Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-02 / 74. szám

Békéscsaba, 1096. szeptember 2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY ügyigazgatóság utján az uj memorandum is megindult. Semnii kétség, a nemzeti kormány sem fog'tagadó választ adni, mert hiszen Gyulaváros a legkedvezőbb körülmények között, minden állami támogatás nélkül építheti fel a tervezett gyárat.Épületekről ugyanis nem kell gondoskodni, mert e célra már a város tulajdonában ló vő benedeki uradalom gazdasági épületeit tervezik felhasználni, amelyeknek a célra szükséges átalakítása ós gépekkel való felszerelése a város részéről nem igényel többet 50—60 ezer koronánál. Ez a bafektetós pedig meghozza gyümilcsét, annál inkább, mert a gyár nem pusztán szesztermelésre, de hizlalásra, tehát mezőgazdasági célokra is be lenne rendezve. Az sem okozhat aggodalmat, hogy megfelelő nyersanyagot nem kapna a gyár, mert hiszen Gyula vidékének gazdái nagyban foglalkoznak úgy árpa, mint burgonya termeléssel. A kérdés csupán az, hogy a kormány biztosithatja-e a kérelmezett napi 720 liter kontingenst és megadja-e azt a kedvezményt, amelyet a hasonló iparvállalatok élveznek kisebb adó cimón a termelt szeszmennyiség bizonyos hányadáig. Ha a kivánt kontingenst biztositja az állam, ugy bizonyos a szeszgyár felépítése, amelynek á dásait elsősorban is a környék szegónysorsú lakossága fogja érezni, amelynek százai, télen-nyáron át állandó keresethez juthatnak. Uj állami iskolák Ami igazság, az igazság. Gyula a népnevelés terén évekig ugyancsak alaposan hátra volt maradva. E téren is most kerültek pótlásra a mulasztások. Ismeretes a kormánynak az a rendelete, mely Gyulát kötelezte uj állami iskolák felállítására. Ezek tanítóit, 5 tanítót ós 5 tanítónőt csak nemrégen választotta meg a gyulai iskolaszók. Gyulavárosának az uj iskolák otthonának felállításáról is kellett volna gondoskodni. A kedvezőtlen pénzügyi viszonyok folytán azonban a város kellő időre nem tudta előteremteni a szükséges pénzösszeget, mivel pedig az iskoláknak már a most megindult tanév elejével meg kell nyílni, a tanács, illetőleg iskolaszék a várossal egyetórtőleg határozott, hogy az uj állami elemi iskolákat ideiglenesen részben a Király szálló,részben a régi polgári iskolában helyezi el. Nevezett épületeket a célnak megfelelően már be is rendezték. E munkálatokat általános megelégedésre a gyulai iparosok butorszövetkezete végezte. Ló- és szarvasmarha kiállítás és dijazas Köröstarcsán. Kitüntetett gazdák. Lapunk mult számában főbb vonásaiban már számot adtunk a Bókósvármegyei Gazdasági Egyesület által Köröstarcsán rendezett ló- ós szarvasmarha kiállítással egybekötött díjazásról. Jeleztük, hogy a kiállítás eredménye minden tekintetben kielégítő volt, s a siker illendőképp honorálta a gazdasági egyesület vezetőségének, valamint Köröstarcsa község elöljáróságának buzgó fáradozását. Alább részletes számot adunk az állatkiállitásról, a zsűri bírálatáról és adjuk a megjutalmazott gazdák névsorát. A kiállítás megnyitása. A kiállítást a gazdasági egyesületnek testületileg kivonult igazgatósága, valamint a nagyszá-nban megjelent gazdák jelenlétében délelőtt nyitották meg a Milleniumi emlékkert melletti tisztáson. Petneházy Ferencz köröstarcsa köz ség főjegyzője a község polgársága nevében szép szavakkal üdvözölte a gazdasági egyesület vezetőit, majd kérte a gazdasági egyesület igazgató elnökét, Beliczey Gézát, a kiállítás megnyitására. B e 1 i c z e y Géza általános tetszés mellett a következőket mondotta: A békósvármegyei gazdasági egyesület örömmel ragadta meg Köröstarcsa azon kérelmét, hogy szokásos állatdijazását Köröstarcsán rendezze. Igazolva látja azt a várakozást, amit az egylet ezen törekvő község vidékének gazdatársadalmához fűzött abban, hogy a nagyszámban kiállított szarvasmarhák és lovak kiváló jósága ezen mozgalom sikerét oly mórtékban emeli, aminőt a legvérmesebb reményekkel sem hihettünk ; igazolva látja azonban azt is, hogy a gazdák megértették a kor intő szavát g a hús drágasága folytán jövedelmezővé váló állattenyésztést felkarolva, az egyoldalú szemtermeléstől kezdenek az intenzivebb állattenyésztésre áttérni. — Programjában lóvén a gazdasági egyesületnek a kisemberek segélyezése, a munkaalkalmak és kereseti források megteremtése által, felvette ezidei kiállítása keretébe a háziipari cikkek kiállítását és jutalmazását is ; abban a reményben tehát, hogy a kiállítás megszemlélése által a gazdák okulni fognak a sikerült állatokban gyönyörködve, a helyes irányt nemcsak megutalálni, de követni is, üdvözli a kormány képviseletében megjelent állattenyésztési felügyelőt, Brezovay István és K o 1ler Lajos századost, valamint a megye minden részéről egybesereglett gazdatársakat. Majd megköszönte a kiállítás sikerének előmozdításában fáradozó községi elöljáróság áldozatkész közreműködését és Isten áldását kérte a vármegye gazdatársadalmára. A biráló-bizottságok megalakítása. Ezután a kiállítás biráló-bizottságait alakította meg a rendezőség ós pedig az igazgató elnök indítványára a következőképp : A szarvasmarha biráló-bizottságba beválasztattak S e i 1 e r Elek főszolgabíró elnöklete alatt: Brezovay István állattenyésztési felügyelő, Váradi Szabó János, T. Szabó Mihály tárcsái biró, Frank Ferenc, Wagner István, Tóth Antal járási főállatorvos és jegyzőül Pfeiffer István gazd. egyleti titkárt. Lóbiráló-bizotíságba Dérczy Péter egyleti alelnök elnöklete alatt: Koller Lajos százados, Serly Kálmán, Puskás László, Nagy Antal, Morvay Mihály, ifj. Kocziszky Mihály, Bajcsy' Gusztáv egyleti állatorvos ós jegyzőül pedig Mázor Pál s. titkárt. A baromfi, házi-ipar és termény bíráló bizottságba Molnár György elnöklete alatt: Bálás Róza k. a., Szabó Mihályné, Horváth János, Makay István, Ormay Géza, Kis Hermann, Farkas Gyula, Rázsó Ferenc és jegyzőjéül Czirmes Bálint. A dijak kiosztása. Ezután a bírálatokra került a sor, amelyek délben értek véget. Fél egy órakor pedig kiosztották a dijakat. A kiállításon megjutalmazott és kitüntetett gazdák névsorát alább adjuk: Szarvasmarha díjazás. Fiastehenek csoportjában : I. államdij 1C3 kor. Kováts István (Orosháza). II. államdij 80 kor. Hajdú Elek (Köröstarcsa). III. államdij 60 kor. Bérezi Gábor (Békés). IV. államdij 40 kor. Kováts Lajos (Orosháza). V. államdij 20 kor. Petneházy Bálint (Köröstarcsa). I. egyleti dij aranyoklevól. T. S z a b ó Mihály (Köröstarcsa). I. egyleti dij aranyoklevól. Gróf Blanckenstein János tárcsái urad. kollektív kiállításért. I. egyleti dij aranyoklevól. Gróf M e r á n János körösladányi uradalma, kollektív kiállításért. II. egyleti dij ezüst érem. Kovács István (Orosháza) „Juci" nevü tehénre. III. egyleti dij ezüstoklevól. K. Szilágyi János (Köröstarcsa) „Dajka" nevű tehenére. III egyleti dij ezüstoklevél. Csikós Bálint (Köröstarcsa). III. egyleti dij ezüstoklevól. Gy. A i 1 e r József (Mezöberény). III. egyleti dij ezüstoklevél. Tóth S. (Köröstarcsa) kollektív kiállításáért. IV. egyleti díj bronzérem. T. Szabó Mihály (Köröstarcsa) Zsófi nevü tehénre. V. egyleti dij bronzoklevél. K. Szilágyi János (Köröstarcsa) Rózsi nevü tehénre. V. egyleti dij bronzoklevél. B1 a y e r Hermán (Mberóny) Cifra nevü tehénre. V. egyleti dij bronzoklevól. B e rn á t Gusztáv (Ktarcsa) Fáni nevü tehene. V. egyleti dij bronzoölevól. Szabó Károly (Ktarcsa) Rózsi nevü tehenéért. V. egyleti dij bronzoklevél. Vári Imre (Ktarcsa) Rózsi nevű tehenéért. A 2—3 éves üszők csoportjában : I. államdij 90 kor. Tóth Mihály (Köröstarcsa) Julcsa nevü tehenéért. II. államdij 70 kor. Puskás László (Köröstarcsa) Fáni nevű üszőjéért. III. államdij 50 kor. G. Nagy László (Gyoma) Citrom netü üszője. III. egyleti dij ezüstoklevól. P ü s k i István (Békés) Jolán nevü üszője. III. egyleti dij ezüstoklevél. Berta Pál (Orosháza) Szegfű nevü üszője III. egyleti dij ezüstoklevól. K ovács Imre (Békés) Szegfű nevü üszője. III, egyleti dij ezüstoklevól. K n i s e 1 János (Mberóny) Julcsa nevü üszője. III. egyleti dij ezüstoklevól. S z ü o s Mihály (Békés) Meggyes nevü üszője. Az 1 éves üszők csoportjában: I. államdij 80 kor. Berezi Gábor (Békés) Galamb nevü borjújáért. II. államdij 60 kor. F ö 1 d e s i András (Mberóny) Kati nevü borjújáért. III. államdij 50 kor. Szűcs Mihály (Békés) Bárány nevü borjújáért. IV. államdij 30 kor. Juhász Sándor (Ktarcsa) Borcsa nevü borjuáért. IV. államdij 30 kor. P e t n e h á z i Báliut (Ktarcsa) Cifra nevü borjújáért. V. államdij 20 kor. Hoffmann Ádám (Mberóny) Julcsa nevü borjújáért. V. államdij 20 kor. Tóth János (Ktarcsa) Cifra nevü borjuáért. III. egyleti dij, ezőst oklevél, K ov á t s László (Köröstarcsa) Julcsa nevü üszője. III. Egyleti dij ezüst oki., Fábián Albert (Köröstarcsa) Kati nevü borjúja. III. egyleti dij ezüst oklevél, Gy aráki Imre (Köröstarcsa) Piroska nevü borjúja. Bikák csoportjában : I. Köröstarcsa községe dija 40 k., K. Szilágyi János (Köröstarcsa)'272 éves Árvád nevü bikája. II. Köröstarcsa községe dija 20 k., Puskás János (Köröstarcsa) 1 éves Samu nevü bika borjúja. III. egyleti dij ezüst oklevél, Gy. Ailer József (Mezöberény) 2V« éves Sultán nevü bikája. III. Egyleti dij ezüst oklevél, T. Szabó Mihály (Köröstarcsa) 2 éves Fickó nevü bikája. III. egyleti dij ezüst oklevél, Berci Gábor (Békés) 1 éves Kadét nevü bikája ül. egyleti dij ezüst oklevél, R em e c z k y Ferenc (Békés) 1 éves Sultán nevü berni bikája Lódijazás. A fias kancák csoportjában : I. államdij 80 kor., Komlóczky György (Szarvas) Kesely nevü kancája. II. államdij 60 kor., T ó t h A. Imre (Köröstarcsa) Madár nevü kancája. III. államdij 40 kor., K i s Imre (Köröstarcsa) Barna nevü kancája. IV. államdij 20 kor., Gy. Ailer Józsnf (Mberény) Szalánc nevü kancája. II. egyleti dij, ezüst érmet R e i n e r Béla (Londoros) Vica nevü kancája. III. egyleti dijat, ezüst ektevelet SJz a b ó Antal (Ktarcsa) Kesely nevü kancája. A 3 éves kancacsikókra : I. államdij 70 kor., Fábián Gábor (Köröstarcsa) Linka nevü csikajáért. II. államdij 50 kor., Nagy Antal (Köröstarcsa) Hullám nevü csikajáért. III. államdij 30 kor., Németh Lukács (Gyoma) Vezér nevü csikajáért. I. egyleti dij arany oklevél, R e iner Béla (Kondoros) Pille nevü csikajáért. Az 1—2 éves kancacsikókra : I. államdij 60 kor., Nagy Károly (Köröstarcsa) Kedves nevü csikajáért. II. államdij 40 kor., Nagy Imre (Köröstarcsa) Csillag nevü csikajáért. ni. államdij 30 k., L a u r i n y e c z István (Csaba) Róna nevü csikajáért. IV. államdij 20 kor., Bakó László (Köröstarcsa) Remény nevü csikajáért. n. egyleti dij ezüst érem, Németh Lukács (Gyoma) Villám nevü csikajáért. II. egyleti dij ezüst érem, Morvay Mihály (Békés) Dajka nevü csikajáért. Ezenkívül kiosztott az egyesület a faj baromfi-tenyésztő kisgazdák és háziipari cikkeket bemutató munkás ós munkásnők között 27 tótelben 5—10 koronás dijakat 160 korona összegben. Darányi üdvözlése. Végül még megemlítjük, hogy a Köröstarcsán összegyülekezett vármegyei gazdák Beliczey Gózá indítványára táviratilag üdvözölték Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert. — Az üdvözlő távirat szövege ez: „A köröstarosai állatkiállitás alkalmából egybegyűlt gazdák örömmel üdvözlik nagy móltóságodat és tántorithatlan ragaszkodásuknak adva kifejezést, Isten áldását kérik működésére." Darányi miniszter erre a következő választ küldte Beliczey Géza elnökhöz; Szives üdvözletét ós megemlékezését hálásan köszönöm. Darányi Ignáo. bonyodalmakat szül, amelyekből, úgylátszik, évek múlva sem tud kievickélni a városi közigazgatás szekere, de ellenkezőleg, nap nap után mélyebbre mejül. A Dutkay üggyel foglalkozik immár minden fórum, ós minden ember És nemhogy tisztulna a helyzet, de egyre növekednek a sajnálatos ügy aktái ós teremtenek ujabb ügyeket, mint a városi nyugdíjintézet szótrobbantása is. Lapunk mult vasárnapi számában részletesen megvilágítottuk a Dutkay fegyelmi és nyugdíjazási ügyének, valamint az ezzel kapcsolatosan megindított ngugdijintézmény szétrobbantási akciónak részleteit. Most már jelezhetjük, hogy a nyugdíjintézet feloszlatása iránti memorandumot az egy Kovács Károly dr. kivételével a város valamennyi köztisztviselője aláirta. A memorandumról alkalmunk volt beszélgetést folytatni B u c s k ó Koriolán dr. polgármester-helyettessel, aki maga is ugy nyilatkozott, hogy a városi nyugdijalap jelenlegi állapotában még akkor sem bir meg két nyugdijat, ha a tisztviselők 4%-os hozzájárulását a kamatokhoz csatolják, mert a nyugdijalap a városi segédszemélyzetnek az intézményből való kiválása folytán 37 ezer koronára zsugorodott össze, ez az összeg pedig nem életképes nyugdijalapul. A polgármester-helyettes annak a reményének adott kifejezést, hogy a képviselőtestület egyhangúlag magáévá teszi a memorandumot, amelyet már a legközelebbi ;közgyülésen napirendre fog tűzni. Kijelentette továbbá, hogy Dutkay nyugdíjazási kérelmével a képviselőtestület caak akkor fog érdemileg foglalkozni, amint a város tiszti főügyésze véleményt ád a városi képviselőtestület ama kérdésére, hogy a fegyelmi iratok alapján megállapitható-e a sikkasztás és illetőleg e cimen inditható-e Dutkay ellen bűnvádi eljárás? Tudósítónk felkereste J a n c s ov i t s Emil dr. tisztiügyószt is, aki éppen tepnapelőtt érkezett haza Reichenhallból szabadságáról. A tisztiügyész kijelentette, hogy a Dutkay fegyelmi aktáit csak hiányosan kapta meg, igy ezideig nem állt módjában a hozzáintézett kérdésre érdemileg válaszolni. Tehát a fegyelmi ügyre vonatkozó összes iratokat átfogja tanulmányozni s csak azután mond véleményt. Előzetes véleménye azonban az, hogy bűnvádi feljelentésre szolgáló okot aligha fog meríthetni a fegyelmi iratokból, ámbár ha ilyenek vannak, akkor a városnak jogában áll a bűnvádi eljárás megindítását kérelmezni, mert a fegyelmi hatóság ítélete nem prejudikál a büntető bíróságnak. Amint az itt elmondottakból látható tehát, a Dutkay ügy még jó ideig fog kísérteni. Pedig legszebb vége volna már a nagy pernek, ha békében hagynák azt a sorsverte szerencsétlen embert, aki már eddig is kellőképpen meglakolt vétkéért. A Dutkay-ügy. A tengeri kigyó, mely egyrenő. A polgármester h. véleménye. Gyulaváros közigazgatásának mind félelmetesebb tengeri kígyójává növekszik a Dutkay-ügy. A szerencsétlen kezű polgármester slendriánsága olyan A tótkomlósi pör. Hrdlioaka éa Sztik az egyházi bíróság előtt. Hivatalvesztésre Ítélt pánazlávok. Tárgyalás két nap két éjjel. A békési ág. ev. egyházmegye bírósága előtt szenzációsabb tárgyalás emberemlékezet óta nem folyt le, mint ' amilyen a héten. Két nap és két éjjel ' a közönség legfeszültebb érdeklődése mellett tárgyalt nevezett egyházi bíróság, amely elé a tanuk egész serege vonult fel, hogy tanúságot tegyenek az utóbbi időkben a pánszláv akciók révén oly sokat emlegetett Hrdlicska Lajos tótkomlósi lelkész és id. Sztik Gyula ugyanodavaló tanitó fegyelmi ügyében. Lapunk olvasóközönsége előtt nem ismeretlen ezeknek a pánszláv agitátori hirben álló férfiaknak az ügye. A köztudatba ugyanis az a hit élte bele ma gát, hogy az a retograd irányzat, mely az utóbbi években mutatkozott Tótkomlós magyarosodásának visszafejlő-