Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-18 / 30. szám

Békéscsaba, 1907. április 28. BfcKÉSMEGYEI KÖZLÖNY visszatért az újságok hasábjaira is s csak akkor került le a beszédes papírlapokról, midőn az orosházai esperességi törvényszék a legsúlyosabb büntetéssel, hivatalvesztéssel sújtott Hrdlicskára, kit a felettes hatósággal való engedetlenség és a pánszlávizmus vádja terhelt. A vizsgálat, súlyos' gyanuokok alapján, kiterjeszkedett a legaprólékosabb kérdésekre is s több mint harminc tanú kihallgatásával nyert befejezést. Hogy e vizsgálatnak során szereztek-e be kétségtelen bizonyítékokat Hrdlicska Lajos ellen, bajos volna ezt részünkről megállapítani. Csak a laikus következtetés bizonyít e mellett, mert elképzelni sem tudnók különben, hogy az esperességi törvényszék a puszta gyanú és a mit sem igazoló látszat alapján kenyerétől fosztott volna meg egy régi egyházi embert. Az az indokolt ellenszenv, melylyel a magyar társadalom a nemzeti egység ellen csörtető kirohanásokat és aknamunkákat kiséri, nem indokolná még a jelen esetben sem az orosházai szigort s még Hrdlicska Lajos kenyere fölött sem törne pálcát, ha az ítélkező biró urak előtt nem beigazolt tények feküdnének. Mi legalább igy fogtuk föl s igy fogjuk föl az igazságosztás részrehajlatlanságát, amelynek mindenben az anyagi igazságot kell keresnie. S most mégis azt a hirt veszszük, hogy a felsőbb egyházi fórum Hrdlicska Lajost csak a legenyhébb büntetésben fogja részesíteni. Alapul erre az szolgá', hogy a vádpontok közül épp a legsúlyosabbakat nem látja kellően beigazoltaknak a kerületi törvényszék. Ezek a pontok csak a „mondják", „beszélik" vallomásokban kerültek tényékként az esperességi törvényszék elé, amelynek ítéletét megváltoztatni készülnek most olyformán, hogy Hrdlicska Lajost visszahelyezik állásába. Értesülésünk szerint a kerületi törvényszék csupán csak kezelési szabálytalanságot lát fennforogni s csak ebben mondja ki bűnösnek Hrdlicskát is. Sztik Gyula ügye sem áll különben. Sztikre egyáltalán mit se lát beigazolva a felső fórom, melynek előadója szerint nem bün az, ha valaki egyházi iratokat s lapokat terjeszt. A Sztik ellen valló tanuk még ingadozóbbak vallomásaik bak, mint a Hrdlicska ellen vallók. Ezt a szenzációs hirt a legautentikusabb forrásból szerezte tudósítónk s híradásunkat a törvényszéki ítélet is meg fogja erősíteni majd. Levél Pethő Sándornak. Békésmegyei hazugság a képviselőházban. Semmi sem igaz az interpellátióból. Amit előre jeleztünk : bekövetkezett. Pető Sándor dr., Békéscsaba község országgyűlési képviselője meginterpellálta a belügyminisztert a békéscsabai „Népegylet" ellen folyamatba helyezett vizsgálat tárgyában. És ez az interpellátió tele volt alattomos, hétköznapi, közönséges hazugsággal, melyre csak az olyan lélek képes, aki nem tudja azt, hogy mi az a becsületes tempó és aki nem tudja azt, hogy uri ember még akkor sem hazudik, ha ellenségének ártani akar. Benne van már ez a tan a vérben, a születésben, a n ev e 1 é s b e n. Arról aztán valóban nem tehet senki, ha a konok, a beteges hazudozásnak hajlamát ugy szívta magába a környezetből, mint a vért a pióca Balgaság lenne, ha ezeket a sorokat valaki Pethő Sándorra vonatkoztatná. Pethő Sándor uri ember, nadrágos ember, akinek minden bűne az, hogy nem ismeri kellőképpen a békésmegyei viszonyokat, aki jóhiszeműen megszerezte magának a békéscsabai választókerületet és aki minden választóját csengő aranynak vé'

;, amely annji értéket képvisel, mint mennybe a kongás kvalifikálja. Pethő Sándor jóhiszemüleg járt el akkor is, amidőn meginterpellálta a belügyminisztert. De abban már igazán nem állapitható meg a jóhiszeműség, hogy közönséges „ténygyártók" besugásának és árulkodásának hitelt adott s nem igyekezett meggyőződést szerezni, vájjon igaz-e az, amit izgult agyú környezői mondanak ? ! Pethő Sándort gyalázatosan felültették, mikeppen a tanítót szokta felültetni a hátulgomboló-nadrágos nebuló. Igy szőhetett interpellátiójába hazugságot Pethő Sándor s ezért mondjuk azt, hogy nem Pethő Sándor hazudott, hanem az, aki Pe

fhő Sándort informálta. Békéscsaba község országgyűlési képviselője ugyanis azt állította interpellátiójában, hogy az alispán „közegei" csendőrökkel nyomultak a „Népegyletbe" s elvitették a könyveket. Az interpellátiónak ez a része nem fedi a valóságot. Ugy történt ugyanis a dolog, hogy Konkoly Tihamér dr. vármegyei aljegyző, Seiler Elek főszolgabíró és Horthy Béla dr. számvizsgáló csendőrök nélkül mentek a „Népegyletbe", hogy átnézzék a könyveket. Első teendőjük a vezetőség kihallgatása volt. Kihallgatták az egylet elnökét és jegyzőjét, akik önmaguk kérték azt, hogy a kiküldöttek az ügykezelést is megvizsgálják. Ezekből látható, hogy milyen piramidális hazugság és ráfogás az, mintha az „alispán közegei" nem hallgatták volna ki a vezetőséget s mintha csendőrökkel nyomultak volna a „Népegyletbe", vagy mintha önkényüleg vizsgálták volna az ügykezelést. Nyugodtan hajthatja le fejét Pethő Sándor. A mi hatóságunkra nem kell őrkcdnie. Ezt az időt arra fordítsa inkább, hogy tisztességes, gavallér érzést oltson azokba a választóiba, akik visszaélnek az ő jóhiszeműségével, jóindulatával ós hiszékenységével. Ezekre vigyázzon Pethő Sándor, a békéscsabai követ. Ezekre s nem a hatóságra! . . . Egy irodalmi esemény előtt. Szeberényi uj röpirata. A parasztság helyzete uj perspektívában. Nagy feltűnést keltő irodalmi eseményt jelzünk ezúttal. Ez az esemény ma még csak az előkészités stádiumában áll, de már a legközelebbi napokban bő alkalmat fog nyújtani arra, hogy szerte az országban élénken megvitassák azt s hogy tudományos szempontból is különös érdeklődéssel fogadják. Szeberényi Lajos Zs., békéscsabai ev. lelkész uj röpiratot irt a magyar parasztság helyzetéről. Ez a röpirat nemcsak thémájánál, de alapos kidolgozásánál és terjedelmességénél fogva tudományos műnek is beillenék. Szeberényi Lajos Zs, bizton számithat arra, hogy a müveit világ is ilyen szempontból fogja megbírálni könyvét, amely már ezekben a rapokben sajtó alá is kerül. A magyar parasztság helyzetével foglalkozni elsőrendű feladata lett volna ezelőtt is minden közgazdásznak. S csodálatos, hogy miga modern enerváltság affektált gőgje nyegle fölényességgel boncolgat minden ezerszer megvitatott kérdést, amelyet uj világításban a legegyénibb intellektuálismus sem tud újfent az olvasó elé tárni, a magyar para ztság kérdésében senl' sem lát és senki sem látott olyan alapot, melyből a közgazdasági idegzetnek millió és millió szála kiindu

1 s következésképp senki sem ismerte föl ebben a kérdésben azt a mé'ycnjáró thémát, amely meghatározója, szive és gerince az egész ország gazdasági életének is. Pedig, ha bizonyos politikai fraktiók az uj Magyarország megteremtőinek csapásán akarják elérni a népszerűség csúcsát, akkor elvárhattuk volna s elvárjuk azt, hogy ha már mindenben nem is, de a legjelentősebb kérdésekben konzekvensek legyenek tanítómestereikhez, akik nem jelszavakkal egészítették ki a tényeket, hanem a tényekhez fűzték a jelszókat. Az a körülmény, hogy az előljáró politikai -tényezők a magyar parasztság helyzetét másodrangú kérdésnek tekintik ezidőszerint is, megfordított világot igazol s ez ellen sikra szállni a leghazafiasabb, a leglelkesebb kötelesség. Szeberényi Lajos Zs. röpirata nemcsak azért fog országos feltűnést kelteni, mert a „modern" kor felületességének legelevenebb hibáját kárhoztatja, hanem s legfőképpen azért, mert a magyar parasztság helyzetének ismertetésében mindenütt az igaz, egyenes utat követi s főleg mert pragmatikusan tárja elénk azt történelmi tények és igazságok ke reteiben. Mihelyest hirt vettünk Szeberényi Lajos Zs. tervéről, nem rösteltük a fáradságot Szeberényi Lijost Zs. is felkeresni. Szeberényi kijelentette munkatársunk előtt, hogy megjelenendő művével — amely már a jövő héten sajtó alá kerül — kettős célt akar szolgálni: felhívni a kormánykörök figyelmét a magyar parasztság helyzetére s végét vetni annak a lelketlen ámításnak és izgatásnak, melyre a demagógok a parasztság iránti általános közönyt felhasználják. Mindkét cél üdvös és nemes. S mind két cél elérésére kiválóan alkalmasnak tartjuk Szeberényi Lajos Zs. könyvét, amely igazán az első számbavehető, nagy munka lesz ezen a téren. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Wekerle Sándor az egész ülés alatt benn ül a teremben s aktákat intéz. Ugylátszik, a kiegyezés izgalmai alól ma szabadságot vett ki s belemerül' a folyó ügyekbe. Az ülésen különben az elnök és az előadó páros viaskddásával indul a tanítói javaslat részletes tárgyalása. Az ülést tiz órakor nyitotta meg J u s t h Gyula elnök. Az indítvány és interpellációs könyvet felolvasták. Az utóbbiba Y 1 á d Aurél és M e c z n e r Béla jegyzett be ujabb interpellációt. Ezekre a Ház fél két órakor tér át. A kiegyezési tárgyalások. Bécsi tudósítónk jelenti: Nem hiszem, hogy valaha volt-e az osztrák politikai életben olyan felfordulás, mint amilyen jelenleg uton-utfélen észlelhető. Ahány osztrák politikus van, mindegyiknek más a felfogása ós más az értesülése a mai politikai helyzet felől. Kossuth hétfői nyilatkozata csak még fokozta ezt a zűrzavart. A mai választói értekezleteken már teljes erejében észlelhető is volt ez a | zavar. Egyetlen képviselőjelölt sem nyilatkozott a kiegyezés kérdéséről. Addig ez volt minden programbeszéd sarkalatos pontja, ma pedig bölcsen hallgatnak. Az egész osztrák politikai életen lehangoltság észlelhető. Polónyi háta hire a Házban. Ma reggel, amikor Wekerle Sándor bejött a képviselőházba, szomorúan odalépett néhány képviselőhöz és Csernoch Jánoshoz fordulva, igy szólott: — Szomorú hirt kaptam, Polónyi Géza az éjjel meghalt Köröskényben. — Lehetetlen ! Szörnyűség ! — hangzott minden oldalról. Senkisem akarta elhinni. Végre 12 órakor Köröskényből sürgöny jött, hogy Polónyi jól érzi magát. Halmos János meghalt. A székesfővárosnak sok esztendőn át volt polgármestere, Halmos János ki nemrég a Polónyi —Schönbergernéügyben nagy szerepet játszott, ma hajnalban öt órakor meghalt a Herzl Manó orvostanár szanatóriumában, ahová a súlyos beteget gyógykezelésre szállították néhány nap előtt. A buskomarság sorvasztotta mái

1 esztendők óta; az is ölte meg. Gyilkos család. Budapesten ma éjjel 2 órakor Szár Ferenc kőműves Kispesten, a Kossuth Lajos-utcában hazafelé ment. Azonban holtrészeg volt és eltévesztette a cimet, nem a 44. szám alatti saját lakásán, hanem az 58. szám alatti telken csengetett be. Ott kijött Mámor Mihály őr és a részeg embert ütlegelni kezdte. Ez azonban nem hagyta magát és rátámadt Szárra. A nagy lármára elősiettek Mámor felesége és 16 éves fia, akik a részeg embert anynyira összezúzták, hogy az életveszélyes sérüléseket szenvedett. A mentők beszállították a Rókus-kórházba. Az Odeschalchi-Kövér-ügy. Alinka megint „kutat" . .. Egy aradi átdorbézolt éj. Mióta Odeshalchi Alinka hercegnő megjelent a gyulai bírák előtt hogy a valópör vizsgálati anyagát gazdagítsa vallomásával, azóta nem hallottunk hirt a szép hercegnőről. De most megint kutat Alinka s fizetett embereivel lázasan keresteti azokat a „hadácspettyeket", melyeknek alapján a férj hibájából fölbontsa bíróságunk a házasságot, hogy igy megítéljék neki is azt a 300.000 koronát, amelynek megfizetésére dúsgazdag ura, Kövér Gusztáv, békésmegyei nagybirtokos kötelezte magát házasságkötésük idején az esetre, ha a házasság fölbontásának okát a férj hibáiban látná a törvényszék. Ugy látszik, hogy a szép hercegnőnek kedvében jár a szerencsa. Ezt következtetjük legalább abból, hogy megint sikerült Odeschalchi Alinkának egy olyan adatra bukkannia, amely ékesen jellemzi a helyzetet. Kövér Gusztáv ugyanis a vasúti sztrájk idején megismerkedett egy budapesti félvilági hölgygyei, akire hihetetlenül rövid idő alatt kétszázezer koronát költött. Ezt besúgták Odeschalchi Alinkának, aki ezidőtájt már nem élt Kövér Gusztávval s a hercegnő kémekkel vétette körül férjét. Kövér Gusztáv ekkor, hogy felesége kémei elől megneküljön, egy kétfogatú hintón Budapestről előbb Szegedre, majd Aradra hajtatott, ahol általános és kinos feltűnést keltett mulatozásaival. A nyomok Aradra is elvezették Odelschalchi Alinkát, aki egy átdorbézolt aradi éjnek adatait is válópöréhez csatolta. Ebben a kinos ügyben Kálmán Ferenc aradi kir. járásbiró tegnapelőtt egész délelőtt tartó kihallgatáson vallatta az egyik aradi mulatóhelynek festett arcú lepkéjét, akinek annak idején szintén hosszabb ideig tartó ismeretsége volt Kövér Gusztávval. A leány vallomását, amely tele van rendkívül érdekes és pikáns részletekkel, tegnap megküldte a járásbiró a gyulai királyi törvényszékhez. ÚJDONSÁGOK. Dalosköri közgyűlés. A békéscsabai daloskör vasárnap délután 5 órakor tartotta meg Wagner József elnöklete alatt évi közgyűlését. A gondosan összeállított évi jelentést ifj. Horváth Mihály jegyző olvasta fel s ebben részletesen emlékezik meg a daloskörnek mult évi működéseiről, hangversenyeiről, a kedélyes menyházai kirándulásról, melyhez hasonlót tervbe vesz a jövőben is rendezni Kegyelettel emlékezik meg a jelentés a mult évben nagy számban elhalt pártoló tagjairól, köztük egyik tiszteletbeli tagjáról^ Lung György fővárosi tanácsnokról, aki az O. M. í). Egyesületnek ügybuzgó elnöke volt. Budapesten felállítandó síremlékére a közgyűlés 20 koronát szavazott meg. Úgyszintén elhatározta a közgyűlés, hogy az augusztus 15—19. napjain Egerben rendezendő országos dalünnepélyen részt vesz s a részvételre a pártoló tagokat is felhívja, hogy ez iránt a daloskör jegyzőjénél jelentkezzenek.