Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-26 / 63. szám

Békéscsaba, 1906. julius 15. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 húsra éhezett és leharapta az ellenfelének az uját. A szomorú esetről pedig ezeket jelenti szarvasi tudósítónk: Horváth Mihály szarvasi gépész elvégezvén legutóbbi helyén a cséplést, uj munkát vállalt. Cséplőgépét C z e s z n o k Mihály földjén vontatta keresztül. Ezért Czesznok annyira nekibőszült, hogy rárontott Horváthra, alaposan elagyabugyálta, s a dulakodás nevében egyik ujját is leharapta. Az emberhúsra éhezett gazda ellen testisértésért megindították a bünfenyitő eljárást. — Gyújtogatás Gyulán. A nemtelen bosszú a napokban vöröskakast röpített egy gyulai lakóházra. Hajas Erzsébetnek a Szt.-István utcán lévő háza ugyanis szombaton éjjel kigyúlt és mielőtt megakadályozták volna a veszedelem tovaterjedését, porig égett. Mint a másnap megejtett tüzrendőri vizsgálat megállapította, a tüzet gyújtogatás idézte elő. — A padlásról megmentett szénában ugyanis gyufákat találtak. A rendőrség nyomozza a tettest, aki minden bizonynyal Hajas Erzsébetnek valamelyik ellensége. A kár 900 korona — Halál az utcán. V a 1 e n t Károlyné, szül. Kvasz Etelka asszony vasárnap este a vonattal érkezett férjével együtt Csabára és amint szarvasi-uti lakásukra igyekeztek, az utcán az életerős asszony hírtelen rosszul lett; összeesett s néhány pillanat alatt halott volt. Halálát férjén kivül testvérei, köztük Kvasz Sándor ny. jegyző és az aradi ipar és népbank pénztárosa gyászolja. Tisztviselők ligája. Az országos liga vezetősége Békésmegyéhez Magyarország összes tisztviselői, amint azt már korábban is jeleztük lapunkban, országos ligába akarnak tömörülni. A ligának célját, működési irányát jelzi az a felhívás, amelyet a mozgalom vezetői megküldöttek lapunknak is, valamint Békésvármegye állami, megyei, községi és magántisztviselőinek is. Az országos liga előkészítésének ez a fölhívása igy hangzik: Társadalmi életünk szomorú jelensége, hogy egyazon gondolkodású, azonos érzelmű és hasonló foglalkozási körben élő egyének ahelyett, hogy szervezkedve tömörülnének, — szétforgá•csoltság miatt erőt kifejteni nem képesek. Sokszorosan áll ez reánk, tisztviselőkre nézve, kik bár valamennyien egyenlőkép másoknak szolgálatában állunk és igy a társadalmi élet organizmusa folytán egyforma érdekkel birunk, mégis áílami, egyházi, törvényhatósági, községi, részvénytársasági és magánlisztviselőkre széttagoltan állunk. Kartársak! Hosszú esztendők tapasztalai eléggé megtaníthattak bennünket arra, hogy ezeknek a részleges mozgalmaknak, melyeket csak a legközvetlenebbül érdekeltek indították meg, súlya nincsen, minthogy az önérdek tudata megfoszt az erőtől és diadalra csak az a küzdelem vezethet, melyben az ország egész titsztviselői kara száll síkra az egyes rétegek igazáért. Eddigi küzdelmeink meddősége szembeállítva a'.munkás szervezetek által elért nagy eredményekkel ezt, — ugy véljük — eléggé bizonyítja. Tömörülés és szervezkedés az egyetlen jelszó, amelynek aegise alatt biztosan számithat az ország tisztviselői kara azoknak a jogoknak érvényesítésére, amelyek bízvást megilletik. De ezenfelül vannak oly általános nagy célok is, melyek szük csoportok kereteiben nem valósithatók meg; igy a tizztviselői takarékpénztár, internátusok, üdülő házak, szolidáris együttműködés minden társadalmi kérdésben, nem valósulhatnak meg addig, mig le nem hullanak a bennünket szétválasztó korlátok ós nem egyesülünk egy általános tisztviselő szövetségbe. Kartársak! Nem küzdenek-e évtizedek óta az állami, törvényhatósági és egyházi tisztviselők a fizetésrendezésért, a szolgálati pragmatikáért, az alsóbb osztálybeliek előrehaladasánál közismeretes anomáliák megszüntetéseért, — a magántisztviselők az egységes kötelező nyugdijbiztositásért, a munkaadóval való viszony törvényes rendezésért, a vasárnapi munkaszünet törvénybe iktatásért, — eléretett-e csak egyesetben is teljes eredmény ? A tisz viselői takarókpénztárnak, internátusnak, üdülő háznak kérdése is oly régen foglalkoztatja a tisztviselőket, a társadalom és államhatalom a legnagyobb rokonszenvvel segítene bennünket és mi mégsem vagyunk képesek eredményhez jutni! Miért van ez igy ? Ne áltassuk magunkat, lássuk be őszintén, hogy bennünk van a hiba: széthúztunk, sohasem igyekeztünk egységesen harcolva célunkat megközelíteni, hanem mindig csak külön-külön,

1 egymástól ridegen elzárkózva, sőt nem egyszer egymás ellen fordulva. Avagy talán igaz volna az az ósdi felfogás, hogy az állami tisztviselők érdekei ellentétesek a magántisztviselők kéivel. vagy legjobb esetben is nem érdeklik amazokat emezek érdekei ? Egyetlen példával bebizonyíthatjuk ennek a gondolkodásnak a helytelenségét. Gondoljunk csak a magántisztviselők legspeciálisabb bajára, a kötelező egy! séges nyugdíjbiztosítás hiányára. Egyet dül a magántisztviselőknek égető sebe ez, de erősen kihat az mégis az állami tisztviselői pályára is, amennyiben csakis ez okozza azt, hogy az állami hivatalok aránylag kisebb javadalmazásu, de mégis biztos állásai felé oly nagy a vonzódás, és jogvégzett egyének készek fizetés I nélkül 6—8 évig minisztériumot, bíróságot, várost szolgálni. Azok, akik tagadi ják az érdekekj^kölcsönösségét, ám feleljenek arra a kérdésre, hogy a magántisztviselői nyugdíj ós pragmatika létesítése után, nem fog-e egyszerre és önként megszűnni a kis javadalmazásu, ma csakis biztonsága folytán kedvelt" állami állások utáni tülekedés? Véget kell vetni annak az állapotnak is, hogy a számarányban oly óriási tisztviselői kar társadalmi befolyással egyáltalán nem bir, amíg az iparosok, kereskedők ilyen irányú testületei már régen számottevő tényezői minden mozgalomnak. Ne kicsinyeskedjünk, ne keressük az ellentéteket, hanem egyesüljünk egy hatalmas szervezetbe és máris döntő lett szavunk minden kórdósben. Nem kevésbbé fontos kérdés megoldása képezi a szövetség harmadik célját: anyagi helyzetünk alapos újjászervezése, megjavítása. Ennek a czólnak elérésére a szövetség tisztviselői takarékpénztárt létesít, hogy gazdaságilag csakis önmagunktól függjünk. E saját pénzintézetünk nyújtani fogja nekünk azt, amit eddig sehol sem kaptunk : olcsó személyhitelt. Az iparosok, kereskedők a nem nyerészkedésre alapított saját társulatjaik révén rég élvezik ezt, tőlünk tisztviselőktől ellenben a legkisebb hitelnél is életbiztosítást, kezeseket, illetékeket és uzsorakamatot követelnek. Miért van ez igy ? Mert a tisztviselők személyhitelóvel csak szövetkezetek foglalkoznak és nincs takarékpénztár, naeyobb bank, mely tisztviselői személyhitellel foglalkoznék. A liga által alkotandó bank természetesen nem nyerészkedésre alakul és a tisztviselők tisztára személyi megbízhatóságukra alapított kölcsönöket fognak élvezhetni. E takarókpénztárban, mely részvénytársasági alapon van szervezve, hitelt kérhet minden tisztviselő, semmiféle tagsági dij, rószvótel nem kötelező, minthogy a részvények elhelyezése máris biztosítva van. Másrészt pedig, hogy teljesen függetlenek legyünk és a részvények mégis idővel tisztviselői kezekben legyen, egy-egy részvény névértéke mindössze 20 korona lesz és még e csekély összegből is az első évben csak egy harmad fizetendő be, a második és harmadik befizetésére pedig két évi ideje van a részvényt jegyzőnek. Minden tisztviselőnek tehát, a legkisebb fizetésű is, olyan is a kinek semmi felesleges pénze nincs, részvényese lehet a tisztviselői takarókpénztárnak, és jogait mar az egyharmad befizetése után élvezi, még pedig anélkül, hogy a be nem fizetett második ós harmadik harmad után kamatot fizetne. Hangsúlyozzuk azonban még egyszer, hogy vételkónyszer nincsen, és sem a ligának tagjai, sem a hitelt élvezők részvények jegyzésére nem köteleztetnek. A bank a kölcsönt egész összegben folyósítja, nem mint a mai úgynevezett tisztviselői szövetkezeteknél, ahól a nagynehezen ós körülményesen folyósitott kölcsönből még bizonyos számú részjegyet is levonnak. További nagy célja a szövetségnak az, hogy a tisztviselők gyermekei részére Budapesten és a vidék több magyar érzelmű városaiban internátusokat létesítsen, valamint, hogy egyes gyógyító fürdőhelyeken a tisztviselők és családjagjaik részére megfelelő üdülő házakat tartson fenn. Ezeknek az intézményeknek a hiányát a vidéki tisztviselők, akiknek nagyobb gyermekeiknek más városban, esetleg Budapeste való neveltetése oly nagy gondot ad : eléggé érezik. Úgyszintén felesleges az üdülő házak szükségességéről beszélni ; aki volt már orvosa parancsára valamely drága külföldi fürdőhelyen, bizonyára irigykedóssel látta az ottani tisztviselői üdülőházakat, melyekben osztrák, német ós francia kollegáink oly olcsó szállást ós ólmezós élveznek. Mi is e külföldi mintára szándékozzunk meghonosítani ezeket az intézményeket Az oly sokféle igénybe vett tisztviselők hozzájárulása nélkül, állami és társadalmi segélylyel létesítették külföldön ezeket az internátusokat és üdülő házakat, a további kiadásokat pedig önzetlen tisztviselői vezetés ós izgatás mellett, az intézményeket igénybe vevők fizetései fedezik. Hogy a magyar társadalom sem szűkkeblű tisztviselői iránt, bizonyítja eléggé az, hogy az eszme megpenditése után máris több magyar város ajánlott fel internátusoknak telket, házat. E/.eket a nagy vonásokban jelzett célokat kívánja a Országos Tisztviselő Szövetség szolgálni. Felölelné ezenkívül a szövetség a tagok magánérdekeinek megvédését, — amennyiben ügyészei utján ingyen jogvédelmet nyújt és állás nélküli magántisztviselő tagjait üresedésben lévő állá sokra ajánlja. E tekintetben máris több nagy részvénytársaságnak és vállalatnak igazgatója kijelentette, hogy a jövőben a liga által ajánlottakat előnyben részesiti. A belépésre buzdítani külön, feleslegesnek tartjuk: mindenkinek önérdeke egyenesen parancsolja ezt. Utazás egy ékszerrablás körül. Még az elmúlt hetekben történt, hogy L ő w y Sámuel csabai kereskedő sürgöny-utcai lakásáról egy notórius betörő elemelt két brilliáns gyűrűt, egy pár brilliáns függőt és egy brilliáns brochet, 2000 korona értékben. A vizsgálat érdeke ugy kívánta, hogy ne csak maguk a tettesek, de a hátuk mögött dolgozó bűnszövetkezet tagjai is kézrekerüljenek. Éppen ezért eddig elhallgattuk az ékszerrablás részleteit. Ma azonban a gyulai fogház hűvösén ülnek már a jómadarak, tehát a nyomozásnak nincs ártalmára, ha hü képét adjuk az esetnek. Amint a rendőrség kinyomozta, a Lőwy Sámuel kárára elkövetett ékszerlopás tettesei F r i e d Mór és Jakab Sándor foglalkozásnólküli sihederek voltak, akiket Temesváron csíptek nyakon. Dacára annak, hogy Fried még csak 18, a társa pedig 21 éves, mindketten már sötét múltra tekinthetnek vissza. Ugy vannak elkönyvelve a rendőrség fekete könyvében, mint veszedelmes betörők. A fiatal Papakosztá

k kézrekerülvón, K e 1 e József csendőrőrsvezető Csabára szállította őket, ahol első izben is Domokos István kir. aljárásbiró hallgatta ki a szövetkezett tolvajokat. Domokos a kihallgatás eredményeként előzetes vizsgálati fogságba helyezte Friedéket, akik védőügyvédjük, F á y Samu dr. által felfolyamodást jelentettek be a letartóztatás ellen. A gyulai törvényszék vádtanácsa azonban fentartotta az első bíróság ítéletét ós igy Domokos biró a tolvajokat kedden reggel erős fedezet mellett beszállította a gyulai fogházba. Érdekes dolog előzte meg azonban Friedék elszállítását. Minden jel oda mutat ugyanis, hogy a két notórius gaztevő nem áll magában, hanem egy jól szervezett banda áll mögöttük, amely akcióba is lépett, hogy kiszabadítsa őket a fogházból. Keőden kora hajnalban ugyanis egy gyanús külsejű idegen fiatalember feltűnő vizsgálódással kerülgette a csabai kir. járásbíróság épületét. Hol a Vasututcáról, hol meg a Csirke-piac felőli üres telekről. Majd bement a járásbíróság udvarára és beszélgetésbe elegyedett C s é f f a i Péter fogházőrrel. Azt kérdezte tőle, hogy elszállitották-e már Friedéket. S mikor azt a választ nyerte, hogy még nem, kérte az őrt, engedné meg, hogy beszélhessen a letartóztatokkal. Nagyobb nyomaték kedvóért néhány koronát akart Cséffai markába csúsztatni. A fogházőr azonban a legerólyesebben tiltakozott a megvesztegetés ellen, mire a gyanús idegen eltávozott. Tovább is ott settenkedett azonban a fogház körül, ugy hogy feltűnt Domokos birónak is. Domokos mindenfelé nyomon követte az idegent, majd mikor Cséffaitól értesült a történtekről, jegyzőkönyvet vett fel az esetről, s annak alapján megkereste a rendőrhatóságot, hogy igazolásra állítsák elő a gyanús embert. Ez meg is történt, s az idegen fiatalember Fried Adolfnak, Fried Mór testvérének mondta magát, s azt adta elő, hogy fehérneműt akart a fogházba adni testvérének. Fehérnemüek csakugyan voltak nála, a legnagyobb valószínűség azonban az, hogy ki akarta szöktetni a jómadarakat fogságukból. Hogy ez nem sikerült, az csak "Domokos biró éberségén és Cséfai fogházőr lelkiismeretességén múlott. Csendőrség és rendőrség különben tovább nyomoz Friedék bünbandájának kézrekeritésón. KUZGAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, julius 25. A budapesti gabonatőzsde irányzata változatlanul lanyha. A kínálat új búzában meglehetős nagy, a malmok azonban csak mérsékeltebb árak mellett vásárolnak. E csabai piacon is meglehetős volt a kínálat új búzában. I. rendű búza 13-40—13-60 II. 13-20-13-40 Budapest, julius 25. (Saját tud. táv). Készbuza változata lanyha, októberi buza 14 92, áprilisi 15 44, tengeri msjusra 12 62. Katonai zeneljar nagy hangversenye, A szegedi honvéd zenekar vasárnap délután 3 órától éjiéig a Széchenyi-ligetben nagy hangversenyt tart. Belépti-dij délután 40 fillér, este 60 fillér. A délutáni jegy 20 fillér ráfizetéssel este is érvényes. Pontos kiszolgálásról gondoskodik és szives látogatást kér tisztelettel AWOCZET, vendéglős. Három hónapos telivér olasz, fehér kakasok és jércék eladók. Magyar tyúkok keresztezéséhez is alkalmasok ; darabja 4 korona. Cim : Bárányi István, Békéscsaba, Malom-utca 508. Egy 25 éve feuálló jóforgalmú mészárszék berendezéssel és lakással együtt =haláleset miatt

— azonnal eladóBővebbet Farkas Gyuláné Körös adényban. Hirdetmeny* Alulírott elöljáróság a kórházi betegek, szegényházi ápoltak részére szükséges ticnyér szállítására pályázatot h rdet. A zárt írásbeli s 1 koronás bélyegü ajánlatok a a f. évi július kó 27-én, azaz pénteken déli 12 óráig adandók be a községi iktató hivatalba. A kenyér szükséglet mennyisége a hórházi gondnoknál tudbató meg. A kórházi ápoltak kenyere 5 0 gramm s Nis 3. számú lisztből keszitendő; a szegényházi ápoltaké 1000 gramm súlyú s 6, számú lisztből készítendő A kenyérliszthez semmiféle más nevű, vagy számú liszt, krumpli vagy rozs nem keverhető, A kenyér súlyban nem változhat. Szállítóval a község szerződést köt s ennek költségei a szállítóé. Bővebb felvilágosítást nyújt a gazd. intsző. Szállítási idő a folyó évi augusztus hó 1-től 1906. évi december 31-ig. Békéscsaba, 1906. július 25. Elöljárók: Korosy László első jegyző. Achm Tamás brró. az egeffiegEs és a beteg pmeU gyomorbajosok régi bevált tápláléka Megóv a hányásfól. htí5menB5tőL bélhurottól É5 elhárítja ezete] A gyerfnekápolásról ismertető füzetetingpküld. HLDIIÍJ Wien IJiber5tras58l1.