Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-10 / 19. szám

Békéscsaba, lQ07.március 10. KÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 ezen rendkívüli interventiója dacára, állha­tatosan kezességeket vállalt, a pénzeket maga nyugtázta, sőt az intézeti ügyész intése dacára az adósságokat vagyonára három izben ő maga be is tábláztatta a sa­ját vagyonára, annyira bizott Garaiékban. — A csabai nőegylet felolvasó dél­utánjai. A Nőegylet vigalmi bizottsága az elmúlt hetekben azon fáradt, hogy az egylet által minden évben szokásos úgynevezett böjti felolvasó délutánokra, mélyeknek jövedelmét a szegény isko­lásgyermekek felsegélyezésére fordítják, ismét;becses műsort állíthasson össze. A hölgyek fáradozása nagyszerű ered­ménynyel járt, mert sikerült közremü­ködökül kiváló műkedvelőket megnyer­niük. Az első felolvasó dél tán jövő vasárnap lesz a városháza nagytermében. — Egy hódmezővásárhelyi megkeresés. Hódmezővásárhely, köztudomás szerint, első volt az Alföld városainak sorában, amely legelsőnek indított aktiót a köz­könyvtárak létesítése érdekében Fára­dozását teljes siker koronázta s a ga.'.­dag könyvtár kibővitésének fáradságos munkájával most foglalkozik ifj. S z a 1 a y József földink, rendőrkapitány, ki a köz­könyvtár felügyelői tisztét tölti be. Szalay most megkeresést intézett vármegyénk alispánjához, hogy a közkönyvtár ré­szére küldje meg Békésvármegye mo­nographiáját. — Egy uj bankmellékhely megyénkben. Mint értesülünk, az osztrák-magyar bank igazgató-tanácsa legutóbb tartott ülésé­ben Békésmegyében Gyulán egy uj bankmellékhely felállítását határozta el és annak vezetésével a békésmegyei takarékpénztár egyesületet bi?ta meg. — Endröd óvónői lakást épit. Endrőd község képviselőtestülete nemrég hatá­rozta el, hogy a községi óvónő részére lakást építtet. Endrődi polgártársaink­nak a tanügyi érdekek iránt tanúsított előzékenységét bizonyítja az, hogy a házépítésre vonatkozó terveket el is ké­szíttette s azokat, kiegészítés céljából, átadta Wagner Márton gyomai épí­tésznek. A napokban már a vármegyé­hez kerülnek az iratok s eztán hamaro­san kezdetét veheti az építkezés. — A pusztatenyő-kunszentmártoni vasút. Soha annyi előmunkálati engedélyt nem adott ki vasútépítésre a kereskedelem­ügyi kormány, mint a folyó évben. A boldog engedményesek aztán évről-évre várják azt a kínálkozó alkalmat, hogy „g'seft"-szerűen adjanak túl előmunká­lati jogukon. S ha ez az alkalom soká g várat magára, akkor az engedély meg­hosszabbítását kérik. Lukács Andor gyógyszerésznek a kunszentmárton— pusztatenyői rendes nyomtávú helyiér­dekű vasútra adott előmunkálati enge­délyt a miniszter. Az engedély 1904. évben lett kiadva, de úgy látszik, nem lehetett — tőkésíteni. Most aztán meghosszabbítását kérte az engedmé­nyes azon az alapon, hogy a tervezett vasutat a Kohányi szőlőtelepig enged­jék meghosszabbítani. Persze, vasút még sehol nincs . . . — Osztozkodás a maradványon. A bé­kési kiházasitási és temetkezési kölcsö­nös segélyegylet a napokban balügy­miniszteri rendelet alapján feloszlott. A feloszlást maga az egylet kérte engedé­lyezni s ezt ki is mondta egyik régeb­ben tartott közgyűlésén. Az egylet rom­lását főleg az siettette, hogy a tagok nem igen nagy lelkiismeretességgel fizették be dijaikat s a tetemes kiadás­sal működő intézmény ilyenformán nem erősíthette meg fennállásának alap­jait. A pénztár tiszta vagyonát is fel­osztották már maguk között a tagok s az erről szóló számadást beterjesztet­ték tegnap Ambrus Sáudor alispánhoz. — Uj doktor. Megyénk szülötte, dr. | Oláh Andor gyomai illetőségű ifjú az i orvosi diplomát megszerezvén a buda- í pesti egyetemen, tudorrá avatása tegnap, március 9-én megtörtént. — Közgyűlés. A magyarországi mun­kások rokkant és nyugdijegylet Békés­csabai fiókja ma, vasárnap, d. u 3 óra­kor a városháza nagytermében tartja • 7. évi rendes közgyűlését. — Tökefelemelés. A orosházi takarék­pénztár mult vasárnap tartott közgyülé- j sen elhatározta, hogy 200 drb. uj rész- i vény kibocsájtásával 400.000 koronáról [ 500 000 koronára fölemeltessék és a régi I részvények birtokosainak 2000 korona kedvezményes áron elővételi jogot biz­tosított. A befolyó 400.000 koronából 100.000 kor. a részvénytőke felemelésére szolgálván a fennmaradó 300000 kor., a tartalékalapok gyarapítására rendeltetett. — Gyulai színészet. A tavasz első hó­napjának megérkezésével aktuális dolog a gyulai színészetről is beszélni. A gyulai polgár ilyenkor kezdi számlál­• a gatni azokat a napokat, melyek a szini­szezon kezdetétől elválasztják még. Gyula város sziniszezonja az idén két részből fog állani. Somogyi Károly nagyváradi direktornak jeles társulata május hó második felében köszönt be Gyulára, ahol egy hónapig előadásokat tart Ekkor megszakad a szezon s csak augusztusban folytatják tovább az elő­adásokat. Augusztusban is egy hónapig maradnak Gyulán a nagyváradi szí­nészek. — A Szeghalom—berettyói vasút. Meg­emlékeztünk arról, hogy Csapó Dezsó és A1 más sy Imre biharmegyei föld­birtokosok mintegy három hónappal ezelőtt beadványt intéztek Békés és Biharvármegyék törvényhatósági bizott­ságaihoz, melyektől egy Szeghalom és Berettyóújfalu között kiépítendő gazda­sági vasút céljaira 250 — 250.000 korona hozzájárulást kértek. Csapóék megkere­sése Biharvármegyében március hó fo­lyamán kerül a közgyűlés elé s azt megelőzően csütörtökön egy bizottság foglalkozott a kérdéssel. Ez a bizottság azzal a javaslattal terjeszti a kérdést közgyűlés elé, hogy a kérést ne tel­jesítse, mert Biharvármegye nincs abban a helyzetben, hogy 250 000 s ko­ronás segélyt adhasson. Annyit azonban meg fog tenni Biharmegye, hogy az épités céljaira szükséges törvényható­sági közutat az engedményesek rendel­kezésére bocsájtja. Megfelebbezett határozat. Békés község vágóhidján egy szolgai állás várt közelmúltban betöltésre. — Ezt az állást a békési elöljárók P ü s k i István­nak juttatták, aki sem „képzettségével", sem „rátermet3égével" nem érdemli meg ezt a .,bizalmat". Igy mondja legalább ezt H u 1 á n y i István, aki felebbezést adott be az elöljárók határozata ellen. Hulányi felebbezése tegnap került a vármegyéhez. — Csaba község közgyűlése. Békés­csaba község képviselőtestülete folyó hó 14-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyű­lés tárgysorozatának első helyén fogják kihirdetni a közkórházi szabályrendelet módosításának tárgyában kiadott minisz­teri rendelkezést. — Ennek a köz­gyűlésnek tárgysorozatában semmi más jelentősebb pont nincs. A tárgyak közé harminc ügyet vettek föl. — A gyulai szanatórium szenyvizei. Annak idején a gyulai tüdőszanatórium vezetősége megengedni kérte, hogy a szanatórium szenyvizeit, kellő tisztító ­eljárás után, a Fekete-Körösbe vezet­hessék. E kérdésben meghallgattattak a kultur és folyammérnöki hivatalok, majd a halélettani állomás, melyek a leveze­tendő szenyvizek tisztítása körül a leg­szélesebb intézkedéseknek szükségessé­gét hangoztatták, hogy a levezetett viz meg ne fertőzze a folyót. Ambrus Sándor alispán április 13-ára helyszíni tárgyalást tűzött ki ebben a kérdésben. Ekkor fogják megbeszélni azokat a részleteket és feltételeket, amelyeknek betartásával a szenyviz a Fekete-Kö­rösbe vezethető. — Egy törvényrevizió és a békósmegyel gazdasági egyesület. A földmivelésügyi miniszter felszólította az összos gazda­sági egyesületeket, hogy a mezőrendőri törvénynek tervbe vett revíziójára vo­natkozó óhajtásaikat vele közöljék. A miniszter ezen felhívása alapján várme­gyénk gazdasági egyesületének igaz­gató választmánya kiadta ez ügyet az illető szakosztálynak, amelyet azonban két meghívó kibocsájtásával sem lehe­tett összehívni. Most aztán P f e i f f e r István titkár ült neki a békésmegyei gazdasági egyesület óhajtásainak meg­írásához. Értesülésünk szerint ez az egylet is kívánni fogja a mezőrendőri törvény 43—49. szakaszainak teljes meg­szüntetését. — Békésmegyei gazdák földvásárlása. Egy nagyváradi laptársunkban olvassuk a következő sorokat: „Talán sohase volt Magyarországon oly nagy ós hihe­tetlenül magas a föld a: a, mint a mai időkben. Az alföldön nagy pénzekért se lehet földhöz ju ni. Mint értesülünk ér­dekes földvásárlás történik legközelebb Biharmegyéb m, Csanád- és Békésme­gyékben gazdaszövetség alakult olyan célra, hogy földet vásároljanak és a megvett földet tisztán csak jószágte­nyésztésre használják. A felnevelt jószá­got azután vinnék a pesti és bécsi vá­sárokra. Az alföldi gazdák megbízottai legközelebb Biharmegyébe érkeznek ós tudakozódni fognak, hogy hol lehetne nálunk Biharmegyében jószágtenyész­tésre alkalmas földet vásárolni." — Megjegyezni kívánjuk, hogy Békésvár­megye gazdaköreiben nem tudnak még semmit erről a földvásárlásról. 1 — Életunt földmives. B a r t y i k Má­tyás csorvási illetőségű földmives teg­napelőtt éjjel Orosházára ment s miután jól kilumpolti magát, kétszer magára lőtt öngyilkossági szándékból. Az egyik golyó koponyájában akadt meg, a má­sik mellkasában. Egyik seb3 sem élet­i veszélyes. Az életunt földmivest Csor­] vásra szállították. — Uj végrehajtói állás Füzesgyarmaton. Füzesgyarmat községben régi anomália az, hogy az adószedés kulissza-titkainak hasonlatossága már már a kétegyházai állapotokat közelitette meg. A végrehajtói teendőket ezelőtt ugyanis a község es­küdtei végezték, akik gyakorlatlanságuk miatt egyáltalán nem voltak képesek megfelelni ennek a hivatásnak. Ezért volt szükséges, hogy a község képvi­selőtestülete egy végrehajtói állás szer vezését mondja ki, ami a napokban tör­tént meg. Most csak törvényhatósági jóváhagyásra vár még ez a határozat, amelynek jogerőre emelkedése után Füzesgyarmat adózópolgárai sem élvez­hetik tökbé kötelességeiknek terén a dolce farniente boldog perceit... — Egyháztanács-kiegészités. A kondo­rosi evang. egy-hiz presbyteriumát 24 tagról 60 tagura kiegészítette. A 36 tag­nak választása a napokban történt. Be­adatott összesen 144 saavazat, melyből a legtöbb szavazat 122 volt s ennyit a jelöltek közül csak egy kapott. Eskü­tételre március 10-én hivatalosak az uj tanácstagok. — Az öcsödi szabad kikötő. Öcsöd község még az elmúlt évben szabály­rendeletet alkotott, mely szerint a köz­ség határában kijelölendő szabad kikötő használatáért dijakat nem szed senkitől. A miniszter most vette tudomásul ezt a képviselőtestületi határozatot s arra hivta fel az alispánt, hogy a községi elöljáróságot a szabad kikötő meghatá­rozására utasítsa. — Elfogott orvvadászok. A dobozi csendőrség tegnap hosszas nyomozás után hurokra kerítette S z ö 11 ő s i Ist­ván, S z ö 11 ő s i Sándor, S z ö 11 ő s i János, Kárnyánszky Gábor, He­gyesi István és Debreceni János do­bozi orvvadászokat, akik évek óta ga­rázdálkodnak már gróf Wenckheim Dénes erdőjében. Az elfogott orvvadá­szoknál sok kisebb vadat és egy özet találtak. — A legkiválóbb orvosok egyhangú véleménye az, hogy a Zoltán féle Csu­kamájo^j pótolhatatlan. Üvegje a gyógy­szertárakban 2 koronáért kapható Potsán küldi a készitó Zoltán Béla gyógyszer­tára, Budapest, Y. Szabadságt'ár. — Köszönetnyilvánítás. A csabai sze­gény iskolás konyhákra adományozott: Klein Józsefné 3 kg. kását 1 lt. zsirt; az Erzsébethelyi szeg. konyhára Márkus Miksáné 10 kg. lisztet, 2 kg. rizskását, 5 lt. babot, 5 lt. kását. Hirschmann Arminné: 2 kg. babot, 2 kg. kását, 1 kg. rizskását. A kegyes adományokért hálás köszönetét nyilvánítja a nőegylet elnöksége. x Tüdőbetegek megmentője a törvé­nyesen védett „Sylol". E csodás hatású, kellemes izű gyógyszer megszünteti a kö­högést, bámulatos eredménynyel használta­tik mindennemű tüdőbántalmak, hurut, el­nyálkásodás és influenza f llen ; az éjjeli izzadást teljesen megszünteti, a test súlyát gyarapítja. Ára egy üvegnek utasítással együtt 2 kor. Kapható Hajós Árpád gyógyszertárában Arad, Andrássy-tér 22 és Magyarország minden nagyobb gyógy­szertárában. Fa-vandalizmus Békéscsabán. A háztulajdonosok panasza. Miért .,kopasztják" a fákat ? "Ilyenkor, tavasz idején, nagy mun­kába kezdenek Békéscsaba község nap­számosai. Hosszú rudakra erősített vágó alkalmatossággal végigjárják a fákat s lenyesik a tavaly még dúsan lombozó galyakat. A modern kertészkedésnek ez a vandalizmusa évről-évre megfoszt minket attól, hogy az amúgy is tikkasz­tóan meleg alföldi nyárban árnyékos helyre találjunk,mert a mesterségesen le­lombositott fák bizony-bizony csak évek hosszú sora után hajtanak megint olyan lombdiszre, amely védelmet nyújthatna a forró napsugarak ellen. Ezt a bajt rég érzi már a csabai közönség. A zúgolódás általános ezért s most, hogy a község a háztulajdono­sok portái előtt is tovább végezteti ezt a vandalizmust, a panaszkodások már a lapok szerkesztőségeihez is eljutnak. Sok háztulajdonos gondolkodását tolmácsolja az a levél, amelyet tegnap vett szerkesz­tőségünk és amely teljes egészében igy hangzik: Tekintetes Szerkesztő ur! Sok ol­dalról kérdést intéztek már hozzám azt iránt, hogy miért galyaztatom le a gőz- i fürdőm előtti fákat, amelyek nyár ide- ' jén hűs árnyékot adtak a fürdőbe járó közönségnek. Azok, akik ezt a kérdést hozzám intézték, bizonyára nem háztu­! lajdonosok, mert ha azok lennének, tud­f nák, hogy ez a legalyazás a község pa­j rancsára történik . . . Szó, ami szó, i olyanok most ezek a lenyesegetett fák, I mint a megkoppasztott ludak. Ezelőtt ráhajoltak ágaikkal a zsin­j delytetőzetre. Kellemetlen is volt ez na­j gyon. A szél oda-odacsapta őket a pár­' kányzathoz s megrongálták nem egy­szer a tetőzetet. De azért szívesen el­tűrte azt a házigazda, mert a mi po­ror, fülledt, egészségtelen levegőnkben nagy szolgálat-teljesítést tulajdonítunk mindannyian a dús lombozatú fáknak j Csabán azonban kimondták az ilyen I fákra a halálos ítéletet. A fának nem i szabad érnie a ház felett. Bizottságok j szállnak ki ilyenkor s azok rögtön ké­szek az ítélettel. Kivágni, lenyesni; ez a parancs! Persze, ki teljesiti, ki nem. Yagy "teljesíti alí right, vagy nem és akkor büntetést fizet. Nekem is volt ilyen esetem De ez nem tartozik a nyilvános­ság elé. Elég az hozzá, hogy az ügy éveken keresztül gondosan ápolt fáimnak meg­csonkításával és 10 korona pénzbünte­téssel végződött . . . Pedig én ugy tar­tom, hogy a háztulajdonosnak is van valami köze a saját fáihoz. Meg aztán a polgárok akaratát is figyelembe kell venni. Ez az akarat pedig nem mondja azt, hogy járdáinkat meg kell fosztani az árnyékot adó fáktól. De nem ám !.. Francsek István. közpolgár. Eddig az irás, amelynek kiegészí­téséül még csak azt közöljük, hogy a vandalizmus még egyre tart. De hirül vettük azt is, hogy a háztulajdonosok körében mozgalom indult meg s ezzel a mozgalommal azt akarják megakadá­lyozni, hogy mindenféle lehetetlen indo­kolásokkal íenyesegessék megcsonkítsák a község emberei a házak előtti tere­bélyes fákat Ehhez pedig joguk van a háztulajdonosok tekintélyes csoportjá­nak. Panaskodásukat jogosnak tartja az összpolgárság is, mert közös bajt tolmá­csnlnak azzal. Közös sérelmet és közös óhajtást, amelynek mi is kifejezői vagyunk . . . Kodak a gyulai közkórházban... Bartos Gusztáv fegyelmije. Különös szórakozást talált magának az elmúlt év folyamán Bartos Gusztáv közkórházi élelmező. Délelőttönként fel­járogatott a női betegek osztályára s kedélyes órákat töltött ott a ragadós bántalmakban szenvedő utcalányokkal. Eleintén nem tünt ez föl senkinek s nem is zavarta volna senki Bartos Gusztáv cirkulusait, ha a kórházi élel­mező a kedélyes társalgás határain belül maradt volna. De Bartos később már mást is cselekedett. Egyszer csak mind sűrűbben tette látogatásait a női osz­tályon s cukrokkal kedveskedett isme­rőseinek, akik betegségük ide én talál­koztak első izben a kórházi élelmező­vel. Igy folyt ez hónapokon keresztül, mig a sűrű látogatás gyanút nem kel­tett a szolgaszemélyzetben. Bartos ezután már egyetlen lépést sem tehetett a szolgák megfigyelése nélkül. S hogy a megfigyelés nem volt hiábavaló, ezt a következmények is igazolták. Néhány hétre ezután kü önös dol­gokat kezdtek suttogni a kórházi élei­mezőről. Beigazolni azonban nem lehe­tett semmit s igy alap sem volt arra, hogy az élelmezőt eltiltsák a nők között való megjelenéstől. Bartos a következő napokban is gyakori vendége volt az utcalányok osztályának, annyi külömb­séggel, hogy mig azelőtt csak cukorká- ' kat hozott magával, f most már egy ko­dakot is szorongatott a hóna alatt. A szolgaszemélyzet nem tudta, mi van abban a fekete skatulyában s igy tör­ténhetett aztán az, hogy rövid néhány héten belül az egész várost pornog­raphikus, szeméremsértö fényképekkel árasztották tele. A rendőrség hiába nyomozott. Nem tudott a tettesre és a terjesztőre akadni. Jó sok időbe telt, mig a véletlen elve­zette a kutatók útját Bartos Gusztávig, akiről kiderült, hogy a kórház venereás bántalmakban szenvedők női betegeiről különféle poziturákban fényképfelvéte­leket készített. Berkes Sándor dr. igazgató-főor­vos feljelentést tett az alispán előtt, Bar-

Next

/
Thumbnails
Contents