Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-12-23 / 106. szám

Békéscsaba, 1906. decz. 23. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY birtokeladasok hirét egy helyi krajcá­ros újság megcáfolni iparkodott s cáfo­latában az a stupidus tudatlanság is ve­zette, hogy a békési birtokot „hítbizo­mánynak" (?) deklarálja, ámde ez a já­ratlan és illetéktelen beavatkozás nem érinti a lényeget, mely szerint Wenck­heim Frigyes gróf valóban túladni ké­szül birtokain. Ujabb hireink szerint a békési bir­tokra uj reflektáns jelentkezett. A Mező­gazdasági Uar-Részvényt. sokkal figye­lemreméltóbb ajánlattal fordult a gróf­hoz, mint a boroszlói konzorium, amely parcellázás végett akarta megvenni a Wenckheim Frigyesné grófnő tulajdo­nát képező békési birtokot. A Mezőgaz­dasági Ipar- és Népbank huszonöt éves bérleti szerződést óhajtana kötni a föld­tulajdonossal oly feltételek mellett, hogy a bérleti idő alatt eszközlendő beépíté­seit a bérlet lejárta után átengedné a grófnak, akit ezzel szemben méltányos bérösszeg megállapítására kér. Véleményünk szerint Wenckheim Frigyes gróf szociális szempontból is dicsérendő elhatározást követne akkor, ha a Mezőgazdasági Ipar-Részv.-társ. ajánlatát fogadja el. Ez a bank a föld­birtokon belterjes gazdálkodást folytat­na s nem zárkóznék el azelől, hogy a békési birtokon egy mezőgazda­sági szeszgyárat létesítsen, ami óriási jelentőséggel birna szociális bajainknak orvoslásában. Ha a gróf és a bank között létre­jön a megegyezés, nem jelentene mást ez annál, hogy a környék fuvarosai és munkásai kivétel nélkül keresethez jut­nának s egész esztendőn keresztül lenne foglalatosságuk.Wenckheim Frigyes gróf megfontolandónak tartja a Mezőgazda­sági Ipar-Részvénytárs. ajánlatát s épp ezért élénk összeköttetést tart fenn a társasággal, amely máris előnyt szerzett magának a boroszlói konzorciummai szejnben azzal, hogy ajánlata nemcsak a vállalat érdekeit is szolgálja. Restaurálták a a gyulai képvi­selőtestületet. Analfabéták a választottak között. Huszonegy uj tag. Nagy korteslármával s a választá­soknál megszokott élénk érdeklődéssel folyt le csütörtökön a gyulai képviselő­testület restaurálása. Hatvankét rendes és huszonegy póttagot választott ezrttal a polgárság" A megválasztottak között huszonöt uj tag is van s konstatáljuk, hogy az uj tagok javarészét az agrár­szocialisták küldték a város parlament­jébe. Nekik köszönhető az is, hogy a huszonöt uj tag között több olyan |s van, aki se irni, se olvasni nem tud s épp ezen ok miatt aligha zajonghatnak majd egyetlen egyszer is a képviselőtes­tület píéumában. A mostani választás által betöltött tagsági helyeknek régi képviselőit ezelőtt hat évvel választot­ták meg. A képviselőtestület másik ré­szének fölfrissitése három év multán fog megtörténni.., A késő estig tartó válasz­tásnak eredményét itt adjuk : Első tized: Választási elnök F o 11 m a n n János dr. volt. Megvá lasztattak rendes tagokul: S a 11 József (uj) 57, Koh n Dávid 56, Reisner Ede 53, Lukács Endre 52, M á j e r István (uj) 50, Karácsonyi Károly 50 és Szállá Lajos 40 szavazattal. Ebben a tizedben 65 szavazat adatott le. Második tized: Választási el­nök dr. Moldoványi János. Ren­des tagokul m-'gválasztattak: Bakó György (uj) 129, L üdvig József 120, K u k i a Ferenc 116, Hegyi István 116, ifj Csöke Péter 114, Góg György 118, K i s s István (ujj 113, ifj. Góg Péter iil,Schriffert István (uj) 110, Ne il inger Károly (uj) 109, Zsigmond György 106 és Szőke Péter 104 szavazattal. Leadtak összesen 193 szavazatot. Harmadik tized: Választási elnök dr. F e 1 f ö 1 d y Sándor. Rendes tagokul megválasztattak : P u r z s a Illés (uj) 166, ifj. B e 1 e z n a i István (uj) 143, Ifj. Per ej András (uj) 140, ifj. B o 11 ó György (uj) 138, ifj. M. Szabó István (uj) 135, P o z s á r Mojsza (uj) 135 szavazattal, Ebben a kerületben az agrárszociális­ták dolgoztak s összesen 226 szavazatot adtak le. Negyedik tized: Választási el­nök Hoffmann Ferenc volt. Ren des tagok lettek: Schriffert János 117, Reinhardt Ádám 170, Pettner József (uj) 139, Mult József 134, K. Schriffert Já­nos (uj) 120, G. Kneifel József (uj) 120, F. Sall József (uj) 118, Hoffmann Kon­rád (uj) 114, Wittman József 99, End­rész Mihály 98, Steigenvald István (uj) 94, Pfaff Ferenc (uj) 89 és Gazner Jó­zsef (uj) 86 szavazattal. Ez a kerület 196 voksot szállított. Ötödik tized: Választási el­nök dr. Berényi Ármin. Rendes ta­gok lettek : Ravai Gábor, Balta Ferenc, Gulyás János, Gyarmati Sándor, Né­veri Albert, Lendvay Mátyás (uj), Makai László (uj), Szilvássy Lajos (uj), Hegyi Ferenc (uj) és Farkó Gábor. Hatodik tized: Választási el­nök dr. B u c s k ó Koriolán. Rended tagokul megválasztattak : Hengye Moj­sza 223, Fábián Lajos 214, Nadabán Já­nos 212, Toldi András (uj) 212. ifjabb Sztik György 210, Tar András 210, Ar­gyelán György 174, Bogyó G.yörgv (uj) 174, Szilágyi Tódor (uj) 165, Nagy , István (uj) 154, Fekete Ádám 149, Sztik ; György 107 és Fábián Mihály (uj) 109 i szavazattal Összesen 228 szavazatot ad­• tak le. j Egyetlen képviselőtestületi válasz­tás sem volt mostanáig Gyulán, amikor valamelyik tagnak megválasztását kifo­gásolták volna. Most azonban a képvi­selőtestület megalakulása után öt tag­nak megválasztatását megfelebbezik az igazoló-választmányhoz. Később meg­alakulnak a szakosztályok is, jórészt a régi tagokkal. Program a Gazdasági Egyesületben. Á mai közgyűlés tárgysorozatából. Előre a munka jelszavával. A Békésvármegyei Gazdasági Egye­sület ma délelőtt tartja meg rendes évi közgyűlését, melynek tárgysorozatában több' fontos s már előbb ismertetett pont között az 1907. évi munkaprog­ram ismertetése és megvitatása is nagy szerepet játszik. A munkaprogram, me­lyet ma vett kézhez szerkesztőségünk, felöleli mindazokat az érdekeket, melyek a gazdasági egyesületnek gondozása és figyelme alá tartoznak s melyek a vár­megye gazdaközönségének helyzetjavi­tását célozzák. Ebben a programban a gondos, körültekintő figyelem vetélkedik a munkakedvvel s álig hisszük, hogy ne általános helyesléssel fogadná azt a közgyűlés, amely még megjegyzést sem fog tenni e preciz munkára. Az igazgató választmány a gazda­sági helyzetünk ismertetésével vezeti be a programot. S az általános pangás­ból arra a következtetésre jut, hogy a hogy a kötelességeknek működési kö­rét szűkebb határok közé szükséges vonni, mert igy a kijelölt irányban annál intenzivebben érvényesül a tevékeny­ség. Főcélja és törekvése leend az egyesületnek — mondja a munkaprog­ram — a gazdák és a mezőgazdaság érdekeinek megoldása. Szükségesnek látja ezért a választmány, hogy a szer­vezkedés erejében keressék a gazdák az igazi védelmet. Szervezkedni kell az izgatók ellen, szervezkedni a szak­szervezetek ellen a gazda-körök és gazda-szervezetek minél sűrűbb meg­alakítása által. Szociális szempontból kötelességé­nek tartja az egyesület a kis embe­rek érdekének hathatósabb felkarolását és a házi-Ipari tan­folyamok tervszerű létesítésével a pro­duktumainak értékesítésével. Az ehhez szükséglendő eszközök megadására kérni fogják a kormányt és törvényhatóságot. A fövő év folyamán 3 esetleg 4 házi-ipari tanfolyamot rendez az egye­sület. És pedig: Köröstarcsán szalmakalap és füzfavesző kosár-fonó-, Mezőberényben hátikosár-fonó és G y o ra á n füzvessző kas- és fehér vesszőből szőlő szállító kosár-fonó tan­folyamokat. A kis gazdák oktatására, tudás vágyok felébresztésére gazdasági téli előadásokat rendez a vármegye külön­böző községeiben. — Hozzájárul, hogy azon községek, melyek népkönyvtárak­kal ellátva még nincsenek, lehetőleg minél előbb hozzájussanak a közműve­lődés terjesztésének ezen fontos esz közeihez. KQZ- ÓS mezőgazdaságunk érdekei­nek szolgálatában a változott viszonyok hatása alatt kétszeres erővel igyekszik majd az állattenyésztést emelni, Á szarvasmarha depekorátiójának már most kétségbevonhatatlan és el­vitázhatatlan jelenségei egyfelől, más­részt pedig a munkás-viszonyok tűrhe­tetlen állapota kényszeritik a gazdát a nagyobb mérvű takarmány termelés és állattenyésztés felkarolására. Sajnos, hogy csupán ilyen okok hallása alatt kezdik már gazdáink is belátni, hogy az egyoldalú szemtermermelés oly nagy mérvű munkatorlódást okoz, amelyei a szociális tulkövetelések kielégítés lehe­tetlen és csak fokozódni fog. E célból állami támogatással be­szerzett kölcsönből vesz az egyesület gazdáink részére nyugati fajta tenyész­anyagot és kiosztja azt 3 évi részlet­törlesztésre. Rendezni fog állat díjazásokat, hogy ezzel ugy a ló, mint a szarvasmarha­tenyésztésünket előbbre vigye. Az idei állat díjazás és baromfi kiállítás helyéül Szarvast ajánlja a választmány. A baromfi-tenyésztés terén is az eddig jónak bizonyult csere-baromfi kiosztásra kér a minisztériumtól állami tármogatást és igyekezni fog várme­gyénk nagyobb városaiban baromfi­tenyészlő és értékesítő szövetkezeteket alakítani. Sürgetni fogja a mezőgazda­ságot érdeklő elavult tör­vények revízióját, ujaknak alkotását, mint pl. a cseléd törvény, a mezőgazdasági érdek képviselet és sztrájk-törvény javaslat, fedezetlen határ­idő üzlet eltörlését stb nek mielőbb eendü megalkotását. Egy csabai vállalat Aradon. A játékárúgyár elmenőben ?... Szomszédos vármegyénk székhelyén, Aradon is — mint annyi sok más vá­rosban — évről-évre uj gyárat vet a vállalkozói szellem a papírra. Az ideák itt is fölös számban teremnek. Vállalkozó kedv is volna a közönségben, csak nem akad ember, aki ezt a vállalkozó "ked­vet tőkével egészítse ki s igy füstölögni segítse a papíron már felépült gyár­kéményeket. Arad város tanácsa azonban nem­csak a gyáralapitási terveket pártolja, hanem a háziipar érdekeinek is hivata­los istápolójául szegődött. Igy történt az, hogy a legutóbbi tanácsgyülés ha­tározata folytán a polgármester meg­kérdezte a Gazdasági Egyesületet s vé­leményt kért, hogy a háziiparnak melyik ága volna Aradváros munkásnépének körében meghonosítható. A házipar iránti bölcs érdeklődés aztán megol­dotta egy uj gyár létesítésének kérdé­sét. A gazdasági egyesület megbízottja ugyanis aképpen nyilatkozott, hogy a játékárúk terén kellene kísérletezni. — Hogy miért épp a játékárúk terén, ba­josan mondhatnók meg, de azt tudjuk, hogy Werther Hugó békéscsabai játékgyáros régebben is lépéseket tett, hogy vállalatának Aradon is propagan­dát csináljon. A gazdasági egyesület és a polgármester közötti tárgyalások ered­ményeként most már úgy áll a dolog, hogy Werther Hugó már legközelebb ajánlatot küld az aradi tanácshoz s ajánlatában ki fogja jelenteni, hogy bi­zonyos kedvezmények kilátásba helye­zése mellett Aradon egy játékgyárat alapit, amely egyelőre ötven-hatvan munkásnak fog állandó keresetet biz­tosítani. Werther Hugó ajánlatával va­lószínűleg már a jövő hónap folyamán foglalkozik a közgyűlés. Ennek az aradi híradásnak kapcsán nem mulaszthatjuk el fölvetni a kérdést, hogy vájjon Werther Hugó nem a békéscsabai játékárúgyárat akarja át­vinni Aradra ? Amikor az a gyár Békés­csahát választotta, ki működésének szin­teréül, a község minden tőle telhetőt megtett, hogy a fiatal iparvállalatnak helyzetét megkönnyítse s keresztül­segitse azt a kezdet nehézségein. Épp ezért erkölcsi kötelezettségeket kell éreznie a gyáralapitónak Békéscsaba község áldozatkészségével szemben s ipartelepét itt kell hagynia továbbra is. Ha azonban a gyár kibővítéséről van szó, akkor örömmel fogadjuk e hírt, mert a fejlődés és életképességre olva­sunk ki abból bizonyítékot. A gyulai királyi törvényszéken most sorsolták ki az 1907. évi esküdtbirákat. A kisorsolásnál Nóvák Kamill tör­vényszéki elnökön, V. Szakmáry Arisztid ítélőtáblai birón és T a r r Dezső bizottsági jegyzőn kivül a köz­igazgatási bizottság részéről V r s á g h Béla, C i n c á r Adolf és dr. L á s z 1 ó Elek vettek részt. E kisorsolás alapján a főlajstrom is elkészült s eszerint 1907. évben a követ­kezők teljesitik a polgárbirák köteles­ségeit : Békéscsabáról: Adamik Mi­hály, Áchim László, Áchim Tamás, Ba­kos Mátyás, Beliczey Géza, Bőhm József, Bőhm Pál, Csanádi János, Faragó'.Má­tyás, Fábry Sámuel, Francsok István, Fuchs Gyula, Gencsi József, Govrik János, Haan Béla, Haraszti Sándor, Hoffmann Lajos dr., ifj. Kapta János, Kádár József, Kiss József, Klein Gusz­táv, Kociszki Mihály, Kován M Endre, K'ivács L. Mih i'y, Kovácsics Pál, Kugel Sámuel, Kun Ed", dr. Láng Frigyes, Leszich Gábor, dr. Margócsy Miklós, dr. Povázsay Máté, PoVázs'ay Zsiga, Reichard József, Rajz Izidor, Sailer Gyula, Szalay Sándor, dr. Tardos Dezső, Teván Adolf, dr. Urszinyi János, Vi­dovszky Ferenc, Wallersten Sámuel, Wagner József, Weinberger Mór, Weisz Ede és Zvaratkó Pál. Mezőberény: , Adamik Pál, Ailer Mihály, Braun J. Adám, Hirsch­feld Mór, Hováth János, Klein Miksa, dr. Kovács László, dr. Liszka Nándor és Winter P. Ádám. Orosháza: Alcser Lajos, dr. Adler Miksa, Ánisfeld József, Baranyai Kálmán, Baranyai Sándor, Bátori Já­nos, Beller Károly, dr. Berthoty Ká­roly, dr. Bikády Antal, Daróli And­rás, Domoki István, Freuder Mór, Garai Béla, Harsányi Ferenc, H-^zer Mihály, Jankó Ferenc, Kalocsai Ferenc, Katonai Imre, Koncz Zsigmond, Kubica László, Kunos József, dr. Küllei Pál, Vajda Gyula, ifj. Leszich Kálmán, Me­csény Lajos, dr. Nagy Elemér, Noéi Nándor, Nyigri Antal, Pásztor János, dr. Perger Elemér, Pollák Kálmán, Pusztai Sándor, ifj. Ravasz István, dr. Schiff Jenő, Sándor József, dr. Singer Béla, Sonnenfeld Jakab, Steiner Ármin, Süle Jenő és Szalay József. Békés: Baki István, \iBeck József, Belenta Albert, Belenta Frigyes, Biró Sándor, dr. Bleyer Lajos, Borbély Sán­dor, Csapó Gergely, Csapó László', báró Drechsel Gáz i, báró Dreclisel dr. Gyula, Emperl Ernő, Farkas Márton, Goldstein Gvula, ifj. Grüwald Vilmos, Hajnal Bé'a, Halka István, Hegedűs Ede, dr. Igaz Pál, Ketter Ferenc, Lavatka József, Ma­darasi László, K Nagy Gábor, Nattland János, Pásztor Imre, Péter Jakab, Stark Gusztáv, dr. Szegedy Kálmán, ifj. Szi­lágyi István, dr. Telegdy Lajos, dr. Török Gábor, Véver Oszkár, Vigh Ferenc, Weisz Izidor, Zachariás Gyuia, Zilahi Lajos és Zagyva István. Gyoma: dr. Bácsv Lajos, Biró Benedek, dr. Chrisztián Kálmán, Csapó János, Debreczeni Endre, Ehrmann Ig­nác, Fried Sámuel, Holler Sámuel, Hüke Lajos, Kalocsa István, Klein Vilmos, Küpry Károly, Pikó Béla, Salac László, Szilágyi Péter, Szilágyi Zsigmond, Tan­Gábor, Vanis Gyula, Vatoi Gábor és Wágner Márton. Gyula: Benkő János, Bodoki Kálmán, Becsányi Béla, Braun Izidor, Braun Mór, Deutsch Vilmos, Fábián Lnjos, Felek Gyula, Fikker Ferenc, Fraller István, Galgóczy Géza, Gold­bcrger Ignác, Grünfeld Jakab, Hakl Ferenc, Hercberger József, Kalocsa István, Karácsonyi Károly, ifj. Kohl­mann Ferenc, Kocsis László, L. Kovács János, Künzl Ernő, Licska Ferencz, Licska Lajos, Mandorf Gyula, Mann­heimer Arnold, Major István, Mihálik János, Moldt József, Pfaff Fereac, Nie­derhauser Gyula, Reichenber; Zsig­mond, Reisner Artúr, Reisner Ede, Ro­senzweis; Hermann, Schillingéi' Lipót, Schmidt Gyula, Schmidt Antal, ifj Sal József, Sal István, K. Schriffert József, N. Szabados József, Szállá Lajo;, Sze­kér Gyula, Szénási János, Vértosi Ar­nold és Weisz Mór. Szeghalom: dr. Bertin Pál, Csánky Béla, dr. Grósz Mátyás ós Sár­réti János. Doboz: Blascsok Gyula, Frank Ferenc, Domoszlay József és Gábriel Aladár. > Köröstarcsa: Boros Károly, Karaguly Balázs és Szakáll Antal. Kétegyháza: Böhm Miklós, Hevesi Antal, Kaszás Józsaf, Spitz Ru­dolf és Zmertik Gyula. Szarvas: Buck Adolf, dr. Fuchs Béla, Garai Frigyes, dr. Gerő Oszkár, dr. Glasner Adolf, Hajnal Béla, dr. Má­zor Elemér, Marschal Soma, Schlosser János és dr. Salac Aladar.

Next

/
Thumbnails
Contents