Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-15 / 95. szám

Békéscsaba, 1096. november 15 BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 nem véleményezett egy uj patikajogot, mert egy gyógyszertárat elegendőnek tartott 10.000 lélekre. Orosházának csak 24.000 lakosa s három gyógyszertára van. Miért szavazzák meg tehát a IV-ik patikát, amikor arra nincs szükség ? Helyesnek vélné, ha egyszer s minden­korra megállapítanák, hogy hány ezer lélekre mennyi patika jusson. Ambrus alispán a forgalomtól teszi függővé az uj gyógyszertárak lét­jogosultságát s nem a lakosság szám­arányától. Z ö 1 d y János dr. fentartja véle­ményezését s osztja Südy Istvánnak ab­beli álláspontját, hogy a'magyar gyógy­szerészeti viszonyok rendezetlenek. De ezeknek rendezése nem a közegészség­ügyi bizottság feladata, hanem a tör­vényhozásé. Orosházán azt mondják a tényleges viszonyok, hogy szükség van egy uj gyógyszertárra. Nem kell félni attól, hogy ez a gyógyszertár veszélyez­tetni fogja a már meglévők fennállását. Zöldy János felszólalása után Am­brus Sándor szavazás alá bocsájtotta a kérdést s Orosháza község negyedik patikáját, Südy István kivételével, e n­gedólyezendőnek mondta ki a bizottság. Az ö csöd—tiszaföldvári határ. Megállapították a vonalat. Öcsöd és Tiszaföldvár határán a mesgyesértések állandóak voltak. A bir­tokos-szomszédoknak okozott ez legtöbb kellemetlenséget, mert a megye határát nem ismervén, sokszor megsértették az idegen területet is. Az akaratlan kelle­metlenkedéseknek azonban sohasem volt törvényes következménye, mert a felmerült esetekben mindig belátták a felek, hogy cselekedetük nem volt szándékos s igy a határvillongásoknak se vége, se hossza nem lett volna, ha a hivatalos közegeket is meg nem aka­dályozza munkálkodásuk folytatásában i vitás határkérdés. Hónapokkal ezelőtt azonban egy határozatot kellett eltörzskönyvelni, ek­kor lett nyilvánvalóvá a hivatalos fo­rumok előtt is az, hogy az öcsöd­tiszaföldvári határ vitás. Az érdekelt hatóságok és községek lépéseket tet­tek ekkor, hogy a határvonalakat meg­állapítsák. Hosszas áti ratozás után egy bizottság kiküldetésében állapodtak meg, ímely bizottság kiszállott a helyszínére 3 a határozatot meghozta. Ebben a bizottságban Békésvár­negye részéről Ambrus Sándor és 3r. P e r s z i n a Alfréd államépitészeti mérnök, Jásznagykun-Szolnok várme­gye részéről dr. K ü r y Albert főjegyző §s C a p p á n József főmérnök, Tisza­földvár részéről Lázár József jegyző §s Tóth Gábor biró, Öcsöd község ^észéről pedig Román István jegyző 5s S o ó s István községi bíró vettek ?észt. A bizottság megállapította, hogy a tatár a Rózsadombtól a Kék-érig vitás. \ Rózsadombtól kezdődően elhúzódik igyan egy dülőut, de ez a határvonal 3csöd környékének 1798. és 1844. évek­jől származó térképein épp ugy nincs eltüntetve, mint Tiszaföldvár mappáján. Ellenben mindenik térkép bizonyos lombokat jelöl határvonalul. Ezekről a lombokról megállapította a bifottság, íogy egykor tényleg határjeldombok /oltak, de annyira át vannak alakulva nár, hogy nem szolgálhatnak többé íatárjelzőkül. Van közöttük azonban nég olyan is, amelyek látszólag sértet­enek még. A bizottság tehát abban illapodott meg, hogy Öcsöd és Tisza­öldvár között ezek képezzék a határ­vonalat, A térképeket most e megállapodás írtelmében ki fogják javítani. \ püspök fél a nyilvánosságtól. Botrányos állapotok Kétegyházán. Ez is a XX. században történt. A kultura napszámosainak mostoha íelyzetéről most akar gondoskodni a örvényhozás. A fizetési minimum meg­illapitása képezné annak a mentőmun­iálatnak egyik sarkalatos tételét, mely ' a tanitók és tanitónők megélhetési fel- \ tételeihez a szilárd alapzat tégláit kivánja j összehordani. S mig a kormány és tör- j vényhozás gondoskodó figyelme a kul- | tura napszámosainak egy nagy részét hozzásegíti majd a legemberibb megél­hetéshez, azalatt egy nem kevésbbé te­kintélyes rész küzd a nyomor és nélkü­lözés ellen. Ebből a körből merítjük mai cik­künknek tárgyát is. Ebből a körből, mely a felekezeti tanitók és tanitónők sanyarú helyzetét állítja elénk, rikitó színeivel egyetemben. A kétegyházai felekezeti iskolák körül nagy a rendetlenség. Valósággal Ázsiába illő állapotok vertek mély gyökeret a kis oláh község iskoláiban. Azzal kezdődött ez az állapot, hogy a tanfelügyelőség nem sokszor ejtette útjába a kétegyházai tanult — proletá­rokat. Ki törődne velük ott, a fatornyos faluban, amely mint oázis különíti el magát az ő egynehányszáz lelkű oláh lakósával a magyar Alföld kellős kö­zepén ! ? Ez az érzéketlenség és nembánom­ság most odáig vezetett, hogy immár elviselhetetlenné vált a kétegyházai ro­mán tanitók s főleg a tanitónők helyzete. Ismerünk egy tanítónőt, aki ebben az évnegyedben szép szóra sigéretre felváltott fizetést kapott csupán. Hetek óta egyetlen krajcár nélkül van s a mindennapi kenyérre is csak úgy tehet szert, ha megkönyörülnek rajta a szomszédok. Ámde nem­csak fizetést nem kapnak Kétegyháza község tanítónői, de tüzelőanyagot sem ad az egyház. Este nyugalomratérés helyett a tanitónők ellátogatnak az is­merősökhöz — melegedni. S csak éjfél táján keresik föl lakásukat, amely nyomorúságos is, hideg is. Panaszkodniokpedig nem szabad a tanfelügyelőnél. Nemrég „bizalmas ren­delet" érkezett címükre Pap János aradi görög kel. püspöktől. A rendelet szigo­rúan meghagyja nekik, hogy sérelmeik­nek elpanaszolásában, kerüljék a magyar hatóságokat s legkivált a tanfelügyelőséget. A rende­letben nincs szó arról, hogy a tüzelő­anyag hiányát nem szabad a gyü­mölcsfák galyaival pótolni s ezért a kétegyházai tanitónők a sző­lőkarók eltüzelése után most a gyümölcsfák nyers ágaival melegítenek. Ámde a fűtésnek ez a módja nem vált be Kétegyházán. Az egyik tanítónő beteg lett az egyházi elöljárók embertelensége miatt. A község főjegy­zőjének kellett megkönyörülnie rajta, hogy betegségéből fölépüljön. Egyelőre nem folytatjuk tovább a panaszos irást. De mindazzal, amit ed­dig is irtunk a XX. század felekezeti tanítónőiről, teljes tisztelettel kopogta­tunk be a királyi tanfelügyelő jól fűtött, meleg szobájába. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. J u s t h Gyula elnök már torkig van a bosszúsággal s elutazott Budapestről. Igy ma Rakovszky István nyakába szakadt a munka, hogy összeharangoz­zon annyi képviselőt, amennyivel meg lehet nyitni az ülést. Ez ma féltizenegy óráig sikerült is neki és negyven unott arcú, álmos törvényhozó előtt megkez­dődhetett a — tanácskozás. Az ülés különben nem igér ese­ményt. A tegnap elfogadott javaslatokat szavazzák meg harmadik olvasásban s Nagy Sándor mond el interpellációt. Az elnöki előterjesztések közül Kolozs­rnegye átirata a legnevezetesebb: ma­gyar katonai földrajzi intézetet kór. Ko­lozsmegye csakugyan a tetejénél akarja elkezdeni építeni a házat. Nagy Sándor interpellált: Az a hir járja, hogy a kereskedelmi kor­mány meg akarja vonni a gabonaszálli­tásra adott tarifakedvezményeket, ez pedig nagy csapás volna az idei bősé­ges termésre, melynek értékesítését már eddig is gátolta a waggonhiány. Ha még ez a baj is hozzájön, akkor bizony nem nagy hasznát látja az ország isten áldásának. Kéri a minisztert, hogy tájé­koztassa ezekről a kérdésekről az ér­dekeltséget. Kossuth Ferenc': Minthogy Ma­gyarország közgazdasági érdeke, hogy olcsó közlekedési eszközeink legyenek, ez a kormány mindent elkövet arra, hogy olcsó viziutakat teremtsen s igy igyekszik eltörölni az úgynevezett vizi verseny-tarifákat. Nevetséges volna, ha az állam csatornákat építene s ugyan­akkor az állam vasútja versenyezne az állam csatornáival. A képviselőház munkarendje. A képviselőház holnaptól kezdve nyolc napra félbeszakítja tanácskozá­sait. Képviselői körökben eddig azt hit­ték, hogy a Ház a szünet után mindjárt megkezdi a költségvetés tárgyalását. — Most azonban arról értesülünk, hogy a kormány előbb leakarja tárgyaltatni az összes szociálpolitikai javaslatokat, első­sorban pedig a munkásbiztositási javas­latot, melynek tárgyalását most a mun­kásügyi bizottság gyorsított tempóban folytatja. November 24-én nyilik meg a dele­gáció ülésszaka, amelynek tartama alatt a Ház majd többször lesz kénytelen szünetelni, minthogy a miniszterek a delegációban lesznek elfoglalva. Ilyen körülmények között biztosra vehető, ho^y a kormány ugy tárgyi, mint poli­tikai okokból rövid lejáratú indemnitást fog kérni. Zubovics Fédor Wekerlénél. Z ubovi ts Fedor ma huszárkapi­tányi diszben megjelent a képviselőház folyosóján ós mintegy félóráig beszél­getett W e k e r 1 e Sándor miniszter­elnökkel, — akit azért keresett föl, — hogy a lóverseny ellen indított mozgal­mában támogatását kérje. Wekerle meg­ígérte, hogy ugy is mint a kormány feje, ugy is mint pénzügyminiszter szí­vesen közre fog működni abban, hogy a lóversenyjáték szenvedélyét korlátozzák és a lóverseny intézménye visszaterel­tessék eredeti hivatásához: a hazai ló­tenyésztés fejlesztéséhez. A népszerű huszárkapitányt aztán körülsereglették a képviselők, akik cso­dálkozva nézték tömérdek rendjeleit. Zubovits önérzetesen magyarázta: — Pedig csak azokat a rendjeleket vettem föl, amiket a csaták tüzében kaptam ! Merénylethir a német császár e'len. A müncheni állítólagos merényletet illetőleg konstatálták, hogy egy torná­szok által felállított emelvény dűlt össze, amikor a császár kocsija a Mária-térre befordult. Egy 17 éves deáknak fejére esett egy deszka, miáltal megsérült. Vilmos császár ós Auguszta Viktória császárné éjfélkor elutaztak. A lakosság lelkes ovációkban részesítette a császári párt. Vilmos császár Fürstenberg her­ceg látogatására Echingenbe, a csá­szárné nővére Theodora hercegnő láto­gatására Aachenbe utazott. A burok fölkelése. A fokgyarmatba betört burok há­rom osztályban nyomulnak előre. Az egyik Ferreyra alatt Kakamaras felé nyomul, a harmadik osztály épp most lépte át a határt. A határon őrséget ál­lítottak fel, hogy a szabad csapatok visszatértét német területre megakadá­lyozzák. A fokföldi kormány erélyes in­tézkedéseket tett, hogy a bandákat ár­talmatlanná tagye. UdDONS ÁGOK. Gazdák dolga. Mult számunkban említést tettünk arról, hogy a gyomai gazdák is szer­vezkednek a munkáskövetelósek tulhaj­tása ellen. E hírűnkre vonatkozólag most azt az értesítést kapjuk Gyomáról, hogy ez az aktió régibb keletű a békés­csabai gazdák mozgalmánál. Kiegészítésül múltkori híradásunk­nak, — szükségesnek látjuk ideiktatni Debreczeny Endre elfogadott ja­vaslatának 3-ik pontját a cselédek fize­tésére vonatkozóan. Eszerint: „Az újonnan belépő cseléd kezdő fizetését, a szolgálat "minősége szerint, a különböző deputátumok alábbi érté­kelésével 450 korona, azaz négyszázöt­ven kor. minimum és 500 kor., azaz öt­száz kor. maximumban állapítja meg, az egy gazdát tovább szolgáló cselédek számára pedig már most visszamenőleg a második szolgálati évtől kezdve évente 10—10 koronával, 5 évig összesen 50 kor.-ig emelkedő korpótlékot ad." A gyomai „Gazdaszervezet" novem­ber 2-án alakult meg. Elnökké Debre­czeny Endre, alelnökké Nagy László lett megválasztva. Választottak egy 12 tagu választmányt is, a szerve­zet központi vezetőjéül. Békéscsaba ígazdái vasárnap délután népes gyűlést tartottak a „Zöldfa" vendéglőben. A gyűlés iránt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott s mintegy 300 - 400 gazda vett azon részt. Ezúttal az alapszabályokat olvas­ták föl s fogadták el a résztvevők. Vasárnap délután 2 órakor a köz­ségháza nagytermében újból gyűlést tartanak gazdáink s ekkor a tisztviselői kar megválasztása lesz soron. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál-> lomás hoeszább ideig száraz, enyhébb időt jelez. — A főispán Hódmazövásárhelyen. Fábry Sándoi dr. főispán tegnapelőt. Hódmezővásárhelyre utazott, hogy a tegnap megtartott törvényhatósági köz­gyűlésen elnököljön. Az uj főispánt lel­kes ovátiókban részesítették Hódmező­vásárhely város törvényhatósági tagjai tagjai s az ovátio a közgyűlés berekesz­tése után is megujult. — Gróh Ferenc beiktatása. Vasárnap iktatta be F e t s e r Antal püspök uj hivatalába Gróh Ferencet, a volt gyu­lai plébánost. Az ünnepies aktus kilenc órakor V e n i S a n c t e-val kezdődött, amelyet a zene és énekkar adott elő. Azután az uj prépost gyönyörű beszé­det mondott, mire a királyi kinevezési okmányt olvasták föl és 'Gróh Ferenc letette az esküt.- Az]eskütétel után'Gróh Ferenc az oltárhoz ment és elmondotta első nagy miséjét a debreceni templom­ban. Mise után a plébánián több mint husz küldöttséget fogadott az uj pré­post, akinek tiszteletére délután két órakor a Bikában díszebédet rendeztek, amelyen Debrecen egész intelligenciája megjelent. Beiktatás alkalmából Gróh Ferenc ezer koronát osztatott ki a vá­ros szegényei között. — Vármegyei közgyűlés. Békésvárme­gye törvényhatósági bizottsága folyó hó 29-ón tartja meg a már lapunkban is többször jelzett közgyűlését. A tárgy­sorozat fontosabb ügyei D u 11 k a y Béla felfüggesztett polgármester nyug­díj-kérdésének elintézése, továbbá Gyula város tisztviselői nyugdijalapjának fel­oszlatása és a vármegyei tisztviselők fizetésrendezésének ügye lesznek. — A közgyűlést megelőző napon az állandó választmány ülésezik. A közgyűlés tárgy­sorozatába való beillesztés céljából nap­nap után érkeznek ügyek az alispáni hivatalhoz, amely már elő is készítette a fontosabb tárgyakat. — Elhalasztották a polgármester vá­lasztást. Gyula város polgármesteri szé­kének betöltését újból hátráltatja az a körülmény, hogy a polgármester-helyet­tesi tisztséggel megkínált Schm íd t József nem hajlandó eleget tenni a közóhajnak s elutasító választ adott. A helyettesi állást tegnap kellett volna betölteni, de e visszautasítás folytán nem volt összehívható a választó köz­gyűlés. Közgyűlés helyett azonban ér­tekezletet tartott Gyula város képviselő­testületének mintegy negyven tagja és Schmidt Mihály ezen az értekezleten is kifejezést adott elhatározásának. Az ér­tekezlet erre Schröder Kornél ügy­védet kérte föl a helyettesi tisztség el­vállalására. Ezzel a kérdéssel kapcsola­tosan szó esett Duttkay Béla nyugdíjaz­tatásáról is. A város ugyanis évente 1000 koronával járult a tisztviselők nyugdíj alapjához. Ezt az összeget to­vábbra is megszavazni javasolják a köz­gyűlésnek s ha ebből az összegből nem fedezhető Duttkay nyugdija, akkor re­dukálni fogják azt.

Next

/
Thumbnails
Contents