Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-04 / 92. szám

Békéscsaba, 19uo. nov. 4. BEKÉSfc, JiÖNT szonyaink közepette a legerélyesebb til takozással kell találkoznia minden olyan törekvésnek, mely az amúgy is kegyetlenül megtépázott együttérzés és együttműködés lehetőségét megakadályozni akarja. Ez a kör pedig semmi egyebet nem eredményezne a széthúzó társadalmi viszonyok elvaditásánál. Ez a kör sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint a kaszinók: szolgálni a társadalmi békét, összehozni a társadalom rétegeit, kiegyenlíteni a kölcsönös és állandó érintkezés lehetőségének megteremtésével azokat az ellentéteket, amelyek még ma is széttagolják társadalmunkat és — politizálni óhajt fekete kávé mellett . . . Nos, mindezt akarják és akarták megvalósítani a kaszinók is. Sikerült e nekik ?... Haj, mennyire sikerült! . . . A gyulai kaszinónak például annyira sikerült, hogy ha át nem alakul „Békésmegyei Kaszinóvá", se nem politizálhatott, se nem működhetett volna többé. Ez a sorsa a csabai kaszinónak is, amely a maga százhúsz s egynehány tagjával még áll ugyan, de kissé meginogva. Mi azt tartjuk, hogy sem nem tanácsos, sem nem célszerű még egy körrel veszélyeztetni a már működő kaszinók és társas körök fenmaradását ... Ha ujabb célja nincs ennek az újonnan alakítandó körnek, akkor meg éppenséggel kárhozatos a megalapítása, mert csak okot és alkalmat szolgál, hogy a társadalmi széthúzás és egyenetlenkedés még veszettebbül dühöngjön . . . Erre a körre nincs szükség. Ott vannak kaszinóink, ott vannak polgári köreink. Tessék azokat erősíteni, tessék azokat felfrissíteni egészséges szellemmel s ne foglalkozzunk olyan körök megvalósításának kérdésével, melyek siettetni volnának képesek vármegyénkben a — társadalmi csődöt. Bűnös visszaélés a gyulai királyi adóhivatalban. Felfüggesztettek egy tisztviselőt. A gyulai királyi adóhivatal egyik tisztviselője ellen súlyos vádakat tartalmazott az a fö jelentós, amelyet Csák György pénzügyigazgató elé terjesztett minap a bevádolt embernek valamelyik jóakarója. A bevádolt tisztviselő S im o n Miklós adóellenőr, akit a főije lentós nemcsak szabálytalanságokkal, hanem bűnös visszaéléssel is vádol. A följelentő másfél héttel ezelőtt terjesztette Osák György pénzügyigazgató elé iratát s az abban foglalt súlyos állitások alapján — melyeket ma még nem áll módunkban közölni — a pénzÜgyigazgató szükségesnek tartotta elrendelni a vizsgálatot. Mintegy három napon keresztül tartott ez a vizsgálat s az eredmény meglepő volt. Minden vádpont beigazolást nyert, sőt a közben felmerült uj állitások is egytől egyig bebizonyíttattak. Ilyen eredmény után Csák György királyi pénzügyigazgató nyomban felfüggesztette állásától Simon Miklóst, aki e határozat ellen felebbezéssel élt a pénzügyminiszterhez. Ha ez a felebbezés visszakerül, akkor a pénzügyigazgatóság kebelében alakult fe gyelmi bizottság foglalkozik majd Simon Miklós ügyével. E fegyelmi bizottság tagjai az elnöklő pénzügyigazgatón kívül a hivatalnak rangban két legidősebb két fogalmazási tisztviselője. Simon Miklós Makóról lett Gyulára kirendelve. Ezelőtt négy évvel került a gyulai pénzügyigazgatósághoz s kartársai pontos, kötelességtudó embernek ismerték. Egy költséges szórakozása volt azonban a felfüggesztett tisztviselőnek : szeretett utazni. Sok szor napokig is elutazgatott s az útra költött pénznek summája nem állott arányban egyszáznegyven koronás havi fizetésével. A negyven, negyvenkét éves ember egyebekre való tekintettel is költséges életmódot folytatott, ami szintén siettette vesztét irigyei miatt. Simon Miklós felfüggesztésén kivül Csák György pénzügyigazgató helyénvalónak látta azt az intézkedést, hogy Lóránt István adótárnok ellen is elrendelje a fegyelmit megelőző vizsgálatot. Ezekkel az intézkedésekkel egyidőben gondoskodás történt a felfüggesztett tisztviselő helyettesítéséről is. Simon Miklós teendőit Levandovszky Dezső adóhivatali segédtiszt látja el. A gavallér allűréiről ismert tisztviselő ügye igen élénk megbeszélés tárgya most a kis városkában. Utóhangok a választáshoz. Dr. Zsilinszky Endre nyilatkozata. T. Szerkesztő úr! A „Bm. K." folyó évi 90-iki számában a legutóbbi képviselőválasztásról hozott közleményében kritika tárgyává teszi szereplésemet. Joga van hozzá. De amennyiben, reám vonatkozólag téves alapból indulva ki, tesz megjegyzéseket, engedje meg, hogy az igazság érdekében a következőket jelentsem ki: Aki engem és gondolkodásomat nemcsak a mostani zűrzavaros politikai viszonyok között, amikor a pártkeretek elmosódtak, az elvek elhomályosultak hanem régebbi időtől ismeri, az tudja, hogy elveim és meggyőződésem közelebb állanak a demokrata párt elveihez, mint a feudális és agrárius alkotmánypárthoz, vagy a klerikális néppárthoz, pedig e kettőn kivül 67-es párt nincs ; aki pedig nem ösmer és nem tudja, mennyire utálom a kiváltságokat, előjogokat, s mennyire helytelenitem a kasztszerü társadalmi tagozódást, annak csak azt felelem, hogy ha a legutóbbi három választásnál politikai meggyőződést keres az egyes zászlók körüli csoportosulásban, akkor mielőtt felettem törne pálcát, kérdezze meg azokat az „urakat", akik Áchim L. András első megválasztatása alkalmával reá szavaztak, meggyőződésből tartoztak e a pártjához, vagy az utolsó előtti választáskor azok a 67-es „urak", akik a 48-as parasztpárt jelöltjét támogatták, továbbá az imént lezajlott választáskor a 48-as párt tagjai, akik a feudális, agrárius alkotmánypárti Beliczey Gézáért lelkesedtek, mind-mind tisztán politikai meggyőződésükről tettek e vallomást ? Nekem a szabadelvű-párt megszűnése óta nincsen pártom, pártállást nem foglaltam, a koalícióhoz nem tartoztam, de mág az alkotmánypártba sem léptem be. Azok az én „jó barátaim", akik engem, mint a szabadelvü-párt elnökét a 67-es pártok egyesülése alkalmával titkos összejöveteleikre, később furcsa összeházasodásukkor lakodalmukra, nyilvános gyűlésükre s a választások előtt tartott bármely bizalmas, vagy nyilvános pár tgy ülésükre soha meg nem h i v t a k. Mi jogon követelik most vereségök után, hogy nekem hozzájok kell tartoznom. A most ellenem indított hajszában pedig ugyanazok viszik a főszerepet, akikkel politikai meggyőződésem mindig ellentétes volt s akik mindig személyes ellenségeim voltak. Ezekkel az urakkal én egy alapon sem politikai, sem társadalmi, sem erkölcsi tekintetben nem állottam, ezeknek lelke, morálja áradoz ellenem a Békésmegyei Függetlenségben. Szóval és Írásban terjesztik felőlem a becsületsértő, hazug hireket azok, akik a múltban nyilvános szereplésükkel és titkos közreműködésükkel egyaránt támogatták Áchim L. Andrást s most ugyanazok szej lr; erkölcstelenség a demokrata-párt jelöltjére sznvazni, mert azt Áchim L. A narás ér. pártja is támogatta Ám folyI tassák a hajszát, én nyugodt lelkiismej lettel és felemelt fővel fogok haladni ; utaimon. Marciháza, okt. 31. dr. Zsilinszky Endre. Nyilatkozat. A „Békésm. Függetlenség" legutóbbi száma, mint barátaimtól értesülök, oly célzattal irott és a sajtóban egyáltalán meg nem engedett hangú s engem a közmegvetésnek kitenni célzó hazug közleményt hozott a legutóbbi képvi selőválasztásból kifolyólag, hogy teljesen ki van zárva, hogy e lap hasábjain védekezzem, azért csupán csak annak a kijelentésére szorítkozom, hogy hazugság az, miszerint engem Áchim L. András bármikor és bárhol, tehát a főispáni instailáció alkalmával is insultált volna, ezt a „B. F." találta ki, hogy engem kisebbíthessen. Hasonlóan gonosz célzatú hazugság az is, hogy a legutóbbi választás alkalmával bárki is leköpdösött volna, ami már csak azért is lehetetlen lett volna, mert a néhány intelligensnek látszó, engem abcugoló alak tőlem messze állott. Hogy ilyesmi szándéka is müveit, becsületes, mások véleményét tisztelő úriembernek lehetne, nem tételezem fel, ha azonban mégis lett volna valakinek ilyen szándéka, az mindenesetre nem engem, hanem az illetőt becstelenitené meg s azt felelőségre vonható emberrel szemben megtorolatlanul nem hagynám, igy azonban csak a közlemény irója ellen tartomfenn a megtorlás jogát. Marciháza, okt. 31. 'Dr. Zsilinszky Endre. A szent hamvak ünnepe. Jeleztük már, hogy vármegyénk községei kivétel nélkül impozáns keretek között emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak hazahozataláról. A gyomai ós kondorosi ünnepnapról most értesiti szerkesztőségünket a tudósító s bár egy kissé megkésve érkeztek sorai, a kegyelet ós visszaemlékezés értékének szemelőtt tartásával nem zárkózhatunk el a tudósítás közzététele elől. A gyomai ünnepségek lefolyását ezekben örökíti meg (munkatársunk : Gyoma. Október 27-én — szombaton — délelőtt a polgári leányiskolában, délután 2 óra után az ev. ref. vallású népiskolai tanulók a templomban, 28-án reggel az iparostanonciskolában tartattak kegyeletes és jól sikerült iskolai ünnepélyek. A város háromféle felekezetű templomában 4 napig zúgtak a harangok; vasárnap este pedig a város ki volt világítva és az utcákon zajtalan csöndben járt a város népe. Vasárnap — délelőtt 9 órakor az ev. ref. templomban tartatott ünnepi isteni tisztelet, melyen a hivatalos és társadalmi egyesületek testületileg — vallás felekezeti külömbség nélkül — vettek részt. Ez alkalommal G a r z ó Gyula lelkész magas szárnyalású beszédben méltatta Rákóczi Ferencet, a gyomai dalárda pedig hazafias énekekkel működött közre az ünnepély fényének emelésén. Ugyancsak délelőtt 10 órakor az ágostai ev. templomban hasonló lefolyású ünnepi isteni tisztelet volt, melyen Hajts Bálint lelkész tartott igen szép szónoklatot. Este 6 órakor a központi kaszinó helyiségében gyűlt össze Gyoma város intelligenciája, hogy társasvacsorával egybekötött ünnepélylyel ülje meg a száműzöttek hamvainak temetési nagy napját. Itt Hajts Bálint méltatta Rákóczi fejedelmet ós a"kuruc szabadságharc korát, utána Ürményi Lajos „Rákóczi itthon" cimü, saját szerzeményű költeményét szavalta el. Vacsora közben igen sok és szép pohár köszöntő hangzott el, melyek közül különösen kiemelendők: Debreceni Endre elnöknek a királyra, G a r z ó Gyulának ós P i k ó Bélának Thaly Kálmánra, P á 1 f y Bélának Rákóczi önzetlen, tiszta hazaszeretetének követésére, B i r ó Benedeknek Pálfyra ós H a j t s Bálintnak a hazaszeretet alapját képező egymás iránti testvéri szeretetre buzditó felköszöntői. Végre ez alkalomból kifolyólag Thaly Kálmánhoz Kassára másnap a következő táviratot intézték az ünneplők. „Fejedelmét a daliás időknek, nagyvezérét a magyaroknak, nem csupán királyi kegy, hanem Nagyságodnak a dicső multat kutató munkássága és kuruc lelkesedése hozta nekünk vissza. Midőn szóles e hazában temetésre kondulnak a^harangok. midőn a magyarföld bujdosó Nagy Fejedelme szent hamvait fogadja kebelébe, a gyomai központi kaszinó hálás köszönetét fejezi ki a daliás idők nagy tudósának ; Debreczeni Endre elnök, Koncsek Gy. József jegyző." Hétfőn délelőtt szintén ünnepi isteni tiszteletre jött össze Gyoma népe a róm. kath. templomban tartott gyászmisére, melyen Pálfy Béla magas szárnyalású, gyönyörű szép szónoklatban méltatta Rákóczi fejedelem érdemeit, a hazaszeretetet és a szabadságot. Kondoroson. Az iskolás növendékek ünnepélye okt. 29-ón a testvériség jegyében folyt le. A lelkészek ós tanitók kölcsönös megegyezése folytán valamennyi iskolának növendékei felekezeti különbség né'kül egybegyűltek a Kossuth-téren s a már szintén együtt betanított hazafias dalok elzengóse mellett többen szavaltak. Bukovinszky Mihály községi tanitó lelkesen vázolta a Rákóczy és Thökölyi korszakot. Czirbusz Endre ev. tanitó a bujdosókról tartott előadást, mely után a kicsinyek elénekelték a kuruc időkre emlékeztető bús dalt: „Messze, messze Rodostóban, Rákóczy van bujdosóban". Keviczky László ev. lelkésznek szeretetre és hazafiságra buzditó beszéde után a Hymnusz elóneklósével véget ért a megható szép ünnepély s a kicsinyek az ünnep épitő hatásának emlékével távoztak az ünnep helyéről, okt. 28-án az egyházi ünnepélyek szintén a hivek nagy érdektődése mellett kegyeletes módon folylak le. Nyílt kérelem a Gynlavidéki h. é. vasút Igazba ságához. A „Békés" cimű lap hasábjain örömmel olvassuk Zerkowitz Rudolf igazgató főmérnöknek a közraktárak építésére vonatkozó ajánlatait, örömmel olvassuk a vasút jövedelmezőségét számítás szerint biztosító tudósítását; örömmel ol. vassuk azt is, hogy pénteken délután tartották meg a benzinmotoros személykocsik műszaki felülvizsgálatát. De azért a mi örömünk nem teljes, mert mi azt szeretnők, ha már a személykocsik nemcsak uradalmi répamunkásokat szállítanának, hanem átadatnék az a forgalomnak, az érdekelt közönség részére Gyulától Nagyzerindig. Ha már a terhetszállitás Gyulaváriból s talán Nagyzerindről is — több mint egy hónapja eszközölhető: azon méltányos és jogos kérésünket terjeszük a helyiérdekű vasút Igazgatósága elé, méltóztassék latba vetett erejüket arra is felhasználni, hogy a személyszállítás is megnyíljék. De ennél több kérésünk is van; nevezetesen; midőn a mostani főispánunk — kinek félre ismerhetlen tevékenysége az eszmének testet és lelket is adott — boldugúlt Haviár főmérnök úrral a keskenyvágányú motoros helyiérdekű vasutat tervezték s tervüket ismertették (1908-ik évben) ez volt mondva: Maga az általános tervezés egyébb részeiben is változást nyerhet, amint azt a helyiérdekeltség meghallgatásával a forgalmi igények tanúlmányozása szükségesnek jelzi, amely célból esetleges szárnyvonalak vagy rakodó vágányok létesítésével is szolgálni fog a „közönség" és vidék köve telmónyei kielógitósónek. Szerintünk ebben az volt igérve, hogy a motoros a falu területén is megáll. Ebben a reményben, községünkben nemcsak egyesek jegyeztek és fizettek egy-egy részvényt — s tették ezt azért hogy a község, mint erkölcsi testület, győződjék meg annak hasznos voltáról, Az őszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy lakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb őszi öltönyök és felöltök s