Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-10-18 / 87. szám

Békéscsaba, 1096. október 18 KÉKÉSHEGYET KÖZLÖNY rendelt szállítmányoknak nem tudnak megfelelni. Az őszi gabonsszállitás már szeptember közepén csaknem lefoglalta magának az üres waggonokat. Rendkívül sok vaggont foglal le azután a fakereskedés, amelynek most van a főszezonja. Az erdős vidékekről ilyenkor elképzelhetetlen mennyiségű fát szállítanak az ország minden részébe. A vaggonhiány támasztotta anomáliák éppen a fakereskedés körül játszódnak le a legtömegesebben. A megrendelt faárukat, amelyekre padig most már mindennap szükség van, egyrészt nem kapja a közönség, mely méltón zúgolódik, másrészt zúgolódnak az erdőtulajdonosok, mert levágott fáikat a rothadástól féltik az erdőben. Legkínosabb helyzetük mégis a faszállitóknak van, akiket perrel fenyeget a türelmetlen közönség, amiért a megrendelésnek nem tudnak megfelelni. A vaggonhiány kellemetlenségeit nagyon is megérzi egész közgazdaságunk Pedig a gazdák, kereskedők, malmok megszokták s beletörődnek, a M. Á. Y. igazgatósága pedig nyilatkozatokkal üti el a dolog érdemét, ugy hogy ez a kalamitás — mintha beletompulnának az érdekeltek a hiábavaló igazságkeresésbe ~ most már a megoldás kilátása nélkül nehezedik rá a gazdasági életre. Most azután megint felszólal a már belefásult érdekeltség és ismét követeli a vaggonhiány megoldását. Ugyanis az uj kukorica szállítási idénye elkezdődött már és ehez nagyon sok vaggonra lenne szükség. De nincs. Kevés kilátás van arra, hogy a tömeges szállítmányokat el lehessen intézni. Okvetlenül cselekedni kell valamit, mert vészes következményekkel járhat, ha az uj kukorica szállításához nem lesz vaggon. A vasút legjobban tudja, milyen kényes áru az uj kukorica, azzal nem lehet tréfálni. Éppen ezért tenni kell valamit. Azt azonban előrebocsátjuk, hogy ezúttal az érdekeltség aligha éri majd be ankéttal és azzal a határozattal, hogy a kérdést a szaktanácskozmány eredményeként „tanulmány tárgyává teszik". A legradikálisabb megoldás még az volna, ha a kevésbbé forgalmas állomásokon veszteglő vaggonokat oda helyeznék, ahol azokra égető a szükség és kivitelképp be vonnák a forgalomba ideignesen a kimustrált vaggonokat is, amelyek ideig-óráig megfelelnének a célnak. Költségvetés és iparfejlesztés. A képviselő urek figyelmébe. n. türelmetlenül várt költségvetés végre benyújtva, elénk tárja a közeljövő sivér képét. Rendben vagyunk eszerint, mindtnnel és mindenben. Még huzezer korona többlet is.mutatkozik. De mutatkozik negyvennyolc olyan millió, amelyről el kell ismerni, hogy legnagyobb részében muszáj-kiadás, de amelyekről viszont az is igaz, hogy teljes egészükben inproduktiv, jövedelmezőtlen kiadások; az adókból fedezendők és minthogy a^rendes adókból nem futja, tehát a felemelt adókból fedezendők. Hát ez eddig mind olyan természetes, hogy beszélni sem érdemes róla. Mindez ki van számítva és megállapítva: kétszer kettő az négy. Hanem eddig ugy volt, hogy ahol nincs, ott ne keress. Már pedig tisztelet a kivételnek, felsrófolt adózó képesség abszolúte nincs, hát akkor honnan akarják venni ? Ezen kérdésnél mintha már megakadna egy kissé az a természetesség, mintha itt a kétszerkettő már csak három volna, mert a negyedik elmegy Amerikába. A negyvennyolc milliókiadás-többlet csak részben fedezi azon kívánalmakat, amelyeket már tovább halasztani nem lehetett, mint pl. a tisztviselők fizetésrendezését. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a jövő évi költségvetésben a még további rendezésekről is gondoskodni kell, sőt még azt is tudjuk, hogyha véletlenül a kassai honvéd-szobur leleplezése alkalmával ki- ós felvonult kormány és katonai várakozások és remények teljesültek volna, az az, hogyha a honvéd-tüzérség létesítése sikerült volna, ugy a mostani költségvetés, jóllehet, akkor is felmutatott volna vagy húszezer korona többlet, de mindenesetre nagyobb kiadási és bevételi tételeket is. Hogy honnan ? Hát a számitható bevételi többletekből. Emelkedik a dohányjövedék bevétele, az ital és fogyasztási adó, no meg a kereseti adó. Srófolunk és csavarunk! De miből ? A kereskedelem és iparból, mert hát ezeknek nagyon jól megy dolguk, ezek mindenbe belenyugosznak, hallgatnak, fizetnek. A kormány szociális progamjának legnagyobb részét az ő rovásukra valósítja meg. Ők gyűléseznek, elmennek a mindenható államtitkár úrhoz, aki alapos megokolásokkal előterjesztett kérelmükre nagy kegyesen — stiláris módosításokat igér. A kormány támogatja a kereskedelmet ós ipart, megkönnyíti akcióképességét, elősegíti megélhetését, mert hiszen a kormány utasításával, Andrássy belügyminiszter ur magánlevelével ellátott főispánok által támogatandó és forszírozandó szövetkezetek ugyebár nem a kereskedők megélhetése ellen dolgoznak ? A kormány által tervbe vett állami támogatással, kamatmentes kölcsönnel, adómentességgel és egyébb jókkal alá és feltámasztandó tárházak és terményszövetkezetek ugyebár szintén a kereskedelem és ipar előnyére és a kereskedők ós iparosok adózó képességének fokozásara szolgálandnak ? És minthogy mindezen jókhoz az igen tisztelt kereskedők ós iparosoknak csak könyörgő szavuk van, de máskülömben, szavaznak, mint a pinty és fizetnek, fizetnek mindaddig, amig csak van miből, tehát misem természetesebb, minthogy hallgatni fognak ezentúl is ós fizetni fognak, ha a sors és mindenekfölött a nemzeti kormány ugy akarja, többet is. Hogy ezen többletből egy nem kis összegecske a megadózatlan szövetkezetek, a kereskedelem és ipar legjobb barátainak kitartására kell, ez csak nem eshetik az egyenlőség ós a jogérzék rovására ? No de hát elég ebből a tenorból ennyi. Sokkal komolyabb a kérdés, sokkal érzékenyebb a csapás mindazokra, akik a kormánytól produkti iparfejlesztést és iparlétesitóst vártak, minisem azt a kereskedő és iparos körök oly isteni nyugalommal nézhetnék tovább is, mint nézték eddig. Kereskedelem nélkül nincs ipar, ipar nélkül nincs kereskedelem. A kettő oly szorosan együvé tartozik hogy az egyiket ért előny csapás a másiknak és előnyére vagy hátrányára van. Igaz, hogy a kettőnek ott van a harmadik testvére, a mezőgazdaság is ós igaz az is, hogy nálunk mindhármat egyöutetüen kellene a kormányhatalomnak erősíteni, támogatni ós építeni, de viszont igaz az is, hogy a kormány mindent, csak éppen ezt nem teszi. ígérni ugyan igérte, hangoztatni sem felejtette el soha, csak éppen a kivitelnél a tett a harmadikra, az ígéret meg a másik kettőre esett. Az 1906. évi költségvetés benyújtásánál az volt a mentség, hogy ez nem a nemzeti kormány érzelmeit fedte. Ezt el kellet fogadni és hallgatva várni, hogy minő érzelmeket fog az 1907. évi költségvetés elárulni, amely már teljesen a nemzeti kormány intenciói szerint készült. Hát most már ösmerjük ezeket az érzelmeket is és erre csak egy válasz lehet: az ország kereskedői és iparosai álljanak össze és menjenek, de nem a kormányhoz, hanem a képviselőkhöz. A jövő választásokra pedig jegyezzék meg maguknak azokat a képviselőket, akik a kormányt ós azokat, akik az ország gazdasági érdekeit szolgálják. Végül pedig ne feledjék a képviselő urak figyelmét arra is felhívni, hogy a mi kiváló agrár államiságunk csak addig tart, amig a szerb határt el nem zárják, mert ha az el van zárva, akkor mi az őstermelők nagy hazájában hust csak mutatóba kapunk. A gyoma-nagyváradi vasút. Az anomáliák rendezve. A gyoma-nagyváradi vasútvonal közlekedési viszonyai évek során átkozottul rossz lábon állottak ós állanak mai napig is. Ezen a vonalon ugyanis tehervonatok nem járnak, de személyvonatok bonyolítják le a teheráru forgalmat is. Ennek következtében azután a sok és berakodás a vonatokat minduntalan megakasztja, s igy a bosszantó és káros vonatkésósek napirenden vannak. A bajon segítendő, a vonalmenti községek küldöttségileg jártak a kereskedelmi miniszternél, memorandumba foglalva a sérelmeket. Az ügy elintézésének élén N a d á n y i Károly állott, akinek hathatós közbenjárása sikereket is hozott: a bajon ugyanis legközelebb segítenek. Kossuth Ferenc erről az alábbi szövegű levélben értesiti a közbenjáró küldöttséget: A nagyvárad—gyomai vonal közlekedési viszonyainak javítása érdekéban benyújtott folyamodványra a következőkről értesitlek: Az ügy megvizsgálása alkalmával kitűnt, hogy a nagyvárad-gyomai vonal teherforgalma elég erős és hogy annak következtében — minthogy külön tehervonatok csak kivételesen közlekednek — a személyszállító vonatok, különösen a nagyobbmérvü tömegárú forgalom idején, több-kevesebb késést szenvednének. Indokoltnak mutatkozik tehát, hogy a személyforgalomtól lehetőleg mentesittessók.'Ilyen módon a személyszállító vonatok menettartama le lesz szállítható és menetrendje a rendszerinti késések mellőzésével meg lesz tartható, vagyis a panaszok lényeges alapja meg lesz szüntethető. Ezen cél elérésére azonban a motoroskocsi közlekedés berendezését nem helyezhetem kilátásba, mert a m. kir. államvssutak gazdasági érdekeit a forgalom szempontjából várható bevételi többlettel arányban nem álló több költséggel való megterhelése által érzékenyen sújtaná. Utasítottam azonban a m. kir. államvasutak igazgatóságát, hogy a jövő évi nyári menetrend felterjesztéséig oly irányban folytassa a kérdés tanulmányozását, hogy mindkét irányban egyegy tiszta tehervonat bevezetése által igyekezzék a személyszállító vonatok menetrendjét a jogosan támasztható igények kielégítésére alkalmas módon átalakítani. Megjegyzem, hogy ez a megoldás sem vehető a jövő évi május 1-je előtt kilátásba, mert a szükséges mozdonyok előbb nem állnak rendelkezésre. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Goluchovszky és Wekerle. Bécsi tudósítónk telefonálja, hogy a „Neues Wiener Journal" ma esti száma ismét ujabb értesüléseket közöl G oluchovszkyra vonatkozólag. Ama hírekkel szemben, amelyek Wekerle mostani bécsi utja alkalmával járták be a monarchia sajtóját, azt a magánértesülését közli, hogy Wekerle már hétfőn este Bécsbe érkezett, nem pedig csak kedden reggel, mint az újságok irták. A magyar miniszterelnök nyomban megérkezése után fölkereste Goluchovszkyt és hosszasabban tárgyalt vele. Nem igaz tehát az újságok azon kijelentése, hogy Wekerle nem kereste fel a külügyminisztert. A képviselőház ülése. Mára csak azért hirdettek ülést, hogy a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvényjavaslatnak végleges letárgyalását korábban jelenthessék be a bizottságok a Háznak s igy korábban kezdődhessék az érdemleges munka. A pénzügyi bizottság ma délelőtt állapodott meg a jelentésben, amit Nagy Emil fog elmondani. Pontban tizenkét órakor fejezte be a bizottság a tárgyalást, de az ülést már nem nyithatták meg, mert a Házban alig volt husz ember. Orosz forradalom. A haditörvényszók Kronstadtban tegnap a HL Sándor cár cirkálónak 295, a zendülésben részt vett matrózai felett ítélkezett. 45 vádlottat fölmentettek, néhányat hat évi kényszermunkára, a töb' bit pedig fogházbüntetésre Ítéltek. Furfangos csaló. D o m á n Ödön gabonabizományos üzletébe beállított egy Bálint Zoltán nevü fiatal ember s elmondta, hogy Bürger Zsigmond tiszaujlaki kereskedőtől 200 métermázsa zabot vett, amelyet Schwarcz Ede miskolci ós Hartmann József szentpóteri kereskedőknek továbh adott. Megkérte Dománt, küldjön Bürgernek 2400 koronát, kérje el tőle a fuvarlevelek másolatát s ezek alapján hajtsa be a vevőkön a pénzt. Domán eleget is tett a megbízásnak. Elküldte a pénzt Bürgernek, akitől azonban azt a választ kapta, hogy Bálint már átvette tőle a fuvarleveleket s a pénzt is fölvette a vevőktől. Domán az esetről nyomban jelentést tett a rendőrségnek, amely azonban máig sem akadt az időközben megszökött csaló nyomára. Most a budapesti törvényszék vizsgálóbirája elfogató parancsot adott ki ellene. A sajtóiroda volt alkalmazottjainak pöre. Amikor a Wekerle-kormány felváltotta a Fejérváry-kormányt, a miniszterelnöki sajtóirodát is teljesen reorganizálták. Az összes tudósítókat, akik a darabont kormányt szolgálták, rövid uton, felmondás és végkielógitós nélkül elcsapták. Ezek három hónapra járó fizetésük iránt, a főlmondási időre, pört indítottak a kincstár ellen. Az egyik peres fél, dr. Csillag Károly, keresetét tegnap tárgyalta a VIII—X. kerületi járásbirságon Virágh járásbiró. Dr. Csillag összesen nyolcszáz koronát követelt a kincstártól. A bíróság meghallgatva dr. Krud y, a kincstár jogi képviselőjének előterjesztését, a tárgyalást elnapolta. Az uj tárgyalás november 5-ón lesz. Elveszett vonatvezető. A Czinkotáról Budapesre jövő vicinálison ma reggel szerencsétlenség törtónt. Mikor a vonat a Ferenc Józseflaktanya elé ért, nem volt, aki elindítsa. Keresték a vonatvezetőt, nem találták. A vonat tovább folytatta útját, de az állomásról a vonatvezető keresésére indultak és meg is találták a Fehér-uti állomáson innen, ahol egy üres telek mellett feküdt eszméletlenül. A közelben levő Újvári dr. részesítette az első segélyben. Eszméletre térve elmondotta, hogy a mikor egyik kocsiról a másikra szállt át, becsípte a kabátját az egyik ajtóba ós igy esett le a kocsiról, szerencsére legurult a kis töltésen. — A vonatvezető, akit S t r i t z 1 Lajosnak hivnak, súlyos sérüléseket szenvedett és most czinkotai lakásán ápolják. Lopás a Rudas-fürdöben. Tegnap Brück Károly budapesti kávés elment a Rudas-fürdőbe, ahol a 48-as számú kabint utalták ki neki. Mikor a fürdőből visszatért, rémülten tapasztalta, hogy összes pénzét és ékszereit ellopták. Ötszáz korona pénze volt egy fekete bőrtáskában, azonfelül hiányzott arany órája és arany lánca, ugyancsak 400 korona értékben. A tolvaj azonban jószívű és humoros fiu lehetett, egészen pénz nélkül nem akarta szegény Brücket hagyni, ott hagyott tehát egy kis vörös bádogszelencét, benne tizennégy fillért A fürdőszemélyzet gyanúja egy 19 év körüli, bemondások szerint „izraelita" külsejű, sovány és vörös fiatalemberre irányul, aki sokat settengedett azon a folyóson és a közelben volt neki fürdőkabinja. A budapesti pékek sztrájkja. A pékmesterek tegnap délután tartott értekezletén tudvalevőleg elhatározták, hogy a munkásokkal addig nem tárgyalnak, mig követeléseikből a ha^/ talmi természetű pontokat ki nem kapcsolják. Ebben az esetben sem tárgyalnak a munkásság vezetőivel mint ipartestület, hanem az egyes pókmesterek munkásaikkal. E határozat következtében a G 1 a s s e r sütőcóg munkásai valamennyien munkába állottak. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomá's mára enyhe, száraz időt jelez. — A kathoiikus klérus köréből. Gr óh Ferenc gyulai apátblébános szép kitüntetéséről már megemlékeztünk lapunkban. A debrecr

1" kanonokká kinevezett derék egyházfőt a jövő hét valamelyik napján iktatják be a nagyváradi kathoiikus székes egyházban. A ünnepélyes installáción Szmrecsányi Pál püspök végzi a szertartást, Debrecenből pedig küldöttség vesz részt az aktuson Itt közöljük még, hogy a napokban változás törtónt a megyei kathoiikus pap-