Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-19 / 61. szám

Békéscsaba, 19üo. julius 19. BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNY kereskedelmi miniszter urnák rendelete a füzesgyarmat—nagybajomi ut kiépítése tárgyában Aradvármegye megkeresése a kétegyháza—eleki vicinális útnak a törvényhatósági utak hálózatába való felvétele iránt. A vármegye alispánjának előterjesztése az orosházi Ferencz József tanoncotthon felügyelő bizottságába a törvényhatósági bizottság részéről kiküldendő tagok megválasztása tárgyában. A vármegye alispánjának jelentése gróf Wenckheim Dénes dobozi birtokos részére telefon állomás létesítéséhez kért engedélyező nyilatkozat kiállítása tárgyában. A vármegye alispánjának intézkedése dr. Sztojanovics Szilárd szolgabírónak és Melis Iván tb. szolgabírónak a kihágási ügyekben való önálló bíráskodási joggal való felruházása ügyében. A vámszedési jognak kiterjesztése az alföldi gazdasági vasút tótkomlósi, békési és vésztői állomásaira. Alsófehérkörösi ármentesitő társulat átirata a törvényhatósági utak után fizetendő ármentesitési költségek megállapítása iránt. Orosháza község belterületén kiépítendő vámos kőutak kijelölése ügyében hozott képviselőtestületi határozat. A szarvasi vámosutakon gyakorlandó vámszedés ügye és Szarvas község kérelme, a vámhálózatkibővitése tárgyában. Özv. Popovics Jusztinné felebbezése Gyula város képviselőtestületének határozata ellen, melylyel néhai Popovics Jusztin, volt városi főjegyző temetési járulékának kiutalványozását megtagadta. Pusztafölovár község határozata, köztemető létesítése ügyében. Hoffmann Ferenc és társai gyulai lakosok felebbezése, a Gyulán megtartott rendőrkalapitányi választás ellen. Szeghalom község vóghatározata betonjárda létesítése, s e célra 40000 kor. ideiglenes kölcsön felvétele tárgyában. Békéscsaba község szabályrendelete a hirdetések és azok díjazása tárgyában. Gyulavárosának ötödik országos vásár rendezése iránti kérvénye. Köröstarcsa község határozata fizetés felemelés s drágasági pótlék tárgyában. Füzesgyarmat község határozata László Endre állatorvos fizetésének felemelése tárgyában. Gádoros község határozata a községi jegyzők és segédjegyzők 1906. évi fizetés kiegészítési összegének előlegezése tárgyában. Békéscsaba község határozata az állandó szinház épületének átalakítása tárgyában. Békéscsaba község által az elhagyott gyermekek segély alapja tárgyában alkotott szabályrendelete. Békéscsaba község határozata a kórházi orvosok fizetésének rendezése tárgyában Gyula város képviselőtestületének határozata a vármegyei ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában. Békéscsaáa község határozata, a gróf Trautmannsdorf-féle birtokrésznek a tulajdonjog átírására alkalmas okirat kiállítása tárgyában. Békéscsaba község képviselőtestületének határozata, a gr. Tautmannsdorfféle birtok eladására vonatkozó szerződések feltételeinek módosítása tárgyában. Az alkotmány biztosítása. Kolozsvár átirata Békésmegyéhez. Alkotmányjogi szempontból rendkívül érdekes átirat érkezett a napokban Békésvármegye törvényhatóságának czimére. A kolozsvári megyei parlament határozata ez, amely az alkotmányos garanciákra vonatkozik. A meggyőző érvekkel támogatott okos és hazafias határozat az elmúlt éra szomorú tapasztalaiból vonja le a történeti konzekvenciát, hogy alkotmányunkat megdönthetetlen biztosítékokkal kell körülbástyázni. Erre nézve a magyar közvéleményben ma nem lehet nézetkülömbség, s igy kétségtelen, hogy a kincses város hazafias mozgalmához lelkesedéssel fog csatlakozni Békésország parlamentje is. A kolozsvári átirat, amelyből alább közlünk részleteket, a juliusi rendkívüli közgyűlésen nem kerül tárgyalás alá, csak őszre, a már ismertetett többi politikai természetű átiratokkal együtt. Kolozsvár közönsége —fejtegeti az átirat, — aggodalommal látta az elmúlt törvénytelen korszak megdöbbentő jelenségeiből, hogy törvényeink hiányosak, hézagosak. És tapasztalnia kellett azt is, hogy a nemzet ellenségei a törvények hézagaiba, hiányaiba kapaszkodtak és a törvényesség leple alatt ellenünk fordultak lelkiismeretlen alakossággal. Azt óhajtja most Kolozsvár városa, hogy tüntesse el a magyar törvényhozás ezeket a hiányokat, tegye a törvényt világossá és félre nem magyarázhatóvá, hogy esetleges alkalommal ismét ellenünk ne támadhassanak ellenségeink az elferdített törvényekre való hivatkozással. Kolozsvár átirata több pontba foglalja az alkotmány biztosítása iránti határozatát. Törvénybe iktatni kéri mindenekelőtt az országgyűlés királyi kézirattal való elnapolásának és feloszlatásának körülirását. Óhajtja, az országgyűlést elnapolni addig ne lehessen, míg a költségvetés megszavazva nincs, továbbá a királyi elnapolás ne gátolhassa a Házat, hogy a vád alá helyezés dolgában halározatot hozzon. Szabályozni kívánja a határozat a törvényhatóság kötelességeit az állami adók és az újoncok szedését illetőleg a költségvetés nélküli állapot idején. El kell tiltani a törvényhatóságot az adó ós katonaszedéstől. Ki kell mondani világosan, hogy a póttartalék béke idején nem használható a hadsereg létszámának kiegészítésére. — Biztosítani kell a hadkötelesek azon jogát, hogy ha 23-ik életévüket betöltötték és sorozás nem volt addig, azután katonai szolgálatra kötelezők ne lehessenek. Intézkedéseket kíván hozni a határozat a törvényhatóságok önkormányzati szabadságának biztositására is. Állittassék vissza a vármegyei házipénztár, hogy ne legyen a vármegye a változó kormányok önkényének kitéve. A kormányrendeletek végrehajtására ne legyenek kötelezve a megyék és ezek tisztviselői csak saját törvényhatósági felebbvalóiknak tartozzanak engedelmeskedni. Precizirozni kell a közgyűlés összehívásának módját is. Végül a kormánybiztosok, a királyi képviselők és királyi biztosok jogkörét kívánja pontosan megjelölni a határozat. A kormány csak a képviselőház beleegyezésével küldhessen ki kormánybiztost az esetleg felfüggesztett törvényhatóságokhoz és csak a hivatalok vizsgálatára szoríttassák. A király pedig oda küldjön királyi képviselőt, ahol személyesen meg nem jelenhet. Ezeket az intézkedéseket törvényeink hézagaival szemben sietve meg kell hozni, az elmúlt nehéz időknek mintegy tanúságaképen. Mert ha törvényeinkigy hozzáférhetetlenekké vállnak, nem használhatja fel azokat soha semmikor semmiféle hazaellenes kormányzat. Fehér Poldi Békésmegyében. Egy világhíres cigányról. Az ujabb generáció csak hirből ismeri ezt a nevet, amelynek tulajdonosa két világrészt hódított meg a hegedűjével. Ez a magyar hegedűkirály, aki a legjelesebb cigánykarmester és zenetanár, ezidőszerint Tótkomlós lakója. Rövid idővel ezelőtt még koronás uralkodók környezetében élt fejedelmi pompában és kényelemben, ma pedig, csodálatos, lelkesedéssel beszél a kicsiny bókésmegyei faluról, amelynek rögéhez csak annyi köti, hogy egyik leánya a tótkomlósi „Komló" szálló tulajdonosának a felesége. És ez az istenáldott tehetségű művész, aki nem régen NewYorkban és Hamburgban fejedelmi életet vitt, ma müvészfiókák tanításával fog lalkozik és él a legszerényebb nyárspolgár módjára. Tótkomlós intelligenciája meleg rokonszenvével veszi körül Fehér Poldit, aki szívesen jelenik meg hol egyik, hol másik családnál és veszi kezébe hegedűjét, amelyből a legcsodálatosabb akkordok csendülnek elő. Munkatársunknak alkalma volt a napokban beszélgetést folytatni a cigányok hires királyával, aki rendkívül érdekes dolgokat beszélt el múltjából. Összevándorolta az egész Európát és Amerikát ós utja mindenfele dicsőség, diadal volt. Ha az ismeretlen ránéz igénytelen tömzsi alakjára, szinte hitetlenkedik. Amint megszólal azonban kezében a szárazfa, az utolérhetetlen hegedűművész teljes nagyságában áll elő személyében. Nem csoda. Hat éves korában már művész volt. Atyja, aki okleveles zenetanát* volt és a nagy időknek egyik bátorszivü ós erőskaru tanuja, ekkor már mint csodagyermeket vitte hangversenykörutra Amerika világvárosaiba: New-Yorkba, Philadelphiába, Chikágóba, stb. Mind e helyeken temérdek kitüntetést szerzett össze s mikor 9 éves korában Aradra visszatért, saját zenekarának az élére állott. Ugyanekkor növendéke volt az aradi zeneiskolának, ahol Hendel igazgató vezetése alatt különösen a szóló játékban képezte magát. Ezt a művészetet később oly tökélyre vitte, hogy Huber Károly külön csárdásokat irt számára. A Fehér Poldi hegedűje fölsírt a turini nagy száműzött szobájában is. 1872-ben ugyanis, amikor Kossuth Lajos Fehér Poldi atyját, mint 48-as honvédet fogadta, vele volt a művész is, akinek „Megvirrad még valaha" dalát könyezve hallgatta végig a nagy Kossuth. Tarinból Párisba került Fehér Poldi, ahol a legkitűnőbb zenetanárok tisztelték meg barátságukkal és ezek ajánlata folytán Don Carlos, az ismert spanyol trónkövetelő gyermekeit oktatta. Londonban Pabló de Sarasate hegedű király személyes barátságával tisztelte meg. 1873-ban a bécsi, 1878 ban pedig a párisi világkiállításon első dijat nyert Párisban, ahol a szélrózsa minden irányából gyülekeztek egybe a hangverseny művészek, a zsűri egyhangúlag Ítélte oda Fehér Poldinak a kiátlitás nagy aranyérmét és közel 10 ezer korona értékű, színaranyból készült koszorút. A párisíak ekkor úgy megkedvelték, hogy a zeneművészeti kör karmesterének akarta szerződtetni. A nagy cigány azonban nem fogadta el azt a szép kitüntetést. Haza csalta egy szép szegedi leány szerelme. Grünfeld zenetanár Róza nevű leánya, akit hitvesévé is tett. Egyideig ekkor Szegeden zenészkedett, majd újra nyakába vette a világot. Megjárta újra Amerikát, Angliát, Német-, Francia-, Olaszországot. Dicsőség volt az útja mindenfelé, de a legnagyobbat Angliában aratta. Viktória királynő ugyanis fejedelmi ajándékban részesítette „Die Grossmutter" című szentimentális német darab volt a kedvenc dala, amelyet Fehér Poldinál különben eddig még nem adott elő egyetlen művész sem. És ez a hires cigány, aki együtt élt uralkodókkal, csókolózott a kékvérűekkel, aki hegedűjével milliókat szerzett össze, s akinek 9 gyermeke folytatja ma nálánál nem sokkal kevesebb szerencsével a magyar művészetet, ma a legszegényebb viszonyok között él. — A feleségemnek Szegeden himző előnyómdája van, abból él, magam meg tanításból, mert a nagyúri élet nem engedett vagyont gyűjteni, — mondotta munkatársunknak kedélyesen Fehér Poldi, aki hamisítatlan típusa a megrögzött bohémeknek. Érdekes dolgokat mondott el Rigó Jancsiról, akinek a zenekarában legutóbb karmester volt Hamburgban. Fehér szerint Rigó Jancsi fess gyerek, de hegedülni négy-öt betanult darabon kivül nem tud semmit. Nem a művészete hódította meg tehát a szépséges Chiinay hercegnét, de egyebe. Es hogy elvesztette a kacér asszonyt, azon meg Rigó nem bánkódott, akit most egy hamburgi híres szépségű énekesnő kárpótol. Sok egyéb érdekes dolgokat mesélt el még Fehér Poldi. Ezekről megemlékezünk majd alkalmilag. Most csak anynyit még, hogy a hires cigány még egyszer kirándul rövid szereplésre Drezdába, azután véglegesen letelepszik Tótkomlóson. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Valószínűleg ma befejeződik az igazságügyi tárca vitája is. A folyósón széltóben-hosszában beszélik, hogy szombatig befejeződik a költségvetés tárgyalása, mert a többi tárcához egyáltalán nem lesz felszólalás. A szünet augusztus elsején megkezdődik ós október 16-ig tart. Ma lesz több interpelláció is. Érdeklődéssel várják Nagy Dezső felszólalásá, aki a sajtószabadság kérdésével akar foglalkozni, nem abban az értelemben, ahogy azt Polónyi tárgyalta. Felolvasták az inditvánj'- és interpellációs könyvet. V i s o n t a i Soma, Po 1 it Mihály ós Kecske,móthy Ferenc jegyeztek be interpellációkat. Az igazságügyi -személyi kiadások tételénél P o p C. István szólalt fel. Az igazságűgyminiszter azt a kijelentést tette, hogy mihelyt felgyógyul súlyos betegségéből, azonnal a fontos igazságügyi reformokba kezd, melyek a mai visszás helyzetet meg fogják változtatni. Honorálja az igazságügyi miniszter igéretét és reméli, hogy az valóra is fog válni. Bizalmatlansággal nem lehet az államot kormányozni. Polónyi Géza: A nemzetiségi kérdés legalaposabb elintézési módjának azt tartja, hogy ott, ahol jogos panaszok és sérelmek vannak, azokat azonnal elintézzék. Ahol azonban jogta lan panaszokkal történik izgatás, egyénileg és azonnal be kell a megtorlásnak következnie. Ő is azt tartja, hogy szegény és gazdag, akár ügyvéd, akár tanú, mihelyt a törvény elé kerül, bíráival nyelvén órintkezhessék ós a tolmács igénybevétele feleslegessé válhassék. Nagy Dezső: Az egész magyar jogászvilág találkozott már ezzel a kérdéssel, hogy milyen szerencsétlen eszme az ügyvédi és birói kvalifikáció elválasztása. A doktorátus behozatala folytán a jogászoknak okosabb ós szorgalmasabb része az ügyvédi pálya felé gravitált. A birói pályára pedig csak a lustábbak vagy az ügyvédi vizsgán bukottak maradnak. Áttér arra a kérdésre, hogy hogyan kellene a jövőben a bírákat nevelni. Polónyi Gósa : Tudtával a joggyakornoki pályára csak a vagyonosabb családok fiai lépnek. A fizotésemelések nem a bírák, hanem a hitelezők sorsán segítenének, mert igen soknak a fizetése régóta le van foglalva. Nem érti, hogy a képviselő miért beszól csak a budapesti joggyakornokokról. Az igazságszolgáltatás elkülönítése a legszerencsétlenebb dolog. V 1 á d Aurél: A tolmácsrendszer megváltoztatása, továbbá a pereknek gyorsabb és igazságosabb elintézését kívánja. Több állítólagos visszaélést hoz fei. M e z ő f i Vilmos : A váci éhségsztrájk dolgában intéz kérdést az igazságügyminiszterhez. Malomegyesü etek a minisztere'nöknél. A Magyar Gyáriparosok Országos Egyesülete, a fővárosi és a vidéki malomegyesületek ma délben HatvanyD e u t s c h Sándor főrendiházi tag vezetésével küldöttségileg tisztelegtek Wekerle Sándor miniszterelnöknél, hogy emlékiratot nyújtsanak át neki az Ausztriában a magyar liszt ellen megindult agitáció és báró B e c k miniszterelnöknek ebben az ügyben tett nyilatkozata dolgában W e k e r le Sándor miniszterelnök Hatvan y-D e u t s c h Sándor beszédére válaszolva, kijelentette, hogy neki is feltűnt, hogy az a mozgalom, amely a magyar termékek és különösen a liszt kivitele ellen megindult, ujabb alakoan lépett fel. Iffifif ÍO*Vll vili ** h

o§y egészségünket megóvjuk mmmm*. • me

rt csakis a természetes szén savas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban az I-ső ?

es

es™Sv

e;

s natrontartalmű ásványvizet, a MOHAI me

ly ideges gy

omo

rbaj, légcső-, títfő-, gyoA UíI&IAO ij mor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel használtatik és ragályos betegségektől, mint typhus, cholera megkíméltettek azok, akik közönséges ivóviz helyett a bacteriummentes mohai AGIES-orrás vizzel él

fek Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfélliteresaél valami vei nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az AGNES-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse s üogy bárki által olcsón beszerezhétő legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen ^nfl TQ ft í*T7 "? kapható. A forráskezelőség.— Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Déosey József cégnél Békéscsabán. íkuli 3 val fi *) I \ Í£ll