Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám
1907-04-11 / 28. szám
2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY és Csorváson nem akartak ebben a hónapban sem elszerződni az aratók s ezért az idevaló gazdák idegen munkásokkal kötöttek szerződést. Április elsejére általános cselédsztrájk fenyegetett, de a differentiákat még március hó folyamán elintézni sikerült. Folyóink vízállása emelkedést mutat. — Békéssámson községi birája lemondott állásáról. Egy érdekes munkásügy. Még az elmúlt nyáron történt, hogy K o c i s z k y Mihály békéscsabai gazdának a búzája leégett s igy nem is fizette ki aratóinak a szerződésben biztosított részt. Az aratók fölkeresték panaszukkal a főbiróságot, amely kimondta, hogy Kociszkynak ki kell fizetnie a munkásokat. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nyilvánvalóvá vált az, hogy a törvények e kérdésben világos intézkedést nem tartalmaznak. De a Gazdasági Egyesület azt is szükségesnek látta, hogy közigazgatási szakértőknek kiküldetését kérje a járások fős?olgabirái mellé. E szakértőkét a törvényhatósági bízottságok választanák meg s tájékoztató véleményükkel segítenék az eljáró hatóságot. Szekér Gyula közigazgatási előadó magáévá tette a Gazdasági Egyesület álláspontját s még azzal az előterjesztéssel bővítette ki, hogy necsak e kérdésben s necsak ez irányban keressék meg a minisztert, hanem az 1898. évi II, t.-c. módosítását javasolva, kérjék a minisztertől a módosításban kimondatni, hogy a gazda vis ma or esetén ne legyen köteles fizetni a munkásait H a v i á r Dániel nem látja indokoltnak a felírást, mert a törvény kifogástalan s az alkalmazása, ha eltérő is, minnig csak egy célt szolgál: az igazságot. Szakértők kiküldését azért sem javasolja, mert a bíróságok amúgy is alkalmaznak szakértőket. L a d i c s László szerint igazságtalanság volna a munkások helyzetét még kedvezőtlenebbé s egzisztentiájukat még kétségesebbé tenni egy il,yen kívánalommal. A munkás nem lehet okozója a vis majornak, tehát ha elemi csapás sújtja a gazdát, ez nem mentesiti őt szerződésben biztosított kötelességeitől. Domby Lajos mindenben osztja Ladics nézetét. Ha a munkások leszerződnek, ezzel biztosítani akarják a megélhetést S ha vis major t'3rténik, nem tehetjük ki őket a kenyérnélküliségnek. Feleslegesnek tartja a felírást, g H a v i á r Dani halasztási indítványt tesz. Gyűjtsenek előbb adatokat s csak azután foglalkozzanak a kérdéssel érdemben. Weackheim Dénes gróf szükségesnek látja a törvény világos szövegezését kérni, de nem helyesli a szakértők kiküldését, S z a 1 a y József szerint azt is be kellene venni a szerződésbe, hogy az esetben, ha a vismajor veszélyezteti a gazda érdekeit, — mire tarthat számot a munkás ? Egyebekben hozzájárul Haviár Dani indítványához. Pándy István clr: A munkás aratáskor keresi meg egész évi kenyerét. Ez a kérdés sokkal lényegesebb, semhogy halasztást tűrne. Napirenden vannak a szociális izgatások s nem szabad alkalmat szolgáltatni, hogy a halogatást kihasználják a hamis próféták. Nem hive a felirat eszméjének Jogi* szempontból sem állhat meg az abban foglalandó kívánalom, mert a szerződést mindig be kell tartani s ha megkívánjuk a munkástól, hogy dolgozzék, akkor teljesíteni kell nekik is azt, amire vállalkoztak akár van vis major, akár nincs. Szekér Gyula kijelentette, „hogy félreértik javaslatának intentióját. O nem akart rontani a munkás helyzetén. De tisztáztatni akarja azt a kérdést, hogy mi törjék a meg nem szolgált munkással ? Hozzájárul különben Haviár indítványához, de a halasztás idejét legalább is 2 hónapra kívánja kitolni, mert sok anyagot kell egybegyüjteniök. Fábry Sándor az elnöki zárszó jogával ól s szerinte elfogadható volna a javaslat első része, de az fölösleges, mert ha a vetés lábon ég el, akkor a munkás, meg nem szolgált munkájáért, aligha részesülhet fizetésben. A törvényiek szerint is munkabért csak elvégzett munkáért kell fizeíni. Konstatálni kívánja, hogy az ülés erről az alapkérdésről más tárgyra tért s már a learatott gabonát érhető eshetőségek bekövetkezése utáni kötelességek teljesítésével foglalkoznak. Ennek a megvitatása már eredményesebb lehet. A főszolgabirák mellé szakközegek kiküldését nem tartja helyénvalónak. Ezekután kimondta az ülés, hogy e kérdés érdemi tárgyalását a szükséges adato , T beszerzéséig a juniusi ülésre halasztja el. Közegészségügyünk. Zöldy János dr. vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint közegészségügyi helyzetünk március hó folyamán kielégítő volt Legtöbb áldozattal ebben a hónapban is a tüdővész szerepel az elhalálozottak sorában. Difteria előfordult 39 esetben, 9 halálozással, vörheny 15 esetben, 2 halálozással, kanyaró 122 esetben, 3 halálozással, tifusz 8 esetben, szamárhurut 9 esetbon, gyermekágyiláz 1 esetben. A pénzügyigazgató előadm anyai A királyi pénzügyigazgatónak előad mányai között adóügyi felebbezések, szerepeltek. Ezeket a felebbezéseket mind elutasították. Iskolaügyek. Az orosházai községi tanitók dijleveleit jóváhagyta az ülés. Molnár Sámuel békési tanítónak korpótlékos államsegélyt kérő iratát pártolólag terjesztik a miniszter elé. Szú István oros( házai tanítónak hitoktatási dijának tár1 gyában utasítják a főszolgabírót, hogy a tanitó javára 50 koronát hajtson be az egyházon. Végül Trnovszky Márton szarvasi községi tanítónak kérésére ugy a kérelmező, mint Molnár János iskolaigazgató ellen — aki több szabálytalanságot követőit el — elrendelték a fegyelmi vizsgálatot. Szeged átirata Békésmegyéhez. Köszönet a harmadik egyetem támogatásáért. Abban a nagy versengésben, amelyet hat város a kultuszminiszter által kilátásba helyezett harmadik egyetem elnyeréséért egymás között űzött, Békésvármegye törvényhatósági bizottsága Szeged érdekében.irt föl az ország képviselőházához és a kultuszminiszterhez. Szeged jogait, melyeket elismer ma már minden közéleti tényezője a délvidéknek, sőt nemcsak a délvidéknek, de a Nagyalföldnek is, hisszük, hogy a törvényhozó faktorok is figyelembe fogják venni s vármegyénk pártoló feiratával nem végzett hiábavaló munkát. Békésvármegyében azonban — amint erre bizonyára emlékezni fognak olvasóink — csehül állott Szeged város „előnyeinek" kérdése s ha a gyomai országgyűlési képviselő, Fábry Károly fel nem szólal az állandó-választmány ülésén, ugy ez a megye Debrecen feliratát támogatta volna. Ez a felszólalás azonban minden különvéleményt Szeged város mellé sorakozott s igy lett egyhangú az a határozat, amelylyel Békésvármegye a szegedi feliratnak támogatását mondta ki. A szegediek most aképpen rójják le hálájukat, hogy köszönő iratot intéztek Békés megye tövény hatóságához. Ez a köszönő átirat igy hangzik : „A törvényhatósági bizottság folyó évi február hó 27-én kelt határozatából a legőszintébb örömmel vettük tudomásul Békésvármegye törvényhatósági bizottságának álláspontját, melylyel méltányolva azon indokokat, amelyek Szegedet a harmadik egyelemért megindított versenyben mindezideig előnyben vezették és erkölcsi és anyagi erejének latbavetésével a jelenben is irányítják, törvényhatóságunkat támogatandó, a harmadik egyetemnek Szegeden leendő felállítása érdekében az ország képviselőházához és a közoktatásügyi miniszterhez fölir. A hazafias és a magyarság érdekeit tekintve, végtelenül nagyfontosságú okok, melyek városunkat e nemes küzdelemben támogatják — közismertek. Mindazonáltal a szomszédos törvényhatóságok csatlakozó mozgalmának egyöntetűsége érdekében van szerencsénk tisztelettel fölkérni, méltóztassék az előidézett közgyűlési határozatot tudomásvétel végett Csongrád-, Csanád-, Torontál- és Bácsbodrog-vármeg.yékkel, továbbá Hódmezővásárhely, Baja és Szabadka törvényhatósági joggal felruházott városokkal is közölni." A békésmegyei munkásházak. Darányi Ignác a mi megyénkről Békésvármegye törvényhatósági bizottsága nemrégiben foglalkozott a munkáslakások kérdésével s ekkor feliratilag kérték a földmivelésügyi kormányt, hogy vármegyénk részére 500.000 kor. állami támogatást biztosítson. Vármegyénkben egészségi okok és erkölcsi motívumok tették egyaránt elodázhatatlanná ezt a kérdést s' Darányi Ignác földmivelésügyi minis ?ter most az egész országra való kihatással olyképp keresi a megoldást, hogy a házépítésekhez szükséges amortizációs kölcsönnek 800.000 koronában meghatározott kamatját áthárítja a kincstárra s lehetővé teszi, hogy ezen kamatnak megfelelő tizenöt millió tőkeösszegből 15.000 ház épüljön fel a munkások részére. Darányi Ignác most terjesztette a képviselőház elé a munkáslakásokra vonatkozó javaslatát. E javaslat szerint minden munkás, ha olyan házat építenek neki, amely ezer koronába kerül, évenként 30 koronát fizet csupán törlesztésül. Legalább tiz háznak kell épülni, hogy az állam anyagi hozzájárulása igénybe vehető legyen s a törvényjavaslat az állam hozzájárulásával épített házcsoport törlesztési idejének végső határát 10 s félévben állapítja meg, megadván a munkásnak a jogot, hogy ezen időn belül költségterhelés nélkül bármikor visszafizetheti a kölcsönösszeget. A munkás, ha 30 éven keresztül fizette a bérösszeget, tulajdonosa lesz a háznak, amelyet minden bélyeg és egyéb költség nélkül írnak át telekkönyvileg az ő nevére. A törlesztési idő alatt a munkásházat csak a törvényhatóság első tisztviselőjének jóváhagyásával szabad eladni, elidegeníteni vagy bérbeadni. Ez azért van igy, hogy ne csak lakóhelye legyen a munkásnak, de hogy azt az „otthont", amelyet egyszer megszer/.ett, birtokában meg is tarthassa. Látnivaló ebből, hogy ez a törvényjavaslat az állam segitő erejével majdan otthont ad a munkásnak. Megszünteti a ezzel a levéllel menti ki magát az előléptetés elől. Maga akkor ismerkedett meg Pataky Gézával, mikor mi összevesztünk. Az után, a reám nézve örökre feledhetetlen, kinos nap után, mikor j rajtakaptam, hogy egy szinészszel csó- j kolódzott. Én azt hittem, hogy megöl í a fájdalom, maga pedig kinevetett en- j gem és nyers, durva cinizmussal ve- j tette oda: — Ezt előbb szerettem, mint téged ! | Még az iskolában. Ő volt az első Rómeóm. Vagy azt hitted, hogy én huszonöt éves koromig vártam a szerelemre és ugy éltem, mint valami apáca ? Jól tudod, hogy nekünk szeretni és lángolni kell. Ez már a vérünkben van! örülj, hogy téged is szeretlek és ne csinálj komédiát! Nem csináltam. Csak ott hagytam! I A pokol minden kinját magammal hoztam ebből a válásból, de azért erős tudtam maradni. Nem mentem hozzá többet. De most, hogy újra beszéltem vele, éreztem, hogy erőm elhagy. És ! nyomorultul, térden állva tértem voln i | magához vissza, ha a szegény Géza em- I léke fel nem jött volna hozzám a sir- ' ból. Most már nem megyek. Az ő ne- ' vével búcsúzom magától. Szegény Géza, milyen őrülten szerette magát. Nem okos ember módjára, de mint egy bolond poéta, aki szerelmesében érintetlen, tiszta angyalt lát. Hányszor beszélt magáról a legrajongóbb szerelem hangján! Nem is szerelem volt ez, hanem imádás, rajongás. Én csak hallgattam. Nem akartam a kedvét rontani. Minek világosítottam volna fel ? Gondoltam, majd elmúlik ez az imádás és tisztán fog látni, ha felnyílik a szeme. Majd elmúlik a mámor és akkor majd kiábrándul a szeretőjéből. Mert azt hittem, hogy a szeretője volt. Azt nem tudtam, hogy ő magát I másféle szerelemmel szereti, mint aminővel a szeretőnket szokás szeretni. Másféle, tisztességes szerelemmel, mely a szívben fakad és nem a vérben Nem tudtam, hogy ugy szereti magát, mint ahogy az ember mennyasszonyát szokta szeretni. Magának természetesen tetszett ez az uj játék. Ilyen bolond udvarlója még nem volt, aki a helyett, hogy minél előbb birni akarta volna, hát szűzies, epedő szerelemmel vette körül. Furcsa volt, uj volt a dolog. A szerelemnek ezt az uj fajtáját maga még nem próbálta. S hízelgett a hiúságának, hogy ez a szép, okos fiu ugy néz rá, mint valami szent oltárképre. Maga is adta a naiv, epedő, holdsugaras szerelmest. Jól adhatta, hiszen jó színésznő. S a dolog elég érdekes volt ahho?, hogy érdemes legyen jól megjátszani a szerepet. Órákig elhallgatta a bohó legény szentimentális szép terveit a jövőről, a békés boldogságtól, mely reájuk vár, ha majd egymáséi lesznek. Erdei sétákat rendeztek, kart karba öltve, hallgatták a madarak énekét, a kakuk szavát ; virágokból koszorút fontak egymás fejére s maga ábrándos, szelid tekintettel nézett reá, mig az ;ángo:ó arccal beszélt a szerelméről. Sokszor elbeszélte ő, hogy édeskettesben milyen felséges gyönyörűségben volt részük. És én nem tudtam mosolygás nélkül elképzelni, hogy milyen áhítatos, szent arcokat vághat ezeken a szokatlan találkákon. Lehet külömben, hogy pillanatokra érezte is ennek a tiszta szerelemnek a jól eső hangulatát. Ugy eshetett ez magának, mint a korhely embernek a sok hevitő, lángoló ital után egy korty kristálytiszta forrásvíz Felüdítette egy pillanatra, jól is esett, de azután megint csak elfogták a mámoros vágyak. A tiszta viz csak kevés időre hü| tötte le. Az alatt a kevés idő alatt, lehet, hogy felébredtek a maga lelkében is ' holmi szentimentális, ábrándos, tiszta gondolatok, s a fiatal férfi rajongó, I ideális szerelme parányi időre abban a 1 rossz, bűnös szívben is ébresztett valami poétikus visszhangot. S talán magának is jól esett megtisztulni attól a sok érzéki salaktól, mely szinte bűnös, sötét patinával vonta be minden érzését, mini den gondo'atát. Érezte, hogy ez a tiszta szerelem kezdi megtisztítani a lelket és kis időre jól érezta magát ebben a tudatban. Legalább Géza beszédjéből ugy értettem. S ugy is lehetett. Magára is átragadt az álmodozó, tiszta szerelem fehér hangulata ós beszélt maga is hozzá leányos, gyermekes álmodozások hangján, kis időre beleringatván lelkét az ideálok, álmok világába és repült a j tiszta s/.e:'elem magas országa felé, ani nak a fiatal férfinak szárnyaló, tiszta lelke mellett. Persze, ez nem tartott sokáig! I Cognac és pezsgő után nehéz rászokni a vízre. De legalább mondta volna meg neki, hogy megunta már a vizet. Ne biztatta volna legalább olyanokkal, amit maga is nevetségeseknek találhatott. Hogy az ő felesége lesz, hogy csak az | ő tiszta szerelméért akar élni. S hány levelet irt neki a legrajonI góbb, legszentimentálisabb érzésekkel tele ! Minek tette ezt ? Miért akarta elhitetni vele, hogy maga tiszta, érintetlen, jó, teljesen méltó az ő tiszta, nemes szerelmére ? Láttam a levelet is. Különösen egyre emlékezem. Igy kezdődött: — Mindenre, ami szent, esküszöm, hogy előtted nem szerettem senkit! Milyen aljas hazugság volt. Látja, itt kezdődik a maga büne. Mert, hogy Géza magába szeretett, arról nem tehetett, de hogy igy hazudott neki, arról tehetett. Pedig mennyi levelet irt! Szép levelek. Ki lehetne őket nyomatni. Költői szép dolgok. Mintha csakugyan egy ártatlan, szerelmes leányka lelkének első megnyilatkozásai lettek volna! Milyen nagy művésznő is maga! Minden levelét láttam akkor este, mikor Géza, legnagyobb csodálatomra azt mondta, hogy másnap megkéri a maga kezét. Tovább nem hallgathattam. Él kellett neki mondanom, hogy magát nem veheti el. És meg is keltett róla győznöm, hogy igazat mondok. Megengedem, hogy lovagiatlan dolog volt, amit tettem, de baráti kötelesség volt. Megmutattam neki a maga egyik levelét, amelyet hozzám irt, tele lángoló vallomásokkal. Azt hittem, ezzel kigyógyítom. Ki is gyógyítottam. Másnapra örökre elhallgattatta a szivében ezt a szerelmet. Halála előtt ezt a pár sort irta, egy nekem címzett levélben: Megakartál menteni. De későn van, Engem nem lehet már megmenteni. Szeretem most is, holott utálnom kellene. Megvetéssel kellene rágondolnom és én csak szerelemmel tudok rágondolni. S azután is szeretném. Ha életben maradí nék, nem tudnék magamnak parancsolni, pedig ez aljaság, gyávaság lenne és becstelenség. Nem tudok máskép parancsolni magamnak, csak ugy, ha belekergetek egy golyót ebbe az ostoba szívbe. De ő ne tudja meg, hogy érte haltam meg, még jól esnék bűnös, hiu lelkének — s más se tudja meg, mert szégyen lenne reám, hogy érte dobtam el az életemet... Nem is tudta meg senki. De most önnek el kellett mondanom, mert érzem, hogy csak igy tudok szabadulni attól a | vészes, átkozott szerelemtől, mely csupa I bűn, csupa átok, csupa szégyen ! Nem j akarom látni soha ! Csak csókolja ezt az arcképet az enyém helyett. Ez jobban ' megérdemli, mint én.
