Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-12-30 / 108. szám

Békéscsaba, 1096. október 3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 249 rra utasította a szolgabírót, hogy tegye íeg a büivádi följelentést Áchim L. ndrás ellen (Közbeszólások: Nagyon elyes! . . .) Hivatalos hatalommal való isszaélés azért sem történhetetett, mert 'szen Sztojanovics csak a saját járásáén szolgabíró, mint békés polgárnak ,ga volt ahhoz, hogy idegen terréum.>n a rendőrséghez forduljon oltalomért . őt inzultus »eri. A közgyűlés ezekután teljes egészéen tudomásul vette az alispáni jelentést. Indítványok Domby Lajos indítványára kiaondotta a közgyűlés, hogy a vármegye észére megfesteti Rákóczi Ferenc arc:épét s a szent hamvak hazahozatala :öi ül kifejtett munkálkodásáért üdvöölni fogja Thaly Kálmánt. G a r z ó Gyula és társai azt indit•ányozzák, hogy miután Bozoky Árpád trszággy. képviselő a közelmúltban oly irtelmü indítványt terjesztett Jásznagy;un-Szolnok vármegye törvényhatósági >Í7ott.sága elé, hogy Öcsöd kapcsoltatíék Jász-vármegyéhez, utasítsa a köztyülés az alispánt, hogy Dévaványáíak Békésvár megy éhez kapcsolása érlekében lépjen hivatalos érintkezésbe t szomszédos törvényhatósággal. Az állandó választmány javaslata igy szólt, hogy az alispán lépjen érintíezésbe az érdekeltekkel s a februári íözgyülés elé tegyen jelentést, de ?ábry Károly felszólalása után az ?redeti indítvánnyal egészítették ki az illandó választmány javaslatát. Üdvözlet Andrássy Gyulának, Szalay József Andrássy Gyula íróf belügyminiszternek üdvözlését inlitványozta a nemzetiségi kérdésben slfoglalt álláspontja miatt. S i m o n k a Cyörgy nem javasolja az üdvözlő felirat elküldését, amelynek nagy erkölcsi értéket azért nem tulajdonit, mert éppen ma két esztendeje, hogy ugyanez a törvényhatóság szavazott bizalmat annak a Tisza-kormánynak, amely a december 13 iki és november 18-iki eseményeket inscenálta. A közgyűlés nagy lelkesedéssel járult hozzá Szalay indítványához s elfogadta a következő üdvözlő feliratot az állandó választmány javaslata alapján : ^Békésvármegye közönsége hazafias kötelességből kifolyólag mindenkor különös figyelemmel kísérte a közéleti jelenségek mindama tényezőit, melyek a magyar nemzet egységességének és az állami lét alapfeltételeinek megszilárdítását célozzák. Hazafias lelkesedéssel és igaz honfiúi örömmel vesz tehát tudomást a jelenlegi nemzeti kormány egyik oszlopos tagjának ama tényéről, hogy a költségvetés tárgj-alása során a nemzetiségi velleitásokról nyilatkozva fényes tanúbizonyságot tett erős remzeti érzéséről ós arról, hogy a nemzeti kormány tagjai rés? érői észlelhető államférfiúi tények hathatóan ós tervszerűen fogják előmozdítani a változásokat, amelyek nemzetiségi tekintetekben is oly annyira szükségesek és kívánatosak. A vármegye törvényhatósági bizottsága ebből az alkalomból egyakarattal igazán hazafias érzéssel üdvözli Magyarország ezidőszerinti belügyminiszterét gróf Andrássy Gyula urat. S amidőn a törvényhatóság öt bizalmáról és arról biztosítja, hogy az or.-zág érdekeinek előmozdítására irányuló törekvéseiben mindig hazafias készséggel támogatja, egyszersmind ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a nemzeti állam ősi jogainak kivívásában ós megvédelmezésében kifejtett hazafias küzdelmében ezután is erős hazaszeretete, bölcsessége és államférfiúi képességo fogják vezetni", Tagválasztások. Öt tagot választott ezután a közgyűlés a közigazgatási bizottságba. — Fábry Sándor a szavazatszedőbizottság elnökéül dr. László Eleket, tagjaiul pedig B a d i c s Eleket és K ö r b e r Tivadart küldvén ki, a választás eredményének kihirdetéséig felfüggesztette a közgyűlést. Mintegy félóra elteltéig folyt a szavazás s eredménye ez volt: Gróf Wenckheim Dénes 60 szavazattal Veress József 60 „ Szalay József 46 „ Beliczey Géza 46 „ Ladics "László 36 szavazattal tagokul választattak meg. ^ a függetlenségi párt listája k Ladics neve volt uj !

>' >. zattöbséggel jutó ellenében. Összesen 69 voksot adtak le a bizottsági tagok. Szavazatot kaptak még: Schmidt József 34-et, Weisz Mór 11 et, Simonka György dr. 13-at, Áchim L. András 2-őt, K. Schriffert József 2-őt, báró Drechsel Gyula 1-et és Szegedy Kálmán 1-et. A kórházi bizottság uj tagjai Kohn Dávid és Weisz Mór, az igazoló-választmány tagjai: Zöldy János dr., Török Gábor, K. Schriffert József, Ozinczár Adolf és Follmann Mihály lettek. Az eltávozott Groh Ferenc helyébe Fábry Sándor főispán Domby Lajost küldte ki. Helyettes tiszti főügyésznek Haviar Gyula dr. maradt. A borellenőrző bizottság tagjaiul Névery Albertet és Thury Károlyt küldte ki a közgyűlés. Egyéb ügyek Az anyakönyvi törvény életbeléptetésének kérdésénél mellőzte a közgyűlés az állandó választmány javaslatát s Maros György indítványát fogadta el, mely szerint a dijakat a községi jegyzők kezeljék. Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter elh ínyta fölött a közgyűlés részvétét fejezte ki s erről értesiti az özvegyet. Hegedűs minisztersége alatt épült a harmadik tranverzális müut. Dr. Fábry Sándor főispán V a ngyel Emil dr., csabai közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki. ® Hírek — Tótkomlós felől . . . Tót népszinmű-elöadás Szilveszter estéjén. Mégis van panszlávizmns ? Nem is olyan régen egy tanfelügyelői jelentés kapcsán nagy örömmel újságoltuk, hogy a tótkomlósi pánszlávizmusról szóló ujság-közlemények a sovinizmus aggodalmaskodásaivá látszanak devalválódni. A tanfelügyelői jelentés tévesztette meg ennyire a szemlélőt, akinek egy hivatalos irattal szemben — akarva, nem akarva — háttérbe kell szorítani a látszatot. S miközben a lehető legkedvezőbb qvéleménynyel kezdett eltelni közönségünk a panszlávpipacsok alföldi buvhelye iránt, szép sorjában uj eseményeket vetett fölszínre a mindennapi krónika s ezek a tények egyszerre megsemmisítik a nyárspolgári reménykedést, csak ugy, mint a tanfelügyelői jelentést is. A tótkomlósi társaskörök extravagáns estélyt akartak rendezni az ó-év utolsó napján. Ezt az egészséges ideát a tótkomlósi kaszinó vezetősége proponálta, amely hathatósan s nem minden aredmény nélkül buzgólkodik azon, hogy Tótkomlós község széttagolt társadalmának elemeit közelebb hozza egymáshoz. Az eszmét rokonszenvesen fogadták minden társaskörben s elhatározásba ment, hogy Szilveszter estéjének örömeiből egy közös estély keretében veszik ki a részüket Tótkomlós község társaskörei. Készültek is erre a monstre-estélyre nagyban, de aligha lesz most megtartható az estély, mert erős akadályra bukkantak a kaszinó derék vezetői a program összeállitasa körül. A dolog ugy történt, hogy közös elhatározással műkedvelő-előadást akartak rendezni e nevezetes napon. Az egyik rész —igen természetesen — valamelyik magyar irónak népszínművét óhajtotta előadatni. A másik rész ellenben — s ennek a a csoportnak Franciszti Szvetozár volt a vezetője — csak tót nyelvű népszínművet akar látni. E lehetetlen kívánság nagy visszatetszést szült az estély t iivezőinek körében, mert arra látszik irányulni, hogy az amúgy is széthúzó társadalmi viszonyokat még jobban elmérgesitse. De mást is bizonyít ez a jeles kívánság. Ékesen bizonyítja azt, hogy Tótkomlóson még mindig fészkelődnek a pánszláv elemek és se hivatalosan, se nem hivatalosan nem lehet kétségbe vonni annak a kívánságnak jogosult voltát, hogy Tótkomlós felé hatványozottabb éberséggel tekintsen a magyar társadalom és a magyar hatóság. A szocialisták megint alakulnak. Uj vezetők, uj irányok. Hónapok óta figyeljük már annak az egészséges irányzatnak kialakulását, amely Békéscsaba s általában az egész Alföld földmunkás rétegének, szociális törekvéseiben uj utakat hivatott kijelölni. Szükségszerűen lépett erre a térre munkásvilágunk, mert szonaoru tapasztalatainak alapján rég megfigyelhette már azt, hogy hiszékenységét s bizalmát aprópénzre váltották föl egynémely szereplők, akik fékevesztettségükben s caezaromániájukban a munkás-osztály vezetőiül tolták föl magukat, csakhogy minél gyanú tlanabbul gyümölcsöztethessék a kipréselt bizalmat. A munkásosztály harcát, melyet a megélhetés feltételeinek megszerzéséért s a mindennapi kenyérért már évtizedek óta folytat, rokonszenvvel kiséri a társadalom. És amig nem lépi át ez a harc a jogosság és méltányosság határait, addig a társadalom támogatására is számot tarthatnak a küzdők. De ez a harc a vezetők ügyetlenkedései miatt — amelyek azért voltak jók, hogy apró csinytevéseikről eltereljék ezzel a munkásosztály figyelmét — legutóbb nem tartott határt sem a jogosságban, sem a méltányosságban s ez eredményezte azt az ellenszenvet, melylyel a társadalom a munkástörekvéseket kísérte. Pedig, újra hangoztatjuk, ez az ellenszenv nem is annyira a harc létjogosultságát tagadta, hanem a vezetők ellen irányult, akik bűnösen, könnyelműen játsztak a munkásnép türelmével és hiszékenységével. Megjósoltuk, hogy ez az állapot nem tarthat sokáig. S próféciánk, ime, a megvalósulás tényeivel bizonyítani kezd. A békéscsabai földmunkások uj pártszervezés előtt állanak. Az Achim-Várkonyi-féle paraszt szövetség mannáját keserű ízűnek találják munkásaink s új, hazafias irányokban ki vánnak tovább haladni a boldogulás felé. Az új alakulással szükséges megbeszélni valók céljából vasárnap gyűlést akartak tartani A gyűlést N i g r i n y i János és társai be is jelentették a rendőrhatóságnak, de S a i l e r Elek főszolgabíró nem tartotta megengedhetőnek a kérés' teljesítését. Nyigrinyiék megmegfelebbezték a főszólgabirói végzést az alispánhoz, kérvén egyben azt, hogy a gyűlés megtartását mára engedélyezze. Ambrus Sándor alispán tegnapig még nem döntött e kérdésben, de ha a gyűlés megtartásához hozzájárul, ugy az uj munkásszövetség megalakulását ma ki is mondják már. Ez az előrelátott fordulat ránk békésmegyeiekre nézve különös fontossággal is bir, annyiban, hogy elvonja munkásnépünk figyelmét a békéscsabai „Népegylet"-től s uj vezetők, lelkiismetes vezetők táborába kerül a munkásság, amelyet eddig el is vezettek, agyon is vezettek csak éppen kehyérhez nem segítettek. Ezzel az egészséges mozgalommal érdemes lesz foglalkoznunk s ha körekvéseikben és harcukban emberies eszközökhöz folyamodnak a munkások s főleg ha — amint ezt vallják is — letérnek a régi, nyerészkedésért sikoltozó élősdik utjairói, mindig számithatnak a becsületes sajtó támogatására is. Uj politikai párt a vármegyében. A gyulai függetlenségiek viharos értekezlete. Megint személyeskedtek. A gyulai függetlenségi és 48-as pártelveket valló polgárok viharos értekezletet tartottak szerdán délután, Az értekezletet, melyet a 48-as körbe K. Schriffert József országgyűlési képviselő hivott össze, Kossuth; Ferenc ismeretes körlevelével is foglalkozott s amint ez már Gyulán szokássá lett, egyes felszólalók személyekedés izével fűszerezték a tanácskozások anyagát. Az értekezleten Névezy Albert elnökölt s a szervezkedés szükségességét hangoztatván, érdemleges megbeszélések és megállapodások helyett Gyula város országgyűlési képviselőjének, K. Schriffert Józsefnek politikai zzereplését kezdték bírálgatni. Berényi Ármin dr. volt e V désaél a leghevesebb felszólaló. A j teljesebb mértékben kifogásolja Schriffert Józsefnek politikai működ' ! sét. — Különösen helyteleníti azt, hogy a szeptember 6-én megtartott népgyűlésnek határozatát „nem akarta" a parlament elé terjeszteni. Helyteleníti azt is, hogy a Duttkay ügyben sem helyezkedett arra az álláspontra, amely a többség álláspontja volt s végül,határozati javaslatot nyújtott be, hogy az értekezlet bizalmatlanságot szavazzon K. Schriffert Józsefnek. Az indokolatlan határozati javaslathoz Major Simon dr. szólott elsőnek. Ugy látja — kezdte beszédét hogy ezt az értekezletet politikai programvallásra használják fel némelyek. Berényi Ármin dr.: K használta arra? M a j o r Simon : Ön : . . Berényi: Hazugság ez a beszéd ! Az hazudik, aki hazugságnak nyilvánítja az igazságot! . . replikázott Major Simon, mire olyan óriási kavarodás támadt, hogy az elnök alig tudta lecsil-' lapítani a kedélyeket. Major Simon dr. általános tetszés között fo'.y.'atta beszédét s befejező szavaiban azt fejtegette, hogy az esiyenetlenkedést, az ellenségeskedést szitók aknamunkája megölője lesz a gyulai függetlenségi pártnak. Felszólalásu után Berényi, az elnök kérésére viss avonta indítványát. Jantsovits Emil,határoz iti javaslata következett ezután. A határozati javaslat a megyei függetlenségi és 48-as párt hivatalos sajtó-organuma, a „Békésmegyei Függetlenség" ellen irányult s azt kérte kimondatni, hogy tiltsa ki az értekezlet a körből e lapot, mert nem szolgálja többé a 'függetlenségi párt érdekeit és eszméit, hanem személyi politikát űz. Névery Albert elnök felvilágosítja Jantsovits Emilt, hogy a kör már kitiltotta a.lapot s arra nem is fizet elő. Mindezek dacára mégis küldi azt a kiadóhivatal. Uj határozathozatalra nincs szükség s a régebbi határozatot legfeljebb csak annyi kiegészítéssel láttatják el ezúttal, hogy ingyen sem fogadják el többé a hivatalos sajtó-organumot. Végül felszólalások történtek az országos függetlenségi és 48-as párt központja ellen. Simonka György dr. felhívta a figyelmet annak a fontolgatására is, hogy vájjon a központi függetlenségi és 48-as párt, amelynek irányát és vezetését kötelezőnek ismerik el a vidéki testvérpártok, tényleg Kossuth Lajos elveit eszméit követik-e, mert ennek a központnak egész politikai működése azt látszik igazolni, hogy olyan 67- s politikát űznek a vezetők, amilyent Kossuth Lajos sohasem helyeselt. Ez a felszólalás azt a még be nem vallott szándékot árulta el, melylyel a gyulai függetlenségi ;és 48-as pártnak a mai helyzettel megbékülni nem tudó tagjai foglalkoznak. Megbízható forrásszerzett iuformációink szerint ugyanis gyulai függetlenségiek két táborba fognak szakadni s az uj frakció „Kossuth Lajos-párt" cimen vesz részt a politikai mozgalmakban. Kíváncsian nézünk a fejlemények elé annyival is inkább, mert azt hittük ezelőtt, hogy a békésmegyei függetlenségi és 48-as pártban ismerik a — fegyelmet. A Gazdasági Egylet felhívása. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek a vármegye munkásaihoz intézendő felhívását tegnapelőtt küldötték szót a vármegyében. Ez a felhívás okos, higgadt hangon ismerteti a legutóbbi közgyűlésnek aratási szerződésekre vonatkozó megállapodásait s arra hivja föl józan munkásainkat, hogy szerződjenek a gazdákkal. A felhívás közli a gazdák megállapodásait, melyek szerint mezőgazdasági válság elkerülése céljából csak a következő feltételek mellett kötnek jövö évben aratási szerződést: 1. Aratásért a birtokos a munkásoknak ugy az őszi, mint a tavaszi gabonából az eddigieknél egy résszel többet adhat. A biztosítás 110Ö négyzetö'os holdankint 50 klgr. vagy.7 korona izpénz. Ha pénzért vállai tátik az araa munkások munkadija minden 11C? négyzetöles hold után 8 korona lehet. 2. Élelmezésre az aratóknak páron-