Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-30 / 73. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIIl-ik évfolyam. 73-ik szám. Csütörtök, augusztus 30. BEIESBEGYEI KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak uissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElfŐFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet éunegyedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAtLER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF I Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A Békéscsaba, aug. 29. Igen, ilyenek is vannak, fehérarcú rabszolgái a népnevelésnek: a tanítók. A szó legszorosabb értelmében rabszolgái hivatásuknak: a nép nevelésének. Mert hogy nagy átlaguk olyan keserves anyagi gondokkal veszkődik, amilyen egyetlen faja sem a proletárizmus nyomorfi hadának. A kormány rendezte tisztviselőinek, a jegyzőknek a fizetését. A tanítókra még mindig nem került sor. A nemzetnevelés napszámosai, akik egynémely vidéken szerződésbe foglalja az istennyila ellen való harangozás mesterségének kötelességét is a gazdájuk, akik görnyednek a léleksorvasztó munkában, hátrább állanak a társadalom minden osztályánál. 'Hogy is ne! — 600—800 korona egy-egy tanítónak az évi javadalmazása és különös kegyképpen a szerencséseknek természetben való lakás, esetleg egynéhány métermázsa buza, tüzelőfa, esetleg egykét hold föld haszonélvezete, Ez a javadalmazás pedig minden, csak nem tisztességes ellenszolgáltatás a tanitó munkájáért. Nem ma fedezték fel a tanitók ezt a rájuk vonatkozó sérelmes igazságot. Ellenkezőleg, évek hosszú sora óta panaszkodnak. De éppen az a baj, hogy panaszkodnak és ennél tovább nem is mennek. Mert manapság a panaszt nemhogy orvosolnák, de illetékes helyen megsem hallgatják. Ez már bevett szokása a mindenkori kormányoknak, amelyek éppen olyan fásultak a tanítókkal szemben, mint az ember a szemérmes koldussal szemben. A kultura szemérmes koldusai hát összegyültenek a magyar fővárosban és tanácskoztak nagyot és sokat. Békésmegyei Közlöny tárcaja A hamvadt rózsákból. Irta: Hcllósl Sándor. Egy méh szállott a kis fehér rózsára S körülcsókolta hamvas szirmait Majd átölelte lágyan, szerelmesen S fülébe súgta vallomásait. Szeretlek édes, hófehér virágom, Adj hát szivemre enyhe balzsamot És összeforrva hosszú, forró csókba, A két szerelmes egygyé olvadott. Rája mosolyra nyilt a rózsa ajka S kitárta kelyhét aztán, elveszett, A csókos percek égi mámorában Párja ölében ráesteledett. j — Ne sir/ — szólt a méh — ne sirj édes j /párom, Ez a rózsáknak örök végzete Ott a fán is csak elhervadtál volna, Ha megérint a fagyos tél zsele . . . . . Ne sirj te sem és drága kis Madon/nám, Ez a rózsáknak örök végzete, Hiszen te is csak elhervadtál volna, Ha elvirult az arcod, szép meze — . . . Kicsiny mesémet, Ágnes, érted-e? Elpanaszkodták egymásnak, hogy a nagy nyomor, a drága megélhetés, a három és négyszáz forintok pedig ezzel szemben sehogyan sem akarnak kétszeresre emelkedni; de csak árva fittyinggel is meghosszabbodni. Telebeszéltek egy egész hosszú napot, egyik egyről, másik másról, vitatkoztak, mint egy politikai céhben divatos, legvalószínűbb, hogy ittak is nagyot, a szaktanácskozmány eredménye pedig mindössze egy poklamáció, egy siralmas hangú feljajdulás. A legcsökönyösebb reálizmus korát éljük. Fásultak a szivek, a lelkek, amiket nem hat meg a tanitók jajon gása. Nem változtatta lényegesen az sem, hogy ennek a proklamációnak a hangja forradalmi szelet árul el. Még ha fenyegetés volna is benne, ez is csak oly közömbösen hagyná társadalmat, kormányt egyaránt. A puszta jajongatás haszontalan, a proklamáció pedig haszontalan. Ne proklamációzzanak tehát a tanitók, de lépjenek a cselekvés terére. Azoké a babér, akik küzdenek érte. Nem hihető, hogy a tanitók. akik egyik leghatalmasabb osztály táborát alkotják a magyar társadalomnak, vállvetve, összefogott kézzel ne tudnának egyebet csinálni az örökös panaszkodásnál. p. J, Az arad—békési ev. egyházmegye közgyűlése. Az arad—békési ág. ev. egyházmegye szerdán délelőtt tartotta Csabán közgyűlését, melyen az esperességhez tartozó összes egyházak kiküldötteik által képviseltették magukat. A közgyűlés tárgysorozata csupán az egyház és iskola autonomkörébe tartozó ügyeket ölelt fol s azok között is csak egyike-másikánál történt felszólalás, a legtöbb egyszerűen tudomásul szolgált. Kedden d. u. az esperességi gyámintózot tartotta közgyűlését Jeszenszky Károly elnökleto alatt. Igen érdekes lefolyású volt az iskolaszék ülése, melyen az iskolaszék azzal, az uj tantervekészitő-bizottság indítványával is foglalkozott, hogy az e s- j perességösszes iskolaiban a ' tannyelv, a vallásoktatáson kívül, csak magyar legyen. Az iskolaszék ülóse. Az iskolaszék C s e p r e g i György esperes elnöklete alatt tartott ülésén először is a dekanusok jelentését hallgatta meg. Szeberényi Lajos Zs. csabai körlelkész jelenti, hogy a csabai tanítói kar buzgón és eredményesón végezte feladatát. Kívánatosnak tartja azonban, hogy az olvasás és helyesírás tanítása nagyobb tananyagot öleljen fel. Az iskolaszék szintén véleményezi ezt s az uj tantervezet ez óhajon is segít, sőt az olvasókönyv uj kiadásánál e célt, de az erkölcs és jellemképzést szolgáló olvasmányok felvételét kimondotta. G á 1 i k Mátyás aradi körlelkész a tanítás eredményét megnyugtatónak jelenti Szemlakon azonban az iskolai növendékek nagy százaléka még a tanév befejezte előtt kimarad az iskolából. Az iskolaszék felhívja az egyházmegyét, hogy ugy Szemlakon, mint a mezőberényi II. kerületi egyház iskolainál ezt az abusust megszüntetnijtörekedjék Zsilinszky Endre gyomai körlelkész a taneredményt általában jónak mondja; hogy az eredmény nem jeles, azt csak az iskolák túlzsúfoltságának tulajdonítja. Ugy Gyomán, mint Mezőbeirónyben az ismétlő iskolások vallásoktatásáról is gondoskodjon az egyház a jövőben. Az iskolaszék a körlelkészek lelkiismeí rete.s jelentésükért köszönetet mondott s felférte G á 1 i k Mátyást, kinek megbízatása lejárt, hogy azt továbbra is teljesíteni szíveskedjék. Az egyházmegye összes tankötelesek száma 6313, ismétlőiskolásé 1799, összesen 8112. A tanóra mulasztások száma a mult évben igen nagy volt: 78,800 órát tett az ki. E *y tanulóra esik 10 óra. Az egyházmegye által kiküldött tantervkészítő-bizottság nevében Láng Gusztáv előadó jelentette, hogy az esperességi uj tanterv még nem készült el, mert előbb megállapítani óhajtotta azt az alapot, melyen munkáját megkezdhesse. A tantervkészítő-bizottság javaslatának egyik főpontja az, hogy a vegyes tannyelvű iskolákban a vallási tantárgyakon, melyek anyanyelven tanítandók, a többi tantárgy magyar nyelven taníttassák. Az iskolaszék ezen, a magyarosodást teljesen biztosító kérdés fölött hosszabb vitát folytatott, határozatott azonban nem hozott, az esperességi közgyűlésre bízta azt. Istentisztelet. Reggel 8 órakor az egyházmegye kiküldöttei részt vettek a gyámintézeti istentiszteleten, melyen az egyházi beszédet Daxer György dr. lelkész, főgimnáziumi vallástanár tartotta az élő hit ápolásáról, a gyámintézet céljainak előmozdításáról, mindvégig lekötve tartalmas beszédével a hallgatóságot. A közgyűlés. A közgyűlés 9 óra után vette kezdetét, rövid imával, melyet C s e p r e g i György esperes mondott. Majd sajnálattal jelentette, hogy az egyházmegye érdemes felügyelője, dr. Zsilinszky Endre súlyos betegségéből még nem épült fel teljesen, igy a mai ülésen nem elnökölhet. Mint legidősebb felügyelőt, Fábry Sándor dr. főispánt kórt fel az elnökségre, mihez a közgyűlés lelkes éljennel hozzájárult. Fábry Sándor elfoglalva az elnöki széket, Isten áldását kérte az egyházmegye tanácskozásához s a jelenieKonta Mihályné szerelme. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — A törvényszéki palotára ráborul egy közeledő, nagy tragédia mistikus hangulata. A hegyközkovácsi-i bűnös aszszonynak: Konta Mihálynénak lelkiismeretét vizsgálja odabenn az esküdtbíróság. Nehéz dolog. Az élethez való csodálatos és elkeseredett ragaszkodás bátorságot ad ennek a meggyötört, börtönbe vetett, a halálos ítélet elé hajszolt asszonynak ós vall egyenesen, bátran, félelam nélkül, mintha lelkének legszentebb meggyőződéséből fakadnának aa igazságok, hangoztatja reggeltőlestig ártatlanságát. Pedig mindjobban bizonyossabbá válik, hogy más, mint ő nem juthatott arra a. gondolatra, hogy Konta Mihályt eltegyók, elpusztítsák az élők sorából. A gyötrődő lélek inquiziciójának szörnyű tortúrája az, ami most ennek az asszonynak lelkében végbemegy. Hivja, szólítja az élet, a virágos puszta, amelynek ötven hold területen, minden röge, minden kalásza az övé, a kert, amelynek virágait ő gyomlálta, gereblyélte, a nagy tornácos fehér falu ház, amelyben ugy tisztelték mint a falu leggazdagabb asszonyát — hivja az élet, örömöket rejt számára a pénz, az ifjúság és Ó érzi, hogy a közeledő, sötét tragédia eltemeti, elpusztítja előtte, az akasztófa vagy a fegyház, amelyből hosszú évekig nem talál majd menekülést. Künn a folyóson egyszerű, paraszt emberek tanyáztak, akik eljötteit, hogy tanúságot tegyenek Konta Mihálvnó ellen. Szuronyos őr vezeti végig köztük a talpig feketébe öltözött bűnös aszszonyt, aki merészen, szinte dacosan néz köztük szét mindenfelé, mintha remélné még egyszer a feltámadást, a kiszabadulást, mintha még egyszer ur, királynő akarna lenni a hegykő zkovács.i-i tornácos nagy házban, ezek között az emberek között. És még idáig senkise látott bele ennek a csodálatos parasztasszonynak lelkébe. Psihológia minisztérium ennek a bűne, viselkedése ós az az ok, a.nely rá vitte a gyilkosságra. Pedig orvosok, ügyvédek, psihológusok Adzsgálják minden szavát ós megfigyelik minden mozdulatát. Hősnője egy érthetetlen, mistikus regénynek, amelynek szineit elrejti a köd ós hangulatait beburkolja a mistórium. Vad. szenvedélyes hetaira ez a nő, akit a hegyközkovácsi tornácos házban, a kalászttermő pusztán, a fejőstehenek és az eke mögött ballagó parasztok között is a versaillesi palota udvarhölgyeinek buja ólvezetvá^ya, rajongó, szertelen életszeretete jellemzett, aki 20 óves ifjúságától kezdve kötözgette csokorba az élet, a szerelem virágait. Be keserves aristokrata vérrel és temperamentummal élni ós elsorvadni a hegyközkovácsi parasztok ós fejőstehenek között! Én ebben keresem Konta Mihályné tragédiáját. Ez a temperamentum vitte arra is rá, — hogy az urát, aki ivott és nyűgösködött az oldala mellett, eltétesse láb alól. Fiatalokat, életerősöket akart a helyébe fogadni. íme az örök asszonyi bűn, amely most felujult a hegyközkovácsii akasztófa elé hurcolt asszonyban. Mások nálánál szerencsésebbek voltak, Katalin cárnőt koTona ékesítette. És akárhogy gondolkodom, más utat Konta Mihályné mistériumának megoldásához nem tudok, nem látok. Ő martiromságot emleget, hogy talán a férje iszákossága, durvasága gyűjtötte össze benne a keserűséget, lehet, Ihogy igazat mond, de a kifejezés nem >helyes. Az örök asszonyi tragédia az ő „bűne is. Előtte volt a tornácos fehér ház, a wirágos puszta, a színes suhogós selyemviganó és jöttek, jártak keltek a faluban a legények: fiatalok, mosolygósak, életerősek, akik olyan elhagyatva éltek szeI géiiyen, koldusán, mint a hajdani sze i génytegények ós akik Konta Mihálynót I a tornácos fehér házban, a vadvirágos pusztán.a világ legboldogabb asszonyává < tehették wolna. Az öreg nyűgös Konta 1 . állotta egyedül útját a boldogságának. Ugye érthető a tragédia? ... A tárgyalóterem tragédiájának misztóiiuma pedig egyre pjoblematikusabbá válik. Az igazszágszolgáltatás bölcsen és puritán módon fogja a kérdést megoldani. A problémából akasztófa vagy a fegyház fala fog kinőni. Konta Mihálynót eltemette, ifjúságát elpusztította, gyermekét árvára tette szilaj bűnös életszeretete ; a föld, a vadvirág, az ifjúság szerelmivágya, a tornácos ház, a selyem viganó . . . minden ami vele férje urát meggyülöltette. Ó, hány asszony fog még utána jönni ! Nagy Mihály. Nagy Jánosné pörösködik. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Tekintetes orvos úr . . . — Na, mi a baj Nagy János! — Könyörgöm, a Jani gyerök odáig van. — Hm, hm. — De siessen az orvos úr, mert vérzik a gyerök. — Vérzik ? — Vérzik az. — Hol? — A lába. — Ütés, vágás . . ? — Harapás, — könyörgöm. A Fekete Pistáék, teccik ösmerni a fölső szomszédom, kutyája, s Lompos csúfolta mög. — Az baj. — Az annyukom azt mondja: Veszött jószág lösz a gyerökbű, úgy vérzik. — Sietek, Nagy János, sietek. — De olyan kutyát tartani? . . . Hogy is engedheti az törvény! — Na jól van, megyek rögtön . . . Egyszeriben készen leszek. — Csak jöjjön, orvos úr, mer az