekkel szemben a tisztviselők helyzete napról-napra rosszabb. Minthogy a tisztviselőknek 807o-a vagyontalan s a fennmaradó 20%-ból is legalább két harmadának csupán egy ház képezi fekvő vagyonát, amely a bentlakáson kivül semmi hasznot nem hajt, bátran mondhatom, hogy a tiszt­viselő osztály tisztán készpénz fizeté­sére van utalva. Ugyebár mindenki tudja, hogy az l életszükségletek minden faját, ruhát, lakást, tüzelőt, hust, zsírt, tejet, cseléd­bért, stb. összevéve, ma legalább 40 — 60 %-al kerül többe egy háztartás, mint csak pár évvel ezelőtt is és ugyebár az is tudva van, hogy ezen idő alatt, de 15—20 év óta is általában véve vagy nem, vagy legfeljebb 10—15°/o-al emelkedett a tisztviselők fizetése. Ugye­bár ismerünk tisztviselőket még magas állásokban is, akik, mig olcsóbb volt a megélhetés, addig sem tudtak a leg­józanabb élet s a legszigorúbb beosz­tás dacára sem semmit megtakarítani tisztviselői fizetésükből. — Hogyan éljen hát meg ma egy tisztviselő, mi­kor fizetése emelkedése nélkül a meg­élhetés sokkal, de sokkal nehezebb és drágább lett? Kínlódunk, tengődünk bizony mi, vagyontalan tisztviselők valamennyien s bár az állami gépezet működésénél a legfontosabb szerep, a gépész sze­repe, mienk, azok is, a kikért dolgo­zunk, azok is, akik helyzetük javításán munkálhatnának, minden ok nélkül, ahol csak tehetik, kevcs kivétellel in­kább rúgni óhajtanak rajtunk s fáj­dalom, meg is teszik. — Ha a tiszt­viselők itt-ott feljajdulnak az élet terhei alatt, hányszor lehet hallani, hogy „egyenek krumplit", — „menjenek ka­pálni", stb. — Micsoda lelki szegény­ség kell ahhoz a tisztviselőt igy bán­tani ? Micsoda lelki erő, önmegtagadás kel! a tisztviselőnek az ily rut bántal­mak számtalan tűrésére s emellett a a további munkára? A tisztviselők tűrhetetlen anyagi és erkölcsi helyzetének javítására alakult 1906. aug. 20-án az Országos Tiszt­viselő-Szövetség, mely a mai napon tartja első közgyűlését Budapesten Pest­vármegye székházában. Meleg érdeklődéssel nézek a köz­gyűlés elé és bízva, reménykedve vá­rom a szövetség működésének ered­ményét. A eredmény el nem maradhat, mert az egyesülés erőt ad s az erő ered­ményt szül. Megyery Imre. árvaszéki helyettes elnök. Fábry Sándor elnökigazgató. Az Acsev. közgyűléséhez Korai kombinációk. Ma tartják az Arad-Csanádi Egye­sült Vasutak részvényesei azt a köz­gyűlést, amelyen Fábry Sándort, Bé­késvármegye ezidőszerinti főispánját elnökigazgatóul fogják megválasztani. Az aradi forrásokból származó hír poziti­vitását többnek kell vennünk ezúttal, mint mesterségesen helyesnek és ko­molynak tartott kombinótiót. Az a ha­tározottság, amelylyel Hegedűs László vasutigazgató Fábry Sándor dr. meg­választatása kérdésében nyilatkozott s az a következetesség, amelylyel ezt a kérdést fegyelmezett aradi laptársaink fölszinre vetették, nem bizonyít egyebet, mint azt, hogy Fábry Sándor megvá­lasztását befejezett ténynek tekinthetjük. Hogy az Acsev. mit nyer az uj elnökigazgatóban, épp annyira tudjuk, mint amilyen tisztán áll előttünk Fábry Sándor főispán távozásával Békésvár­megye vesztesége is. Az ő főispáni működéséhez korszakot alkotó sikerei Békésmegyei Közlöny tárcája. Hazulról. Odahaza voltam a kicsi falumba, Mosolyogtak rám az ismerős kis házak. Fehérre meszelve, éppen úgy, mint régen, Haj, de odabent más emberek tanyáznak. Mennék közéjök, tán meg se ismernének, Kérdenék egymástól: ki ez az idegen ? Mert bizony nagy idő, tizennégy esztendő, De sokan pihennek azóta odalenn. Az akácfasor is vénült, ám a régi, S tán még az a galamb csipeget a porba, Amit egykor régen hesegettünk együtt — Három rózsabimbó, egy árva bokorba. Három szőke kislány, három rózsabimbó... Mily szépen megfértünk a kis fa-talyigán ! Pehely dunnát rakott alánk a gondos kéz, S vitt a kertbe vígan a jó öreg Vidám. Áldja meg az Isten azt a gondos kezet, Aki még mostan is törülgeti könnyem, Aki nem restelli megírni százszor is — fól felöltözzetek, mert meghűlni könnyen ... Három szőke kislány egy árva bokorba, Szomorú asszonynak három kis árvája ... Jóságos szivüknek melegén ápolva Új éltet csókoltak ők a mi orcánkra. ... Magam járok vissza, a többiek közül Ki messze van innen, ki örök hazába. Kimentünk oda is, köszöntöttük őket, S mintha felelt volna az orgona ága. Keresztjük két karja mintha ölelt volna A hófehér márvány tiszta nyugalmával, Megihletett lelkek mennyországba hívó, Szeretetre nyiló ölelő karjával. A kicsi harang is úgy csengett, úgy bongott, Zokogása most is zokog a lelkemben, Mintha gyermekkorom álmait temetve Sírt volna énvelem, — sírtunk mindaketten. Mányiné Prigl Olga. Megfogadott jó tanács Irta: Molnár Gyula. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Birófalviné, 32 éves. Kézdyné, 22 éves. (Kézdyné most lépett be Birófalviné szalonjába. A két hölgy igáz baráti bensőséggel üdvözli egymást, cuppanó csókot vált egymással, aztán Adrienne segit Bellának a kalapját és boáját elhelyezni.) Bella (hajfürteit igazítja a tükör előtt): Nem is csodálkozol, hogy ily szokatlan időben jövök? Adrienne: Sohasem jöhetsz hozzám szokatlan időben. Bella-. Odáig vagyok! Adrienne: Ne mond ! Meg se látszik rajtad! Bella: Mindjárt meg fogod érteni. (Leülnek egy dült alakú pamlagra, egy­mással szemközt.) Adrienne: Igazán kíváncsivá teszesz. Bella : Ah, Adrienne . . . Kétségbe vagyok esve. Nem segíthet rajtam más, csak te. Szükségem van okosságodra, tapasztaltságodra. Én bizonyos vagyok benne, hogy jó tanácsot kapok tőled. Adrienne: Kedvesem, erre biztosan számithatsz. De mi lelt? Bella : Oh, elmondom . .. Képzeld ! Kelemen Tóbis ... hisz ismered ? Adrienne-. Mi történt vele? Bella : Kérlek, olyan jó fiúnak lát­szott ... Két év előtt mutatták be Tátra­füreden. Olyan csendes, szótlan ember­nek mutatkozott. Órákig üldögélt a tár­saságban, rám meresztve szemét.. . Adrienne: Egészen csinos gyerek . .. Bella: Aztán eljárogatott az esté­lyeimre. Éreztem, hogy a fiúra nézve nem vagyok közömbös és ez egy kissé . . . hogy is mondjam csak . . . csiklan­dozta az idegeimet.. . Adrienne: Észrevettem, hogy flirtelsz vele .. . Bella: Ah dehogy . . . Mindössze is csak annyit tettem, hogy vallomást csi­kartam ki belőle. Adrienne: Vallomást csikartál ki? Bella : Hát igen . . . Bosszantott a némasága. Ingerültté tett a sóhajtása és bántott hosszas, mélázó tekintete, mely­lyel majd elnyelt. Egyszer igy szóltam hozzá: Hallja, Tóbis, maga kiállhatatla­nul unalmas . . . Adrienne: Nos, és mit felelt rá ? Bella : Azt, hogy . . . semmit sem szólt. Elpirult. Hebegett valamit Akkor forszírozni kezdtem a dolgot. Nem nyu­godtam addig, mig ki nem nyögte, hogy: szerelmes. Másfél hétig tartott aztán, mig kivettem belőle, hogy én­belém szerelmes. Adrienne: És aztán? Bella: Nagyot kacagtam és aztán otthagytam a faképnél. Adrienne: Szóval játszottál vele, mint macska szokott az egérrel. Bella: Az ... de ugyancsak a tor­komra fort. Adrienne: Hogy — hogy : Bella : Kérlek a fiu most már egye­bet sem tett, mint sóhajtozott a fülembe s ahol szerét tehette, arról döngicsélt, hogy mennyire szeret és mennyit szen­ved emiatt! Adrienne: Istenem az efféléhez mi trainirozva vagyunk. Bella : Igen ám ! De ez a fiu aprán­kint nekibátorodott, minduntalan csókot lehelt a kezemre. Szemeivel majd föl­falt. Unalmassá lett. Szabadulni akartam tőle. Hidegséget színleltem. Eltagadtam magam, ha hozzám jött. Nem hívogat­tam az estéimre. Köszöntését hidegen viszonoztam. Adrienne: És az eredmény? Bella : Az, hogy most egészen meg­vadult ! Adrienne: Ugyan ? Bella : Valósággal meg van őrülve. Adrienne: Miből következteted ? Bella Győződjél meg magad róla. (Illatos levélkét vesz ~ elő és átadja Adriennenak.) Adrienne (Kibontja a levelet és mohón olvassa): Siroliit $meli az étvágyat és a testsúlyt, megszűnteti a ——— köhögést, váladékot, éjjeli izadást. ——— Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár ós orvos által naponta ajánlva. Jj* Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Eoche" eredeti csomagolást. F. Hoffmann La Eoche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roehe" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszerlirakban. Ára üvegenként 4 — korona, i '

Next

/
Thumbnails
Contents