Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám
1906-09-30 / 82. szám
Békés csaba, 1096. szeptember 23. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Ilyen a hangulat a parasztpártban, szóval nem biztató, ha az egyesült pártok komolyan fogják föl ezidőszerinti hivatásukat. Egyébként a jelölt személyére nézve az egyesült párton is legteljesebb a bizonytalanság. Az önjelöltektől és akarnokoktól ugyancsak hemzseg a tábor, de ki venné komolyan a mai viszonyok között egy-két embernek feltűnési viszketegségét, a nagy3ágos titulusra való áhitozását? A közhangulat általában az, hogy minden pártpolitikától eltekintve, országos nevü politikus nevével lehet csak a győzelem reményével küzdelembe bocsátkozni. Igy mindsürübben hangzik az az óhaj, hogy Zsilinszky Mihály dr. nyugalmazott államtitkárt, Csaba hajdani neves követét kellene rábirni a jelöltség elfogadására. Általános azonban az a vélemény is, hogy Zsilinszky a történtek után aligha fogadná el a felajánlott jelöltséget, bár mások biznak Zsilinszky nagylelkűségében és azzal hitegetik magukat, pártjukat, hogy Zsilinszky a két év előtti eseményekért nem Csaba polgárságát, ha nem az egyenesen végighúzódott akkoii társadalmi korrupciót okozza. Ez utóbbi álláspontra helyezkedünk mi is és mindenesetre illendő kötelességnek tartjuk, hogy Csaba polgársága a kínálkozó első alkalommal visszahódítsa hűtlenül elhagyott nagy fiát, még akkor is megadván számára a lehető legfényesebb elégtételt, ha holtbizonyos, hogy nem vállalja el Csaba mandátumát. Ez a legkevesebb, amivel Csaba adózhat Zsilinszky Mihálynak — meghálálhatlan nagysok érdemeiért. Egyébiránt a jelölésben az első szót a függetlenségi 48-as párt fogja kiadni, még pedig keddi értekezletén, melyet délután 5 órakor tartanak meg a Nádor szálló éttermében. A jelölő gyölés iránt, amelyen emlegetik Bakos Mátyás jelöltségét is, feszült figyelemmel tekint Csaba és az egész megye polgársága. Az elhagyott gyermekek védelme. A cselédkérdés megoldása megyei árvaházzal. — A főispán indítványa. A modern társadalomnak egyik megoldatlan problémája a cselédkérdés. Nem tagadhatjuk, hogy cselédeink nagy tömege még a XVI. század műveltségében leledzik, mig mi a XX. századot tapossuk. Nem nagyon kell bizonyítgatnunk ezt a tényt, mert a mai cselédek érintkezési modora minden érvelést fölöslegessé tesz. — Ez az elmaradottság nem cselédeink bűne, de mulasztása a modern társadalomnak, amely ezideig nem telt semmit érdekükbe. A cselédkérdés megoldásán már sokan törték a fejüket. Szerencsésebb gondolatot azonban aligha szült még elme e téren, mint Fábry Sándor dr. főispáné. Fábry Sándor olyaténkép akarja megoldaoi a jelentős és sok anomáliát, családi kellemetlenséget okozó dolgot, hogy az elhagyott gyermekeknek nagyobbszabásu internátussal egybekötött árvaházat létesít a megye, amely intézetben 15 éves korukig, hajlamuk szerint alkalmas és értelmes cselédekké nevelik azokat a páriákat, akik különben a társadalom gyámola nélkül elvesznének az emberiségre nézve, vagy terhükre lennének elhibázott életükkel. A külföldön nem uj dolgok az ilyen humánus intézmények, amelyek közel sem viselik magukon csak a látszatát is annak, mintha bennük modern rabszolgákat nevelne a modern társadalom. Ellenkezőleg, az ilyen intézetből kikerült, értelmes, müveit cselédek helyesebb értelemben fognánk fel hivatásukat, amely nem szolgai, de olyan tisztes, mint akármely más foglalkozás, amely az alárendeltség alapján fekszik. És ^yen értelemben szolga az a kegyelmes miniszter is, akinek a törvényhozás, a nemzet parancsol. Hogyan és miképpen óhajtja Fábry Sándor dr. főispán megvalósitar' a legmodernebb reformtei vezetet és a vármegye miként állítja fel azt a célt megvalósító hnmánus intézetet, arról alábbi soraink adnak számot: Még 1896-ban történt, hogy a millenium emlékére Fábry Sándor dr. — akkor még alispán, kedvezményezésére több megyebizottsági tag indítványt terjesztett a törvényhatóság elé, javasolván, hogy a vármegye a községek felszaporodott gyámpénztári tartalékalapjából hasítson ki egy oly összeget, amelynek elvonása ez alapok rendeltetését nem korlátozza és amelyből olyan tőkét lehetne létesíteni, amely tőke elégséges volna egy nagyobbazabású vármegyei árvaház felépítése. A törvényhatósági bizottság magáévá tette az indítványt, s a gyámpénztári tartalékalapok 10%-át lekötötte az árvaház felépítésének céljára. (Ezek azok a pénzek, amiket mostanában Orosháza, Köröstarcsa, Körösladány községek visssaköveteltek abban a hiszemben, hogy a megyei árvaház terve nem jut megvalósításra.) Maga Gyulavárosa 30000 ezer koronát szavazott meg az árvaház létesítésére, azzal a kikötéssel, hogy az intézetet Gyula városában állítják fel. Ilymódon mintegy 100000 koronányi alap állott elő. Ez összeg azonban kevés volt a cél megvalósítására, miért is a megye 1902-ben deputáció utján kérte a kormányt, hogy állami segélylyel tegye lehetővé az intézet felépítését. Az akkori belügyminiszter azonban kitért-e feladat elől, miért a terv egyelőre lekerült napirendről és egyedül annyi történt, hogy azóta az alapot tőkésítve kezelik. Most Fábry Sándor dr. főispán adta meg az áldásos és emberbaráti intézet felállítási tervének az első lökést, indítványt nyújtva be az október 9-ikén megtartandó megyegyűlés elé. Az indítvány benyújtására pedig az késztette a főispánt, hogy tervének támogatására kedvező hangulatra birta a kormányt. A főispán ugyanis a napokban Budapesten tartózkodván, illetékes helyen kifejtvén a rendelkezésre álló alap felhasználására vonatkozó tervezetet, reményt nyert valamelyes állami támot?sra. Minthogy pedig az alap kamatos kamataival 1907 január 1-én már 141.000 koronát fog kitenni s minthogy remé íy van arra is, hogy a Fehérkereszt egyesület Ú nagyobb tőkével fog a célhoz hozzájárulni, a vármegye kö önsége mintegy 200.000 koronát fektethet be a«megyei árvaház létesítésébe, s ekként oly nagyszabásúvá válna az intézet, hogy abban mintegy 100—150 elhagyott gyermek volna elhelyezhető. Most már az a kérdés, hogyan ós miképpen foglalkoztatnák a senki gyermekeit ? Errenézve az a terv, hogy azokat háziipari dolgokra és konyhákertészetre tanítsák és főleg alkalmas cselédekké neveljék, hogy a rendszerint alacsony sorsból származó és közköltségen ntvelt elhagyott gyermek, midőn 15 éves korukban az intézetből kikerülnek, azonnal kenyérkeresethez is jussanak, másrészt, hogy az intézmény eszköze legyen az oly nagyfontosságú cselédkérdés megoldásának. A főispánnak itt ismertetett indítványa bizonyára egyik legérdekesebb pontja lesz a tartalomban gazdag októberi megyegyülésnek. Csaba közigazgatásának reformja. Uj szervezési szabályrendelet. Szorgos és nagy munka folyik Csaba főnótáriusának hivatalában. Készül az uj szervezési szabályrendelet és közel egy i munka után befejezéshez közeledik. Az uj szervezési szabályrendelet uj irányt, egészséges jövőt jelent Csaba adminisztrációjának. A régi szervezési szabályrendelet s a vonatkozó törvények és miniszteri rendeletek anynyira elavultak, s részben annyira hiányosnak mutatkoztak, hogy a kor igényeinek megfelelő reformok nélkül nem felelnek meg a modern közigazgatás követelményeinek. Az uj szervezési szabályrendelet az egyes hivatalok előadóinak előterjesztése alapján K o r o s y László főjegyző szerkeszti és ál'itja egybe, még pedig oly formán, — hogy tervezetet már egyik legközelebbi képviselőtestületi közgyűlésnek módjában legyen letárgyalni. Az arányaiban terjedelmes és jelentőségében rendkívül fontos munkálat fölött érdemi kritikát mondani ezidőezerint még nincs módunkban. Egyes kiemelkedőbb pontjait és általánosságban magát az egész munkát röviden a következőkben ismertetjük : Az uj szervezési szabályrendeletnek egyik első és lényegesebb intézkedése az, amely a tisztviselők és a községi segédszemélyzet szolgálati viszonyát szabályozza. Megállapítja az egyes {alkalmazottak foglalkozási körét, a hivatalok beosztását és ügyrendjét, intézkedik a szabadságolásokra vonatkozólag, amelyek eddig oly sok 'anomáliára adtak alkalmat. Ez utóbbi kérdést olyaténképpen javasolja megoldani, hogy szükség esetén 6 héten belüli szabadságolást a tanács, azontúl pedg egy éven belül a közgyűlés adhat, azzal a kikötéssel, hogy ha a köz érdeke kivánja, ugy a tanácsnak, mint a képviselőtestületnek jogában áll az adott szabadságengedélyt visszavonni. Egyik lényegesebb intézkedése a tervezetnek az, mely kimondja, hogy a tanács felebbezés dacára végérvényesen Ítélkezik a község segédszemélyzetének fegyelmi vétséget elkövető tagjai felett, még az esetben is, ha az ítélet hivatalvesztésre szól. Egy további fontos része a tervezetnek, mely a közgyűlés ügyrendjéről szól. A jelenleg érvényben levő községi törvénynek talán egyetlen rendelkezése sem annyira hiányos, mint az, amely a közgyűlés ügyrendjére vonatkozik. Amellett ez intézkedést sem egyébb törvények, sem miniszteri rendeletek nem szabályozzák. Pedig ha a községi törvénynek valamelyik pontja kívánatosnak és szükségesnek mutatkozott az újításra, ugy elsősorban is ez a pont az, amelynek hiányossága eddig annyi visszaélést engedett meg a komédiajátszóknak. E pont magában foglalja azokat az újításokat, amelyeket egyik korábbi közgyűlés már elfogadott a napirendre és a ny i Mvánosság számának megállapítására vonatkozólag, többek közt kimondván, hogy inteipellációkat csak a rendes és póttárgysorozat letárgyalása után hallgathat meg a közgyűlés. (E határozattal különben D ar a b o s János felebbezése folytán az október 9-iki megyegyűlés is fog foglalkozni.) Ugyancsak ez a része a tervezetnek életbelépteti az előadói rendszert, emelynél fogva az egyes ügyosztályok vezetői önállóan terjesztik elő előadmányaikat a közgyűlésen, nem úgy mint most, amikor az összes ügyeket a főjegyző, esetleg ennek helyettese adja elő. Az uj szervezési szabályrendelet szabályozni fogja a főjegyző hatáskörét is, amennyiben a mai terhes működési hatáskör helyett inkább nagyobb ellenőri szerepet szán a főjegyzőnek és ennek kezében összpontosítja az egész községi közigazgatás kormányzását. Egy alszámvevői állásnak a rendszeresítését is magában foglalja a tervezet. A községi számfejtéseket ugyanis, amelyek eddig is túlon-túl mértékben felszaporodtak, a jelenlegi főszámvevő nem képes elvégezni. Végül egyik legfontosabb része a tervezetnek az, amely kimondja, hogy a község jegyzői negyedévenkint legalább egyszer értekezletet tartanai?, amelyen megvitatják a közigazgatás menetét, ennek gyors és célszerű, valamint a köz érdekében való intézésére vonatkozó eszméiket kicserélik s az esetleg mutatkozó szükséges újításokat elhatározzák. Ezekben adtuk rövid vázlatát az uj szervezési szabályrendelet tervezetének, annakidején pedig a részletes ismertetéshez hozzáfűzzük bírálatunkat is. Gazdák gyűlése. A gazdasági egyesület igazgatóválasztmányából. A békésvármegyei gaznasági egyesület igazgató választmánya csütörtökön délelőtt látogatott ülést tartott B e 1 ic z e y Géza igazgató elnök vezetése mellett. Az ülésnek legjelentősebb tárgya a háziipari fejlesztés ügyének miként való előmozdítása tárgyában kiküldött bizottság jelentése volt, amelylyel éppen lapunk ma egy heti számában foglalkoztunk a „Békésmegye a kisemberekért" cimű cikkünkben. Az ülés lefolyásáról szóló részletes tudósításunk különben ez : B e 1 i c z e y Géza igazgató-elnök megnyitva az ülést, üdvözölte a megjelenteket, majd jelentést tett a köröstarcsai állatdijazásról és házi ipari kiállításról. Az elnöki jelentés az eredményt kedvezőnek jelezte, majd köszönetét tolmácsolt a kiállításon résztvett gazdáknak és a közreműködő zsűri tagjainak. Ezután a házi ipari bizottság terjesztette elő terjedelmes memorandumát, amelynek egy példányát felterjesztették a földmivelésügyi kormányhoz, egy példányát pedig a vármegye alispánjához. A jelentéssel, mint cikkünk bevezető részében jeleztük, terjedelmesen foglalkoztunk már, s itt csak jelezzük, hogy azt az igazgató választmány örömmel vette tudomásul. A földmivelésügyi miniszternek a mezőrendőri törvény módosítása tárgyában intézett leiratát véleményezés végett kiadták a közgazdasegi szakosztálynak, ugyannak leiratát pedig a gazdasági akadémiák szervezeti ^szabályrendeletének, valamint a bortörvény ismertetése tárgyában tájékozás végett elrendelték közölni az egyesület hivatalos értesítőjében. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén behatóbban foglalkozott a munkásszerződéseknek egyöntetű megkötése tárgyában. Ennek alapján Fábry Sándor dr. főispán véleményes javaslat végett átiratilag fordult á gazdasági egyesülethez. Az igazgató-választmány a javaslat megtételével a közgazdasági szakosztályt bízta meg. Bejelentette az ülésen az elnökség, hogy a járási állattenyésztési felügyelő átirata jelzi, miszerint a közeinapokban 200 db fajbaromfi érkezik szétosztás végett az egyesülethez. Ezekből már 50 emdeni lúd meg is érkezett, amelyeket ebben az arányban osztottek szét az egyes községek között: Szarvas 10, Pusztaföldvár 10, Köröstarcsa 25 és Kondoros 5 darab. A bejelentés tudomású! szolgált. Az orosházi járás főszolgabirája aziránt kereste meg a választmányt, hogy Pintér János sámsoni kitüntetett gazdasági cseléd jutalmának ünnepélyes átadasán képviseltesse]magát az egyesületet. A választmány a képviselettel Szabó János csorvási gazdatisztet bizta meg. A délvidéki magyar közművelődési egyesület átiratában arról értesítette az egyesületet, hogy mindenik kerületéhez tartozó községben hajlandó népkönyvtárat felállítani, ahol ennek szükségét látják. E körülményre a gazdasági egyesület felhívja az egyes községek figyelmét. Az országos növénytermelési kísérleti állomás tudatta az egyesülettel, hogy próbakisérletre két waggon trágyagypszet küld a gazdák között való szétosztásra. Akik reflektálnak a trágyagypszre, ebbeli óhajukat jelentsék be az egyesület titkári hivatalának. A napirend utolsó pontja volt W á gn e r István indítványa. Wagner ugyan is azt indítványozta, hogy a gazdasági egyesület irjon fel a földmivelésügyi miniszterhez az 1876. évi XIII. t.-c. 25. és 50. §§-nak novelláris uton való reformálására, miszerint elsőfokú hatóság azon rendelkezési és büntetési joga legyen, mint az 1898. évi b. II. t -c. 65., 68. §§-okban és pedig a büntetés felebbezés dacára azonnal végrehajtható is legyen. Az igazgató választmány az indítványt egyhangúlag elfogadta s a memorandumot pártolás végett elrendelte megküldeni a társegyesületeknek is. Ezzel a napirend kimerült és az ülés véget ért. A Dutkay-ügy. Gyula képviselőtestülete nem enged. Lapunk egyik közeli számában ismertettük azt az ügyészi véleményt, amelyet JancsovitsEmil drJGvulaJváros tiszti ügyésze terjesztette elő a Dutkayügyben. A tisztiügyész álláspontunkra helyezkedve elejtette a sikkasztás vádjának lehetőségét, amennyiben bizonyítékok e tekintetben nem állanak rendelkezésre sem a vizsgálat alkalmával, sem most A tiszti ügyész véleményével tegnap délután rendkívüli közgyűlésen foglalkozott Gyula képviselőtestülete. A tekintetes főkupak olyannak mutatta magát, amilyen. Szóval kivégezte Dutkayt, se irgalom, se kegyelem, kimondta 7 szóval 18 ellenében, hogy sikkasztás miatt bűnügyi eljárást inditatt meg Dutkay polgármester ellen. Dutkayt csak annyiban védjük, a mennyiben lelkes állat, ós mint ember, könyörületet érdemel. És igazságot, amelyet tegnap keresztül tapodott Gyula képviselőtestülete. Valóban, ezt a határozatot jellemezni már nincs is megbélyegző jelző a szótárban. A szégyenletes határozatot Gyulának egész müveit társadalma elitéli, s arra magyarázzák, hogy a tegnapi közgyűlésre a képviselőtestületnek azon eleme verődött össze, amely jóformán fel sem tudja fogni a hozott határozatnak jelentőségét és következményeit.
