Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-09 / 67. szám

2 már most dolgoznak azokon a törvényjavaslatokon, mely a közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztését foglalják magukban az önkormányzat alkotmányi biztonsága érdekében Andrássy terve az, hogy már az őszi ülésszakban vigyen egyes, a közigazgatási reform egyik-másik fontos részletére vonatkozó javaslatokat a nyilvánosság elé. A belügyi kodifikációt egy másik törvénytervezet is foglalkoztatja Ez a munkálat a közigazgatási tisztviselők nyugdijának ügyére vonatkozik és célja annak az anomáliának a megszüntetése, hogy aki a törvényhatósági szolgálatból állami szolgálatba lép át, ne veszítse el előbb szerzett nyugdíjigényét. A közigazgatási reformjavaslatok előterjesztésével egyidejűleg a kormány az államosításról szóló lex-Szapáry eltörlését fogja javasolni. A többi reformjavaslat, amilyenek a választójogi reform, a g y ü lekezési és egyesülési jogról szóló tö'rvénj'javaslat, aligha kerülnek ősszel a nyilvánosság i elé, mert ezek kodifikációja távol áll még a befejezéstől. Kossuth tárcája keretében a kiegyezés sok kérdése, és egy csomó kereskedelmi, ipari és közlekedési reformot előkészítő javaslat foglalkoztatja a kodifikációt. Darányi a gazdák számára készit reformokat, de egy szociális fontosságú javaslatra is készül, mely a munkás és cselédsegélypénztár reformjáról és fejlesztéséről szól. Az is foglalkoztatja a földmivelésügyi minisztert, hogy az olcsó munkáslakások ügyét törvényhozási úton vigye előbbre. A parcellázás ügyének rendelkezése is munkában van állandóan. A pénzügyminisztériumot az exlex utáni bajok foglalkoztatják, az ország pedig kíváncsian várja a pénzügyi reformok beváltását. A jövő, 1907. évre szóló költségvetés már kész. Most egyeztetik, illesztgetik egybe és október derekán már a képviselőház elé terjesztik. Ez a költségvetés már inkább lesz tükre a W ek er 1 e kormány terveinek, mint a most szentesitett budget. Igy valószínűleg széles keretben indul meg őszre a költségvetési vita. És majd tisztul a sok kérdés. Hiszen kétségtelen, hogy a költségvetés csak részben tükrözteti vissza a kormányzatot. Éppen a nagyobbszabású kormányzati akciót, mint a beruházási akciót, csak a költségvetésen kivül álló pénügyi műveletekkel létesíthetők. De azért sok tanulságot nyújt a költségvetés is a hozzáfűződő vitával, kormánynyilatkozatokkal stb. Igy ezután ősszel sok fontos kérdést fog az ország közvéleménye világosabban látni. Az olvasó még emlékezhet, hogy lapunk egyik közelmúlt számának távirati rovatában hirt adtunk arról, hogy a kormány a jövő év tavaszán uj választásokat rendel el. E híradásunkat most megerősítik az alábbi sorok is: Ősszel, mihelyt a delegációk befenosz kárörömmel fölkacagott. És a színésznőknél nem ritka lélekjelenléttel, amit ezúttal a boszuállás is sarkalt, — még mielőtt megakadályozhatták volna, merénylő kis kezeivel belemarkoltak a primadonna ideális hajékességébe, amit a levegőbe emelt. Igy vált láthatóvá a világcsalás, mert a paróka alatt ritka őszés-fekete hajszálak nyertek menedéket. Utolsó trompful pedig hirtelen kiszedte a saját tömött sima hajából a tűket és avval a leomló „aranyesővel" söpörte végig az öltöző padmalyát, ahogy diadalmasan kisétált az ajtón. Málika esete. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta : Péczely József Warkovics Bernát főszolgabíró úr bevágta maga után az iroda ajtaját. Csak úgy csattant S aztán se szó, se beszéd, se jó reggelt, se fogadj Isten. Hanem szónélkül robogott végig az íróasztalok között a maga rezidenciájáig, s ott bevágta magát a karos székbe. Cask úgy nyekkent az öreg szék is, meg az öreg főszolgabíró úr is. Az aktamásoló gépemberek a „fogadj isten" nélküli „adjon isten" után munkáik fölé görnyedve, lázas sietséggel dolgoztak, az-az, hogy markírozták a sitést is, meg a dolgot is Egyiknek sem járt ott az esze, mindenik lopva a főnökük haragos arcát leste, s ideges mozdulatait figyelte. Látták, mint rántja, véti előbb rakásra, aztán szerte-szét asztalra, székre az aláírandó végzéseket. Keres, kutat, nyitja-csukja a fiókokat. jezik a kiegyezési tárgyalásokat, a Ház belekezd természetszerűleg a költségvetés tárgyalásába. Terv szerint ez januárig fog elhúzódni. Akkor aztán még néhány elkerülhetlenül szükséges, adminisztratív jellegű törvényjavaslatot fog a kormány a Ház elé terjeszteni. Ha ezzel készen lesznek haladéktalanul rá akar térni a kormány a választói jog reformjának kérdésére. Most még semminemű adatunk sincs arról, hogy milyen méretű és irányú lesz ez a reform. A belügyminisztériumban a nyár folyamán tényleg lázasan dolgoznak a javaslaton, de kiszivárgó hírek szerint ez a javaslat nem az általános, egyenlő és községenkénti választói jogot fogja tartalmazni, hanem csupán a választói jognak bizonyos kiterjesztését. Éppen ez magyarázza meg szenzációs és teljesen megbízható helyről jött értesülésünket, hogy a kormány nyomban a javaslat letárgyalása után a' H ái zat feloszlatja és az uj válasz-* tásokat kiirja még május folyamán. A kormány biztosan számit arra, hogy óriási többségével, amelynek egysége ma még nincsen teljesen megbontva, okvetlenül keresztül fogja tudni hajtani ezt a javaslatot márciusban-áprilisban ós májusban bizalommal kérheti hozzá a nemzet jóváhagyását A gazdasági egyletből Az igazgató választmány ülése. — Gazember ! — morzsolta egy párszor remegő ajkai közül a szót. Később elővett az asztalfiókból egy kurtát; rágyújtott, s fújta a füstöt maga körül, mint egy rezonszerüen működő vezuv. — Yan valami újság ? — recsegett mély hangja a füst-fátyolon keresztül Majd hirteten eszébe ötlött, hogy ő most gyengének mutatja magát, hogy most ezek a gépemberek őt érzékenynek, gyerekesnek gondolják ... őt, a szarkasztikus, az energikus emberek mintaképét. Szempilláit összehúzva, kutatva nézett rajtok végig. De miért is nem tud parancsolni az idegennek ? Hogy a leánya, s az a semmi? Tulaldonkóp reá már nem is tartozik ez a dolog. Az akta levan zárva. Most nem bir magával ? Hiszen tegnap a legnehezebb helyzetben tudott uralkodni. Hidegen, szivtelenül rázta le magáról egyetlen gyermekét, kis leányát, kit jobban szeretett az életénél, kibe a jövője boldogságát látta ... ki hiába könyörgött, rimánkodott, hiába esdekelt zokogva lábainál könyörületért, a megbocsátó szóért . . . ridegen mutatott az ajtóra. Akkor erős volt, s most ezek előtt? Hogy mit gondolnak ? Semmit. Azt ugyan nem fogják többé látni, mintha őt ez az eset bántaná ; de azt sem, hogy egyszer majd megbocsátana. Persze, ezek azt hiszik, hogy az idő . . . Igen az fog a vason, de nem a nemes ércen. Annak a rablógyilkosnak meg még ma betölti a helyét. Van rá ember elég, csak válogatni kell. Hanem most jobban megnézi, kit vesz maga mellé. Lám ez is, hogy behízelegte magát kellemes modorával, szép külsejével előbb nála, azután a családjánál. Igaz, munkabíró valósítása bajos, ós a munkásságra egyenes veszedelem, mert a munkásoknak gépekkel való helyettesítése lehetetlen. Mert először is a gépek nem annyira tökéletesek, hogy feleslegesekké tenné a munkásokat, másodszor a munkások érdekeiről sem szabad megfeledkezni. A helyzet szanálására csak egy mód van: a munkások érdekeit összhangba kell hozni a gazdasági gépek alkalmazásával. Az igazgató-választmány ezután rátért a napirendre. Az országos magyar gazdasági egyesület átírt a gazdasági egylethez, hogy a kóbor cigányügy rendezése ügyében szerkesztett memorandumához hasonló felirattal éljen a törvényhozás házához. Az igazgató-választmány a szakosztály javaslatára a memorandumot azzal a j módosítással fogadta el, hogy a kóbor- ! lásba visszaesett cigánycsaládok gyer- | mekei ne 7, de 6 éves korukban vótes- . senek el a szülőktől és helyeztessenek állami gondozás alá. Aradon munkáspártoló egylet alakult, amely belépésre hivta fel az egyletet A szakosztály nem lát nevezett új intézmény működésében semmi gyakorlati hasznot, mert a jelzett célt szolgálja a munkásotthon és munkásközvetitő, valamint a munkás segélypénztár, miért is az igazgató-választmány napirendre tért az ügy felett. Ezután kimondta a választmány, hogy felhívást intéznek a gazdákhoz, hogy az egylet közvetítésével hajlandók és mennyi zabot szállítani a hadseregnek ? Ezután a cukorgyár építésének ügyére tértek át. Áchim Gusztáv főmérnök már korábban indítványozta a ig. valaszt. ülésén, hogy egy Csabán építendő cukorgyár létesítése iránt tegyék meg a szükséges lépéseket A szakosztály nehezen megvalósíthatónak mondja a terv keresztülvitelét, mert szövetkezeti alapon nem képesek ily nagystílű vállalatba belemenni, de a titkár javasolta, hogy az egylet hivja fel a szomszédos törvényhatóságokat, jelentsék be, hogy egy Bókésmegyében építendő cukorgyárhoz mennyi cukorrépa termelést tudnának biztosítani, valamint keressék meg az alföldi első gazdasági vasutat, hogy szállítási tarifáját szál litsa le olyanra, amilyen tarifa a magyar államvasutakon érvényben van. D ó r c z y Péter helyesnek tartaná, ha Csabán ezukorgyárat építenének, de neki is az a véleménye, hogy e célra szükséges tőkét nem tudják Összehozni. Azt indítványozza, hogy a javasolt felhívást maga a szakosztály bocsássa ki és abban már figyelmeztessék a cukorrépa termelő gazdákat, hogy jövőre ne kössék le magukat 10 évekre a cukorgyáraknak, mert ha időközben esetleg felépülne a cukorgyár Bókésmegyében, nem tudnának annak szállítani. P e t n e h á z y Ferenc kívánatosnak tartia, hogy az egylet jövőben támogassa tagjait a cukorrépa szállítási szerződések megkötésében. ember, diplomás is, de paraszt, közönséges bugris-faj. S hova emelte a szemét a gazember! Elforgatta a fejüket . . . No, az övét nem, de azét a lányét megbabonázta. Máskép nem is lehet. Még vele is szembe állt: „Hozzá megy, ha átkot visz is magával." A nagy, önmagávali vitában észre sem vette, hogy kialudt szivarját félig elrágusálta fogaival, s deresedő fejét két kezébe temetve, órákon át mozdulatlanul mered két szeme az asztal lapján össze-vissza hányt-vetett aktacsomóra. A gépemberek fel-felütik fejüket s félve integetnek a főnökük mozdulatlan alakja felé. Később a bátrabbak, — a hivatalos órák leteltével — azután a többiek is csendes krákogás, torokköszörülés közben rendbe hozzák asztalukat, felöltik kopottas felsőkabátjukat s bókolva hagyják ott az érzéketlen nagy embert. Teltek a napok, teltek a hetek, hónapok. A mi kis városunkba is — melyet a főszolgabíró úr Málcsikájának esete fenekestül felkavart — a régi kerékvágásba zökkent az idő fakó szekerének rozoga kereke. Néha egy-egy Trézsi néni megpróbálta kiemelni a kátyúba rekedt igát, de bár nyelve két oldalát lehorzsolta a híradásban ós költésben, azt megbillentenie nem sikerült. Később aztán az öreg Markovics Bernát főszolgabíró úr is eljárogatott a iehór, no meg a zöld asztalhoz is. Előbb csak kibicelt, aztán beült a régi Í

)ártnerek közé. (Hiába, az alsóst nem ehet egy könnyen eltemetni) Azok a 1 mély barázdák azon a magas homlokon, I melyek keresztbe-hosszába felhasogat- j ták a gondok talaját, ilyenkor elsimul- \ tak, s néha még az is megtörtént, hogy I Ezekután a titkár indítványát az elhangzott javaslatok módosításával elfogadták. A vármegye a szarvasmarha tenyésztési szabályrendeletet módosítja, s ezt véleményezés véget megküldte az egyletnek. Az eddigi szabályrendelet nem engedte meg ugyanis a nyugoti fajnak a tartását. A módosított szabályrendeletet a szakosztály csekély változtatásaival elfogadták. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a házi ipari tanfolyamok rendezése tárgyában felhívást intézett az egylethez. A titkár javasolja, kogy a következő óv folyamán Köröstarcsán szalma fonási, Csabán, Békésen és Dobozon kerti és zöldsógtermelósi, Szarvason ós j Endrődön pedig baromfitenyésztési tan' folyamot rendezzen az egylet. Beliczey Géza ós H o r v á t h János I szólottak még a tárgyhoz, azt az álláspontot hangoztatva, hogy a háziipari tanfolyamok rendezését csak egy erre célra kiküldött, szakbizottság állapíthatja meg. Ezt el is fogadják, s a legközelebb Köröstarcsán megtartandó kiállításon már e bizottság össze fog ülni. Az elnökség vezetése mellett kiküldött bizottság tagjai: Horváth János, Petneh á zy Ferenc, Kiss Márton, Szabó János, V á r a d i Szabó János, K á 11 a y Ödön, M a k k a y István és O r m a y Géza. * y Bejelentette ezután a titkár, hogy augusztus 18-án Nagyváradon országos gazdacongresszust tartanak, amelynek rendezősége a congresszusra meghívta a békósmegyei gazdasági egyesületet. A választmány kimondotta, hogy képviselteti magát a congresszuson. A részvételi dij 3 korona. A gazdasági egylet eladás alá bocsájtotta feloszlatott kertjében levő házát, amelyet a csabai ág. ev. egyház akart megvásárolni iskola céljára. Az egyház azonban most értesítette az egylet elnökségét, hogy a vételről a tulmagas ár miatt lemond. Ennek folytán a választmány felhatalmazta az elnökséget, hogy méltányosabb alapon ujabb tárgyalást kezdjen az egyházzal. Végül a választmány néhány kisebb jelentőségű átiratot vett tudomásul és e zel az ülés fél 12 órakor véget ért. A Berényi-pamflett. A gyulai Vértesi könyvnyomdából a napokban egy pamflett került ki, amelynek szerzője Berényi Ármin dr. A förmedvény Békésvármeg3*e közigazgatásának és sajtójának „bajaival" foglalkozik. Panasza van mindkettőre, helyesebben mindazokra, akik Berényi Ármin zsenialitását el nem ismerik, neki | nem tömjéneznek. Ezzel meg is mondottunk volna mindent ós több tintát és nyomdafestéket nem is volna érdemes pazarolni egy-egy sikerült adoma, egy-egy erősen kitartott re-, vagy szubkontra után még mosolyra is nyíltak duzzadt ajkai. Azonban az adoma fűszerébe nem tűrte az összeboronálást. Ilyenkor az előadónak hamarosan kijárt a "marha" cím; a tök nyolcasra is laposakat pislantott a fizimiskájáért, de pardont adott neki a többi harm ncegyért. Hanem a lányának nem bocsájtott meg. Még emlegetni is istenkísértés volt előtte. Rögtön fejébe szaladt a vér, újjai ökölbe csavarodtak s megremegett egész teste az indulattól; szemgolyói mélyen eltűntek a bozontos szemöldökök alá, s lihegve kapkodott levegő után, míg végre egy szó, egy mozdulat nélkül legyűrte a kitörni készülő indulatot. Felesége egy beteges, gyenge aszszony, megkisérlette, kivált eleinte, kiengesztelni a fiatalok iránt, de látva a hatást, félve húzódott vissza. Csak nagy néha ejtett egy egy rájuk célzó szót, azt is többnyire véletlenül. Eltelt egy pár év Málika esetét a feledés fátyola egészen elborította, csak az öreg, a főszolgabíró úr tekintgetett idegesen az emberek arcába. Még mindig kereste, kutatta: nem-e foglalkozik azzal az esettel, azzal a szerinte örök szégyennel valaki? Egy reggel az öreg Markovics Bernát főszolgabíró szokatlan hévvel lépett be az iroda ajtaján. Jobb kezefejére egy ökölnyi kis magyar nadrágos, darutollas siivegü gyermek csimpaszkodott. — Az unokám, — szólt dicsekedve. Ugy-e hatalmas gyerek! — S levegőbe emelve a rúg-kapálódzó kis magyart, vitte sorba az íróasztalokhoz, s örömtől sugárzó arccal mondogatta: — No, ugy-e . . . egy országos hegyi zsivány! A Békésvármegyei gazdasági egylet igazgató választmánya az elmúlt vasárnap délelőtt látogatott ülést tartott, amelyen több közérdekű ügyet intéztek el. Ezek sorában legbehatóbb vita indult meg a mezőgazdasági érdekképviselet, illetőleg a gazdasági kamarák létesítése eszméje körül, jvalamint a cukorgyár építése körül. A kamarákat illető vitáról, valamint a köröstarcsaí kiállításról lapunk más helyén emléke- I zünk meg, alább pedig [adjuk a gyűlés lefolyásáról tudósításunkat: Áz ülést délelőtt 9 órakor Beliczey Géza igazgató elnök nyitotta meg, A tagok szívélyes üdvözlése után rátért a közelmúltban lefolyt aratási sztrájkokra. Beszédében oda konkludált, hogy a munkásoknak túlzásbamenő követelésével és fenyegető magaviseletükkel szemben a gazdák a jövőben nem tehetnek egyebet, minthogy a kevésbbó jövedelmező magtermelésről az intenzivebb jövedelmet hajtó állat tenyésztésre térnek át és a jövőben gépekkel helyettesitik, amennyire csak lehetséges, az emberi munkaerőt. Az elnöki megnyitóhoz S z a 1 a^ József szólt elsőnek. Elméletileg megállja helyét az elnökségi felszólalás gondolata, de annak gyakorlati meg-