Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-19 / 70. szám

Békéscsaba, 1096. augusztus 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY épitészeti hivatal kiirta az árlejtést a csabai selyemfonóda felépítésére. A 205598-25 koronára előirányzott építkezésre 29 vállalkozó adta be ajánlatát, számosan a részletmunkákra. Az összes munkálatokra pályáztak K i s z e 1 y Pál ás társa (Csaba) 2-75%, S a j b e n Pál és Bányai (Csaba) 7-50%, Erdélyi Mihály ós Kovács Pál (Arad) 1-5%, FodoT ós Reisinger(Arad) 3%. és végül W e á 1 Dezső és Szilárd Lajos (Budapest) 8'6% árengedménnyel. Az államépitészeti hivatal ez ajánlatokat felküldte a földmivelésügyi miniszterhez, akinek a megjelölése után odaítélik a munkálatot. Nagyon ajánlatos volna, ha az illetékes körök odahatnának, hogy a selyemfonoda építését lehetőleg csabai vállalkozók kapják meg, amely esetben részben kárpótlást nyernének az egész nyáron át tartott sztrájk okozta kárért. — Csaba útmutatója. Egy igen praktikus és régen keresett könyvet szerkesztett és adott ki G a r a y Imre, a csabai árvaszék kiadója. Csaba útmutatóját, mely tartalmazza név, házszám, utca szerint Csaba összes ház- és földtulajdonosait, telekkönyvi számmal, betűrendben Csaba összes lakóit, az iparral, kereskedelemmel foglalkozókat. A hézagpótló munka ügyes csoportosítással a megye összes járásairól, községekről közli a fontos cim és névtárt és az útmutató nélkülözhetlen lesz hivatalokban, pénzintézeteknél, kereskedők és iparosoknál. A 240 oldalra terjedő útmutató ára csak 3 korona és kapható a szerzőnél vagy a Corvina könyvkereskedésben. — Uj bélyegek. Ez is az uj kornak vívmánya! Egyébként az igazság az hogy a magyar bélyegek messzze földön hiresek Ízléstelenségükről. Semmiféle nációnál nincs olyan alaktalan rajza, kiállítása a bélyegeknek, mint nálunk. Az illetékes körök végre maguk is belátták ezt és elhatározták, hogy kicserélik a csúnya bélyegeket. A reformot az ujságbélyegeken kezdikf melyeket hivatalosan bélyegjegyeknek neveznek. Ez a bélyegjegy két nyomású: az értéket feltüntető szám nem azonos az alapszínnel. Az uj bélyegek egyszinüek lesznek. Ennek a reformnak azt a hivatalos magyarázatát adják, hogy az egyszerűbb bélyeg sokkal olcsóbb, mint a kétszínű. Ausztriában, ahol szintén kétszínű volt az ujságbélyeg, már julius hóban kibocsájtották az új egyszínű bélyegeket. Csak az a kérdés, hogy az uj bélyegek is oly Ízléstelenek lesznek-e, mint a régiek ? — Csabai dalosok Mennyházán Jeleztük már lapunkban, hogy a csabai daoskör G a 11 i János karnagy és K orosi László főjegyző, elnök^vezetésével íirándulást terveznek, Mennyháza aradnegyei fürdőbe. A csabai dalosok ma lajnalaan indulnak el Mennyházára, ahol 'észtvesznek a C z á r á n Gyula emlőiére rendezendő ünnepségen, este peiig hangversenyt rendeznek. A dalosokkal együtt a közönség köréből is szánosan rándulnak ki a kies fürdőhelyre. — A motorvezetö tragédiája Halottja an a munka túlbuzgóságának. Z i m a íároiy fiatal csabai motorvezető, aki jorzalmas halállal mult ki a csaba-gyulai asuti vonal pályatestén. A gyilkos kaasztrófa ugy történt, hogy amint a Jyuláról Csaba felé haladó délutáni légy órás motorkocsi kirobogott a gyulai pályaudvarról, a gépnek egyik szelelője dromlott. Zima Károly motorvezető a >aj okát keresendő, kilépett a Szaladó :ocsi lépcsőjére és lehajolva nézett be :ocsi alá. Közben a motor a gyulai Éöröság hídjához ért, amelynek vaskoritja szétzúzta Zima fejét, úgyannyira, togy az éktelenül eltorzított fej majdem egészenJevált a törzsről. Zima azon. al halva rogyott a vasút kavicsaira. A ámes eset után a motorfütő visszavestte a kocsit Gyulára, ahol jelentést itt az állomásfőnöknek, aki azonal érjsitette Szemere Kálmán csabai álloíásfőnököt. Szemere külön vonattal inult a szerencsétlenség szinhelyére, s liután felvette a jegyzőkönyvet, beontatta a motorost Csabára. Zima holtestét a gyulai közkórházba szállttották. megejtett vizsgálat megállapította, ogy Zima a saját gondatlanságának, igyis inkább túlbuzgóságának az álDzata. Tragikus halálát fiatal felesége 5 két kis gyermeke siratja. — Bútorgyári munkások mozgalma. A csabai részvénytársasági bútorgyári munkásai ismét mozgolódnak. A gyár alkalmazottai a napokban memorandumot nyújtottak át a gyárvezetőségének, s a memorandumban 20% bérjavitást bizonyos szakokra és 9

l/a órai munkaidőt kérnek. A munkások a memorandumára adandó választ 8 nap alatt várják. A gyárvezetősége a munkások kérelmét a társaság igazgatósága elé terjeszti. — Ujabb sztrájkok á cséplés körül. A héten ismét szaprodott a cséplési sztrájkok száma. A cséplő-munkások két helyen is megtagadták az engedelmességet. Puszta-bucsán B a s c h Simon földbirtokán harminchat cséplő munkás lépett sztrájkba. A szerződésszegő munkásokat C s á n k y Jenő szeghalmi járási főszolgabíró fejenkint 15-15 napi elzárásra Ítélte. Az elitélt munkások felebbeztek, s igy ügyük á vármegye munkásügyi albizottsága elékerül, mely legközelebbi napokban összeül. A másik sztrájk Gyomán ütött ki Harkányi Frigyes báró uradalmában, ahol 13 munkás szüntette be a cséplési munkálatot. Ezeket a járás főszolgabirája fejenkint jogerősen 15—15 napi elzárásra Ítélte. A sztrájk oka mindkét esetben béremelésre irányuló követelés volt. — A cséplőgép áldozata. Borzalmas szerencsétlenség hírét jelenti szeghalmi tudósítónk. Arról szól a hir, hogy a cséplőgép borzalmas módon ismét nyomorékká tett egy szegény embert. Bokor János 21 éves körösladányi napszámos az áldozat, aki C z i g á n y János szeghalmi cséplőgéptulajdonos alkalmazottja, Bokor munkaközben a kévevágó kést beleejtette a dobba, s amikor utána nyúlt, a gép elkapta jobb kezét és azt tövéből kiszakította. A rémesen megcsonkított ember nagy vérveszteséget szenvedett, úgy hogy állapota a legválságosabb. A szerencsétlenség oka Bokor vigyázatlansága. — Tizenegyezer koronás tiizkár. Borzalmas tűzvész pusztított a héten két napon keresztül gróf Károlyi Istvánnak kis-csákói pusztáján. Csütörtökön este ugyanis valószínűleg a cséplőgépből kiugrott szikra folytán, kigyúlt egy hatalmas asztag buza, s mielőtt a veszedelmet sikerült volna megakadályozni, elégett 2048 kereszt buza. A tüz okozta kár mintegy 11 ezer korona, mely nagyrészben megtérül biztosítás révén. Gerlán gróf Wenckheim Géza majorjában ütött ki tegnapelőtt tüz. A cséplőgép felgyújtott egy kazal szalmát. A kár 850 korona. — Gyújtogató villám. A legvadabbul tobzódó kánikulai napok után tegnap ugyancsak istenkisértő vihar kerekedett, amely helylyel-közzel elementáris erővel tört ki. Az áldásos esőt hozó vihar végigvonult a vármegyén, de erejét legjobban éreztette Gyulán, ahol tegnap délelőtt a villám lecsapot G ö t z József újvárosi kerékgyártó házába és az, dacára a szakadó zápornak, porig hamvasztotta. A lángokban álló háznak megmentésére csak gondolni sem lehetett A gyújtogató villám emberéletben nem tett kárt, mert a háznál szerencsére senki sem tartózkodott. — Egy gyermek tűzhalála. Borzalmas haláleset történt pénteken Békéssámson, egyik "tanyájában. Péteri Jánosné, a tanyás felesége ugyanis főzés közben addig sürgölődött-forgolódott a szabad tüz körül, hogy ruhája lángot fogott. A megrémült asszony ekkor elvesztve hidegvérét, le s föl futkározott az udvarban, majd, hogy növelje a bajt, ölbe kapta kétéves fiát is, akinek a ruhája ugyancsak tüzet fogott. Az élő fáklyákat a béres oltotta el nagynehezen, de ekkor már a gyermek meghalt az égési sebektől, az anya pedig halállal vívódik. — Bazár a színházban. Mint tudvalevő, a színház renoválása és újjáalakítása folytán ezidén elmarad Csabán a szini szezon. Thália kapui azonban mégis megnyíltak. Nem mindennapi okból azonban. Bazár költözködött be a színházba, amely olyan becsületes árúháza lett a divatnak, mint a legnagyobb üzlet A színház átalakításával ugyanis a Silberstein-féle üzlet utcahosszából elmetszenek két és fél métert s ugyanilyen hosszal fogják befelé megnagyobbítani a mai üzletet. Ez átalakítások munkálatainak befejezéséig a Silberstein-féle jónevü divatárú cég a színházba költözködött be. — Csabán is tüz. A megyeszerte pusztító tüzekből pénteken Csabának'is jutott egy esett. K u b i k Béla asztalos-műhelye égett le porig, a benne felhalmozott árukkal együtt. A tüzet, enyvolvasztás közben a kályhából kihullott parázs okozta, mely felgyújtotta a forgácsot. — Óriási szerencse 6aedickónél. Az imént befejezrtt IV osztályú húzás főnyereményét 90000 koronát ismét Gaedicke bankház, Budapest kossuth Lajos utca 11. szerencsés vevői nyertek. Ezúttal a 3148 számra. Mint ismeretes említett szerencs gyűjtődé magában az elmúlt sorsjátékban a 400.000 60000 2 á 30.000, 20000 3 a 15000 10000 5000 stb nyereményeket fizette ki szerencsés vevőinek. Innen-onnan. Vasárnapi invázió. (Történik a *-i villámban, amely történetesen motoros megállóhely mellett lekszik. Személyek : ón, a szabadságolt és pihenésre vágyó férj, őnagysága, a hivatalosan Marienbadban nyaraló, de költségek hiányában itthon rekedt nőm és Dorka, a szobaleány-szakácsnő. Idő: vasárnap délelőtt), E n : No, hogy végre megmenekültem néhány hétre attól a piszkos, poros fészektől és kipihenhetem magam! Oh áldott pusztai friss levegő. (A következő pillanatban hatalmas porfelhő kerekedik, s ködbe borítja a verandát). Nőm: Pfuj, micsoda komisz por ! Ez neked az üde levegő ! Edd meg ! Ha tudnák, hogy én Marienbad levegője helyett az Alföld piszko^ porát nyelem reggeli kúrára !, Kiég a szemem . . (Sir.) E n : Csukd le a szemed, édesem. Különben is ez a por a legáldottabb humus. Félkilótól egy kilót hizik az ember. Feloldódik ez a szájban. Nyeld, ki tudja, meddig nyelheted ! (A porfelhő elvonul. Megesszük a regelit, amely egy kis rövidlátással inkább habarcs, mint kávé.) Nőm: Csak vendégem ne jönne, mint tavaly is. Elsülyednék a szégyentől. Ebédet se tudnék adni. ED: A sülyedést hagyd édesem, ha i öl kérnek az újjáépített csabai szinházban műkedvelői előadásra. Az ebéd pedig elég lesz hármunknak. Dorka: Beszalad és bamba pofával megáll őnagysága, a nőm előtt. Olyan képet vág, mint borjú az uj kapura.) Naccsága, kirem, meggyütte a motor ! Nőm: Szaladjon rajtad keresztül, hát mit akarsz vele ? Dorka: ín semmit sem nem akarom, de gyütte egy zűr, meg míg egy zúr, egy kevír zasszonyság, egy sovány zasszonyság, meg egy öreg zasszonyság, három-nígy gyerekek, meg a Marka. É n: (Nagyon vendégszerető arccal.). Meg a Marka. A Placsekék hát ezek. No hogy a frász törné ki Placsek urat, pukkadna meg őnagysága Placsekué és szánkázna végig az ördög az egész komisz bagázsnak a hátán. (Szívélyesen üdvözlöm a bevonuló karavánt. A következő pillanatban kerekedő általános zűrzavarból a következő szavak hallódnak ki:) — Hallottam, hogy megjöttéi Marienbadból. — Remekül használt a kura. — Lajos (ez én vagyok) mondta, hogy érik már a szöllő . . . — Megakartunk lepni benneteket . . . — Csak egy napra jöttünk . . . — Jó, jó. de nincs ebéd . . . — Ahol háromnak jut, ott tiznek is jut . . . — Legkevesebb baj ! . . . — Beküldünk faluba . . . — Nagyon őrülök, hogy megleptetek. — Mama, Pityu húzza a hajamat . . — Oá, oá! — ordít a pólyás. — Dada, tegye tisztába a Babust! — Papa, én éhes vagyok . . . — Ohhho, ohhho, ohhhó ! — köhög az öreg Placsek. — Móric ! ne visíts, mert kiváglak ! — Tis tacsa füldik fetete tóba . . . E n : (mély rezignációval, a helyzethez illőn, halkan) Fulladjatok mindnyájan, ne a fekete tóba, de a Körösbe! (Nagy kínnal elmúlik az ebéd. Áldozat a szomszédtanyás méregdrágán hitelbe vásárolt tiz tyúkja, hét tányér, kilenc kávéscsésze, a szőlőmosó, öt kosár szőlő, az én nyári öltözékem, őnagysága, nőm fehér köténye, egy féltucat pohár, ugyanannyi szalvéta, egy diszkrét porcelláuedény, meg a délutáni álmunk. A szivarokat, meg egyebeket nem is számítom. A karaván különben hprtyog legvénebbtől legkisebbig. Csgk én, meg ő nagysága, nőm szorultunk ki a villából ós éber szemmel, de tajtékzó ajakkal őrködtünk álmuk felett.) Ip. Placsek: (Ásít vagy négy ölnyit és feltápászkodik) Lijos, el is felejtettem mondani, találkoztam Samuval. Bejelentetté, hogy délután kirándulnak. Itt vannak nálunk a szeretetreméltó pesti direktorék két bájos gyerekkel. Csodagyerekek ! Hegedű virtuozók. Azok is itt lesznek. Agnvernanfjuk pedig úgy gordonkázik, mint a pinty. Váratlanul nem akartak jönni, hát megkértek, hogy jelentsem be őket. A direktorék páratlanul kedvesek. Még a dadájuk is csinos, nemcsak az asszonya fess Meglásd, milyen kellemes estét nyújtanak, Lajos ! Nőm: (elájul, a karaván minden tagja vízért fut és locsolják, míg pacallá nem ázik.) E n: (olyan lágyan simogatom a fejemet, hogy marék számra hull a hajam, s a magas c-Del valamivel alacsonyabb skálán invitálom a szobalányt — Dorka! Rohanj ós a legközelebbi motorral csődítsd ki az egész várost! A Winteréket, Sommerékat, Nyakiglábókat. Futvaeszikéket, Mitugrászókat, meg a kisbirót, főbírót, alispánt, vicispánt, baktert, saktert, redaktort, kompaktort, fiskálist, patikust és végül a mentőket. (Siró nevető görcsök fognak el, s matcsist táncolva üdvözlöm az időkőzben érkező második karavánt ! — latin Zakopáná. Fürdölevél. Liptó-Hibbe, aug. 17. Zakopáné, annyit jelent magyarul, mint eltemetve. E kies nyaralóhely a lengyelek birtoka s a Kárpátoknak égy elrejtett zúgában fekszik. Egyik oldait magas sziklaháttal elzárt, mig a másik oldalon a lengyel síkság terül el; erről robogott be velünk a kis vicinális vonat. A Kárpátok Galíciában mereven emelkednek ki a sikból s pompás körivet alkotnak. A magas hegysorozat ott még sokkal feltűnőbb, mint ná'unk, hol lejtősen bocsátkozik le, a vonat völgyről völgyre kanyarodva halad. Árva-Váraljától Szabahórán át érünk Galíciába, honnan — lehet mondani — sikon haladt velünk a kis lengyel vonat, élénken zakatolva, sipjával élesen füttyengetve minden átjárónál. Novy-Tard s néhány kisebb állomás után Zakopáné kies fekvése már messziről feltűnik. — A villák, amelyek többnyire svájci stilbe épültek, remekül magaslanak ki a sötétzöld fenyvesek közül s hátteréül a nagy Gevont-csúcs meredez. A rajta levő fakeresztet mintha egy apostol láthatatlan keze tartaná és csáknem misztikussá teszi a környéket. Egy kisebb hegyoldalon fekszik a jezsuiták kolostora, a völgyben tüdőbetegek szanatóriuma, lelencház stb. hirdetve a humanizmust. Van papírgyára s múzeuma, mely utóbbi a Kárpátok, illetve Tátra kincseit tartalmazza. Gyűjteményei között különösen szépek a kőszáli sasok, tiz-tizenkét aggancsú szarvasok, őzök, vaddisznók, sokféle kígyók, medvék, farkasok ós tigrisek. — Áztán különféle közetek, melyek mind a „Tatry"-ból kerültek ki. E rejtett hely valamikor nagyon elhagyatott lehetett, innen kapta nevét is; most azonban korántsem teszi azt a hatást, amit elnevezése kelthetne bennünk. Elénk forgalmú városka, tele mindenféle norinbergi árúkkal. A kereskedések is csaknem fából épültek. Kirakataik s még inkább az ajtókra teleaggatva a lengyel viseletet képező öltönyökkel tele. Szép s nagy székes egyháza van s a villasorok között, melynek beosztása: egy villa egy tér fenyves, pompás jól gondozott utak vezetnek s pihenőül padok állanak. Jellemző a közlekedésben az úgynevezett „fúrka." — Egyfogatú orosz kocsi, melyet lengyel parasztok kezelnek. A furka teteje fehér vagy csikós vászon, körívben hajlik s összehuz.ható, mi eső vagy erős napsugár ellen védi az utast, ha nem is oly szép, de mindenesetre igen célszerű. Magánfogatok, fiákkerek s az utóbbi jármüvek közlekedése zajossá teszik a telepef. A nyaralók délutánonként csak ugy özönlenek ki a „Geront" alá, a Mortkieskő tengerszemhez. Mi is kirándultunk, vezetőnk egy lengyel férfi volt, a ki jól beszélt németül. Felérvén a magaslatra, több társasággal együtt mi is leheveredtünk pihenőül. A tájat innen igen jól lehetett szemlélni. Mialatt lengyel lovagunk havasi gyopárokból és páfrányokból számunkra csokrot gyűjtött, szép bariton hangján, mély érzéssel lengyel dalokat énekelt, mi is felváltottuk azt egyegy magyar dallal! Valóban pompásan érvényesült ott a szabadban, a magaslaton a hang, két nemzet érzelmeit tolmácsolva. Sajátságos érzés fogott el engemet, kedves Kárpátaink e tul oldalán. Elgondolkoztam. Tulvan már az enyémnek mondhatlak, mig ott, habár csak a szomszédban is, már nem hallom azt a szivemhez szóló hangokat,, amelynek nyelvét anyám emlőjével magamban szívtam! . . . Alighogy átléptem a magyar határt s már nem értenek meg engemet saját * nyelvemen. Azt a dicső s hazájáért sokat küzdő magyart egy pillanatra kicsinynek láttam.