Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-12 / 68. szám

Békéscsaba, 1096. augusztus 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 10-én ankétet tartanak az anyakönyvi törvény revíziója tárgyában. Az ankétre a 63 vármegye főispánjai közül hár­man hivatalosak, ezek sorában várme­gyénk főispánja, Fábry Sándor dr. is. — Bókésvármegye közgyűlés előtt. Bé­késmegye törvényhatósága, amely más­kor kényelmeskedett a kánikulai hóna­pokban, mostanában ugyancsak neki buzdult a közügyek intézésének.. Alig mult el ugyanis a juliusi rendkívüli köz. gyűlés utóize, már ismét rendkívüli köz­gyűlés előtt áll a nemes és nemzetes vármegye. Ezt a rendkívüli közgyűlést, amelynek egyetlen tárgya lesz a követ­kező három évre szóló közúti program megállapítása, augusztus második felé- I ben tartják meg. A legközelebbi köz­gyűlés ugyanis, mint tudvalevő, levette napirendről a közúti programot, hogy ahhoz még az egyes községek hozzáfűz­hessék javaslataikat, óhajaikat. A közsé­gek egy jó része már megtette a közúti promramra észrevételeit, s amint ezek mind beérkeznek, egybeül a közúti bi­zottság és az elkészítendő uj javaslat alapján intézkedik a rendkívüli közgyű­lés egybehivásáról. — Eljegyzések. TóthPetrovszky Pál csabai községi dijnok eljegyezte özv. Madarász Györgyné leányát, Ró­z s i k á t. Gyökössy Mariskát Szarvason el­jegyezte P e j t s i k Dezső körösladányi postamester. — Orvosválasztás. Körösladány köz­ség képviselőtestülete szerdán válasz­totta meg Csánky Jenő főszolgabíró elnöklete alatt megtartott közgyűlésén a községi orvosát. A képviselőtestület öt pályázó közül Losonczy Sándor dr. magyar bükkösi orvost választotta meg. — Halálozás. Vésztő községének gyásza van. B e n c z e Dániel tanítónak fiatal felesége hunyt el 24 éves korában. Az elhunytat férjén kívül két kicsiny gyermeke siratja. Temetése ma délután megy végbe. Egy fiatal, reményteljes élet útját akasztotta meg a kérlelhetlen végzet. Hrabovszky András, a csabai Ru­folf-főgimnázium VI. osztályának volt növendéke halt meg tegnap hosszas szenvedés után. Az elhunyt diáknak ma adják meg a végtisztességet. Temetése az erzsébethelyi községházával szemben levő halottasházból lesz. — Az utbiztos panamája. Gyula vá­rosa kezdi magát a panamák-városává kinőni. A megye székhelye ugyanis is­mét kedveskedik egy kis szennyessel. Akire a legújabb panama kisült, az K o­c s o n d i Gyula járási utbiztos. Kocsondi a Gyula—Kígyós—apácai útépítésénél volt alkalmazva, ahol többrendbeli sú­lyos szolgálati vétséget követett el. Ne­vezetesen otthagyta szolgálatát, amikor az leggondosabb felügyeletet kívánt, az alája rendelt munkásokat berendelte sa­ját gazdaságába és ott csépeltetett velük, sőt saját gazdaságába vette használatba a vármegye lajtjait, stb. Mindezek kisül­vén, Ambrus Sándor alispán Kocson­dit felfüggesztette állásától, ellene a fe­gyelmit megelőző vizsgálatot elrendelte, s ennek tartamára díjazását fizetésének egyharmadában állapította meg. Az alis­pán a fegyelmi lefolytásával K i s László vármegyei aljegyzőt bizta meg. — Közigazgatási bejárás. A békés­vésztői motorosnak a közeinapokban egy kiágazási vonala készült el. A békési motoros állomástól indul ki ez a vonalág ós a békési gróf ^Wenckheim-féle mal­mot kapcsolja be' a kisvasutba. Ez uj vonalnak a közigazgatási bejárását a napokban tartják meg. Az aktuson az államépitészeti hivatalt Pöppel Gyula mérnök, főnökhelyettes képviseli, mig a vármegye részéről Konkoly Tiha­mér dr. aljegyző jelenik meg. — A remetei földvétel kö'csöne. Mint jeleztük már lapunkban, Gyulavárosa a remetei földek megvételére szükséges kölcsön megszerzése végett a kisbirto­kosok országos földhitelintézetéhez for­dult. Ez intézet a város tudakozódására kijelentette, hogy hajlandó kölcsönt fo­lyositani a földbirtok 60%-a erejéig. A földbirtokot a város 1—3 holdas parcel­lákban bocsájtja rendelkezésére a kis­embereknek, akiknek, hogy könnyebben jussanak földhöz, a város még más pénz­intézetnél fog gondoskodni a hiányzó 40% kölcsönbiztositásáról, még pedig olymódon, hogy a kölcsönért maga vál­lal anyagi felelősséget. — Magyar pénzintézetek budapesti köz­ponti hitelbankja. A magyar pénzintézetek központi hitelbankja az alaptőkének egy millió koronáról öt millió korona befi­zetéssel tiz millió koronára történt fel­emelése és sikeres befejezése után szer­dán Budapesten tartott közgyűlésén az intézet igazgatóságába Ottenberg Tivadar, az aradi első takarékpénztár vezérigazgatója, felügyelő-bizottságába Havas Mór, a békés-csabai takarék­pénztár egyesület ügyvezető-igazgatója és választmányába D é g h y Gyula, az orosházi takarékpénztár vezérigazgatója j választattak be vidékünkről — Segédjegyzőválasztás Öcsöd község képviselőtestülete 7-én töltötte be az üresedésben lévő segédjegyzői állást. A képviselőtestület három pályázó közül Nyiri Bálint okleveles jegyzőt válasz­totta meg segédjegyzőnek. — A Helmeczi-ilgy és az emberséges miniszter. A lefolyt aratási sztrájkmoz­galmakban egyetlen ügy sem vert olyan hullámot a közigazgatásban, mint a füzesgyarmati Helmeczi Lajosé. En­nek az egyszerű embernek az ügye megjárt minden forumot, amig igazsá­got kapott s végre is az igazság olyan, amely méltán kelthet feltűnést Mert­hogy a legfelsőbb fórum, a miniszter kimondotta, hogy a szerződésszegésre való izgatás nem hordja magában a ki­hágási, illetőleg szerződésszegési kétség tónyálladékát, s tehát nem is büntetendő. Ezt az igazságot osztotta Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter Hel­meczi Lajos füzesgyarmati arató mun­kásnak, akit egy munkásgyülésen el­mondott izgató beszéde miatt a szeg­halmi főszolgabiróság 40 napi elzárásra és 200 korona pénzbirságra ítélt. A vár­megye munkásügyi albizottsága mint második fórum, felebbezés folytán eny­hitett ez Ítéleten, amennyiben az elzá­rást 30 napra, a pénzbírságot pedig 100 koronára szállította le. A miniszter ezt is elengedte és Helmeczi ellenj meg­szüntetni rendelte el a további eljárást. — Szabadságról. W a 11 f i n c h Ferenc dr. kÖ7S. orvos szabadságáról visszaér­kezve hivatatalát átvette s orvosi műkö­dését megkezdte. — Tanitóvdasztás Gyulán. Gyulaváros iskolaszéke csütörtökön délelőtt F o 11­mann János dr. elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a farkashalmi tanyai iskola tanitói áliását töltötték be. Az iskolaszék a pályázók közül egyhangú­lag az eddig ideiglenesen alkalmazott Endrész András tanítót választotta meg. — Vadászatok a megyében. Lapunk mult számában már jeleztük, hogy be­köszöntött a Nimrodok évszaka is. Irtuk, hogy a foglyokra már megszűnt a vadá­szati tilalmi idő. Csabán és környékén azonban különleges rendszabályok álla­nak fenn. A hó közepe előtt ugyanis nem függesztik fel a tilalmat. Igy tulaj­donképpen csak 15-én szólalnak meg előszóra szezonban a Lankaszterek, ami­kor már fácánokra és nyulakra is fel­szabadult a tilalom. Az első vadászatot az első gerendási vadásztársaság ugyan­ekkor tartja meg, mig a csabai Nimród társaság 19-én rendezi első vadászatát a vandháti és nagyréti vadászterületén. — A községek fásítási terve. Békésvár­megye alispánja korábban felhívást in­tézett a községek elöljáróihoz, hogy készítsék el a fásítási terveket és azokat mutassák be. E felhívásnak a vármegye valamennyi községe megfelelt s a kész tervek most már az alispán asztalán feküsznek. Itt megjegyezzük, hogy az alispán különösen kiemelte rendeleté­ben, hogy a községek közutai és terei, külső útszegélyei lehetőleg akác- és eperfákkal legyenek ültetve. Amennyiben a talaj ós köztisztasági viszonyok meg­engedték, a községek mindegyike igye­kezett ez utasításnak megfelelően elké­szíteni a fásítási terveket. — A csabai daloskör Menyházán. Ér­dekes terv foglalkoztatja a csabai jóhir­nevü dalkör vezetőségét. Kirándulást terveznek ugyanis Magyarország egyik legszebb fekvésű kies gyógyfürdőjébe, Menyházára. Ha a terv beválik, ugy a daloskör augusztus 20-án, Szent István napján tartja meg nagysikerűnek ígér­kező dalos versenyét' Menyházán. Ez alkalomból mozgalom indult meg, hogy a közönség köréből is számosan csat­lakozzanak a kiránduló dalosokhoz. — Engedélyezési tárgyalás. A csabai rétöntöző és ahhoz tartozó vízhasználati és viziműnek, valamint a tervezett halas­tónak ugyanily irányú engedélyezése tárgyában az aradi kulturmérnökség közbenjöttével tegnap helyszíni tárgya­lást tartottak Csabán. A tárgyaláson a kultuszmérnöksóg részéről Katona Béla kir. főmérnök, a vármegye képvi­seletében pedig Kiss László megyei aljegyző jelentek meg. — Ahol még nem halt ki a kedélyesség. Gyula ez a szerencsés fészek, ahol arany­korát éli a régi jó táblabírák kedélyes­sóge. A mire jellemző eset az alábbi: A hivatalos lap egyik közelmúlt lapszáma közölte, hogy H a u b e r t Károly villa­mossági üzemvezető nevét belügymi­niszteri engedélylyel „HajnaF'-ra ma­gyarosította. Gyulán áldomást isznak mindenre. Csak természetes tehát, hogy az uj magyar név áldomása sem marad­hatott el. Találkozik ugyanis az uj „Haj­nal" egyik jó ismerősével, aki elmés­ségéről közismert az egész vármegyében. — Te, — mondja a közismert férfi, — miért is lettél te Hajnal, ha nem ezért, hogy hajnalig lakjuk az uj név áldomását ? A kérdésben benne volt minden, még a megdönthetlen érv is, amely a vig tort elengedhetlennó tette. Össze­verődött hát az örökké vig kompánia és másfél napon át, vig muzsikaszóval, kifogyhatlan jókedvvel áldomásozták a „Hajnal"-t. Ami különben megcáfolja azt az állítást, hogy csak egy koronás bélyegbe kerül az idegen hangzású név megmagyarositása. — Killiany cirkusz. Augusztus 15-ón Csabára érkezik és ugyanakkor meg­kezdi előadásainak sorozatát a Killiany cirkusz, elsőrendő művészekből álló tár­sulatával. A művészi tagok között figye­lemre méltók a világhírű Diseli nővérek meglepő mutatványaikkal. A társulatnak saját jól szervezett zenekara van, ké­nyelmesen berendezett cirkusz, amerikai világítással E kitűnő társulatra már most felhívjuk közönségünk figyelmét. — Gyujtogato villám. A csütörtök éjjeli áldásthozó fellegek keresztül vonultak Szarvas határán is. De nemcsak esőt, hanem veszedelmet is hordtak maguk­kal. A villám ugyanis lecsapott Már­ton Menyhért tanyájába, amelyet meg­gyújtott és porig hamvasztott. A gyújto­gató villám emberéletben nem tett kárt, mert a házbeliek szerencsére az épület melletti faszinben aludtak. Ugyanekkor M i k o 1 a y Mihály szarvasi közjegyző tanyájába is lecsapott a villám, ez azon­ban nem okozott tüzet. Szeghalmon is gyújtogatott a villám. Mészáros Mi­hálynak a birtokán 1200 kereszt búzát hamvasztott el az isten haragja. Körös­ladányban is pusztított tűzvész a napok­ban. Amikor cséplőt vontatták, Nyiri Sándornak leégett 320 korona értékű törek-szalmája. — Csendélet Dobozon. A duhajságáról hires Dobozon ismét működött a legény­virtus. Acsete-patéhőse Kárnyáczky Gábor gyulai lakos volt, aki borközi ál­lapotban annyira nekiszilajodott, hogy egész'sereg atyafiának elhegedülte szent Dávid nótáját. Kárnyáczky a napokban Tóth István korcsmájában mulatott. Eleinte csak békésén hajtogatta lefelé a gémnyaku üvegek tartalmát, mikor azon­ban a fejébe szállt Noé nedűje, halálos ellenséget vélt felfedezni a szomszédos asztalnál poharazgató G e r g e ly Má­tyás törvónybiróban, miért is azt egy­ideig gyilkos pillantásokkal mérte végig, majd meg nekiesett és kegyetlenül hely­benhagyta. A vendéglős védelmére sietett a szorongatott birónak, ám bajára, mert Kárnyáczky őt is jól megrakta. Ebben a sorsban részesült még ,D a 1 m a d i István rendőr is, s a bosszúból kijutott minden törékeny ingóságnak. A neki­vadult embert végre is a csendőrök fü­lelték {le. Kárnyáczky ellen megindítot­ták a bünfenyitő eljárást. — Bevásárlási uton. W e i s z Miksa, csabai női divatáruház tulajdonosa a héten az őszi ós téli divatujdonságok bevásárlása céljából kölföldi bevásár­lási útra indul és vevőitől szívesen fo­gad megbízásokat. — Tüz volt szombaton délután Csa­bán, a Sánc-utcában L i p t á k Ádám asztalos háza tetőzete gyuladt ki és a pusztító lángok innen átcsaptak a szom­széd Marék János házára, mely szin­tén leégett. Mire a tűzoltóság megérke­zett, az már csak a tüz továbbterjedésé­nek meggátlására szorítkozhatott. — Köszönet. F r n d a Miklós csabai vaskereskedő felejthetethen jó nagy­bátyja F r n d a Pál ravatalára szánt ko­szorumegváltás cimén 10 kor. adomá­nyozott a szegény iskolás gyermekek felruházására. Fenti adományt a jelzett célra átvettem, a kedélyes asztaltársaság nevében őszinte köszönetet mond Áchim János, elnök. A kétegyházi végrehajtó bűne. Csalás hamisított okmányokkal. Saját külön szenzációja van a román­lakta, csöndes békésmegyei falunak: Kétegyhszának. Meglépett a végrehajtója, s mielőtt bucsut mondott volna a falu kapufélfájának, szélhámos módon be­csapott ós megkárosította több hiszé­keny embertársát. A kis kaliberű csaló a legfurfangosabb módon játszotta ki magát az elöljáróságot is, úgyhogy manipulációra csak akkor jöttek rá, amikor a szélhámos végrehajtó eltűnt a községből. Az esetről az alábbi részleteket je­lenti kétegyházi tudósítónk : A napokban több feljelentés érke­zett a község elöljáróságához, amelyben holmi idegen pénzek, eltüntetésével vá­dolták F a b r i c z y Árpád községi he­lyettes végrehajtót. Megindulván a vizsgálat, s kiderült, hogy Fábriczy betegsegélyzői díj cimén N é m e d y Gábor és M. G r o s z György­től fejenkint 50—50 koronát csalt ki. Majd megsejtette, hogy Hunyadi Fe­reneznek, Boros Mártonnak és M á 1 i k Andrásnak követelései vannak a község­től. Nevezett egyének nevében nyugtát hamisított, a követeléseket felvette a község pénztáránál, majd meg hamis fi­zetési meghagyásokat gyártott, amelye­ket az illetőknél leszámítolt, ilyformán kétszeresen is megkárosítva őket. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel a megkárosított gazdák panaszáról, egy­ben a legszélesebb körű nyomozást in­dította meg a szökésben levő szélhámos adóvégrehajtó ellen. A község elöljáró­sága pedig helyére C z u k r a Pétert alkalmazta h végrehajtónak. Újra munkásmozgalmak. Gséplősztrájkok itt is, ott is. Az aratás befejezése után gazdáknak, hatóságoknak egyaránt megnyugvást adott az a hit, hogy egyidőre nem ad gondot a földmunkások sztrájktörő moz­golódása. Am e hitünkben úgy a gazdák, mint a hatóságok nagyon csalódtak. Amint megindultak a cséplési munkála­tok, felütötte fejét a cséplési sztrájk is. Itt is, ott is elégedetlenkednek a cséplő­munkások s a feszült húr hamarosan pat­tan. Ily formán újból napirendre kerül­tek a sztrájkok, amelyek nem kevésbbó nyugtalanítják azokat, akiknek még ké­vékben a termésük. A vármegyénkben ujabban előfor­dult cséplési sztrájkmozgalmakról ós esetekről az alábbi tudósítást adjuk: Lapunk mult számában már hirt ad­tunk arról, hogy báró Piret Lajosné bé­késsámsoni birtokán 26 cséplőmunkás sztrájkbalépett. A szerződésszegőmunká­sokat Jeszenszky Elek orosházi já­rási szolgabíró fejenkint 14—14 napi el­zárásra ítélte. Felebbezés folytán ez ügy a vár­megye munkásügyi albizottsága eló ke­rült, mely csütörtöki ülésén foglalkozott az Ítélettel. A bizottság a munkások bün­tetését 8—8 napra szállította le. Ugyancsak csütörtöki ülésén foglal­kozott a munkásügyi albizottsága gróf Károlyi örökösök nagyszénási ura­dalmában sztrájkbalépett és emiatt 8—8 napi elzárásra itóltcséplőmunkások ügyé­vel is. Itt B e r t ó t h y István dr. fő­szolgabíró 16 sztrájkolót ítélt el, akiknek tetését a bizottság jóváhagyta Szarvason is nyugtalankodtak a cséplő­munkások. A napokban az Ungár Test­vérek déési birtokán ütött ki a sztrájk, aminek okául a munkások a követelt béremelés megtagadását mondották. W i e 1 a n d Sándor főszolgabíró azonnal kiszállott a színhelyére s közbenjárására, valamint a munkaadók móltányosságára a béremelést megkapták — beszüntették a munkások a sztrájkot és munkába ál­lottak. B e 1 i c z e y Géza csabai földbirto­kos gerendási birtokán a gazdasági cse­lédek csináltak sztrájkot. Azt a parancsot kapták ugyanis, hogy vasárnap reggel hordjanak be a gazdaságba csalamá­dét. Erre az egyik cseléd 13 más társát sztrájkra vette. A hatóság ugy az izgató, mint a többi cseléd ellen megindította az eljárást, büntetést azonban csak a felbujtó kapott, akit 20 napi elzárásra és 80 korona pénzbírságra ítéltek, ezenfe-

Next

/
Thumbnails
Contents