Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-15 / 95. szám

Békéscsaba, 1096. november 15 BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 nem véleményezett egy uj patikajogot, mert egy gyógyszertárat elegendőnek tartott 10.000 lélekre. Orosházának csak 24.000 lakosa s három gyógyszertára van. Miért szavazzák meg tehát a IV-ik patikát, amikor arra nincs szükség ? Helyesnek vélné, ha egyszer s mindenkorra megállapítanák, hogy hány ezer lélekre mennyi patika jusson. Ambrus alispán a forgalomtól teszi függővé az uj gyógyszertárak létjogosultságát s nem a lakosság számarányától. Z ö 1 d y János dr. fentartja véleményezését s osztja Südy Istvánnak abbeli álláspontját, hogy a'magyar gyógyszerészeti viszonyok rendezetlenek. De ezeknek rendezése nem a közegészségügyi bizottság feladata, hanem a törvényhozásé. Orosházán azt mondják a tényleges viszonyok, hogy szükség van egy uj gyógyszertárra. Nem kell félni attól, hogy ez a gyógyszertár veszélyeztetni fogja a már meglévők fennállását. Zöldy János felszólalása után Ambrus Sándor szavazás alá bocsájtotta a kérdést s Orosháza község negyedik patikáját, Südy István kivételével, e ngedólyezendőnek mondta ki a bizottság. Az ö csöd—tiszaföldvári határ. Megállapították a vonalat. Öcsöd és Tiszaföldvár határán a mesgyesértések állandóak voltak. A birtokos-szomszédoknak okozott ez legtöbb kellemetlenséget, mert a megye határát nem ismervén, sokszor megsértették az idegen területet is. Az akaratlan kellemetlenkedéseknek azonban sohasem volt törvényes következménye, mert a felmerült esetekben mindig belátták a felek, hogy cselekedetük nem volt szándékos s igy a határvillongásoknak se vége, se hossza nem lett volna, ha a hivatalos közegeket is meg nem akadályozza munkálkodásuk folytatásában i vitás határkérdés. Hónapokkal ezelőtt azonban egy határozatot kellett eltörzskönyvelni, ekkor lett nyilvánvalóvá a hivatalos forumok előtt is az, hogy az öcsödtiszaföldvári határ vitás. Az érdekelt hatóságok és községek lépéseket tettek ekkor, hogy a határvonalakat megállapítsák. Hosszas áti ratozás után egy bizottság kiküldetésében állapodtak meg, ímely bizottság kiszállott a helyszínére 3 a határozatot meghozta. Ebben a bizottságban Békésvárnegye részéről Ambrus Sándor és 3r. P e r s z i n a Alfréd államépitészeti mérnök, Jásznagykun-Szolnok vármegye részéről dr. K ü r y Albert főjegyző §s C a p p á n József főmérnök, Tiszaföldvár részéről Lázár József jegyző §s Tóth Gábor biró, Öcsöd község ^észéről pedig Román István jegyző 5s S o ó s István községi bíró vettek ?észt. A bizottság megállapította, hogy a tatár a Rózsadombtól a Kék-érig vitás. \ Rózsadombtól kezdődően elhúzódik igyan egy dülőut, de ez a határvonal 3csöd környékének 1798. és 1844. évekjől származó térképein épp ugy nincs eltüntetve, mint Tiszaföldvár mappáján. Ellenben mindenik térkép bizonyos lombokat jelöl határvonalul. Ezekről a lombokról megállapította a bifottság, íogy egykor tényleg határjeldombok /oltak, de annyira át vannak alakulva nár, hogy nem szolgálhatnak többé íatárjelzőkül. Van közöttük azonban nég olyan is, amelyek látszólag sértetenek még. A bizottság tehát abban illapodott meg, hogy Öcsöd és Tiszaöldvár között ezek képezzék a határvonalat, A térképeket most e megállapodás írtelmében ki fogják javítani. \ püspök fél a nyilvánosságtól. Botrányos állapotok Kétegyházán. Ez is a XX. században történt. A kultura napszámosainak mostoha íelyzetéről most akar gondoskodni a örvényhozás. A fizetési minimum megillapitása képezné annak a mentőmuniálatnak egyik sarkalatos tételét, mely ' a tanitók és tanitónők megélhetési fel- \ tételeihez a szilárd alapzat tégláit kivánja j összehordani. S mig a kormány és tör- j vényhozás gondoskodó figyelme a kul- | tura napszámosainak egy nagy részét hozzásegíti majd a legemberibb megélhetéshez, azalatt egy nem kevésbbé tekintélyes rész küzd a nyomor és nélkülözés ellen. Ebből a körből merítjük mai cikkünknek tárgyát is. Ebből a körből, mely a felekezeti tanitók és tanitónők sanyarú helyzetét állítja elénk, rikitó színeivel egyetemben. A kétegyházai felekezeti iskolák körül nagy a rendetlenség. Valósággal Ázsiába illő állapotok vertek mély gyökeret a kis oláh község iskoláiban. Azzal kezdődött ez az állapot, hogy a tanfelügyelőség nem sokszor ejtette útjába a kétegyházai tanult — proletárokat. Ki törődne velük ott, a fatornyos faluban, amely mint oázis különíti el magát az ő egynehányszáz lelkű oláh lakósával a magyar Alföld kellős közepén ! ? Ez az érzéketlenség és nembánomság most odáig vezetett, hogy immár elviselhetetlenné vált a kétegyházai román tanitók s főleg a tanitónők helyzete. Ismerünk egy tanítónőt, aki ebben az évnegyedben szép szóra sigéretre felváltott fizetést kapott csupán. Hetek óta egyetlen krajcár nélkül van s a mindennapi kenyérre is csak úgy tehet szert, ha megkönyörülnek rajta a szomszédok. Ámde nemcsak fizetést nem kapnak Kétegyháza község tanítónői, de tüzelőanyagot sem ad az egyház. Este nyugalomratérés helyett a tanitónők ellátogatnak az ismerősökhöz — melegedni. S csak éjfél táján keresik föl lakásukat, amely nyomorúságos is, hideg is. Panaszkodniokpedig nem szabad a tanfelügyelőnél. Nemrég „bizalmas rendelet" érkezett címükre Pap János aradi görög kel. püspöktől. A rendelet szigorúan meghagyja nekik, hogy sérelmeiknek elpanaszolásában, kerüljék a magyar hatóságokat s legkivált a tanfelügyelőséget. A rendeletben nincs szó arról, hogy a tüzelőanyag hiányát nem szabad a gyümölcsfák galyaival pótolni s ezért a kétegyházai tanitónők a szőlőkarók eltüzelése után most a gyümölcsfák nyers ágaival melegítenek. Ámde a fűtésnek ez a módja nem vált be Kétegyházán. Az egyik tanítónő beteg lett az egyházi elöljárók embertelensége miatt. A község főjegyzőjének kellett megkönyörülnie rajta, hogy betegségéből fölépüljön. Egyelőre nem folytatjuk tovább a panaszos irást. De mindazzal, amit eddig is irtunk a XX. század felekezeti tanítónőiről, teljes tisztelettel kopogtatunk be a királyi tanfelügyelő jól fűtött, meleg szobájába. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. J u s t h Gyula elnök már torkig van a bosszúsággal s elutazott Budapestről. Igy ma Rakovszky István nyakába szakadt a munka, hogy összeharangozzon annyi képviselőt, amennyivel meg lehet nyitni az ülést. Ez ma féltizenegy óráig sikerült is neki és negyven unott arcú, álmos törvényhozó előtt megkezdődhetett a — tanácskozás. Az ülés különben nem igér eseményt. A tegnap elfogadott javaslatokat szavazzák meg harmadik olvasásban s Nagy Sándor mond el interpellációt. Az elnöki előterjesztések közül Kolozsrnegye átirata a legnevezetesebb: magyar katonai földrajzi intézetet kór. Kolozsmegye csakugyan a tetejénél akarja elkezdeni építeni a házat. Nagy Sándor interpellált: Az a hir járja, hogy a kereskedelmi kormány meg akarja vonni a gabonaszállitásra adott tarifakedvezményeket, ez pedig nagy csapás volna az idei bőséges termésre, melynek értékesítését már eddig is gátolta a waggonhiány. Ha még ez a baj is hozzájön, akkor bizony nem nagy hasznát látja az ország isten áldásának. Kéri a minisztert, hogy tájékoztassa ezekről a kérdésekről az érdekeltséget. Kossuth Ferenc': Minthogy Magyarország közgazdasági érdeke, hogy olcsó közlekedési eszközeink legyenek, ez a kormány mindent elkövet arra, hogy olcsó viziutakat teremtsen s igy igyekszik eltörölni az úgynevezett vizi verseny-tarifákat. Nevetséges volna, ha az állam csatornákat építene s ugyanakkor az állam vasútja versenyezne az állam csatornáival. A képviselőház munkarendje. A képviselőház holnaptól kezdve nyolc napra félbeszakítja tanácskozásait. Képviselői körökben eddig azt hitték, hogy a Ház a szünet után mindjárt megkezdi a költségvetés tárgyalását. — Most azonban arról értesülünk, hogy a kormány előbb leakarja tárgyaltatni az összes szociálpolitikai javaslatokat, elsősorban pedig a munkásbiztositási javaslatot, melynek tárgyalását most a munkásügyi bizottság gyorsított tempóban folytatja. November 24-én nyilik meg a delegáció ülésszaka, amelynek tartama alatt a Ház majd többször lesz kénytelen szünetelni, minthogy a miniszterek a delegációban lesznek elfoglalva. Ilyen körülmények között biztosra vehető, ho^y a kormány ugy tárgyi, mint politikai okokból rövid lejáratú indemnitást fog kérni. Zubovics Fédor Wekerlénél. Z ubovi ts Fedor ma huszárkapitányi diszben megjelent a képviselőház folyosóján ós mintegy félóráig beszélgetett W e k e r 1 e Sándor miniszterelnökkel, — akit azért keresett föl, — hogy a lóverseny ellen indított mozgalmában támogatását kérje. Wekerle megígérte, hogy ugy is mint a kormány feje, ugy is mint pénzügyminiszter szívesen közre fog működni abban, hogy a lóversenyjáték szenvedélyét korlátozzák és a lóverseny intézménye visszatereltessék eredeti hivatásához: a hazai lótenyésztés fejlesztéséhez. A népszerű huszárkapitányt aztán körülsereglették a képviselők, akik csodálkozva nézték tömérdek rendjeleit. Zubovits önérzetesen magyarázta: — Pedig csak azokat a rendjeleket vettem föl, amiket a csaták tüzében kaptam ! Merénylethir a német császár e'len. A müncheni állítólagos merényletet illetőleg konstatálták, hogy egy tornászok által felállított emelvény dűlt össze, amikor a császár kocsija a Mária-térre befordult. Egy 17 éves deáknak fejére esett egy deszka, miáltal megsérült. Vilmos császár ós Auguszta Viktória császárné éjfélkor elutaztak. A lakosság lelkes ovációkban részesítette a császári párt. Vilmos császár Fürstenberg herceg látogatására Echingenbe, a császárné nővére Theodora hercegnő látogatására Aachenbe utazott. A burok fölkelése. A fokgyarmatba betört burok három osztályban nyomulnak előre. Az egyik Ferreyra alatt Kakamaras felé nyomul, a harmadik osztály épp most lépte át a határt. A határon őrséget állítottak fel, hogy a szabad csapatok visszatértét német területre megakadályozzák. A fokföldi kormány erélyes intézkedéseket tett, hogy a bandákat ártalmatlanná tagye. UdDONS ÁGOK. Gazdák dolga. Mult számunkban említést tettünk arról, hogy a gyomai gazdák is szervezkednek a munkáskövetelósek tulhajtása ellen. E hírűnkre vonatkozólag most azt az értesítést kapjuk Gyomáról, hogy ez az aktió régibb keletű a békéscsabai gazdák mozgalmánál. Kiegészítésül múltkori híradásunknak, — szükségesnek látjuk ideiktatni Debreczeny Endre elfogadott javaslatának 3-ik pontját a cselédek fizetésére vonatkozóan. Eszerint: „Az újonnan belépő cseléd kezdő fizetését, a szolgálat "minősége szerint, a különböző deputátumok alábbi értékelésével 450 korona, azaz négyszázötven kor. minimum és 500 kor., azaz ötszáz kor. maximumban állapítja meg, az egy gazdát tovább szolgáló cselédek számára pedig már most visszamenőleg a második szolgálati évtől kezdve évente 10—10 koronával, 5 évig összesen 50 kor.-ig emelkedő korpótlékot ad." A gyomai „Gazdaszervezet" november 2-án alakult meg. Elnökké Debreczeny Endre, alelnökké Nagy László lett megválasztva. Választottak egy 12 tagu választmányt is, a szervezet központi vezetőjéül. Békéscsaba ígazdái vasárnap délután népes gyűlést tartottak a „Zöldfa" vendéglőben. A gyűlés iránt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott s mintegy 300 - 400 gazda vett azon részt. Ezúttal az alapszabályokat olvasták föl s fogadták el a résztvevők. Vasárnap délután 2 órakor a községháza nagytermében újból gyűlést tartanak gazdáink s ekkor a tisztviselői kar megválasztása lesz soron. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál-> lomás hoeszább ideig száraz, enyhébb időt jelez. — A főispán Hódmazövásárhelyen. Fábry Sándoi dr. főispán tegnapelőt. Hódmezővásárhelyre utazott, hogy a tegnap megtartott törvényhatósági közgyűlésen elnököljön. Az uj főispánt lelkes ovátiókban részesítették Hódmezővásárhely város törvényhatósági tagjai tagjai s az ovátio a közgyűlés berekesztése után is megujult. — Gróh Ferenc beiktatása. Vasárnap iktatta be F e t s e r Antal püspök uj hivatalába Gróh Ferencet, a volt gyulai plébánost. Az ünnepies aktus kilenc órakor V e n i S a n c t e-val kezdődött, amelyet a zene és énekkar adott elő. Azután az uj prépost gyönyörű beszédet mondott, mire a királyi kinevezési okmányt olvasták föl és 'Gróh Ferenc letette az esküt.- Az]eskütétel után'Gróh Ferenc az oltárhoz ment és elmondotta első nagy miséjét a debreceni templomban. Mise után a plébánián több mint husz küldöttséget fogadott az uj prépost, akinek tiszteletére délután két órakor a Bikában díszebédet rendeztek, amelyen Debrecen egész intelligenciája megjelent. Beiktatás alkalmából Gróh Ferenc ezer koronát osztatott ki a város szegényei között. — Vármegyei közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 29-ón tartja meg a már lapunkban is többször jelzett közgyűlését. A tárgysorozat fontosabb ügyei D u 11 k a y Béla felfüggesztett polgármester nyugdíj-kérdésének elintézése, továbbá Gyula város tisztviselői nyugdijalapjának feloszlatása és a vármegyei tisztviselők fizetésrendezésének ügye lesznek. — A közgyűlést megelőző napon az állandó választmány ülésezik. A közgyűlés tárgysorozatába való beillesztés céljából napnap után érkeznek ügyek az alispáni hivatalhoz, amely már elő is készítette a fontosabb tárgyakat. — Elhalasztották a polgármester választást. Gyula város polgármesteri székének betöltését újból hátráltatja az a körülmény, hogy a polgármester-helyettesi tisztséggel megkínált Schm íd t József nem hajlandó eleget tenni a közóhajnak s elutasító választ adott. A helyettesi állást tegnap kellett volna betölteni, de e visszautasítás folytán nem volt összehívható a választó közgyűlés. Közgyűlés helyett azonban értekezletet tartott Gyula város képviselőtestületének mintegy negyven tagja és Schmidt Mihály ezen az értekezleten is kifejezést adott elhatározásának. Az értekezlet erre Schröder Kornél ügyvédet kérte föl a helyettesi tisztség elvállalására. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan szó esett Duttkay Béla nyugdíjaztatásáról is. A város ugyanis évente 1000 koronával járult a tisztviselők nyugdíj alapjához. Ezt az összeget továbbra is megszavazni javasolják a közgyűlésnek s ha ebből az összegből nem fedezhető Duttkay nyugdija, akkor redukálni fogják azt.