Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-25 / 98. szám

Békéscsaba, 1096. november 29 3 ével. Alighogy megszületett ez a komináció, szervezkedéshez fogott egy íásik csoport s tekintélyesebb számú igjainak jóvoltábót a város négy rézében más nevet kezdett emlegetni, [yenformán Kéry is hamarosan elvezett a bizonytalanság homályában s hegébe, félig-meddig diadalmas fölénynyel j nevek jutottak. A határozatlanságnak és bizonytaanságnak e klasszikus helyzetváltozásai vállalkozó szellemüeket arra késztetik aost, hogy oddsokat Ígérjenek a megriasztandó polgármester-helyettes szenélyére. ~S ez jó a mi szempontunkbó 1, nert nem tudnók egyébként megálla>itani, hogy kik a favoritok ebben a jillanatban. A fogadások aránya most L o v i c h )dön dr. fiatal fiskálist emeli ki a sok tözül. Lovichot a függetlenségi párt is ámogatja s a nép körében rendkívül sok híve van. Mögötte halad S z 1 r b i k Bálint ügyvédjelölt, üt azonban kevésbbé tartja alkalmasnak a közvéle nény a polgármesteri állásra. Minden el arra mutat, hogy ez. az irányzat a végleges megállapodáshoz vezet s ha el is felejtik e két név valamelyikét hamarosan, ez semmi esetre sem a Lovich neve lesz. Ugy értesülünk egyébként, hogy a törvényhatósági közgyűlés utánig hivatalos részről nem tétetnek lépések a megüresedett állás betöltésére. Ekkor azonban megoldják ezt a rég vajúdó kérdést is, hogy Gyula városának még ebben az évben uj polgármester helyetteze s egy személyben polgármester jelöltje is legyen. Képviselőtestületi közgyűlés. Csendes szelek szárnyain. Elfogadták a költségelőirányzatot is. Anélkül, hogy ujabb cáfolatra számítanánk, konstatáljuk, hogy Békéscsaba község évi őszi közgyűléséhez hasonlóan békés lefolyású gyűlése évek óta nem volt már ennek a képviselőtestületnek. S mintha csak érezték volna ezt a tagok is, gyér számban s nagy időközökben szállingóztak a terembe, amely mindvégig tátongott az ürességtől. Áchim F. Tamás biró elnökicsengetyüjénekhangja figyelmeztette csak, hogy községi ügyek tárgyalásában kell bocsátkoznunk. — Áchim L. Andrást is hatalmába kerítette ez a nyomott hangulat s szollemi arzenáljának rozsdás fegyvereivel csatározott ezúttal. A csütörtöki közgyűlés tárgysorozatának első pontjául a községi költségelőirányzatnak tárgyalása volt kitűzve, de K o r o s y László főjegyző is, Áchim L. András is sajnálkozással konstatálták, hogy ezzel a nagyfontosságú kérdéssel, a képviselőtestületi tagok csekély száma miatt csak később lehet foglalkozni. E különös ós harmonikus eszmecsere után, mely a képviselőtestületi tagoknak kötelességmulasztása köréből merítette tágyát, az 1907 évre szóló községi közmunka előirányzat adatait fogadta el a közgyűlés. Eszerint tudomásul vették az egybegyűltek, mind a tizenhatan, hogy az 1907. évi bevétel 26124 korona 80 fillérben, a kiadás pedig 25900 koronában van megállapítva. Á maradvány 114 korona 80 fillért tesz ki. A villamos-mű 1907. évi költségelőirányzatában a bevétel 90000 koronában, a kiadás 73 383 koronában van megállapítva. Maradvány lenne 16.617 korona, melyből a szabályrendelet 16-ik szakaszának alapján eszközölt levonások után 1817 korona tiszta haszon marad a községnek. Ezt az alkalmat felhasználta K oc i s z k y Mihály, hogy a villanyosáram drága volta miatt felszólaljon. Szerinte olcsóbbá kellene tenni az áramot, hogy mindenki bevezethesse azt. K o r o s s y László elismeri a panasz jogosságát, de megjegyzi egyben, hogy a nyereséget nem dobhatja a község mindjárt a fogyasztók javára. Előbb arról kell gondoskodnunk, hogy a közvilágítást fejlesszük. De már is történt intézkedés, hogy a jövő óv folyamán olcsóbbá tegyék az áramot. S z a 1 a y József is felpanaszolja az. árak magasságát Véleménye szerint, ha nem segíthetünk ezen most, akkor a havonként szedett 60 fillér óradijat kell redukálni, vagy eltörölni. Áchim L. András a gyarló világítás ellen emel szót. Ugy tudja, hogy villamos fürész-készüléket kapcsolnak be esténként a vezetékbe, fürészel, a-telep magánosoknak is vág. Ő 6 fillérben kéri megállapítani óránként a villamos áram diját Áchim Gusztáv községi mérnök korrigálja helyre egyes felszólalók tévedését. A község azért nem állíttatott az utcákra ivlámpát, hogy takarékoskodjék az árammal. A dijak leszállításáról a jövő évben kell gondoskodni, amikor szilárdabb képét látjuk majd a két esztendős villamos-telep büdzséjében. Áchim Gusztáv álláspontját magáévá tette a' közgyűlés is s áttértek ezután a községi és árvapénz»k elhelyezésének kérdésére. A tanács azt javasolja kimondani, hogy az eddigi uzus szellemében 1907. évben is a három békéscsabai takarékpénztárban helyezzék el a községi ós árvapénzeket négy s négy ós fél százalékos kamat mellett. Áchim L. András a pénzintézetek kapzsiságául említi fel azt, hogy mig ők hét és nyolc százalékos kamatra adnak pénzt a község polgárainak, addig a községi és árvapénzek összegéért ugyanezek a pénzintézetek csak négy százalékot fizetnek. Nem ismervén a törvényes rendelkezéseket, azt mondja ezután Áchim, hogy adják ki ezt a pénzt 6 százalékos gyümölcsöztetéssel inkább a község polgárainak. Szab erényi Zs. Lajos ezzel a kérdéssel kapcsolatban községi taka'rékpénztár létesítését sürgeti. Egy ízben meg is bízatott már az elöljáróság, hogy e tekintetben előterjesztést tegyen, de a kérdés elaludt. Indítványozza, hogy bíznák meg újfent is e kórdós tanulmányozásával az elől. Íróságot s a május havi közgyűlésre tegye e tekintetben javaslatát. H a a n Béla és V a r s á g hfBéla szintén ilyen értelemben szólanak. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát s megbízta egyben az elöljáróságot is a községi takarókpénztárak tanulmányozására. Darabos János és társai megfelebbezték egy régebben tartott képviselőtestületi közgyűlésnek azon határozatát, amelyben az mondatott ki, hogy csak tárgysorozat után interpellálhatnak a a tagok. Az alispán most küldte meg a törvényhatósági bizottságnak jóváhagyó határozatát azzal az utasítással hogy a szabályrendelet a határozat szellemében módosittassék s egyben gondoskodjanak az elnöki jogkör szabatosabb meghatározásáról is. A járásbirósági folyosó beüvegezésére 900 koronát szavazott meg. Rocskár Mihály 100 korona segélyt kapott. Gécs Jánosnak pedig 4 heti szabadságot adott a közgyűlés. Teljesítették az utkaparók kérelmét is s részükre 10 százelókos drágasági pótlókot szavazott meg. Végül változatlanul elfogadtatik az 1906..évi községi költségelőirányzatot. A békésmegyei tisztviselők szervezkedése. Csabán értekezletet tartottak már. Találóan jegyezte meg nemrég!egy kiváló politikusunk, hogy a legutóbb lezajlott néhány évtized a* szociális kialakulások korszaka s ennek a kialakulásnak kiemelkedő mozzanata, hogy a terhes gondokban sínylődök szervezkedésben keresik a boldogulást. Ezen az uton haladnak tisztviselőink is — köz- és magántisztviselőket értvén ezalatt — akik a közelmúltban megalakították Budapesten az Országos Tisztviselő Szövetséget. A Szövetség célja az, hogy hazánk összes tisztviselőit egy egységes keretbe foglalja össze s igy közös erővel küzdjenek azokért az óhajokért, melyeknek megvalósítása a nem állami tisztviselőosztály boldogulását jelenti. Ezek a célok : takarékpénztárt, internatusokat, üdölő-házakat létesíteni, valamint állást foglalni a szolgálati pragmatika, nyugdíjtörvény stb. kérdéseinek rendezésére vonatkozóan. E nemes és üdvös irányok felé törekvő Szövetségnek központja a napokban belépési felhívásokat küldött szót Bókésvármegye tisztviselői között is, akik szerte e megyében most fogtak hozzá a szervezkedéshez. Békéscsabán a község tisztviselői járnak elől búzditó példával s mindannyian lelkes szószólói az eszmének. A községi tisztviselők az Országos Tisztviselői Szövetség megkeresése folytán csütörtökön este népes értekezletet tartottak s elhatározták, hogy beiratkoznak a Szövetség tagjai közé. Az értekezletet Megyeri Imre árvaszéki elnök nyitotta meg s ismertette a Szövetség céljait. Humánus ós mindegyikünk érdekeit szolgálja az az ideál úgymond — melyért az Országos Tisztviselői Szövetség küzd. Aki nem segit ma a saját sorsán, az hiába panaszkodik, mert nem boldogul soha. Tóth László számvevő beszélt még tiszvtiselőtársaihoz s értesítette őket arról, hogy az esetben, ha a belépést kijelentik. — akkor a központnak egyik titkára lejön Békéscsabára is, hogy a szervezkedést vezesse. Ha pedig Békéscsaba tisztviselői közül legalább százan jelentkeznek a belépésre, ugy megalakul a kerületi csoport. A jelenvoltak nagy lelkesedéssel vállalkoztak a taggyüjtésre s megbízták Megyeri Imrét és T ó t h Lászlót, hogy egy felhívást szerkeszszenek az összes Békéscsabán tartózkodó tisztviselőkhöz címezve. Magunk részéről nem tudjuk eléggé nyomatékosan hangsúlyozni annak a küzdelemnek jogosságát, amely ezt a jelszót irja a zászlóra : „Egyesülésben az erő !" Óhajtjuk, kívánjuk és reméljük, hogy a tisztviselőknek e Szövetség iránt való felbuzdulása ne szalmaláng legyen,amely fellobban, de ki is alszik menten. Lelkesítse tisztviselőinket e küzdelem jogosságába vetett tudat, hiszen eszközeik, méltányosak s éppen ezért emberiesek is. Az Országos Tisztviselő-Szövetség f. évi augusztus hó 20-án megalakult. Célja a magyar szent korona területén működő összes tisztviselőket egy erkölcsi szervezetbe osztályharc helyett osztálybéke elvével — egyesíteni; az egyetemes tisztviselői kart érdeklő I kórdóseket állándóan napirenden tartani, azokat tárgyalni és tárgyaltatni. Mindeme nagy és üdvös célok támogatásában az Országos Szövetségnek segítségére sietni nem csupán kötelessége, de jól felfogott érdeke és minden tisztviselőnek. A békéscsabai községi tisztviselők f. évi november hó 22-én tartott értekezletükön lelkesedéssel mondották ki, hogy a szövetségbe belépnek s azt is elhatározták, hogy mint számszerint Békéscsabán legnagyobb tisztviselő kar, belépésre és csatlakozásra hívják fel a békéscsabai tisztviselőket, mert ha 100-nál több tag lép be egy községben, ott a közközponli vezetőség helyi csoportot alakit, ennek helyiséget tart fent s más egyébb kedvezményeket nyújt. A községi tisztviselői kar azon szeretetteljes kéréssel és felhívással fordul Békéscsabán lakó minden rendű és rangú első dolga meginni a maga nagy csésze kávéját. Zsuzsi néni: Hát kávét iszik ? Elza : Igen és miért ne innék ? Zsuzsi néni: Ki hallott már férfit ozsonnára kávét inni? ... Ez érdekes ! A te férjed édes Elzám (súgva) — kitűnő papucsmédium. Elza (sértődve): No bizony, az papucs alatt nem lesz sohasem. Azt én sem szeretném, ő az én uram! Zsuzsi néni \ Bizony az én boldogult apjukom ozsonnára is szalonnát vagy disznósajtot evett és utána olyan alaposan bekvaterkázott, — csak ugy egyedül — hogy sokszor a vacsora sem kellett neki. Elza : Oh az én Gyuszim igen józan ember! Zsuzsi néni-. Hiszen józan volt az én boldogult apjukom is, csak a kvaterkát szerette szörnyen . . . (A cselédlány behozza a kávét). Elza (kio-ztja): Igy ni tessék helyet foglalni, kedves Zsuzsi néni, egészen otthonosan ... itt a cukor, itt a kugloff... remélem, ízletes lesz, legalább egészen friss . . . Zsuzsi néni\ Remekül néz ki. Minő sárga és ez az illat . . . Elza : Örvendek, csak tessék. Zsuzsi néni: Köszönöm szivem ; a minap voltam a Teruskáéknál ... No de olyat. Nem megszóláskép mondom lelkem, mert mindenkinek más a gusztusa, ott azonban pirított zsemleszeleteket adnak a kávéhoz . . . Édesem, te fejedelem vagy ő hozzájuk képest. Elza : Nálam sincs mindig kugloff. Magam készítem, de sokszor hincs hozzá kedvem, hát olyankor bizony elmarad. Zsuzsi néni: A kávéd is, édes lelkem. Ne tagadd, ugy-e ebben tejszín van"? Elza (nevetve): Az is van. 2 Zsuzsi néni: Azért. Ilyet eddig sehol sem ittam. A mult héten voltam a Mari néninél, de lelkem — akár hiszed, akár nem alig tudtam meginni azt a kávénak nevezett habarfyot. És milyen porciót adnak belőle. Legalább fél litert. Szörnyűség, hogy lehet valaki ilyen kegyetlen ! Nem is megyek egyhamar hozzájuk, hiszen az valóságos kínzás volt! Elza: Hát bizony a rosz kávé nem jó. Én mindig teszek be egy kis tejszint is. Az uracskám is igy szereti. Zsuzsi néni-. Jól érti az uracskád lelkem !... De nagyon is elkényezteted. Elza : Talán ezzel a kis tejszínnel ? Zsuzsi néni: Bizonyosan más egyébbel is . . Pedig jó a férjeket kordában tartani. Én is megjártam a boldogult apjukommal. Mihelyt egy kicsit bekvaterkázott, mindjárt ölelgetni kezdett. Elza (felkacag)No a Gyuszi is ölelkezik, pedig nem kvaterkázik be sohasem! Zsuzsi néni-. Az egészen más. A ti házasságtok még olyan, mint az új bor, most forr, de a mienk akkor már rég kiforrott talán in r savanyodott is. Elza\ Megint hamiskodik kedves néni! Zuzsi néni-. Csak azt mondom én neked galambom, hogy a férfiak ravaszok . . . Elza: Gyuszi bizonyonyosan kivétel ! Ő maga az angyali' jóság. Zsuzsi néni-. Mind kétszínű, csalfa, hütelen . . . még a zúzájuk is hamis ... Elza : Gyuszi a hivatalon kivül minden idejét velem tölti. Zsuzsi néni: No én azt nem mondom, de hát elvégre, tudod te édes, hogy ő mindig a .hivatalban van ? . . . Elza (zavarban) : Ilyet fel is tenni! Zsuzsi néni-. Hiszen csak feltevésképpen mondom, nem a Gyuszira értem, hanem más férjekre . . . Hajh lelkem, te még nem ismered az életet!... Szabad még egy darab kugloffot vennem ? Aranyos kezeid vannak édes Elzám ! Elza : Tessék venni! Zsuzsi néni (mohón eszik): Remek, remek! Elza (Az órát nézi): Már fél hat. Rögtön kell jönni Gyuszinak. Zsuzsi néni: Én is megyek már, nem akrnalak benneteket háborgatni . . . Jaj be jól esett ez a kávé ! Elza -. Örvendek kedves néni. Nem parancsol még valamit? Zszuzsi néni: Hát ha szives leszel abból a múltkori likőrből még egy pohárkával tölteni . . . Tudod édesem, én vagyok az idősebb — de jóval ám ! hát . . . szervusz ! (kocint). Elza : Ezer örömmel édes Zsuzsi néni. Szervusz ! ... De AÍszont te lelkem megengeded, hogyha a számra jön a „néni" szó, hát csak kimondjam, az olyan jó intim megszólítás. Zsuzsi néni-. Az már az én nevem kedves Elza, rajtam marad az már holtom napjáig, mindig ugy szólítanak. Tudod, talán nem is tudnék ellenni nélküle. Elza: Engem is „néni"-nek szólit a szomszédék Margitkája. Zsuzsi néni (sóhajtva): Az más lelkem ! ... Ilyen vén csoroszlya, mint ón... Elza (közbeszól:) De kérlek, kedves Zsuzsikám ! Zsuzsi néni: Még egy likőrt lelkem, nagyon el vagyok keseredve, (mintha könnyezne, zsebkendőjót a szemeihez emeli). Elza \ Kérlek lelkem, inkább én is iszom a kedvedért ! Zsuzsi néni-. Látom, hogy ez is valódi. Pompás gazdasszony vagy te 1 1kem, el is mondom mindenfelé! Elza: Szót sem érdemel! (Koccintanak). Zsuzsi néni: Ugy járja a gyomromat. Elza: Jó étvágyat csinál. Zsuzsi néni: Az urad is szereti ? Elza : Nem szereti, neki nagyon édes. Zsuzsi néni (mosolyogva): Bizony, ez inkább konty alá való. Mit szokott inni ? Elza -. Nagyon keveset. Néha egy pohár konyakot vagy diópálinkát. Zsuzsiné: Csak az italtól őrizd édesem ... rá ne szokjék, mert azt te keserülöd meg. Elza : Nem szokott inni, csak ritkán ós akkor is keveset. Zsuzsi néni: Talán a vendéglőbe jár... Az urak ott szoktak sörözni és kvarterkázni. Az ón boldogult apjukom néha olyan elázva jött haza, hogy a cselédemet akarta helyettem megölelni . . . Elza : A Gyuszi bizony olyat nem tesz. Nem jár ő sehova, és még ha behunyná is a szemét, akkor megtalálna engemet. Zsuzsi néni (megsimogatva Elza arcát) Boldog ártatlanság vagy te' édes Elza, no majd meglátjuk később! (Felkél.) Köszönöm a pompás ozsonnát. (Megcsókolja.) Elza: Ugyan kedves Zsuzsi lelkem, van is miért köszönni. (Az órát nézi. — Félre: Vigyen már az ördög!) Zsuzsi néni (kesztyűit húzza): Most megyek, ilyen kedves időtöltés után szinte jobban érzi magát az ember. Rögtön jön az urad édesem, nem akarom a viszontlátás édes perceit zavarni. Elza : No, no . . . Zsuzsi néni-, Tudom, hogy ilyenkor minden perez drága . . . (Felteszi a kalapját.) Elza : Nem olyan a Gyuszi, ő sokkal komolyabb . . . Hahaha! Zsuzsi néni : Mindegy lelkem, itt az ideje, hogy menjek. Mindjárt hat óra ... No még egyszer köszönöm a sziveslátást és a viszontlátásig! (Megöleli). Elza: Isten veled kedves Zsuzsi néni!