Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-10 / 19. szám

Békéscsaba, 1907. XXXIV-ik évfolyam. 19-ik szám. Vasárnap, március 10. POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElrOFIZBTÉSl DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6'kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet éuneaycdenbcliil j s. Egyes szám ára 12 fillér. Kéziratok nem adatnak vissza. Főszerkesztő : Dr. SAIE.EE VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy-sor közlési dija 50 fillér. Kertelnek a nemzetiségiek . . • Békéscsaba, március 6. Apponyi Albert gróf korszakalkotó javaslatai ellen elkeseredett harcot je­gyeztek be a nemzetiségieknek neve­zett, idegen ajkú képviselők. A ma­gyar államiságnak e veszedelmes ellen­ségei a parlamenti viták mesterséges elnyujtásával és a házszabályok résein való befurakodással szándékoznak meg­akadályozni az iskolajavaslatoknak tör­vényerőre való emelését. Az idegen ajkú képviselők segéd­csapata : az egyház. Mihályi Tivadar be is jelentette már társainak, hogy a görög-keleti konzisztoriumok szintén aktiót indítottak Apponyi javaslatai ellen. Memorandumot is készítettek, amelyet átnyújtanak majd a kultusz­tárca képviselőjének. Apponyi vála­szától teszik függővé aztán a végle­ges taktika megszabását. Ebben a kérdésben nyilatkozott egy újságíró előtt maga a metropolita is. Nyilatkozatában fölfedezhető az ellent­mondás, mely a nemzetiségi képvi­selők ostromtervére és az obstruktio letagadására vall. Azt mondja a metro­polita, hogy kerülni fogják az agresszív lépést. De viszont tág kaput hagy a nyilatkozatkozat a román nép szenve­délyének, mikor főpaphoz illő szem­forgatással kétkedését fejezi ki, hogy a hívek megelégszenek-e az egyszerű til­takozással. Íme! Ezekben a jezsuita szavakban rejlik az obstruktios szán­dék. A nemzetiségiek most készülőd­nek az első igazi merényletre. Le kell törni ezt a vakmerő tervet. Apponyi javaslata, bizonyos rész­letekben — például a tanszabadság kidomboritásában — eltűri, igaz, a kri­tikát. Ámde egészében kétségtelenül pártatlan ez a javaslat. Egy ilyen pár­tatlan javaslattal szemben tűrhetetlen az az ágálás, amelynek Metianu és társai jogsérelmi szint szeretnének köl­csönözni, de amely voltaképen a ma­gyar állameszmének a tanügyben leendő hatékonyab kidomboritása ellen irányul. Mig ugyanis a fajmagyar tanitók anyagi többetköveteléssel kritizálják a javaslatot, addig a nemzetiségiek csak köpenyegnek használják az anyagi kérdés hangoztatását Nekik a magyar állameszme fáj. Ez volt a bajuk az egyházpolitika idején is. Ez a bajuk ma is. Akkor azért estek kétségbe, mert a házasságkötések alkalmával a magyar trikolórral fungáló állami anyakönyv­vezető előtt is kötelességükké vált a a megjelenés. Most meg az a bajuk, hogy az ő Janilóiknak is" meg kell esküdnie a magyar alkotmányra. És az is fáj, hogy izgató dászkálok ellen a jövő rendszabály eredményesebb és rövidebb módon érvényesülhet Hát ez egy kissé kellemetlen lehet azoknak, akik ezelőtt passzióval izgat­ták a népet ellenünk. Ezt az izgatást a jövőben már nem űzhetik olyan könnyű szerrel. Nem igaz tehát, hogy az anyagi terhektől félnének. Hiszen ezek az anyagi terhek kijutnának a fejmagya­! roknak is — mert csak ott avatkozik be az állam, ahol a nép abszolúte képtelen az iskola fenntartására s a tanitó megfizetésére. Az államnak nem érdeke, hogy mindenáron a maga nyakába szedje a nemzetiségi iskolák terheit. Egyedül az az érdeke a magyar államnak, hogy a nemzetiségi iskolákban is színvona­lon álló tanitók működjenek, még pe­! dig ugy, hogy működésüknek ne vall­j hassa kárát az egységes magyar állam. Erre törekszik az uj törvény és ez ellen hasztalan memorandumoznak Metiánuék. A békésmegyei gyermeknapok. Első' érdemleges értekezlet. Fábry főispán az aktio élén. A „Fehér Kereszt" egyesületnek | legutóbb megtartott választmányi ülé­I sén tudvalevően egy bizottságot válasz­tottak, mely a békésmegyei gyermek­| napok előkészítő munkálatait vállalta ' kötelességéül. Ez a bizottság az április hó 2. és 3-án tartandó gyermeknapok érdekében szükséges teendők megbe­szélése céljából csütörtökön délután 3 órakor, M á r k y János dr. elnöklése mellett népes értekezletet tartott a megyeház kistermében. Márky elnök megnyitotta az értekezletet s ismertette azokat a tudnivalókat, melyek e tárgy­gyal összefüggnek. Majd Fábry Sán­dor főispánt kérte föl, hogy vázolja a gyermeknapok jelentőségét. , Fábry főispán hosszabb beszédben fejtette ki azt a belső értéket, mely a gyermekvédelem aktioját nemessé teszi. A gj'ermekhalandóság elsősorban az — mondta a főispán — amely országunk népességének sorát ijesztően megrit­kítja, amennyiben a statisztikai adatok szerint az elhalálozások 50—60 száza­léka a 7 éven alóli gyermekekre esik. Ez a körülmény arra tanit, hogy az esetben, ha az ország népességét meg­óvni és szaporítani akarjuk, akkor a gyermekek megóvására kell helyezni figyelmünknek fősulyát. A gyermek­védelemnek ily rendkívüli jelentőségét felismerték a külföldi államok s hazánk államférfiai is. Ebből kiindulva, alkotta meg Széli Kálmán az őt örökké ne­vezetessé tevő gyermekvédelmi törvé­nyét és ily célból szervezte gróf E d e 1 s h e i m-Gyulai Lipót is a ma­gyar gyermekvédő-ligát. Az ország leg­jobbjai e tevékenységben mellette van­nak Célja e ligának, hogy nagy gyermek­védelmi alapot gyűjtsön, amelynek kamataiból, esetleg tőkéjéből gyermek­védelmi intézményeket létesíthessünk. A cél — folytatta Fábry főispán — humánus és hazafias. Támogatnunk kell azt mindannyiunknak. A gyűjtés egyik leghalhatósabbnak bizonyult eszköze a gyermeknapok tartása. A külföldön rég ismert és kedvelt szokás ez. Az egész ország ünnepel ezen a napon s a szülők gyermekeikkel, az intézetek növendékeikkel ünnepelnek és minden ünnepség tiszta jövedelme, vagy az üzletek anyagi bevételeinek egy része a gyermekvédelem céljaira adatik. Ezt a kedves, humánus szokást akarja meghonosítani Magyarországon a gyer­mekvédelmi-liga. Tavaly kezdődött meg a gyermeknapok ünneplése, egyelőre Budapesten s már is óriási eredményt értek el a gyermekvédelem barátai. Az idén aztán ki akarják terjeszteni a vi­dékre, hogy lassanként általánossá vál­jék és hazánkban is jneghonosuljon. Az üzletek — áldozatkészségük dacára Békésmegyei Közlöny tárcája. Bánd i. Árnyékvető hosszú pillák alatt A tavaszi égből egy darab . . . S egy rózsaszáj, — édes, csöpp, meleg, —: Ez Bandi gyerek. Az anyja büszke rá, de tagadja. Őszintébben csodálja az apja. S büszkén, csodálón szereti, félti «Niji nénh . . . Ujjong a szive, hogyha látja. Kínozza szinte, ugy imádja. S olyan boldog, mikor ránevet Bandi gyerek! S a rózsaszáj, a csöpp, az édes, Híréhez csodamód hűséges. Reggeitől estig gőgicséli: Niji néni . . . Bár fontosabb ügy a «ci te, citó» S bár nénje lónak be nem fogható, — Mégsem felejti ezt a nevet Bandi gyerek. S mert Bandi szörnyű rosz portéka, Mama nemezist játszik néha ! A kis bűnöst más nem is védi, Csak Nij néni Viszont, ha borús napok járnak S a régi sebek újra fájnak 5 a könny a szívbe visszapereg: Róssaszáját odakínálja Bandi gyevek. Es elmerül a multak árnya Két tiszta kékszem sugarába . . . Egymást valahogy mindig megérti Bandi gyerek és Niji néni.! . . . Nil. Az élet iskolájából. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. ­Irta: Váncza Mihály. I. A szerelem. Örök rejtély. Érzelem, mely magától támad gyakran eltűnik, oly hirtelen, amint jött. Vágy, mely az első bűnnel egyidejű. Láng, mely jobban éget az izzó tűz­nél s megsemmisít. Az ember lecsapó­dik a tüzébe, mint az éji lepke az égő gyertya lángjába, akaratlanul, öntudat­lanul . . . s megégeti magát . . . Villamosszikra a szenvedély anyagi működése közt. Mézes csapda, mely tőrbe ejt, Rózsalánc, mely megfog s aztán tö­viseivel véresre sebez. Mennyország, melynek szomszédja a pokol. Vagy ha ugy tetszik: Sorsjáték . . . Igen, ez az igazi! Sors­játék, melyen játszunk, hogy nyerjünk! A ki a húzásokra tesz — az ifjúság; akik várják és lesik a játszókat, azok — a mamák és papák; amit dijul fizetnék — az a betét nagyságához képest a va­gyon, a pénz, az élet; és a nyereség — mely a valószínűséghez ugy aránylik, mint egy a millióhoz — egy jó feleség hű férj !! Ilyen sorsjáték a „szerelem" ma! Van is ma igaz érzelem ! Ki beszélne ilyenről ? . . . Nevetséges hóbort, ön­ámitás az egész ! A szerelem ma csak politika, nélkü­lözhetetlen „rouiine" azon az óriási va­sáron, melyen eladják a lélek üdvössé­gét, a jövő boldogságát, az élet összes örömeit . . . A szerelem ma csak az emberi szen­vedély kielégítésének ösztöne s ezért van, hogy a férfi ma a nőt csak feleség­nek kívánja s a házasságban nem talál mást, csak muló élvet . . . Ma csak eszköznek tartják a szerel­met — egyéni önző, érdekek eszközé­nek. Minden azt mutatja, minden körül­mény erről tanúskodik. Hátha még tüzetesebben vizsgáló­dunk az élet nagy könyvében, minő borszasztó részletekre akadunk a feje­zetekben, melyek a „szere em"-ről szó­lanak. Száz kötet „Boccaccio", „Nana" és ,,Félszüzek í l is kitelnének belőlük . . . Pedig a szerelem nem ismer sem vallás-, sem kor-, sem anyagi külömb­séget; az igazi szerelem — a lelkek vonzalma és nem a test vágya! Ha megbecsülök egy nőt erényei miatt, ha tisztelem benne a lelki szép­séget és látom, hogy szivében nemes érzelmek tüze lobog — előbbre teszem a legszebb leánynál, ha ez nem olyan tökéletes s büszkén ölelem keblemre, mert szeretem ! Igazán szeretni, csak önfeledten és önzetlenül lehet. Aki igy szeret — az boldogabb egy „pénzfejede!em"-nél is. II. A női szépség. Minél jobban tanulmányozza valaki a nőket — annál kevésbbé ismeri. Arra a tapasztalatra azonban hamar rájutunk, hogy életök olyan mint egy nagy könyv, mely tele van irva általunk olvashatatlan apró hieroglif jegyekkel szavakkal . . . Alig akadt még valaki, akinek sikerült volna mind megfejteni az Írásjegyeket, vagy kit ilálni a szavak értóimét. Mi csak azt látjuk, hogy a könyvek címlapja szép, diszes s birni óhajtjuk, — holott nem vagyunk tisztá­ban magával a tartalommal. De a „boríték" tetszik s az ember hiúságánál fogva szeret dicsekedni a „szép"-pel. A szö­vegre csak az élet tanit meg s egyedül a tapasztalat az, mely velünk megérteti a tartalmat. A könyv sokféle. Van diszes bori­tiku, szép külsejű, mely olvasva mit sem ér; ellenben van egyszerű, mely magában rejti a szépet, mint a tenger kagylója a drága gyöngyöt. Igen sokszor megvesszük szép kül­seje miatt, anélkül, hogy ismernénk és — csalódunk. Ilyen a nő. Arcának szépsége elva­kit s nem törődünk lelkével, jellemé­Sirolin emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izadást.' Tüdőbetegségek, hurutok, szair,ár : köhögés, skrofulozis, influenza .J&.J* ellen számtalan tanár ós orvos által naponta ajánlva. Sj* Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boohe" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Cie. Basel (Svájc.)

Next

/
Thumbnails
Contents