Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-08 / 58. szám

JMA^MBB Békéscsaba, 1906. julius 15. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 Csaba képviselőtestülete ugyanis 120 ezer korona kölcsön felvételét határozta el a selyemfonoda felépítésére. Ezt a határozatot csak a juliusi megyegyülés fogja tárgyalni, de még a jóváhagyás esetén sem lesz felvehető, mert Csaba képviselőtestülete a kölcsönajánlatokat nem fogadta el a magas kamatláb miatt. A község tehát inost abba a kényszerhelyzetben van, hogy a munkálatok megkezdhetése végett ideigle nes kölcsönt kénytelen felvenni. Ez rendben volna. Selyemfonodát kap Csaba, F á b r y Sándor dr. főispán kezdeményezésére, utánjárására. Nincs azonban selyemtenyésztési iparunk. Ami van, az pedig gyatra. Ami kitűnik onnan, hogy mig a délvidéki vármegyék évente 500-600 ezer korona értékű selyemgubót termelnek, addig vármegyénk közönsége csak 14 ezer koronát tudott szerezni a mult évben is selyemgubóiért. Már pedig ha selyemtenyésztésünk fejlesztésének érdekében nem indítunk egy valóban nagyszabású akciót, akkor selyemfonodánk előre is befagyott. A vármegye és a községek intéző köreinek feladata, hogy népünkkel minél szélesebb rétegben megkedveltessék a selyemhernyó tenyésztést, — annál is inkább, mert erre rendkívül alkalmas viszonyai megyénknek biztos kenyérkereseti forrást teremtenek a szegényebb néposztálynak Még egyszer Lepény Pálról. Egy kortesnóta története. Egész kis irodalma lesz már néhai való jó Lepény Pál uram életének. Csaba hajdani hatalmas tekintélyű községi bírája, mint legendáns alak emelkedik ki a multak ködéből. É3 fölelevenednek mindazok az érdekes képek, amelyek ennek a csodaparasztnak a környezetében lerajzódtak. Egyik közelmúlt lapszámunkban érdekes apróságot mondottunk el Lepény Pál életéből. Ezek egyikében megírtuk azt is, hogy Lepényt a kormánypárt egy alkalommal elhódította az akkori ellenzék, a nemzeti párt, mikor is Lepény volt hivei kidoboltatták a faluban utca hosszat, hogy elveszett e^y horgas orrú, deresedő kutya, aki visszaviszi volt gazdájának, illő jutalomban részesül. Ennek a sikerült tréfának a történetét mondjuk el alább. Érdemes az elolvasásra. Kortes világ volt Csabán. Az Apponyi párt részéről Bánó József, a kormánypárt részéről pedig S z u c s u Béla voltak a jelöltek. Amikor a Bánó pártiak értésére jutott, hogy Lepény Pálfordulást csinált és Szucsu táborához csatlakozott, nagy volt a riadalom. Mindenki biztosra vette Bánó bukását, mert Lepény Pált, ha voksról volt szó, Csaba egész gazdavilága követte. Érthető volt tehát a nagy töprengés a Bánó párton. A vezető emberek napokig tanakodtak, hogy miként lehetne visszahódítani a nagy parasztot, vagy legalább lehetetlenné tenni a választókra gyakorolt nagy befolyását. Végre is kisütötték, hogy itt más semmi egyéb nem segíthet, mint egy jó kortesnóta. A pennaforgatók és rimhez értő polgártársak össze ís ültek hamarosan a | Rétiné-féle kávéházban. (Olt volt ez, ahol ! ma Gencsi József divaáruskodik.) És kegyetlen ambícióval faragták a kortes- ' nótákat. Megcsináltak tizet, húszat, tudja ég, hányat, de egyet sem találtak alkalmasnak aria acélra, amit el kellett érnie a klappanciáknak. A versfaragók társaságában ü'tFábry Károly is, — most a gyomai kerület népszerű képviselője, — aki már akkor egyik agilis vezetője volt a függetlenségi pártnak, mely a jelzett alka- i lommal koalícióba lépett a nemzeti pártpárttal Utolsónak F á b r y Károly olvasta fel a kortesnótáját, amelynél nagyobb hatást és népszkrüséget ős Békésben, de talán az egész országban nem ért még el hasonló dál s amely igy hangzik.: Vasárnap itt kidobolták, Ki látott egy veszett kutyát ? Nyerges volt az orra nagyon, Elcsúszott a havas fagyon. Gyeszi keso gye ? Kiszaladt az udvarából, Megszokott jó odújából, Olyan helyre tévedhetett, Hol a lelke is elveszett. Gyeszi keso gye? Kedves volt a kutyánk szörnyen, Feledni nem tudjuk könnyen, Mindig nálunk szolgált hiven, Megbecsültük érte szépen. Gyeszi szkapav gye? Keso kutyám ! mit csináltál? Hü gazdádtól elpártoltál ? Talán mástól kaptál konezot ? Oda zsebed azért vonzott ? Kivo keso ki ! Hejí lám keso rosszul tetted, Nálunk megvolt becsüle'ed, Kormánypárton már azóta, Fel is vettek ebabóra. Kivo keso ki ! Ami pártunk, igaz - szegény, Nem dobhatott zsíros „lepényt", De azért az rossz csere volt, Most fizethetsz k u ty a-adót Kivo keso ki ! Ez a nóta arra a hirdetésre vonat kozott, amelyről fönnebb szólottunk. Fehér tollat viseltek a kormánypártiak. De az egész választási hadjárat alatt nem lehetett látni egyet sem a fehér tollasok közül, amikor a Bánó pártiak rázendítettek erre a kortesnótára, harsogó kacajjal kurjongatva a gyilkos refraint: — Gyeszi keso, gye! — Kivo keso, ki! Ezt nem tudták elviselni az önérzetes mameluk tótatyafiák. De meg is bukott Szucsu Béla ugy, mint a pinty! Lepény Pál uramnak pedig élete végső perceig keserű ál oa volt ennek a kor tesnótának az emléke is. — latin — Vármegyei kaszinó. Gyula társadalmi életet akar teremteni. Jeleztük már lapunkban, hogy a gyulai úri kaszinó, Gyula társadalmi életének fellendítésére kimondta, hogy a kaszinót megyei kaszinóvá fejleszti ki, s evégből rendes tagjai sorába vidéki tagokat is vesz fel. A terv, nem lehetne ráfogni, hogy életrevalótlan, megvalósítása hitünk szerint mégis akadályokba fog ütközni, mert Gyulának istenverte fekvése, s ebből eredő hátramaradottsága éppen nem alkalmas társadalmi életnek fellendítésére. Akinek ügyesbajos dolga van közigazgatással, törvénynyel, az kénytelen-kelletlen fölkeresi Gyulát, de hogy szórakozást menjen valaki Gyulára keresni, arra ugyan évenkint ritkán adódik alkalom. A családi és baráti konneszsusok, no meg a megyét irányító intelligencia vonz ugyan valamenyest, de hogy a vidék adja meg Gyula társadalmi életének azt a pezsgőlüktetést, amit a megyei kaszinó céloz, alig hisszük el. Az újonnan megyeivé alakult kaszinónak külöben eddig is számosan jelentkeztek a vidékről tagjai sorába. - Igy: gróf Wenckheim József, Wenckheim László, F á b r y Károly képviselő, K ü 1 1 e y Pál dr.', N ém e t h Kálmán, A s z a 1 a y Gyula, — P á n d y István, K u c z k a y Zoltán, Nagy Elemér dr. és még többen. A megyei kaszinó, amelynek diszeí uj otthona kényelmet és szórakozást nyújt majd a tagoknak, legt özelebb már teljesen készen lesz. Még nincs ugyan berendezve, de már mostani állap,o ában is arról győzi meg a szemlélőt, hogy kedves fészke lesz az intelligenciának. A bejárattól balra üvegezett folyosó fogadja a belépőt. A folyosó a könyvtár szobába és a tágas olvasó terembe vezet. Emellett fekszik a 15 m. hosszú és 8y

a méter széles szép nagyterem, amely billiárd-szobául és táncheiyiségül fog használtatni, valamint hangversenyek céljaira. A nagyteremtől balra egy rendkívül kedves női toilette szobát rendeznek be, jobbra pedig tágas kártyaszoba, majd utána kényelmes szalon-szoba nyilik. Csak ezután következik a nagy ebédlő terem, amelyből keleti irányban terrasz nyilik a kertbe, nyugati irányban pedig az udvarra. A parkírozott és árnyas udvaron, lugasokban játékasztalok állanak a tagok rendelkezésére, a vidéki tagoknak pedig a kaszinó épületében modern berendezéssel két kényelmes vendégszoba. A megyei kaszinó ünnepélyes felavatása az ősz folyamán történik meg. A csabai ipartestületből. Az elöljáróság ülése. A csabai ipartestület elöljárósága csütörtökön délután 4 órakor évnegyedes rendes ülést tartott W a g n e r József elnöklete 'mellett. Az újonnan megválasztott elöljárók ezultal jöttek össze először tanácskozásra,' s bevezetésül is humánus határozattal kezdették meg működésüket. Hálájuk és köszönetük kifejezése mellett kegydijat határoztak el kérni a kereskedelmi kormánytól, az ipartestület érdemes veterán jegyzőjének, Áchim Jánosnak, akinek nyugalomba vonulásáról lapunk más helyén emlékezünk meg. Egyebekben az ülésen az ipartestület háromhavi működéséről szóló jelentéseit terjesztették elő: Az ülés lefolyásáról tudósításunk ez: Jelenvoltak: Wagner József elnök, Áchim László alelnök, Áchim János jegyző, ifj. Horváth Mihály helyettes jegyző, U h r i n András pénztárnok és a' következő előljárósági tagok : F a c s i n a y Dezső, Fekete Sz. József, Filippinyi János, Gyucha János, J e n e i Eridre, Kokavecz Mihály, Klein Vilmos, Lázár Pál, L i p t á k János, ;N y e m e c z József, T i m k ó János és Varga Mihály. Áchim János kegydijának elintézése után az elöljáróság a jegyzőnek három heti szabadságot engedélyezett. Egyben köszönettel vették tudomásul ifj. Horváth Mihály vállalkozását, hogy a jegyzőt ugy szabadsága alatt, mint az év végéig helyettesíti, illetőleg munkájában támogatja. Ezután Áchim László alelnök vette át az ülés vezetését és rátértek a jelentésekre. Áchim János jegyző bejelentte, hogy a mult ülés jegyzőkönyvét hitelesítették, a benne foglalt határozatokat pedig az elnökség végrehajtotta. Igy üdvözölték Kossuth Ferencet, S z t er é n y i Józsefet és F á b r y Sándor drt. akiknek köszönő válasza tudomásul szolgált. Uhrin András pénztáros az elmúlt három hó pénztári állapotáról tett jelentést. Befolyt.948-88 kor., kiadás 75260 kor. és maradvány 196-28 kor. A tagforgalmi kimutást a következő számok tüntetik fel. Márciusnak végén volt a testületnek 761 tagja, három hó alatt felvettek 14 uj tagot, töröltek hatot, julius elsején maradt a taglétszám 759. Elintéztek 51 tanoncszerződést, felszabadult 21 tanonc, szerződésbontás pedig 10 esetben fordult elő. Az ipartestület elöljárósága még mult ülésén elhatározta, hogy ezidén újból megismétli az iparostanonc munkakiállitást és evégből felhívta az elnökséget, hogy részvételre szólítsa fel tanoncokat. E felhívás folytán 71 tanonc jelentkezett. Mivel pedig e szám aránylag csekély, de meg mert az idő már nagyon is előrehaladt, az előljárósáü a tanoncmunkakiállitást a jövő pünkösdre halasztotta. Az,Jilés végén érdektelen megkeresésekét intézett el az elöljáróság. A szarvasi végrehajtó tragédiája. Öngyilkosság a miniszter előszobájában. Tragikus eset játszódott le pénteken délelőtt Budapesten az igazságügyi miniszter előszobájában. Szarvasnak 15 éven át volt bírósági végrehajtója, M ag y a r Mihály öngyilkosságot követett el. A hányatott életű embert kóroselmebaja és afölötti elkeseredése készlették a végzetes tettre, hogy gondnokság alá helyezték, majd elbocsájtották szolgálatából, s igy a legnyomorúságosabb módon volt. kénytelen életét tengetni. Szomorú a Magyar Mihály sora, nagyon szomorú. Kilincselt éveken keresztül, mig a gondnokságot megszüntették ellene. Azután visszahelyezését kérte, hogy kenyeret szerezzen éhező családjának. Kérelmével mindig elutasították. Azt hangoztatta: Lányi darabant igazságügyért, hazafias érzelmei miatt tette ki hivatalából. A dolog azonban nem egészen igy van. Magyart még a Tisza, vagy Bánffy kormány fosztotta meg hivatalától, ahol valamelyes visszaéléseket követett el. A vizsgálat alatt derítették ki [azután rá, hogy elmebajos és igy beszüntették ellene a további eljárást. Magyar a napokban utolsó kísérletre határozta el magát. Utolsó összekuporgatott garasaival felutazott Budadestre. Egyenesen P o 1 ó n y i Géza igazságügyminisztert kereste fel margitszigeti üdülőhelyén. — Mivel azonban miniszterrel nem tudott beszélni, G ü n t h e r Antal igazságügyi államtitkárnál jelentkezett audiencián. Az államtitkárnál sem részesült azonban egyébben, mint elutasításban. Ez annyira elkeserítette a kétségbeesett embert, hogy a miniszter előszobájában öngyilkossági szándékból öt darab szublimánt-pasztillát szedett be. A méreg hatása gyorsan jelentkezett. Magyar rettenetes szenvedések közt összeesett és a jelenlevők nagy rémületére kínosan vonaglott a padlón. A tragikus esetről azonnal értesítették a mentőket, akik a Rókus kórházba szállították a halállal tusakodó szerencsétlen embert, akit aligha sikerül megmenteni az életnek. Magyar Mihály eredménytelen ut esetére már az öngyilkosság elhatározásával utazott Budapestre. Erre vall az a levele, amelyet egyik fővárosi lapszerkesztőnek irt, s a melyben nyomorúságát mondja el megható szavakkal. Arra is kéri a szerkesztőséget, hogy öngyilkosságáról kíméletesen értesítsék családját, s gyermekei arcképét pedig helyezik koporsójába. Valami Kossuth ereklye is volt a zsebében, amelyet egy muvészismerősének hagyott. Ilyen a szegény ember sorsa. Szomorúbb és még szomorúbb, hogy akik segíthetnének a Magyar Mihályokon, könyörtelenek, szívtelenek irányukban. Magyar Mihály tragikus esete különben eljutott Szarvasra is, ahol általános a részvét szerencsétlen sorsra jutott családja iránt. A társadalom nemesszivüsége forduljon feléjük. Gyilkos motoros. Egy csabai gazda tragédiája Pénteken délben halálos végű szerencsétlenség történt a szeged—nagyváradi vonalon, Csaba és Gyula között. A Csabáról induló motorosvasut a fényesi szőlők mellett hölálra gázolt egy jómódú és közismert csabai földbirtokost. A szerencsétlenség híre gyorsan terjedt el ugy Csabán, mint az egész megyében, ahol a legnagyobb részvéttel vannak az ősz KOT ács Mihály tragikus sorsa iránt. A halálos szerencsétlenség részleteiről az alábbi sorokat adjuk: Kovács Mihály 70 éves csabai gazdálkodó, aki fényesi tanyáján lakott, pénteken délelőtt a harmadik őrháznál legeltette libáit. Pont dél volt, amikor arra robogott el a gyulai motoros. Épen az őrház előtt történt, hogy néhány 'liba a vonat elé szaladt. Kovács leakarván őket hajtani, a sinek közé lépett. Ideje azonban már nem volt elugorni, mert a motoros vonat elütötte s a kerekek keresztül száguldtak rajta. A vonatot megállitani már nem lehetett, s igy a szerencsétlen ember borzalmasan megcsonkítva került ki a kerekek alul. A szószoros értelmében tőből lemetszették lábait, s ezenfelül felismerhetetlenségig megcsonkították mellét és fejét. A szerencsétlenség után a vonat fékezett és megállt, a szörnyethalt embert pedig felszedték ós beszállították Gyulára, ahol az állomásfőnöknél azonnal jelentést tettek az esetről. Majd értesítették a rendőrséget ós kir. ügyészséget, amelynek részéről kiszállott tisztviselők azonnal megejtették az orvosrendőri vizsgálatot. Értesítették egyben a tragikus végetért gazda családját, majd a holttestet beszállították a városi boncházba, ahol tegnap reggel felboncolták. A szerencsétlenségből kifolyólag az ügyészség vizsgálatot rendelt el, annak kiderítésére, hogy a szerencsétlenségért