Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-10-25 / 89. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY kodtak. A Kelet hajót máris a koszorúk és virágok egész özönével árasztották el. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos -központi időjelző álomá.s mára hűvösebb időt jelez, elvétve csapadékkal. — Uj rend a csabai városházán. Csak nemrégiben emiitettük meg, hogy a icsabai városházán uj rend lép életbe a közigazgatás intézésében. A reformot a szervezési szabályrendelet lényeges módosításai hozzák meg. Az újítások lényegesebb pentjait részletesen ismertettük, megemlékezvén arról is, hogy a közgyűlések ügyvitelében is reformok lépnek életében. Egy évben ugyrnis két rendes közgyűlést tart ezentúl a képviselőtestület és pedig tavaszszal és őszszel. A tavaszi közgyűlésen az előző évi számadásokat, az őszi közgyűlésen pe dig a következő évi költségvetést tárgyalják Egyébiránt, a gyűléseknek csak rendkívüli: gyűlés jellege lesz, amelyen csak a napirend keretébe tartozó felszólalásoknak van helye. Ez a rend már most lép életbe, s igy ez évben csak egy rendes közgyűlést tart, az őszit, amelynek előreláthatólag november 8-ika lesz a napja. Ezenkívül a képviselőtestüet ez évben még egy rendkívüli közgyűlést tart, még pedig december hónapban. A november rendes közgyűlésnek legfontosabb tárgya a jövő évi költségvetés megállapítása lesz. Tárgyalni fogják továbbá e sorokban emiitett szervezési szabályrendeletet. — Reök Iván képviselőjelöltsége- Megemlékeztünk már lapunkban arról a hírről, mint földinknek Reök Iván szegedi műszaki tanácsosnak tápéi jelöltségéről. A hírt most örömmel erő sithetjük meg, mert a tápéi kerület választópolgárságának nagy zöme egyhangú lelkesedéssel Reök Ivánt je'öíte függetlenségi programmal a főispánná kinevezett Kelemen Béla utódjának. Reök ellenjelöltje, akit Horgos község választói támogatnak, Fodor Mikjós horgosi földbirtokos. Reök megválasztása bizonyos. — Gyula — polgármester nélkül. Farán állanak a viszonyok Békésország fővárosában, Gyulán is. A város ugyanis vezető nélkül áll. — A sehogysem álló Dutkay Béla polgármester szabadságot élvez, mig megválasztott helyettese

j Bucskó Koriolán dr. most lemondott ezen tisztéről. Bucskónak a lemondása határozott kárt jelent Gyula városára, amelynek számos uj közintézménye és jelentősebb alkotása ennek az agilis tevékenységű, rokonszenves embernek a nevéhez fűződik. A polgármesterhelyettesi tisztség betöltése céljából az alispán november 14-ikére választó-közgyülésre hívta egybe a város képviselőtestületét. — Esküvő. Major Simon dr. a poétalelkű gyulai ügyvéd vasárnap délután vezeti oltárhoz a gyulai izr. templomban menyasszoeyát, P h i 1 i p p Manó eleki földbirtokos leányát, Erzsikét. — Szeged és Vásárhely invitálása. Két atyafiságos meghívás érkezett a napokban Békésvármegye törvényhatóságához. Az egyiket Szeged, a másikat Hódmezővásárhely hatósági küldötte. Szeged város a szombaton tartandó Rákóczi ünnepre hívja meg Békésmegyét, Hódmezővásárhely pedig Fábry Sándor főispán ünnepélyes installációjára. Vásárhely ünnepélyén impozáns küldöttség ^esz részt vármegyénkből, s a küldöttségben való részvételre az alispán most szólítja fel a törvényhatósági bizottság tagjait. — Kinevezések. A honvédelmi miniszter a szegedi állandó vegyes felülvizsgáló-bizottság (ahová Békésmegye is tartozik) elnökévé kinevezte Kelemen Bélát, Szeged és Csongrádmegye uj fő- j ispánját. Békésvármegye alispánja Kiss Ferenc központi dijnokot a gyulai kir. államépitészeti hivatalhoz Írnokká nevezte ki. Az igy megüresedett helyre Békésvármegye főispánja D ó c z i Bélát nevezte ki dijnoknak. — Olcsóbb lesz az igazság. Minden olyan drága a mai világban, hogy sok mindent, ami bár fölötte szükséges, meg kell tagadnia magától az ember fiánakj A sok megdrágult portéka között nagy ; Magyarországon az igazság egyike a [ legdrágább portékának. Bizony nagyon i sok ember tapasztalta keserű érzéssel, hogy milyen sokba kerül igazának kivívása ; ha a legcsekélyebb ügyben valaki igazságát keresi a törvény utján, annyi mindenfele cimen kopik el a kis pénze, hogy mire körülnéz, nagyon drágának látja az igazságot. Sokan meg le is mondanak az igazság kereséséről, hogy fel ne egye az igazság azt, amijök megmeradt. Ugocsa vármegye közönsége érdekes határozatot hozott, melyet most átküldött Békésvármegyéhez, hasonló határozathozatal végett. Ugocsa vármagye feliratot fog intézni a képviselőházhoz a birói eljárás egyszerűsítése és olcsóbbátétele végett. Á leirat ezzel kapI csolatban a bírósági végrehajtói intézmény államosítását is kéri. — Lemondott gazdasági tudósító. H erkély János szeghalmi járási gazdasági tudósító ezen tisztéről lemondott. Utódjárnak kinevezésiről a földmivelésügyi miniszter fog gondoskodni. — Szinész, mint örökhagyó. Szinte hihetetlenül hangzik ez a cim. Szinész, aki örökséget hagy hátra! Ha még a mai szinészvilág tagja volna! De a régi világé, miikor még ólomnak is hiheletlen volt a mai közepes gócsik negyede. Pedig ugy vagyon, hogy Pásztory János nyugalmazott szarvasi szinész elköltözvén e tülekedéssel teli lármás világból, tisztes örökséget hagyott hátra — nemes célokra. Mennyit kellett néhai jó Pásztory uramnak komédiáskodni, hogy értékes könyvtárt és csinos házat hagyhasson örökül a szarvasi hires neves főgimnáziumnak. És milyen nemes lélek lakozhatott ebben a derék férfiúban ! Egyébbiránt a dolog ugy van, hogy Pásztory uram a házat akként adományozta a főgimnáziumnak, hogy azt haláláig hitvese lakja, azontúl pedig adják el és az igy befolyt készpénzt nevéről és neje nevéről alapítványként kezeljék, s ez alapítvány kamatait minden évben adják ki egy szegénysorsu, jó magaviseletű és jó előmenetelü tanulónak. Kedélyes öreg ur lehetett egyébbként ez a Pásztory bácsi. Legalább erre a vonásra vall a humánus végrendeletnek az a passzusa, amelyben kéri a fógimnáziu mot, hogy a tanuló ifjúság által rendezni szokott majálison évenkint ürítsenek egy pohár bort azt emlékezetére

1 Ennek a naiv óhajnak bizonyára szives jóindulattal tesznek eleget az örökösök. -- A dobozi gróf milliós vállalkozása. Nemrégen megírtuk lapunkban Doboz humánuslelkü főurának, gróf Wenckheim Dénesnek azt a tervét, hogy egyrészt községe kisembereinek állandó kenyérkeresetet biztosítson, másrészt az intensivebb gazdálkodást bevezesse és arra példát adjon 'az egyoldalú gazdálkodást űző kisembereknek, több mint egy millió korona befektetéssel nagyszabású rétöntözést és konyhakertészeti csatornázást akar berendezni dobozi birtokán. Az erre vonatkozó tervek kéd vező véleményezéssel érkeztek vissza a vármegye alispánjához ugy az aradi kulturmérnökségtöl, mint az /ósztálymernökségtől. Ennek alapján az alispán legközelebb már vegyes értekezletet hiv egybe, ahol határozni fognak a vállalati munka engedélyezésének megadásáról, Gróf Wenckheim Dénes akciója a kis.emberek körében s általában az egész vármegyében örömöt kelthet. — Szabad lyceumi előadások Orosházán. Érdekes eszmét penditett meg Orosházán P á 1 Ernő polgári iskolai tanár. Mozgalmat indított ugyanis az ipariskola tantestületében és az iparosság körében a munkásság müvalését célzó szabadlyceumi előadások rendszeres rendezése iránt. Az e célból összehívott értekezlet lelkes örömmle vette jóindulatába az eszmét és kimondotta, hogy legközelebb megalkitja az „Orosházi iparosok és ipari munkások szabad lyceumot", s ennek a támogatására felszólítja az országos közpon is. Kívánatos volna, ha az egészséges gondolat követésre találna váimegyénk többi községeiben is. — Szarvas és a drágasági pótlék. Régi nóta, hogy a községi lisztviselők, különösen pedig a kezelő és segédszemélyzet mostoha gyermeke az egész országnak, melynek atyai gondoskodása pedig már ugy az állami, mint a megyei tisztviselőkre kiterjeszkedett már. Éz az oka annak, hogy a községek közgyűlésein állandóan napirenden szerepelnék a drágasági pótlékot kérő memorandumok. — Ilyen panaszos instáncia legutóbb Szarvas község képviselőtestület előtt feküdt. A kezelő és segédszemélyzet kért drágasági pótlékot, különösen a husdrágaságra való tekintettel. Ám nem azért kupak a kupak, hogy megtagadja magát. Ridegen nem akarta elutasítani a kérelmet, de hogy a szegény községi alkalmazottak még 'se kapjanak pótlékot, a memorandumot kiadták a bizottságnak, mely gondoskodik a nyomorúságot síró akta eltemetéséről. A kishivatalnokok pedig ne egyenek addig húst, amig drága lesz. Legalább is igy gondolkoznak Szarvason azok, akiknek van mit a tejbe aprítani. — Az édes szülőföldbe . . . Aradvármegye alispánja értesítette Békésvármegye alispánját, hogy néh Nyisztor Adorjánné tetemeinek Menyházáról Csabára való szállítására engedélyt adott. — Választás Mezöberényben. Mezőberény község közönsége a betegsége miatt állásáról lemondott G u z m a n József közgyám utódjául Belenczéresy Józsefet választotta meg. — A gyulai kórház szenyvlzlevezetö csatornája. A megyei közkórházi bizottság ujabban ismét nagyszabású fejlesztést óhajt keresztülvinni a közkórháznál. A szenyviz levezetésére terveznek ugyanis csatornát létesíteni. Az e célból felszólított fővárosi szenyvizlevezető csatornázó társaság most küldötte be a terveket, amelyek szerint az emiitett csatorna kiépítése 50 ezer koronát igényelne. A jelentős kérdéssel legközelebbi ülésén foglalkozik a kórházi bizottság. — A gyomai fösorozás. Az októberi fösorozás a gyomai járásban ma veszi kezdetét és három napon át tart, A sorozó bízott polgári elnöki tisztét A mb r u s Sándor alispán tölti be. — Négy uj ártézi kut Gyulán. Gyulaváros képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésén érdekes határozatot hozott. Kimondta ugyanis, hogy a vizszegenységre való tekintettel négy uj ártézi kutat furat közhasználatra a város belterületein. Az uj kutak fúrási engedélyezése ügyében az alispán legközelebb intézkedik. x Tüdőbetegek megmentője a törvényesen védett „Sylol". E csodás hatású, kellemes ízű gyóvyszer megszünteti a köhögést, bámulatos eredménynyel használtatik mindennemű tüdőbánt ahnak, hurut, elnyálkásodás és influenza llen ; az éjjeli izzadást teljesen megszünteti, a test súlyát gyarapitja Ára egy üvegnek utasítással együtt 2 kor. Kapható Hajós Árpád gyógyszertárában Arad, Audrássy-tér 22 és Magyarország minden nagyobb gyógyszertárában. — Kútba fult gyermek. Egy gyermek tragikus haláláról ad hirt szarvasi tudósítónk. Brusznicky Judit 3 éves leányka, aki az öreg atyja után futott, nem vette észre, hogy kútnak szalad. A gyermek belezuhant a kávátlan kútba és ott leite halálát. Rázel István öngyilkossága. Bizonyára Békésmegyében is széles körben részvétet keltő az az öngyilkosság, mely kedden Aradon történt. Egy köztiszteletben álló öreg ur, Rázel István, a borossebesi Wenckheim-uradalom nyugalmazott intézője, ki néhai Rázel gyulai plébános testvére, s boszszabb ideig Székudvaron volt intéző, kedden délután önkezével vetett véget életének. Az öngyilkosságot az a körülmény teszi rejtélyessé, hogy Rázelnek semmi különösebb oka nem volt megválni az élettől. Egy liosszu élet során szép vagyont gyűjtött magának és boldog családi életet élt, amelyet a legkissebb diszszonancia sem zavart meg. Sem anyagi gondok, sem családi bajok nem kergették tehát halálba az öreg urat. Öngyilkosságának egyetlen magyarázatalehetne csak : az, hogy tettét pillanatnyi elmezavarban követte el. De ennek a magyarázatnak is ellent mond az a körülmény, hogy Rázel már napokkal ezelőtt foglalkozott az öngyilkosság tervével és már hétfőn végrehajtotta volna szándékát, ha hozzátartozói az utolsó pillanatban meg nem akadályozzák. Az öngyilkosságról az alábbi rész letes tudósításunk szól: Rázel István nyug. uradalmi intéző kedden délután három órakor Ujteremutcai lakásán vadászfegyverével szájba lőtte magát és szörnyet halt. A dördülésre az öngyilkos félesége, aki egy ismerősével a folyosón tartózkodott, berohant férje dolgozószobájába, ahol az íróasztal mellett a földön hatalmas vértócsák között találta meg férjét. Az öngyilkos jobb kezében vadászfegyverét szorongatta, a lábánál pedig sétapálcája hevert. Rázelné a borzasztó látványra ájultan rogyott a padlóra. A dördülésre mások is berohantak a szobába és ápolás alá vették az elájult asszonyt, közben pedig értesítették az öngyilkosságról a rendőrséget. Csakhamar meg is jelent a helyszínén Vidéky Gusztáv ügyeletes rendőrtiszt és Tisch Mór dr. tb. főorvos, de már csak a halált konstatálhatták. Tisch Mór dr. megállapította, hogy Rázel olyképpen Jhajtotta végre az öngyilkosságot, hogy jobb kezével a fegyver csövét a szájába illesztette, balkézéi pedig, a sétapálcáját fogta és ezzel sütötte el a fegyvert. A vizgálat megállapította azt is, hogy a puskában négyes számú nyulserét volt. A lövös csodálatosképen nem roncsolta össze az öngyilkos koponyáját, pedig rendes körülmények közölt ez a hatása az ilyen lövéseknek, ^z öngyilkosság hirére csakhamar megjelent apja holttesténél Rázel József az aradi állami építészeti hivatal mérnöke, aki az ügyeletes rendőrtisztviselőtől a holttest elszállításának mellőzését kérte ós rögtön intézkedett ravatalozásról. Az öngyilkos ur temetése valószínűleg ma csütörtökön lesz. Az öngyilkos irást nem hagyott hátra. Rázel már nyolc nap óta foglalkozott az öngyilkosság eszméjével. Ezt ládjanak is megemlítette, de senki sem vette komolyan az öreg ur fenyegetését, amelynek semmiféle alapja nem volt. Tréfára fordították a dolgot, ám az öreg ur nem derült fel, sőt komolyan megintette hozzátartozóit, hogy ne tréfálkozzanak vele, hanem készüljenek a gyászra, mert ő nem tudja tovább elviselni az életet és rövid időn belül el fogja pusztítani magát. Ez a jelenet még a mult héten történt. Ezután nem emiitette többé az öreg ur végzetes szándékát, de amint a következményekből kitűnt, sokat-foglalkozott ezzel és már hétfőn elakarta követni az öngyilkosságot. Tegnap délután rendes napi sétája előtt kissé érzékenyen búcsúzott el feleségétől, ami föltűnt Rázelnénak ós szólt fiának, hogy figyelje meg az édesapját. Rázel a Maros felé vette útját. Fia nyomon követte ós most már komoly aggodalmakat táplált apjának szándéka iránt. Körülbelül egy fél óráig föl és alá sétálgatott a töltésen Rázel, majd hirtelen a hídnak tartott és minden mozdulatán meglátszott, hogy sötét tervei vannak. Fia erre hamarosan mellette termett és átfogta a derekát. A hirtelen meglepetés módnélkül felháborította és fenyegető Jiangon szólította fel a fiát, hogy engedje el és ne leselkedjen többé utána. Az ifjabbik Rázel heves szóvita után nagynehezen mégis rábírta apját, hogy menjen vele haza. Odahaza újból megfenyegette fiát ós kijelentette, hogy akármennyire vigyáznak is rá, nem fogják megakadályozni az öngyilkosságban. Erre a család kétségbeesetten kérlelni kezdte az öreg urat, hogy mondjon le tervéről. Faggatták, hogy miért akarna öngyilkos lenni, de Rázel erre nem váloszolt. Hosszas könyörgés után azonban kijelentette, hogy egyelőre lemond szándékáról és valahogy elfogja viselni az életet. Kedden reggel a legjobb hangulatban kelt fel Rázel István. Viselkedésén nyoma sem volt a hétfői esetnek. Mintha ez meg se történt volna. Délben nyugodtan ebédelt meg ós egy ideig kedélyesen elbeszélgetett feleségével. Egy • óra tájban azzal a kijelentéssel, hogy aludni megy, visszavonult dolgozó szobájába, amelynek ajtaját magára zárta. Mint utólag megállapították, az íróasztalhoz ült le, valószínűleg azért, hogy levelet írjon. De ugy látszik, meggondolta magát és irás hátrahagyása nélkül követte el végzetes tettét. Az öngyilkos több mint harminc évig állott Wenckheim Frigyes gróf szolgálatában és legutóbb több éven át a gróf borossebesi uradalmát igazgatta. Kiváló képzettségével és nagy szorgalmával kivívta a grói elismerését és az uradalomban is nagy népszerűségre tett szert. Népszerűségének legfőbb bizonyítéka az, hogy több óv óta tagja volt Aradvármegyé törvényhatósági bizottságának, ahova a borossebesi kerület választotta be. Azóta tevékeny részt vett a megyei életben is. Rázal nagy szorgalmával szép vagyont gyűjtött magának, amely gondnélküli megélhetést biztosított számára. Két évvel ezelőtt az akkor 64 éves ember betegeskedni kezdett. Családja unszolására ekkor megvált állásától. Wenckheim gróf nyugalomba vonuló gazda-