Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-12-08 / 102. szám

318 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. december 30. Egy megyei ipartelep válsága. Szomorú adatok a magyar iparpártoláshoz. Hetek óta beszélik, hogy a békéscsabai mübutorgyár válság elé került. Ez a szomorú hir megállítja egy kissé útjában azt az iparpártolási akciót, amely legutóbb a tulipán-mozgalommal nagy lendületet látszott venni s a skeptieizmus bizonyos érzéseit váltja ki azokból, akik reményekkel néztek e nagy nemzeti felbuzdulás elé. A mübutorgyár válságát előre látták már azok az alapítók, akik szakértelmükkel és zseniálitásukkal igyekeztek még kamatozóbbá tenni e nagy jövőre jogosult ipartelep hirét. Már az alapítás idejében kevésnek bizonyult az az alaptőke, amelylyel üzemhez fogott ez az ipartelep s már ebben az időben előre vetette árnyékát az a veszedelem, amely most következett be s amely nem elháríthatatlan ugyan, de mégis megrázta ideigóráig a mübutorgyár üzemének zavartalan folyását. A magyar iparnak ez a mintatelepe amely büszkén vette föl a versenyt a külföldi ipartermékeket előállító gyárral, megérdemli, hogy a közvélemény a sajátévá tegye érdekeit s teljes erővel azon legyen, hogy a békéscsabai mübutorgyár kikerüljön kénytelen helyzetéből. A békéscsabai mübutorgyár a már 10 év óta fennálló Reisz és Porjesz-féle ipartelepből alakult részvénytársasággá. Az alaknlást megelőző egyik értekezlet 1420CD koronában állapította meg az átszámítandó vagyonegyeleget s kimondta, hogy a vagyonegyenleg ellenértékeként a Reisz ós Porjesz céget 640 darab, egyenként 200 korona névértékű, B. sorozatú részvény illeti. Az alakuló közgyűlés mindenben szanktionálta az eléje került javaslatokat. A kibocsátott részvények jegyzéséből 328000 korona került volna össze, ha az összeg mind befolyt volna. Az ipartelep kevés pénzzel, de annál Vitás anyakönyvi kerületek. Hová tartoznak a puszták ? A belügyminiszter Békésvármegyéhez. A január elsejével életbelépő anyakönyvi törvényre vonatkozó miniszteri rendelet alapján vármegyénk alispánja megkereste a belügyminisztert, hogy az önálló puszták és a községek csatolt részének anyakönyvi teendőit melyik anyakönyvi kerület tartozik ellátni ? Andrássy Gyula gróf belügyminiszter tegnapelőtt válaszolt az alispán megkeresésére s leiratában ezeket tudatja a vármegye közönségével: Mindazon puszták, amelyek ezidő szerint nem a saját jegyzőségi, hanem más anyakönyvi kerületbe tartoznak, január elsejétől kezdődően saját anyakönyvi kerületeikbe osztatnak be, ha csak mostani beosztásuknak továbbra való fenntartása, esetleg más kerületekhez való átkapcsolása iránt a vármegye közigazgatási bizottsága javaslatot nem tesz, vagy e tekintetben a miniszter máskép nem intézkedik. Hogy tehát az ilyen puszták mostani beosztásának fenntartása vagy esetleg más anyakönyvi kerülethez váló átkapcsolása kérdésében a miniszter intézkedni tudjon, felhívja a közigazgatási bizottságot, hogy elnöki uton haladéktalanul hallgattassa meg az érdekelt községet s nyilatkozattételre hívja fel őket. A nyilatkozatok felterjesztésének utolsó határnapjául december hó lo-ikét állapítja meg a miniszter. Végül a törvényhatósági bizottságnak közgyűlési határozatában felsorolt csabaerzsébethelyi, bucsai és kiscsákói anyakönyvi kerületeket január elsejétől megszünteti a miniszter s az erzsóbethelyit Békéscsabához, a bucsait Füzesgyarmathoz és a kiscsákóit Orosházához kapcsolja. Megjegyzi azonban a leirat, hogy ez a rendelkezés nem mondja egyben azt is, hogy az anyakönyvek ne legyenek esetleg Erzsébethelyen, Bucsán, vagy Kiscsákón vezethetők. A belügyminiszternek rendelkezését tegnap küldte meg dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző az érdekelt községeknek. több és kedvezőbb auspiciummal fogott működéshez s munkáinak jóságáért és tetszetős kiviteléért nemsokára országos hírnévre tett szert. Hónapokon keresztül zavartalanul folyt az üzem s az első év végén 5 százalékot fizetett a társaság a részvényeseknek. A következő esztendők azonban zavarólag hatottak meglepetéseikkel a részvénytársaság nyugodt üzeméletére. Az egyik társigazgató kilépett a társaságból s külön butortelepet nyitott. Majd nézeteltérések merültek föl az igazgatóság kebelében, mi több tagnak visszavonulását eredményezte. Ez év nyarán megvált ügyvezetői igazgatói állásától Porjesz Miksa is, aki zseniálitásával sok szolgálatott tett a társaságnak, de aki üzleti számításaiban sokszor csalatkozott. Amig mindezek történtek, azalatt szépen elfogyott az alaptőkének rendelkezésre álló aktív része is. A gyár pénztelenséggel küzdött s csak a közelmúlt hetekben is a kormánynál járt egy nagyobb küldöttség Fábry Sándor főispán vezetése mellett s kamat nélküli kölcsönt kért. K o s s u t h Ferenc kereskedelemügyi miniszter nem vehette figyelembe a kívánságot, mert a gyakorlati életben nincs még iparpártolási törvényünk ... Wekerle Sándor pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy segít a gyártelepen s a kölcsön folyositása céljából megkereste a Pesti Kereskedelmi Bankot, amelynek egyik megbízottja már a legközelebbi napokCsabára is érkezik. A gyár szorult anyagi ügyeivel behatóan foglalkozik majd az a közgyűlés, amelyet még e hónapban fog nak megtartani. Ekkor dűl el végleg, hogy mi lesz az a kivezető ut, amelyik visszaadja a fejlődésnek s a virulásnak ezt a jobb sorsra érdemesült életrevaló ipartelepet. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az elárult önálló vámterület. Bécsből jól informált helyről jelentik : Felette csodálkoztam, hogy a kiegyezési tárgyalások oly sokáig húzódnak, noha tudtam, hogy még a tárgyalások megindulta előtt tisztában voltak azzal, hogy 1917-ig a mostani állapotokon nem lehet és nem szabad semmit sem változtatni. Sok fáradtsággal és utánjárással sikerült kitúdnom a hosszú tárgyalások okát. Ne tessék megijedni. Nincsenek , ellentétek. A két kormány megbízottai tisztában vannak feladatukkal: nekik módot kell találni, hogy a közösség továbbra is megmaradjon. Feladatukat fényesen fogják megoldani, sőt már meg is oldották és csak a részletek okoznak már nekik fejtörést. Teljes pozivitással írhatom, hogy 1917-en tul sem lesz önálló vámterület, hanem egy szemfényvesztő fogással önállónak feltüntetett közös vámterűlet ós erre vonatkozó 1929ig terjedöleg már most lekötik Magyarországot. A megállapodások a szakbizottságok között a következők: 1 1917-ig a mostani állapot változatlanul fennmarad. Ezt a két állam mint szerződő fél ugy valósítja meg, hogy fenntartja az önálló vámterület jogi alapján a reciprocitást. Ez volna tehát a vámszerződés a vámszövetség helyet. 2. Miután ilyenformán a legközelebbi 10 évről nincsen mit tanácskozni, tárgyalnak a későbbi 10 évre vonatkozólag, vagyis rendezik a viszonyt az 1917— 1927-ig terjedő időre, mikor a jogi állapot helyébe a tényleges önálló vámterület lép. 3. 1917-ben felállítják a vámsorompókat Ausztria zs Magyarország között, de szerződésileg megállapodnak, hogy kifelé a szerződéses alapon fentartják a közösséget. Ime ez a lényeg. Fejtörést csak a számitások okoznak. A számitások élja, hogy a közbenső vámok ugy állapíttassanak meg, hogy a kölcsönösen fizetett vámok egymást megeszik. A külföldi szerződéseket a szerződésbe vett kikötés szerint a külügyminiszter fogja a két kormány nevében kezdeményezni és letárgyalni, de aláírja mindakét kormány is, azonos szöveggel Cis ós Trans törvénybe iktatja. A levelező által ime leleplezett terv Wekerlóre ós Szterónyire vall, akik ezt a szemfényvesztő vámközösséget a füg getlenségi többséggel [akarják megszavazni ós törvénybe iktatni. A függetlenségi párt legyen résen ós ne engedje a dolgot odáig érni, hogy az utolsó pillanatban sarokbz szorítva kénytelen legyen az önálló vámterület helyett a közös vámterületet 1927-ig terjedöleg törvénybe iktatni. Képviselőház ülése. Tiz órakor még 20 ember sincs a folyóson s a lárma mégis olyan nagy, mintha valami szenvedélyes obstrékciós ülés készülne. Az elnök szobája felől együtt érkeznek Wekerle Sándor miniszterelnök, Návay Lajos, a képviselőház alelnöke és Hentaller Lajos. Az újságírók már tudják, hogy mit jelenj ez a teriász. Hentaller Lajos fogja benyújtani az indítványt, hogy a költségvetés tárgyalásának tartamára az ülések délutáni három óráig meghosszabbíttassanak. Erről folyik a hangos vitatkozás a folyóson, mert vannak, akik azt mondják, hogy ez helytelen. Az uj belügyi államtitkár. Hetek óta van szó róla, hogy a belügyminisztériumba uj államtitkárt neveznek ki. Ez a kérdés nemsokára mógoldást nyer. Árról van szó, hogy a belügyminisztériumban felállítják azt a nemzetisége osztályt, amelyet évekkel ezelőtt Széli Kálmán feloszlatott. A felállítandó nemzetiségi osztály élére kerülne az uj államtitkár. Két ember jöhet számításba; Jeszenszky Sándor, vagy Jancsó Benedek. Mindketten alaposan ösmerik a nemzetiségi kérdést és valóságos tekintélyek ezen a téren. Egyik lenne az államtitkár, mig a másik miniszteri tanácsos. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára, változékony és hidegebb időt jelez, délen és keleten sok helyütt csapadékkal. — Vármegyei közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága december 29-én tartja ez évi utolsó közgyűlését. Ezen a közgyűlésen alakittatnak újra azok a bizottságok, melyeknek tagjai közül többnek J90§. óv végével jár le a megbízatása. A közigazgatási bizottságban Veres József, gróf Wenckheim Dénes, L a d i c s László és S z a 1 a y József tagsági helyei kerülnek betöltésre. — Mi van a selyem fonó-gyárral ? Bizonyos idő óta különös hirek keringenek a békéscsabai selyem-fonógyár ügyéről. A „jól értesült" fővárosi sajtó útján a helyi lapok is megírták annak idején, hogy a selyemfonó elhelyezésének kérdésében, Makó város képviselőjének, J u s t h Gyulának befolyása kezd intenzivebben érvényesülni. Illetékes helyen szerzett informátiónk alapján azonban most a legteljesebb határozottsággal adhatjuk hirül azt, hogy a munkás viszo nyok konszolidálása esetén, a fonodát Békéscsaba kapja meg, s ha e tekintetben az aratási szerződéskötések körülményeiből januárban a miniszter kedvező auspiciumokra juthat, akkor a selyemfonó építéséhez már 1907. óv tavaszán hozzá is fognak. A miniszter egyelőre csak elhalasztotta a selyemfonó építésének elrendelését s csupán az esetben jelöl ki idegen területet, ha a munkásviszonyok alakulatai semmi reményre nem nyújtanak alapot az üzem háborítatlan folyásának tekintetében. Darányi miniszternek ez az álláspontja indokolt i is, mert semilyen ipartelepet nem lehet zsarátnokokra építeni. — Lovcih Ödön uj hivatalában. Gyula városnak most megválasztott polgármester-helyettese : L o v i c h Ödön dr. tegnap vette át uj hivatalát. Az átadásnál a vármegye részéről dr. Daimel Sándor főjegyző, a számvevőség részéről Kiss István számtanácsos, a város részéről pedig D i o s s y József városi főszámvevő voltak jelen, akik a város pénzkezelési iratait is átadták az uj polgármester-helyettesnekUtazás a pótadó körül. A katona beszállásolás alkalmaiban felmerült költségeket pótadó útján fedezi a vármegye. Ez a költség most 56000 koronát tesz ki, amely kiadással szemben 4662 korona bevétel szerepel. A tényleges és a pót adóval fedezendő különbség tehát 52142 koronára rug. Ebben a végeredményben van megállapítva az 1907 évre szükséges összeg is. Benka Gyula dalszerző. Az elmúlt szomorú korszak megihlette Benka Gyula szarvasi főgymn. kitűnő igazgató dallamos lelkét s a haza feletti bánatának három hazafias dalban adott kifejezést. „Kesergő hangok a közelmúltból" a műnek a cime, mely hiven kifejezi azt a lelki állapotot, melyben a szerző a dalok keletkezésekor ólt. Benka Gyula a dalok kiadásának jogát azon mozgalom céljaira ajánlotta fel, melynek zászlójára a haza szeretetének felkeltése, ébrentartása és a magyar iparnak erőteljes támogatása van felírva. A Tulipánkertszövetség szarvasi fiókja diszelnökének, B o 1 z a Pálné grófnőnek ajánlotta müvét a szerző, melynek tiszta jövedelme a szarvasi fiókot illeti meg. A zongora és énekre irt dalok december hóban jelennek meg, áruk egy korona. Megrendelhető Faragó M|ór dr. egyleti titkárnál Szarvason. — Esküvő. V á n y a.-Ödön a gyulai honvéd gyalogezred főhadnagya tegnapelőtt kötött frigyet Jászberényben Horváth István főgimnáziumi tanár leányával: Szerenával. — Eljegyzés- Varga Károly dr., volt gyulai ügyvéd eljegyezte Boldizsár Vilmát Szekszárdon. — Uj heti-betéti társaság. A mai nehéz viszonyok között kétszeres örömmel üdvözlőnk minden olyan törekvést, mely a takarékosság előmozdítását s lehetővé tételét célozza. Ilyen törekvést látunk megnyilvánulni abban is, hogy egyik jónevű pónztézetünk, a Békéscsabai Városi Takarékpénztár egy uj hetibetéti társaság szervezését határozza el. Két évvel ezelőtt már alakult egy ilyen betéti társaság. Az uj társaságba belépő tagok öt évi kötelezettség mellett hetente 20 fillért fizetnének be s ezek az aránylag csekély Befizetések öt esztendő alatt a kamatokkal együtt tekintélyes summára szaporodnak föl. E tárgyban egyébként a takarékpénztár mai számunkban egy felhívást közöl, amelyre ehelyütt is figyelmessé tesszük olvasóinkat. Akik részt óhajtanak venni, jelentkezzenek a pénzintézetnél folyó hó 23 ig. — Zúgolódnak az öcsödiek. Egy szarvasi lapnak vasárnapi számában jónak látta valaki állásfoglalásra hivni föl a szarvasiakat B o z o k y Árpád ismeretes indítványa ellen. Öcsödről most azt az értesítést vesszük, hogy ez az aktió nagy megütközést keltett a szomszédos közr ségben,mert egyenesen Öcsöd érdekei ellen irányul. Öcsöd csak közigazgatásilag ós mesterségesen van a tőle 14—16 kilomtrnyire fekvő Szarvashoz kapcsolva. Gazdaságilag azonban a közelebb eső Kunszentmártonhoz tartozik. Tehát jobban látná kiszolgálva érdekeit, ha Bókósmegye helyett Jásznagykun-Szolnok megyéhez csatoltatnók, A szarvasiak aktióját ellensúlyozandó, Öcsödön is egószséges mozgalom indult meg. — Munkáselőadások Békéscsabán. Tegnap estétől kezdődően minden pénteken előadásokat tartanak a békéscsabai munkás-szakszervezetekben. Az előadások tárgyát tudományos ós gyakorlati kérdések fogják megadni. Tegnap dr. Friedel Alfréd ügyvédjelölt tartott elő-