Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-30 / 73. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1906. aug. 26. gató választmány tagjai lettek : Szegha­lomról : H o r g o s i Kárász István nagy­birtokos, Szabó Sándor róm. kath. lelkész, Kovács Lajos kir. járásbiró, Péter András földbirtokos, B e r e c k y János telekkönyvvezető, Csák István dr. köz. orvos, Lux Gyula főmérnök, B é r e s s y Géza járásb. tisztviselő, Z s o 1 d i István iparos, Nyilas Imre földműves ; vidéki választmány tagok : Csák aladár ref. lelkész, (Vésztő ) T a r d i Lajos főjegyző, (Vésztő.) Tóth József ref. lelkész Körösladány, Türk József takp. tisztv. (Körösladány) Nagy Já­nos tanitó, (Füzesgyarmat.) Fehér László főjegyző, (Füzesgyarmat.) Sass Vilmos dr. köz. orvos, Füzesgyarmat), K o n c s e k József, iparisk. igazg. (Gyoma). A társulat még az ősz folya­mán megkezdi az ásatásokat. A társu­lati tagok száma 146. — Vidéki lira. Még nyílnak a völgy­ben a kerti virágok, még zöldéi a nyárfa az ablak előt . . . S még nem némultak el a mucsai berkek pacsirtái se. Mert­hogy augusztus forró napja rimeket fa­kaszt még, s mivel a büntető kódexnek ezidőszerint nincs semmi köze a ver­sekhez, szabadon dühönghet a tótágast álló szerelem prózában, versben. Igy aztán érthető, hogy a Szarvasi Hirlap csarnokrovatában ilyen rigmusokat hord magán a türelmes papir : Őrült szerelemmel, Fékevesztett vágygyal, Melytől eszem elvész Féltelek . . . Ahol már a féltékenységi mánia ilyen stádiumba jut, ott igazán nem se­gít más, mint hidegvizgyógyintézet. Szánakozzék meg hát a Szarvasi Hirlap beteg poétáján és mentse meg őt. Mert oh hon, beborul eged, ha letűnnek róla csillagaid! — Eljegyzéz. Gyebrovszky Ká­roly, csabai férfiszabó eljegyezte Fili­p i n y i Emiliát. Schneider Emil, a rozsnyói postahivatal főnöke eljegyezte F r e í ­tag Rózsikát, F r q i t a g János csor­vási lelkész leányát. — Az októberi fősorozás elnökei és orvosai. Lapunk mult számában közöltük már az októberi fősorozásnak Békés­vármegye területére szóló programját. Mint tudott dolog, a sorozásokra a pol­gári hatóság is küld ki elnököt és orvo­sokat. Ezek járásonként a következők : Gyulán és a gyulai járásban polgári el­nök Ambrus Sándor alispán, orvos folyfalvi Z ö 1 d y János dr.; Csabán polgári elnök: Daim el Sándor dr. vármegyei főjegyző, orvos Z ö 1 d v Já­nos dr.; a gyomai járásban polgári el­nök Ambrus Sándor, orvos E i s 1 e r Vilmos dr.; Szarvason polgári elnök László Elek dr., orvos S t e i n e r Zsigmond dr.; Békésen polgári elnök Daimel Sándor, orvos F r e v Géza dr.; Szeghalmon polgári elnök Chrisztó Pál dr.; orvos Nuszbaum Károly dr. Itt megjegyezük még, hogy a rész­ben debreceni honvédséghez, részben pedig nagyváradi közösökhöz tartozó Szeghalmi járásban a fősorozást október 11, 12 és 13-ik napján tartjuk meg. — Ismét a kivándorlás. A magyar sajtó orgánumainak sok-sok állandó ro­vata van. Ezek sorában első helyet fog­lal el a kivándorlásé. Nem múlik el nap, hogy e tárgy ne foglalkoztatná a sajtó munkásait. Hol a belügyminiszter intéz­kedik, hol meg szomorú karavánok utrakelése foglalkoztatja a riportert. A belügyminisztérium buzgón gyártja a rendeleteket, s a kivándorlás mindamel­lett nap-nap után ijesztőbb arányokat mutat. Legutóbb e tárgyban a belügy­miniszter két rendeletet is intézett Bé­késvármegye törvényhatóságához. Az egyik arról értesiti a hatóságot, hogy a hadkötelesek kivándorlás iránti kérvé­nye a pénzügyminiszter egy korábbi rendelete folytán bélyegmentes, a má­sik rendelet szigorúan utasítja a hatósá­gokat, hogy az oklevelek kiállításánál a pontosságra nagy súlyt fektessenek. Az utóbbi időben ugyanis a hatóságok na­gyon sok hibás útlevelet állítottak ki, minek folytán a kivándorlóktól azokat, mert hamisaknak látszottak, elkobozták és a kivándorlástól visszatérítették. Ezen útlevelekben a kor- és személyleírás sokszor felötlő hanyagsággal volt be­vezetve. A belügyminiszter tehát szi­gorúan utasítja a hatóságokat, hogy ezentúl e körülményekre szigorúan ki­terjeszkedjék. — Hirek a gyulai pénzügyigazgatóság köréből. A gyulai kir. pénziigyigazgató­sághoz a közelmúlt napokban kineve­zett uj titkárok szombaton foglalták el állásaikat. Hivatalba lépésük folytán a pénzügyigazgatóság ügybeosztásában változások történtek, amennyiben az eddig Szabó Jenő dr. pénzügyi fo­galmazó által ellátott személyi, pénztári, fogyasztási és italadó ügyek reformját G a'l 1 o v i c h József titkár vette át, mig Szabó Jenő az illeték ügyosztályba nyert beosztást. K r á h 1 M. Vazul titkárt ugyancsak a jogilleték, díj- és bélyeg­jövedék osztályba osztották be. — A járási számvevői állások betöltése. Lapunk mult számában közöltük azok névsorát, akik a Békésvármegyében most betöltésre váró hét járási szám­vevői állásra pályáztak. A szóbanforgó állásra a pályázat határideje letelvén, Kiss István'számtanácsos, számvevő­ségi főnök javaslatot dolgozott ki a je­lölésekre nézve, amely javaslatot a na­pokban veszi tárgyalás alá a gyulai pénzügyigazgatóság kebeléből alakuló szűkebbkörft bizottság. Amint e bizott­ság megállapítja a kandidáltak névso­rát, a pályázatok elintézés végett felke­rülnek a pénzügyminiszterhez, aki még szeptember hó első felében kinevezi a vármegye járási számvevőit. — Á gyulai tisztikarból. A honvédelmi miniszter Zimmermann János első osztályú honvédségi számvevő tisztet a szegedi 5. honvéd gyalogezredtől a gyu­lai honvédséghez helyezte át. — A para*zpárt akcióban. A fővárosi lapok entrefile rovatában a napokban egy tíz-soros kommüniké jelent meg, amely a legnagyobb veszedelemmel fe­nyegeti a magyar gazdákat- A szóban­forgó közlemény tartalma szerint ugyanis a parasztpárt hadat üzent a gazdáknak, kimondván Áchim L. András képvi­selő indítványára, hogy oda fognak hatni, miszerint a földmives munkások ne kössék meg a gazdákkal a téli hó­napok alatt az aratószerződéseket, hanem csak lehetőleg Péter-Pál körül szerződ­jenek és akkor is a szociálista paraszt­párt szervezetének közbenjárása mellett. A parasztpárt e határozatára csak annyi a megjegyzésünk, hogy nem több igaz­ságot tartalmaz, mint a mekkora adag terrorizmus van benne. A terrorizmus pedig, eredjen az akár felülről, akár alul­ról, nem szülhet egészséges viszonyo­kat. Azt pedig hova-tovább megszokjuk, hogy a parasztpárt kebeléből nem pat­tanak ki egészséges eszmék. — A mezörendörségi törvény revíziója. A napokban egy érdekes rendelet érke­zett le a kormánytól. A leirat a mező­rendőrségi törvény revíziója tárgyában tartalmaz intézkedéseket Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter ugyanis utal arra, hogy a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. é.vi XXII. t.-c végrehajtásánál tett tapasztalatok szükségessé teszik a törvény módosí­tását, miért is ennek foganatosítását programjába fölvette's a szükséges elő­munkálatot megindította. Mivel pedig a törvény revizionális munkálatánál azokat a tapasztalatokat, melyeket a tör­vényhatóságok a törvények végrehaj­tása és a gyakorlati életben nyilvánuló hatása tekintetében észleltek, figyelembe kívánja venni, felhívja Békésvármegyét, hogy az alispán és főszolgabírók véle­ményének kikérése alapján a törvény hiányaira vonatkozólag szerzett eddigi tapasztalataikról s általában minden, a törvény revíziójával figyelembeveendő mozzanatról hat hónap alatt részletes ós kellően megokolt jelentést, illetőleg javaslatot terjesszenek elő. A földmi­velésügyi miniszter rendeletével hir sze­rint a gazdasági egyesület is fog fog­lalkozni. — Állami ménló vásárlások Csabán. Azoknak a méntulajdonosoknak, akik eladó ménlovaikat az állami lótenyésztő intézetnek felajánlották, teljes korai mé­neiket az arra kiküldött bizottság Csa­bán szeptember 6-án szemléli meg is vásárolja meg esetleg. A szemlélés ille­tőleg a vásárt a nagy vásártéren tartják meg. — Mülovarda Csabán. A Lipót K.-iéle műlovarda kedden tartotta Csabán első előadását a közönség nagy érdeklődése mellett. A közönség nem csalódott, mert a cirkusz tagjai, mindegyik a maga nemében kiválóan elsőrendű művész. Lehe't mondani, hogy Kittel és fia a kéz ós erőraüvészet terén vidéken eddig alig látott ügyes mutatványokat mutattak be. Olimpia kisasszony ügyes lovarnő, a Könnyöt testvérek pedig merész ugrásaikkal a rohanó lóra a porondról f viharos elismerést arattak, az igazgató fia ügyesen vezette elő a szabadon ido­mított lovakat. Az előadás a közönség­nek nagyon tetszett, s azzal a vélemény­nyel távozott: most látja csak, mennyire becsapta a Buffató Bili az ő hangzatos reklámjával. A társulat csak vasárnapig játszik Csabán. — A Berényi pamfletthez. Tudott do­log, hogy Berényi Ármin dr. gyulai ügyvéd és megyebizottsági tag a közel­múltban egy pamflettet menesztett út­nak, amelylyel Békésmegye közigazga­tása felől akarta félre vezetni a nagy nyilvánosságot. A pamflett, amelylyel megjelenésekor terjedelmesen foglalkoz­tunk, többek között vádat emelt S á­r o s s y Gyula gyulai árvaszéki ülnök ellen is. Sárosy most térvén vissza sza­badságából, csak utólag értesült a sze­mélyét ért támadásról, s ez alkalomból az alábbi nyilatkozatot küldötte be la­punknak : „Dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd úr, szabadságom alatt egy nyom­tatványt adott ki, melyben csekélysé­gemmel is foglalkozik s úgy kiván föl­tüntetni, hogy mint tisztviselő, illeték­telen mellékjövedelmet élvezek. A tiszta igazság kedvéért kijelentem, hogy a tűzbiztositási jövedelmet az illető társu­lat, a tűzbiztosításokat intéző tisztvise j lőnek s nem a vármegyének adja, azért, mert az illető tisztviselő a biztosításokat intézi s hogy az idevonatkozó szerződós törvény hatósági­lag ós kormány hatósági­lag jóvá lett hagyva, amiről úgy Berény' úr, mint bárki más, a tör­vényhatóság irattárában meggyőződést szerezhet. Egyéb tekintetekben Berényi úr nyomtatványával foglalkozni szük­ségtelennek tartom. Gyulán, 1906. évi augusztus 27-én. Sárosy Gyula, ár­vaszéki ülnök." — Némagyarositás. K o h n Miksa ós József csabai lakosok nevüket belügy­miniszter engedélylyel „Kún"-ra, I g­nác z Henrik orosházi lakos pedig „Iványi"-ra magyarosították. — Községek vizsgálata. Lukács Endre gyulai járási főszolgabíró a na­pokban vizsgálatot tartott járása közsé­geiben A főszolgabíró ugyanis Bálint Géza számvevőségi számellentir kísére­tében megvizsgálta Gyulavári, Doboz és Kétegyháza községek ügy-, valamint pénz és vagyonkezeléseit. Á főszolga­bíró kisebb ügykezelési hiányok kivé­telével, amelyek pótlását elrendelte, mindegyik községben rendet talált. — Dobozmegyer vasúti megállő. A ke­reskedelmi miniszter az államvasutak Arad és budapesti vonalán Dobozme­gyer puszta elnevezéssel megálló helyen létesített. Az államvasút most a megál­lóhelyen lévő őrházat megfelelő állomás helyiséggel bővítette ki, amelyet még az ősz folyamán át adnak rendelteté­sének. — A cssbai lövő-tér kibővítése. La­punk egyik közelmúlt lapszámában je­leztük már, hogy a csabai katonai ha­tóság azzal a kérelemmel járult a köz­ség elöljáróságához, hogy a mai lövőtór megnagyobbításához engedélyezzen át 8 hold területet az alsóvégi legelőből. Az ezügyben megalakult vegyes bizott­ság tegnap délelőtt ve*te tárgyalás alá ez ügyet, amelyet akként oldott meg, hogy a kérdéses területet az alsóvégi tehónlegelő társulat évenkint 12 harcá­szati gyakorlat tartására 250 koronáért enged át a katonaságnak. Az ilyen ér­telemben megkötött szerződést a katonai hatóság jóváhagyás végett beterjesztette a hadtestparancsnoksághoz. — Sztrájk a gyulavári uradalomban. A gyulavári uradalom Dénes majorjá­ban mint egy 60 cséplő munkás ked­den reggel abban hagyta a munkát, mert a cséplendő gabona szalmája tul nagy. Donovák intéző a szerződés szegő munká­sok ellen azonnal feljelentést adott be a gyulai járás főszolgabírójánál, aki a helyszínére kiszállva, tárgyalásba bo­csájtkozott a sztrájkoló munkásokkal, de ez eredményre nem vezetett, igy a főszolgabíró a munkásokkal ázemben a karhatalmat veszi igénybe. — Tragikus halál. Különös módon hunyt el a napokban egy gyulai asszony. Egészségesen feküdt le és reggel halva találták, A hirtelen halállal kimúlt fiatal asszony Bálint Gézáné, aki külön­válva élt férjétől, A házban lakóknak feltűnt, hogy Bálintné késő reggel sem nyitott ajtót. Betörték rá a lakást s csak akkor látták, hogy az asszony meghalt. Feje a párnák közé volt befúrva s előbb azt hitte a rendőrség, hogy Bálintné alvás közben megfuladt. A rendőrorvosi vizsgálat azonban megállapította, hogy Bálintnét szívszélhűdés ölte meg. — Csizmadia seqedek bérharca. Az ipari sztrájkok ismét kisértenek Csabán. A legutóbbi napokban a cipész és csizma­dia segédek léptek bérharcba. Ugy a cipészek, mint a csizmadia segédek méltányosabb mühelyrend ós árszabály megállapítást kértek. A megindult békél­tetési eljárás során a cipészsegédek megegyeztek munkaadóikkal, a csizma­diasegédek azonban még máig sem tud­tak megegyezésre jutni. — Meglopott béres. A gyulavári ura­dalom paradicsom majorjában lakó L i p­t á k Mátyás bérest szombaton éjjel meg­lopták. Ismeretlen tettes ugyanis a bé­res lakásának kamara ajtaját álkulcscsal felnyitotta, s onnan mintegy 40 korona értékű ingóságot elemelt. A csendőrség nyomozza a tettest. — Községi népkönyvtárból. Értesíttet­nek a községi központi népkönyvtár lá­togatói, hogy a népkönyvtár a nyári szünet után f. évi szept, hó 2-án u'jból megnyílik. — Könyvtári óra vasárna­ponként. i/all órától 7,12 óráig. — Életunt aggastyán. Körösladányi tudósítónk jelenti, hogy ott S z a t m á r i János 69 éves öreg gazda felakasztotta magát lakásának padlásán. Az aggastyán önkéntes halálának az oka életuntság. — Állami ménlóvásárok. A földmive­lésügyi miniszter értesiti mindazokat, kik eladó ménlovaikat megvétel végett az állami lótenyészintézetek részére fel­ajánlottak, hogy a bejelentett teljeskoru mének bizottsági megszemlélése ós eset­leg megvásárlása a következő helyeken és napokon fog eszközöltetni, és pedig : 1. Szentesen szeptember 3-án. 2. Makón szeptember 3-án 3. Török-szentmiklóson szeptember 4-én. 4. Békáscsabán szept. 5-ón. 5. Nagysallón szeptember 5-ón. 6. Battonyán szeptember 5-én 7. Nagyvá­radon szeptember 6-án. 8. Hódmezővá­sárhelyen szeptember 7-én. 9. Győrött szeptember 7-én. 10. Pankotán szept. 7-én. 11. Nagykikindán szeptember 9-ón, Apponyi Albert gróf éberhardi birtoka veszedelme. Eberhardon, ahol csak alig egy-ké héttel ezelőtt vig muzsikaszó mellet arató ünnepet ült a dus termés fölöt örömmámorban uszó lakósság, ma a; általános kétségbeesés talált szomori otthont. A községben óriási tűzvész dü höngött, amely irtózatos pnsztitásával í lakósság legnagyobb részét a tönk szé lére, valósággal koldusbotra juttatta. A tűz kedden délután négy órakoi ütött ki s a mindegyre erősbödő szél viharban folytonosan, kétségbeejtő gyor sasággal terjedt. Apponyi Albert gró felesége, aki ottani kegyúri birtokul kastélyában volt, maga kért távirati utói segítséget Pozsdnyból, ahonnan a tűz oltóság csakhamar megjelent s a kör nyékbeli tűzőrséggel és lakosságga együtt megfeszített munkát fejtett ki azonban hasztalanul, mert a rombol* elemek iriózatos pusztítását megfékezn lehetetlennek bizonyult. A tüzesóvák a kegyúri kastély park ján keresztül átterjedtek a kastély épü letére is, amelynek tetőzetét szintén föl égették, de az épület többi részét ós közeli melléképületeket végre mégis sí került, bár nagy erőfeszítések árán megmenteui. Az óriási tűzvész a község összesei hetven épülete közül harmincat puszti tott el, ezeken kivül még számos mel léképület ós temérdek mennyiségű gs bona égett el. A lakósság legnagyob része hajléktalanná lett. A hivatalos vizsgálat megállapított; hogy a tüz egy cséplőgépből kipattar szikrából keletkezett és az erős szó] viharban rohamosan terjedt. Apponyi Albert gróf a szomszé Kotcény községben értesült a tüzvésí ről. Nyomban kocsira ült és haza hajta tott, de ekkor már csak az elhamvac romokat találta. Pletykától a pletykáig. Adatok egy párbajhoz. A pletyka nem egyéb, mint rágalon amiről pedig tudatik, hogy: öl. Tű amelyről tudatik, hogy: éget. De azé: mégis játszanak vele embermilliók, mei hogy azt tartják, a pletyka az élet fi szere. Szomorú, hogy ilyetén mórték< felmutatják az igazságnak. De a pletj kát kiirtani éppúgy nem lehet, mint dudvát, amelyet hiába tépnek ki gyí kéréstől, csak kinő újra, meg újra. Ennek a társadalmi dudvának pedi leghálásabb talaja a kisváros. A jámbc vidék, ahol a szenzációóhes publikui iparszerüen üzi ezt az utolsó meste:

Next

/
Thumbnails
Contents