Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-27 / 81. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1906 szept. 172. Felső kereskedelmi iskola Csabán. A kereskedők egyesületének akciója. A csabai felső kereskedelmi iskola is még a jövő zenéje, mint sok/más nélkülözött közintézményi amim/k a tervezete évek óta hol feltinik iíol meg letűnik a napirendről. Ezúttal azonban ismét erősebb mozgalom indult meg a felső kereskedelmi iskola felállítása iránt. Ennek a mozgalomnak a kereskedők egyesülete adta meg a lökést, terjedelmes memorandumbanfordulva Csaba képviselőtestületéhez, irjon fel a kormányhoz, hogy a polgári iskola uj otthonával kapcsolatosan állitsa fel a kereskedelmi iskolát. E reális kulturintézetnek jelentőségét és szükségességet fölösleges bővebben hangoztatnunk. Csaba kulturális fejlődésében óriási szerep jutna osztályrészéül. Minden érvelésünk helyett azonban beszéljen a kereskedők egyesülőiének memoranduma, amelynek kiemeljük alábbi fejezeteit: Egyesületünk már hosszabb idő óta keresi az útat és a módot ahhoz, hogy miképen lehetne községünkben egy felső kereskedelmi iskolát létesíteni. Mivel pedig az anyagi eszközök nem állottak és nem állanak rendelkezésünkre, mind a mai napig csak a jóindulat szülte tervezgetéssel foglalkoztunk, mely legfőképen az eszme ébrentartásában, népszerűsítésében és terjesztésében nyilvánult. Most azonban, amidőn értesültünk arról, hogy szép fejlődésnek indult polgári fiúiskolánk végleges elhelyezése napirendre került, elérkezettnek látjuk az időt, hogy a felső kereskedelmi iskola eszméjét a képviselőtestület nagybecsű jóindulatába ós figyelmébe ajánl- ' juk. Nemcsak, de úgy vagyunk meggyőződve, hogy bűnt követnénk el, ha a kedvező alkalmat elszalasztanók, mert az a hitünk, hogy a jelenlegi iskolaszervezetek keretében polgári iskolánk csak a felső kereskedelmi iskolával tetőzhető be. Mutatja ezt az élet, mely tanúságot lesz róla, hogy minden egyes felső kereskedelmi isKola a polgári fiúiskolából fejlődött ki. Polgári iskolánk pedig, amelynek népessége már is túlhaladta a kétszázat, fejlődőképes s őzzel a körülménnyel akkor, amidőn ennek az iskolának' végleges elhelyezéséről van szó, annyival inkább számolnunk kell, mert hiszen értesülésünk szerint maga a vallás- ős közoktatásügyi miniszter is azt kivánja leiratában, hogy, a község az elhelyezésnél a fejlődésre tekintettel legyen. Amikor a közoktatásügyi minisztérium illetékes szakosztálya polgári fiúiskolánk fejlődésére s illetőleg fejlesztésére gondol, a jelenlegi iskolai szervezetek keretében más módon maga sem tarthatja azt megoldhatónak, mint a felső kereskedelmi iskola létesítésével. A hét osztályú, úgynevezett felső iskola létesítésénél való továbbfejlesztés ma még alig jöhet szóba, mert ennek az uj iskola fajnak országos szervezése, sajnos, kátyúba jutott. A jelenlegi iskolai szervezetek keretében tehát csak egy ut, csak egy mód van a polgári fiúiskola továbbfejlesztésére, t. i.: a felső kereskedelmi iskola létesítése. Egy 40 ezer lakossággal biró községnek, mint aminő Békéscsaba életképes ipari és kereskedelmi fejlődése és egészséges társadalmi alakulása csak ugy remélhető, ha az egyes társadalmi osztályok kívánalmainak megfelelő kulturális intézmények rendelkezésre állanak. De amidőn mi egy Békéscsabán felállítandó felső kereskedelmi iskola szükségességét hangoztatjuk, ezzel nemcsak a helybeli kereskedők kívánalmának vélünk eleget, tenni, de várme- j gyénknek és a nagy Alföld azon részé- j nek a szükségletét 'is kifejezzük, amely , Arad, Nagy-Várad, Debrecen, Szolnok és Szeged' között terül el s amely nagy területen egyetlen felső kereskedelmi iskola sínest Ennek a területnek pedig ugy földrajzi, mint forgalmi szempontból természetes középpontja Békéscsaba, mely még hozzá akár lakosságának számarányát, akár pedig szépen fejlődő kereskedelmét ós iparát tekintjük, ennek a nagy és gazdag területnek legfejlődőképesebb községé. Ha már most számba vesszük ennek a nagy területnek tanintézeteit, látjuk, hogy van itt a vonalba eső Makótól eltekintve tiz főgimnázium, hét polgári fiúiskola és egy felső népiskola, de nincs egyetlen felső kereskedelmi iskola, mely azon ifjakat, akik mert a gimnáziumok felsőbb osztályaiba kényszerülnek, vagy azon polgári iskolai tanulókat, dkik tovább akarnak tanulni, keblére ölelné s a hajlamuk, szerinti gyakorlati életpályára előkészítené. Nincs az országban egyetlenegy felső kereskedelmi iskola, mely oly kedvező elhelyezésre hivatkozhatnék, mint a békéscsabai, ha az létesülne; nincs az országban egyetlen felső kereskedelmi iskola, mely' azzal dicsekedhetne, hogy növendékeit az ő természetes környékén működő tizennyolc tanintézetből zedi. Önkénytelenül következik ebből, hogy a Békéscsabán felállítandó felső kereskedelmi iskola egyik legnépesebb ilyen fajta tanintézet lenn^ az országban. Azt mondhatná valaki, hogy van Békéscsabának főgimnáziuma, úgy, ha valaki akar, módjában van tanulni. Erre azt feleljük, hogy más a Célja a gimnáziumnak és más a felső kereskedelmi iskolának. A felső kereskedelmi iskola a gyakorlati életpályákat, és szükségleteket tartja szem előtt. Üzletembereket, vállalkozókat kíván főkép nevelni, akik a keresletet és a kinálat forrásait nemcsak fel tudják találni, de az a nemzet érdekében ki is tudják használni. Ennek megfelelőleg tananyagának főerót a reáltárgyak képezik s a latin és a görög nyelv helyett a német és a francia nyelvet öleli fel. És az a meggyőződésünk, hogy hazánkban és közvetlen nálunk is, háí "a konzervativizmus, a végéhez való csökönyös ragaszkodás és a lateiner pályákra való tolulás annyira áthatott hogy szinte lehetetlenné,, teszi azt, hogy> szeretett országunk a moder ipari és kereskedelmi államok sorába emelkedjék : az illetékes tényezőknek elsőrendű kötelessége ifjúságiinkat a gyakorlati életpályák felé terelni s annak lehetőségót megteremteni. Mindezekután mély tisztelettel kérjük a tekintetes képviselőtestületet, méltóztassék határozatilag kimondani, hogy a felhozott indokok alapján szükségesnek tartja, hogy Békéscsabán az állami polgári fiúiskola végleges elhelyezésével kapcsolatosan egy állami felső kereskedelmi iskola létesíttessék s ebben a tárgyban már a közelebbi napokban küldöttséget meneszt a vallás- ós közoktatásügyi miniszter úrhoz, hogy ez iskola •lehetőleg már a jövő tanév elején megnyílhasson. A memorandumot hétfői közgyűlésen vette tárgyalás alá Csaba képviselőtestülete. A tanácsi javaslat értelmében a kérdésben érdemi határozatot nem hoztak, kimondotta azonban a képviselőtestület, hogy elvileg hozzájárul jfelső kereskedelmi iskola felállításához, egyben az ügy részletes előkészítésére és tanulmányozására bizottságot küld ki. E bizottság tagjai a polgári iskolaggondnoksága, az elöljáróság két tagja, valamint a kereskedők egyesülete részéről Klein Gusztáv elnök és T a rd o s Dezső dr. titkár. A bizottság a legközelebbi napokban hozzáfog mnnkájához, mert terve az, hogy a felső kereskedelmi iskola ínég a jövő tanév elején megnyitható legyen. Az ezredik novella. Zöldi Márton ünneplése. Ünnepre készül a magyar irói világ. Egy vérbeli irót ünnepelnek, aki a bellesztritika mellett elsőrangú tényező volt a magyar hírlapirodalom terén, sőt annak megteremtésében is oroszlánrész illeti meg. Zöldi Márton a jubiláns iró, a legtermékenyebb magyar novellista, akinek ötletes tárcáit a kényes izlésű monclern Nyugat is keresvekeresi. Abból az alkalomból készül a Budapesti Újságírók Otthona Zöldi ünneplésére, hogy az élénk fantáziájú ós kifogyhatatlan humoru belletristának napvilágot lát ezredik neveiiája. Ezer novella ! Amelyben nincs még benne egy negyedszázad más oldalú munkássága : a krokik.vezércikkek, politikai és társadalmi cikkek megszámlálhatatlan légiói! Ezen novella egymagában több munkásságot jelent, mint Jókai összes müvei. A novella-jubileum tehát nem mindennapi dolog, de olyan unikum, amire példát aligha mutat fel a világkat ájtatoskodott. Valakit elemeit a kölyök. — Az ón fiam ? ordította Hámos Imre fölemelt ököllel. Aztán hozzátette : — Fogd be a szádat, mert ha ón rádteszem a kezemet, nem nyargalsz többet lopott lovon. A lókötő jónak látta elhallgatni. Csak harmadnap pedzette megint: — Imre gazda, — mondotta, — nem érdemes nagyon tülekedni, csak hat hetet sóztak rá." Csekéllem az ilyet. Hámos Imre nem érdemesítette válaszra rabtársát. Azontúl se igén állott vele szóba. De a hátrrlevő időben még mogorvább, szótalanabb volt, mint azelőtt. Aztán lassacskán kitelt az ideje. Még a börtön felügyelője is szives szóval vált ol tőle, mikor szabadult. — Minden jót kívánok kigyelmed nek. — Köszönöm alássan. — Aztán abba kell hagyni a hirteIenkedést, mert nem való az, hogy ilyen ember is idekerüljön, mint líiyyelmed. — Nem tehettem másképp, tekintetes uram, Isten i úja .. ' — Jó, jó, moudotta a gondnok — de hát ezután . . . — Ezután se felelek magamért, ha ugy kerül a sor. Valami félelmetes nyugodtsággal felelt a szabaduló rab. A gondnok szinte önkéntelenül megcsóválta a fejét. Este felé járt az idő, mikor a kiszabadult rab a háza kapujához ért. Belépett a nyitott kapun. Egy öáeló&íeány nagyot sikoltott: — Nini, meggyűtt az Imre gazda! — Ne orgonálj, — förmedt rá Hámos Imre. _ Aztán megkérdezte : \ — Itthon van a Laci ? — Itthon az. Ott van az istállóban, j a lovakat viszi nsztatni. Hámos Imre körülnézett az udva- \ ron. Aztán odalépett a kocsihoz ós fölemelte az egyik lőcsöt. Kemény akácfából volt ez a lőcs, de Hámos Imre vonásai még keményebb elszántságot mutattak. Egyenesen az istállónak tartott. Az ajtóban találkozott a fiával, aki három lovat vezetett . Hámos Imre fölemelte a lőcsöt. — Nohát kölyök, aki istenséged' van, most megtanítalak emberségre. Azzal nelcivágott a lőcsei ... A meglepett fiu félreugrott, s elkerülte a csapást. — Ejnye, — kiáltotta — mi lelte kígyelmedett ? — Még kérdezed, — szólt a feldühödt ember — még ki mered nyitni a szádat? Azzal újra fölemelte a lőcsöt újra csapott vele. A fiú erős szállegény volt, felkapta kezével a csapást, de amin} hátrált egy lépést,az egyik megriadt ló erősen megrúgta. De azért maradt ereje a lőcsöt kicsavarni az apja kezéből. — Nézze meg az ember, — mondotta a fiu — maradjon hát veszteg, csak nem ment e! a jó dolga. Mért fenekedik rám ? Nem vétettem és semmit ezen a világon. — Nem-e — ordított Hámos Imre — hát a börtönbe miért kerültél, te tolvaj, te gaz . . . Kigázolom a lelkedet! Nekiment a fiának puszta kézzel, de az nagyot lódított rajta, ugy hogy térdre esett. A fiu hozzáugrott és megfogta a kezét. Szépen, könyörgően szólt hozzá : Édes apám, ne ártsa magát rosszba. Nem érdemes az szóra sem. — No, hát mit loptál? — Lopni ? Én ? Hát kinek, minek néz engem édes apám ? — Nem loptál ? — Lopott ám a majd mindok . . . Hallgasson hát a szóra. Kigyelmed miatt vittek be. — Én miattam ? — Ugy történt, hogy a kisasszonynapi vásáron valami miatt összekülömböztem az öreg biró fiával, a Petivel. Nagyon eljárt a szája. Olyasfélét mondott^ hogy akasztó virág vagyok, mint az apám. — Aszondta? — Azt. Oszt ón meg helybenhagytam. Három helyen szakadt be a feje. Azért volt . . . Többet erről a dologról nem beszéltek. Apa és fiu másnap ökröt hajtott a tanyára. Az utóbbi sántított a tegnapi rúgástól. Az öreg Hámosnak mindenki nagyot köszönt, mint akinek ez a tisztelet kijár, tekintet nélkül a börtönre. Sőt az öreg birónak a hetyke fia is megemberelte magát. Tisztessógtudással emelte meg a kalapját. — Csakhogy előkerült, Imre bátyám, Isten hozta. —• Magam is igyekeztem, amennyire onnan lehetséges. E rövid beszéd alatt a fiu előre került az ökrökkel. A biró fia utána nézeu s nem állotta meg szó nélkül: — Sántit a Laci; tavaly ugyancsak helybenhagyott. Pedig csak egy csúnya szót mondtam, azt is boros fővel. Nagyon hirtelen természetű. Az öreg Hámos igent bólintott a fejóVel. — Igen, olyan a fajtája . . . irodalom. És ha elképzeljük, hogy ez termékeny erejű, és jeles tehetségekkel megáldott iró nem pusztán novellákat irt volna, nem a mindennapi élet jelenségei egyes mozzanatai kapják meg fantáziáját, de nagyobb koncepciókba öli idejét, megszületik a második Jókéi. Zöldi Márton nem lett regényíróvá. Az újságírás lázas munkája nem engedte őt azzá kinőni. Lett azonban egyik legkitűnőbb novellistánk s mint ilyen, beirta nevét a magyar irók pantheonjának analeseire. Zöldi Mártonnak ezredik tárcája október hó 7-én jelenik meg. A jubiláns novellát közölni fogja több előkelő lap, (még Németországban is.) Ebből az alkalomból rendez ünnepet az Otthon. Bennünket kétszeresen örömmé érint Zöldi ünneplése. Meit Csaba szülötte ő; e táj oltotta lelkébe az első költői gondolatokat és a Bókésmegyei Közlöny volt az a lap, amelyen napvilágot látott a Mester első írása. Büszkeséggel is emlékezik vissza erre az időre s a jó öreg Közlönyre Zöldi Márton, aki nékünk csak Marcinknak marad meg. A Mester a napokban Csabán járt s meglátogatván azt a helyet, ahol először lopta be lelkébe a sors a redakció varázsos levegőjét, ígéretet tett, hogy ezredik tárcáját, amelynek színhelye Csaba határa, megküldi lapunknak is. A jelentős évfordulón mi is büszkeséggel emlékezünk Zöldi Mártonra, s kollegiáb's tisztelettel emelve kalapot előtte, nyújtsuk baráti jobbunkat, szivünk legjobb kivánatait. Gsaba közügyeiből. A képviselőtestület közgyűlése. Csaba képviselőtestülete szeptember havi rendes közgyűlését hétfőn tartotta meg. Viharnak vetését, szélnek aratását várták nemcsak a közgyűlés termében, de messze kivül annak falain is. Valaki, akinek érdekében álloíc, telekürtölíette a fővárosi sajtóval az egész magyar glóbust, hogy Csabán hétfőn megindul a föld is és olyan forradalom lesz, amilyent nem pipált Dózsa György sem. Nem indult meg a föld, nem tört ki a forradalom se, hanem a legbókessógesebb hangzatban, a képviselőtestület méltóságához komolyan tárgyalták le a napirendet, amelyen a rendesnél jóv?

1 több ügydarab szerepelt. A jelentős katározatokban bővelkedő közgyűlés lefolyásáról az alábbi tudósítást adjuk: A közgyűlést A c h i m Tamás biró nyitotta meg, majd Maros György jegyző előterjesztette a rendes havi jelentésekot, amelyek észrevétel nélkül tudomásul szolgáltak. A rendeletek sorában első volt dr. Fábry Sándor főispáné és Ambrus Sándor alispáné, amelyek mindegyike a selyenitenyésztés érdekében a szederés 'eperfák kiültetésére hívja fel a községet E rendeleteket korábban ismertettük lapunkban. A rendeletekre vonatkozólag a tanács azt javasolta, hogy a képviselőtestület Csaba közvetlen határában, a vasút mentén ós az úgynevezett Polner gáton ültessen szeder és eperfákat és e célra szavazzon meg 500 koronát. S z a 1 a y József nemes fölhevüléssol egész programbeszédett vágott ki a szederfák mellett. Az elnyúlt mondóka ugyanis abban kulminált, hogy Szalay uram szive-lelke örvendezik a szederfáknak és azokat ne az utak mentére, de a földek szélére ültessék, mert igy biztosabb védelemben részesülnek. Kiiment Z. János azt javasolja, hogy a szederfákat akácfákkal vegyest ültessék. Áchim Gusztáv ós Zsíros András hozzászólása után Maros György mellőzni kérte Kiiment javaslatát, s ezzel a közgyűlés elfogadta a tanácsi javaslatot. A kultuszminiszter leirt Csabához, hogy állami gondozásba veszi a vandháti iskolát, ha ennek berendezésére a község 5C3 koronával gondoskodik. A tanács javasolta ez összegnek a megszavazását. H a a n Béla soknak tartja ez összeget, hanem javasolja, hogy elégedjen meg az állam 300 koronával, mely elegendő az iskola fentartásához. Á köz-