Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-05 / 57. szám

3 eleget az ítéletnek, amely 500 korona pénzbirsággal és 5000 egynehány száz korona okozott kárnak a megtérítésére kötelezte, de bizonyára sokkalta súlyo­sabb volt a társadalom büntetése, amely az iránta való bizalomnak minden alap­ját rombadöntötte. Úgyannyira, hogy arra is alig van kilátás, hogy Duttkay Béla megmaradhasson tisztében. Duttkay fegyelmi ügye, amelyet leg­utóbb a fegyelmi bizottság tárgyalt, felebbezés folytán a belügyminiszterhez került. Hónapokig feküdtek itt az omi­nozus ügy aktái, anélkül, hogy csak hozzá is nyúltak volna. Most, mint ille­tékes helyről értesítenek bennünket, a miniszter döntése mihamar leérkezik, amely indokainál fogva helybenhagyja a két első fórum Ítéletét. Eszerint tehát Gyula polgármesterét visszahelyezik ál­lásába. Az enyhités azonban aligha segit Duttkay helyzetén. A város polgárságá­nak a felfogása ugyanis az, hogy Dut­kay nem tarthatja meg a polgármesteri székét, de ha már a miniszter ettől nem fosztotta meg, vonuljon nyugalomba. Rövid lesz tehát Duttkay polgármester­sége mindenképpen. Érettségi vizsgák. Olvastam a legutóbbi lapszámban, a szarvasi és csabai főgimnáziumban megejtett érettségi vizsgálatok eredmé­nyét. Paedagogia szaklapjaink sokat tár­gyalnak az érettségi vizsgák reformjá­ról. Merészebb paedagogusok a belföl­dön és külföldön az egész intézmány eltörléséről is szólnak. Nálunk sokan a szigorításról szeretnek beszélni. Egy né­met paedagogiai szaklap (Blatter für deutsche Erziehung) ekként elmélkedik a „vizsgáról": Nevetni lehetne azon bo­hózat felett, melyet „matúrának" nevez­nek, ha ez a bohózat nem követelne oly sok áldozatot. Ha már a gimnáziumi nö­vendékek életmódja az első osztálytól hygienikus szempontból helytelen, ugy az érettséginél az értelmetlenség való­ságos orgiát ünnepel. Ugy látszik, mintha befejezésül az egészség utolsó marad­ványát akarnák megsemmisíteni és a növendék idegzetét erőnek erejével íönkre akarnák tenni! Éjjel nappal a könyv mellett ül a tanuló és nem tanul, hanem lázasan ökörmódra magol. A leg­erősebb fekete kávéval és dohánynyal felkorbácsolja a lankadó életerőt. Nincs szabad ideje; mert hisz még a legjobb érettségiző is mehet-e azon tudattal, hogy mindent tud és nem éri őt baleset? Ezen szegény áldozati bárány képe annaí elszomorítóbb, mennél közelehb jő a vizsga napjához. Sokan egész éle­tükben a túlzás és szellemi elcsigázás nyomait viselik, aminek bizonyítéka, hogy még évtizedek után is álmainkban visszaidézve látjuk a matúra minden borzalmait. Ezek a rémes álmok bizo­nyítékai annak, hogy nem a tananyag, hanem e nap borzalmai vésődtek mé­lyen agyunkba. Az egész világ egyetért arra nézve, hogy az érettségi vizsga mai formájában nemcsak teljesen céltalan, ^ ha­nem valóságos bűntény, melyet az ifjúság egészségén elkövetnek. Csak az augurok nevetnek. Természetes ez a neyetésük, mert az érettségi által kezükbe van le­téve az ifjú sorsa, kezükben van a csa­lád boldogságának sorsa — az az a vir­gács, melylyel a növendéket nyolc éven át fenyegetik; ezt a hatalmi eszközt az iskola'önként nem adja ki kezéből. Az értelmetlen tanulás az érettségire a leejobb bizonyítéka ezen egész intéz mény értelmetlenségének; nyilt beval­lása az annak, hogy az egész oktatási rendszer hiányos, mely hiányt pillanat­nyira el kell' rejteni. Az egész eljárás emlékeztet egy pénztárnok viselkedé­sére, akinek pénztára éveken át rendet­len, akit arról értesítenek, hogy egy | bizonyos napon „rovanesolás" lesz — | e napon rendben is van azután a pénz­tár — de a rovanesolás után visszatér­nek a régi állapotok. Közönséges életben ezt szédelgésnek nevezik — az oktatás te­rén pedig matúrának. Egy szellemi rovan­csolásnak is, ha igazi akar lenni, várat­lannak és időszerűnek kellene lennie". A német paedagogus kritikája éles — de bizonyára hazánkban is, hol ad absurdum viszik maholnap e szellemi kinzást, rokonszenvesek lesznek e fejte­getések azoknál, kik nem tartoznak az „augurok" közé. Egy szülő. Itt igazítjuk helyre, hogy a csabai főgimnázium érettségi eredményét té­vesen közöltük. Ugyanis csak kettő lett egy évre, hatan pedig két hó­napra javitó érettségire utasítva. Sztrájk a rónán. Itt-ott már a cséplőgép füstjét him­bálja a szellő a tarlón, addig egyes vi­dékeken még kalásztenger ring belát­hatatlan messzeségben. Utóbbi helyeken nem peng a kasza, nem csendül az ara­tók danája. Sztrájkolnak. Békés és "Orosháza különösen ve­szélyeztett községek. Az előbbi helyen gróf Wenckheim Frigyes uradal­mában tagadták meg az aratók a mun­kát. Sztrájkbalépésükről, valamint annak okáról már lapunk mult számában hír­adással voltunk. P o p o v i c s Szilveszter járási fő­szolgabíró 7—7 napi azonnali elzárásra ítélte a szerződésbontókat, akik közül egyike másika ugyan megpuhult és beadta a derekát, a legtöbben azonban makacsul megmaradtak elhatározásuk mellett, számítván az aratókra, akik még mintegy 3—4 százan kijelentették, hogy szolidaritást vállalnak a sztráj kólókért. Az uradalom az eshetőségekre való te­kintettel Mezőhegyesről hozatott arató­kat, a hatóság pedig az aratás tartamára a békési csendőrlegénység számát 66 főre emelte fel. Orosházán az ujabb sztrájk gróf B e r t h o 1 d birtokán ütött ki. Ez urada­lomban 111 pár munkás lépett sztrájkba, akiket a hatóság azonnal való 10—10 napi elzárásra ítélt. Mivel pedig a sztrákolók megfelebbezték az első fokon hozott íté­letet, a felebbezések kérdésében kedden délután F á b r y Sándor dr. főispán el­nöklésével döntött a törvényhatóság munkásügyi albizottsága. A bizottság egytől-egyig jóváhagyta a hozott itéle­leteket. Itt megemlítjük, hogy ugy Oroshá­zán, mint Békésen, annyira izgult volt már a helyzet, hogy szükségesnek mu­tatkozott katonaság kirendelése. Békés­ről azonban a csendőrség megérkezésé­vel lefújták a katonákat, mig Orosházán még ma is kint táborozik a nagyváradi helyőrség 135 legénye. A vármegye többi községeiben bé­kességben folynak az aratási munká­latok. Érdekes még megjegyezni, hogy Békésen az elitélt aratók egymásután kéredzenek vissza a munkába. — Eddig is Fásmelléken ós Tarhóson mintegy 150—160 ilyen megbánást tanúsító mun­kást vett vissza az uradalom. Lapzártakor vesszük az értesülést, hogy a csabacsüdi Königsvarter­féle uradalomba tegnap 240 pár arató lépett sztrájkba. A békebontók a szer­zödősileg megállapított tizennegyedrész helyett tizenkettedrészt követelnek. Mi­vel pedig az uradalom a követelésüket nem teljesítette, az aratók, akik békés­szentandrásiak és szarvasi illetőségűek, letették a kaszát. A szarvasi járás fő­szolgabírója, Wialand Sándor a hely­színén tartózkodik és egyezkedési tár­gyalásokat t'o[ytat az uradalommal ós a sztrájkolókkal. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A felirati vita lassan, kényelmesen, hömpölyögve megindult. Emóciói eddig nincsenek, de olyan széles arányúnak tervezik a nemzeliségiek, hogy egyelőre alig is akad fenn. Ma kettőt küldtek ki közülök a vitába, de ugy tartják, hogy két hétig gondtalanul elleneznek. Az érdeklődés a Házban nagyon gyér. Az ülés megnyitásakor alig voltak negyvenen a teremben. Az ülés folyamán is a folyosón van csak élet; a fiumei botrányokról folyik most is a szó. Justh Gyula elnök megnyitja az ülést és mindenek előtt hitelesitik a mult ülés jegyzőkönyvét. Ezután az in­dítványok beterjesztése következik. Vé­gül jelenti az elnök, hogy H e 11 e­bront Géza, az összeférhetetlenségi bizottság előadója jelentést kiván tenni Barabás Béla mandátumának tár­I gyában. ! Hellebronth Géza elmondja, hogy Barabás Béla három helyen kapott man­dátumot, amelyek körül a nagyváradi­ról és az aradiról lemondott, de az aradi lemondással elkésett, s ennek folytán az összeférhetlenségi bizottság ugy dön­tött, hogy Barabás az aradi mandátu­mot tartsa meg s az Erzsébetvárosban uj választás lesz. Az elnök kéri a Házat, hogy a VII. kerületben az uj választás kiírása iránt intézkedhessék. A Ház megadja a felhatalmazást. Ezután a pénzügyi bizottság jelen­tése következett. Az elnök felhívja a még meg nem alakult bizottságot, hogy holnap reggel ülés előtt alakuljanak meg, mert nem járja, hogy ilyen sokáig húzódjék a megalakulás. Hammersberg László jegyző felolvassa az interpellációs könyvet s a Ház elnöki javaslatra kimondja, hogy félkettőkor áttér az interpellációkra és elsőnek a belügyminiszter fog válaszolni a Hodzsa Milán' interpellációjára. Következik a birák ós ügyészek igaz­ságügyminiszteri alkalmaztatásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A "Ház harmadszori olvasásban is elfogadja a javaslatot. Ezután folytatja a ház a felirati ja­vaslat tárgyalását. G o 1 d i s László azt hiszi, hogy a Ház pártszempontok miatt elfogultsággal fogja beszédét fogadni. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ilyen gyanúsításokkal ne illesse a Házat, mert megvonja tőle a szót. Goldis László : Nem tehet róla, de tapasztalta ezt az elfogultságot Polit Mi­hály tegnapi beszédénél is. Az elnök figyelmezteti, hogy ne he­lyezkedjék szembe az elnöki enunciá­ciókkal, mert a házszabályok teljes szi­gorát fogja vele szemben alkalmazni. Goldis László: Ezután Mérey Lajossal polemizál. A románok — mondja — éveken át passzivitásban voltak. O ezt sohasem helyeselte ós mindig an­nak az eszmének volt az előharcosa, hogy abba kell hagyni a perifariákon való izgatást, a parlamentbe kell vonulni, s ott a magyar pártokkal szemben meg kell magyarázni a nemzetiségi panaszo­kat. A "parlamentbe bejutottak ugyan, de itt nagyon mostohán fogadták őket. Csodálja, hogy a Ház nem ismeri a nemzetiségiek programmját. Részletesen kifogásolja, hogy a ro­mán iskolákban a magyar nyelvet is tanítják. A feliratot nem fogadja el. Éber Antal: Az Ausztriához való gazdasági viszonyokról szól. A Széll­Körber-féle megegyezés törvénybe nem foglaltatott s igy az autonom vámtarifa törvénybe iktatása szemmiféle törvényes akadályba nem ütközik. A vámközösség fentartására kitűzött 1917. évet igen ön­kényes terminusnak tartja. Szerinte 1915­ben kellene felmondani a szerződést Az ipari kedvezményeket 1915-ön tul nem szabad Ausztriának megadni. Kö­veteli az önálló magyar jegybanknak mielőbbi létesítését. A kormány laavásárlása. A képviselőház tagjait ma Len­gyel Zoltán leleplezése, hogy a kor­mány a „Független Magyarország u-ot 50 ezer koronával szubvenciónálta, fog­lalkoztatta. Szász József hírlapíró kép­viselő ez ügyben ezt mondotta ma: — Tudom, hogy megvették a Füg­getlen Magyarországot. Kossuth Ferenc maga mondta ezt tegnapelőtt. Különben nem tudom mi igaz abból a hírből, hogy Kossuth Ferenc leteszi a Ház asztalára az ügy aktáit. Mindenképpen le kell tennie, hogy tisztán á Íjon előt­tünk az ügy. Hogy Rónai kicsoda : azt mindnyájan tudják. Nem az első ós nem az utolsó panamája. Egyébként részletesebben szombaton fogom kifej­teni álláspontomat, amikor interpellációt intézek ebben az ügyben a kormányhoz. Az orosz forrongás. A duma elhatározta, hogy a szám­űzetésekre vonatkozó törvényjavaslatot 11 tagu bizottság elé utalja. Több, a halálos büntetés megszüntetésére és egy Batumban fenyegető vérfürdőre vonatkozó interpellációt tárgyaiágra tűz­tek ki. A duma egyúttal elhatározta, hogy a biálisztoki vérfürdőre vonatkozó interpellációkat a csütörtöki ülésen tár­gyalja. Varsóban ma ismét két rendőrt agyonlőttek. Az odasiető őrjárat több­ször rálőtt a tömegre ; egyet megölt, többet megsebesített. Öngyilkos földbirtokos. Budapesten a Ferenc József-téren, a Deák Ferenc szobra tövében ma reg­gel öngyilkosságot követett el C s i 11 a g Albert 66 esztendős turkevei földbirto­kos. Forgópisztolylyal szíven lőtte magát és azonnal meghalt. Zsebeiben nagy­mennyiségű készpénzt, néhán}^ kifizetett váltót ós nyugtázott számlát találtak, a rendőri vizsgálat kiderítette, hogy a bol­dogtalan öreg embert, aki vasárnap óta tartózkodik a fővárosban, nagyfokú ós gyógyithatlan idegbaja vitte kétségbe­esett tettére. ÚJDONSÁGOK. Megtiszteltetés egy lelkésznek. A bányai kerülethez tartozó ág. ev. egyházközségekben javában folyik a püspökjelöltekre a szavazatok leadása. A püspökjelöltek listáján három név ve­zet: S o 1 c z Gusztáv, Szeberényi Lajos és Veres József. Hogy ezek közül kié lesz a diadal, az bizonytalan. Vannak egyházak, amelyek ugyan nem e jelöltekre adják le szavazatukat, de saját lelkészükre. Nem a megválasztatás reményében, nem is azért, mert esetleg az illető lelkész feltolja magát önjelölt­nek. De megtiszteltetésből, lelkészük iránt való ragaszkodásból. így járt el a püspökjelölésnél a mezőberényi ág. ev. egyház is. Doku­mentumául annak, hogy lelkészüket, J e­szenszky Károlyt, aki iránt rajongó szeretettel viseltetnek, tartják arra ér­demesnek, hogy akár a püspöki széket cserélje föl az egyszerű lelkipásztori tisztséggel, a rezidenciát a falusi' pap­lakkal. Jeszenszky, aki példaképe a lutheránus papoknak, nem vágyott erre a megtiszteltetésre, sőt egyenesen ós a leghatározottabban tiltakozott ellene is­mételten és ismételten. Erről különben bizonyság az alább hivatalosan kiadott kommüniké: „Folyó hó 1 én tartotta a Il-ik ker. ág. ev. egy­ház Mezöberényben püspökjelölő gyű­lését, mely alkalommal a nagy számban egybegyűlt hívek egyhangú lelkesedés­sel az egyháznak köztiszteletben ós szere­tetben álló lelkészét, Jeszenszky Ká­rolyt jelölték a bányakerületi püspöki állásra. Jeszenszky ismételten is tiitako^ zott az ellen és kérte híveit, hogy t&- . kintsenek el az ő személyétől, azonban oly nagy mérvben nyilVánult meg y ismételten is a közszeretet a kiváló lelki- .. pásztor mellett, hogy végre is kényte­len volt határozatul kijelenteni az egyház­községnek megtisztelő akaratát " Az arad-békési ág. hitv. ev. egyház­megye gyülekezetei eddigi értesüléseink szerint öt jelöltre, u. m. Szeberényi Lajos Zs.-ra, Veres Józsefre (csabai főgimnázium), Jeszenszky Károlyra (Mezőberény), S o 1 c z Gusztávra (Arad) és Petrovics Somára (Apatelek) ad­ták szavazataikat. A szavazatokat e hó 7-ig kell beadni A budapesti német egyház szavazatát Szeberényi La­josra adta. (Wlit igyunk? Az elsőrendű természetes szénsavas natrontartalmásvány vizet, a mohai Vegyi vizsgálatok s ajánlatok az Ág: •dr. Borcherdt, dr. Akatitisz, dl Ágnes-forrást a legmelegebben Ségnél, mint ovoszert fertőző 1 , J. , y ... • ~ . .........„ U& J„ U U lumu^i m.i.a uivku mcaiciacgcacu a^cilMVVai lenien Vlllict, aui d b£UU4VUUCl is olcsóbb: hogy az Agnes-forrás vizet a legszegenyebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatod szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismjrtctő íüzite injyen kapható & torráskazalasáit Kapható minden fűszerijzletben és elsőrangú vendéglőben. . — r^ * —„x,.*—, forrást, mert föltótlenül tiszta, kellemes |#Arlft#ol#' §•» n • ^ I és olcsó savanyúvíz ; dús szónsavtartalmánál B^BUwfSIl UOl VÍZ • fogva nemosak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógy­sóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- ós húgyszervi betegségeknek Naundorf, akik az verszegény­szódaviznéi Főraktár: Décsey József cégnél Békéscsabán.

Next

/
Thumbnails
Contents