Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám
1906-08-12 / 68. szám
Békéscsaba, 19uo. aug. 12. BEKÉSMEGYET KOZLONI Jelentésében az esperes elparentálja az egyházmegye halottjait, közli az egyes személyi változásokat, beszámol az egyes egyházak befektetéseiről s bejelenti, hogy közbejött akadályok miatt az elnökség csak Szarvason eszközölhette rendes látogatását. Örömmel teszek tanúságot itt is arról — úgymond a jelentésben az esperes — hogy a virágzó egyház ügyei minden 'tekintetben szép rendben vannak, régi erkölcseihez ragaszkodik, iskolái szaporodnak, vagyona gyarapodik. Mindenikünk tudja, hogy nagy része van az egyház virágzásában, fejlődésében, a régi jó hirnév megmentésében az egyház felügyelőjének, Haviár Dánielnek aki ép az idén tölti be felügyelői működése 25-ik évét. Ezt az évfordulót méltán ünnepli meg a szarvasi gyülekezet s ünneplésében örömmel csatlakozik az egyházmegye is jó kivánataival, elismerésével, köszönetével. Haviár Dánielnek egyházi tevékenysége, szerencséje, disze, büszkesége nemcsak a szarvasi gyülekezetnek, hanem az egyházmegyének is, sőt az egész magyarhoni ev. egyháznak. Beszámol a jelentés azután az egyes egyházközségek birtokeladás ós vételéről, az időközi jövedelmekről, a tanévnyitó istentiszteletekről s nagy elismeréssel emlékszik meg Rédei Károly pusztaföldvári lelkésznek az egyház irodalom terén kifejtett dicséretes működéséről A tótkomlósi pánszlávizmus. A tótkomlósi lelkész ós tanitó pánszláv irányát — úgymond — nagy érdeklődéssel ós szenvedólylyel tárgyalja a. sajtó is, s miatta felekezetünkre kedvezőtlen hangulatot igyekszik költeni a közvéleményben. Higgadtan itélve meg a helyzetet, azt kell mondanunk: a pánszlávság első sorban az államot s csak másodsorban az egyházat érdeklő politikai kérdés ; küzdje le tehát első sorban az állam, de az egyház is szívesen lesz segélyére annyiban, hogy autonómiájával pánszláv célra nem enged, nem tür semmi visszaélést. A pánszlávság egyének, nem pedig intézmények elve: tehát az egyéneket kell miatta felelőssé tenni, nem testületeket; a pánszlávság nem felekezethez, hanem nemzetiséghez tapad, s bár önkormányzatunk nyilvános eljárása miatt sokáig ugy látszott a közvélemény előtt, mintha csak az ág. hitv. ev. egyházat mételyezte volna meg ; most már mindenki látja, hogy a róm. kath. klérus sokkal .nagyobb számban, erővel és eredménynyel állt szolgálatába, anynyira, hogy a hercegprímás is felemelte ellene kárhoztató szavát. Megkellene gondolniok hitrokonainknak, hogy az ő egyéni törekvéseikért az egyházat is éri gáncs és megrovás, ha papi vagy tanítói tekintélyük palástjával leplezgetik nyilvánosságtól félő működésüket. Egyéb ügyek. A megüresedett törvényszéki birói állásra Küllei Pál dr. orosházi ügyvéd választatott meg, ugyan ő lett beválasztva az iskolai bizottságba is. A szarvasi íőgymn. felügyelő bizottságának jelentéseit tudomásul vette, a tanítóképző átadására vonatkozó határozati javaslatot pedig határozat erejére emelte. Az iskolaszéknek jelentésót a közgyűlés, a mint azt fentebb közöltük, szintén tudomásul vette. Vita csak a komlósi kör jelentésénél keletkezett, amikor Mrdlicska Lajos lelkész védelmezni akarta az ő gyatra eljárásait s tiltakozott az ellen, mintha ő pánszláv eszméket terjesztene, s rosz hazafi volna. Hasonló értelemben szólalt felLehócky Mihály felügyelő is, tiltakozva az ellen, hogy a tótkomlósi egyház melengető ágya lenne a pánszlávizmusnak. Különösen a sajtót támadta durván, felügyelőhöz nem illő modorban. De a nagy hang elnémult, csend és kinos hallgatásba merült a szégyentől mindketlő, amikor Mendöl Lajos, Haviár Gyula és különösen Zvarinyi János feltárták a tótkomlósi .ügyeket. És méltán botránkozott meg az .egyházmegye azon, hogy van a magyar Alföld kellő közepén egy lelkész, a kinek gyermekei nem tudnak magyarul s megtiltja nekik a szomszédba való meiést .azért, nehogy ott elsajátítsák a magyar nyelvet s családjának egyik tagja piszkolja mindazokat, a kik környezetében magyar nyelven beszélnek. Hisszük, hogy az ilyen mételyt és fekélyt nem hagy magán a hazafias érzelmű egyházmegye. Az egyházmegyei számvevőszéknek, nemkülönben a segélyegyleti számvizsgáló-bizottságnak jelentéseit tudomásul vette, a kerületi költségvetést elfogadta a közgyűlés. Gyámintózeti elnöknek Haviár Gyula dr. szarvasi ügyvédet választották meg. A kerületi gyűlésre a közgyűlés Placsko István, Kovács Andor, Freitág János és Rédey Károly lelkészeket, Haviár Gyula dr., Liska János, Sulyok Ede és Küllei Pál dr. világiakat küldötte ki. A következő gyűlés helyéül Tótkomlóst állapították meg. Csaba a humanizmusnak. Uj szegényház épül. Valamely város kulturáját, társadalmának érettségét, gondolkodásának emberséges voltát intézményeiben hordja. Humánus intézetek, humánus társadalomra vallanak, s ahol emberségesen érező szivek lüktetnek a közéletében, ott nem éhezik a kenyeretlen, nem didereg a ruhátlan, s fölszárad azok könnye is, akiknek csak a nélkülözés adatott meg a kiismerhetetlenül szeszélyes sorstól. Csaba társadalma, hála a bölcs intézésnek, nem vádolható inhumanitással Nagyon sok tekintetben megróható ugyan, de az a vád illetéktelen és indokolatlan volna, hogy a jótékonyság fehér angyalát száműzi falai közül. Humanitását dokomuntelják jótékonyságot gyakorló intézményei, amelyek száma a közeljövőben ismét kettővel fog gazdagodni. A jótékony nőegylet által tervezet szeretetházzal és az elaggott szegények uj otthonával, amelyet Csaba községe fog felállítani. Csaba ezidőszerint is tart fönn szegényházat, amelynek lakói száma állandóan meghaladja a huszat-harmincat. Ez az áldásos intézet a régi kórházzal egyidőben keletkezett, illetőleg a mai, maholnap közkórházzá fejlődő intézet is ebből a régi szegényházból alakult át kórházzá. A szegények otthona ma is a régi kórház épületével szomszédos telken fekszik. Olyan állapotban azonban, hogy az nem a mai, de a mult század eleji igényeknek sem felel meg. Düledező, rozzant épület, vagyis inkább rom, amelyet maholnap porrá őröl az időnek az a bizonyos vasfoga. Éppen ezért Csaba elöljáróinak a körében már régebben megfoggant az eszme, hogy a diszes uj kórházi palota mellé egy, a kor követelményeinek megfelelő, uj szegényházat kell emelni,amelyben ne csak hogy elhelyezést nyerjenek Csabának arra rászorult nincsetlenei, de ott kényelmes tiszta otthont is találjanak. A dicséretes eszme nem sokáig maradt eszme. A tanács megbízta a mérnöki hivatalt, hogy készítse el az építendő uj szegényház terveit, valamint költségvetését. E felhívásnak a héten meg is felelt a mérnökség, s a tervekkel, valamint költségvetéssel pénteki ülésén foglalkozott a tanács. A tervek ugy szólnak, hogy a szegények uj hajlékát a kórházzal szomszédos telekre építik föl, amelyet már korábban megvásárolt a község e célra 6000 koronáért. Az uj szegényházban 56—60 elaggott öreget helyezhetnek majd el, s emellett a tervek szerint fürdő, valamint olvasó, társalgó és munkaterem is állanak a lakók rendelkezésére. Az intézet felépítése 40.000 koronát igényelne, amely előreláthatólag a szegónyalapból nyerne fedezetet. A költségvetési összeg, tekintve a rendkívül humánus célt, nem mondható magasnak, s valamely ellenértéket a mai szegényházi épület lebontásával értékesíthető anyag is nyújtana. A tanács felülbírálta ós helyeslőleg tudomásul vette a terveket és költségvetést, azokat véleményezésre kiadni rendelte a községi orvosnak, valamint a közegészségügyi bizottságnak, s amint ezek véleménye beérkezik, a tanács képviselőtestület elé viszi a szegényház építésének jelentős ügyét. Itt még legyen szabad egy szerény megjegyzést tennünk. Ne vétessék vádnak, mert csak általánosságban szól. Köztudomásu, hogy ha valami életrevaló eszmét, tervet agyonszándékoznak nyomorítani, csak egy bizottságnak a nyakába kell varrni. A bizottság olyan istenátka a közigazgatásnak, s általában a közügyintézésnek, amelyben megfeneklik minden ügy, s néha egész generáció leőszül, amig a kórdós a megvalósulás stádiumába jut. A szegényház uj otthonának felépítése sokkal fontosabb ügy, hogysem ilyen sorsot érdemelne. Bizunk az illetékesek jó érzésében, hogy e kérdésben az ügyhöz méltó buzgalommal járnak el. A gyulai polgármester ügye. Tib-lábolás egy ítélet körül. Az olvasóközönség jól emlékezhetik Gyula városának az elmúlt szombaton megtartott rendkívüli közgyűlésén támasztott szenvedélyes viharra, mely D u t k a y Béla polgármester túlon-túl megunt panamális ügye körül lezajlott. A harmadik forumon is, tehát jogerősen elitélt polgármester ugyanis menekülni akar hivatalától, amelyet a miniszter a nyakába sózott egy jókora kártérítési és bírságösszeg leszurkolása ellenében. A slendriánságáért, bűnös könnyelműségéért keményen meglakolt polgármester azonban nem vágyik erre a drága és háládatlan dicsőségre, hanem menekül a polgármesteri székből, mint ördög a tömjénillattól. Nem is marasztalják. Elmultak azok az idők, mikor egy-egy tisztviselőnek tizennégyszer kellett lemondani ós még sem eresztették. Mint a megboldogult, jóemlékü Dobay podesztát. Más azonban a bibi. Dutkayt nagyon is eresztik, de előbb elakarják rajta kegyetlenül verni a port. Mint tudvalevő ugyanis, a város képviselőtestülete megtagadta ugy a szabadságolása, mint nyugdíjazása iránti kérelmét is. Előbb ügyészi véleményt akar hallani ós mindenáron büntetőbíróság elé állítani Dutkayt, egyben megtagadni tőle minden nyugdijat. Hát ez nehéz sor. A város képviselőtestülete megfeledkezett arról, hogy jogerősen befejezett fegyelmi ítélettel áll szemben, amikor már túlhaladott álláspont a büntető uton való elégtételkeresés. Dutkaynak sikkasztás cimén a bíróság elé való állítására hivatott lett volna a fegyelmi bíróság, de semmi esetre a város, amely hiába tagadja meg a nyugdiját, mert ahhoz, ha másként nem, pör utján hozzájuthat Dutkay. Az elitólt polgármester ügye különben ezidőszerint ugyancsak furcsán áll. A miniszter visszahelyezte hivatalába, de azt Dutkay, betegségére hivatkozva, elfoglalni nem akarja. De hiába is akarná, mert a felbőszült tömeg be sem engedné a hivatalába. Dutkay jogot formál a nyugdíjhoz, azt meg nem akarják engedni. Szóval az ügy se fehér, se fekete, s éppen ezért az egész vármegye közönsége nagy érdeklődéssel tekint a gyulaiak nem mindennapi esete felé, amelyet legközelebbi rendkívüli közgyűlésén intéz el a város képviselőtestülete. E közgyűlést azonnal megtartják, amint Jancsovits Emil dr., városi tiszti ügyész visszatér szabadságáról és elkészíti véleményét. Egyébként Gyula város intéző köreiben mind nagyobb tért hódit a nagyközségi szervezethez való visszafejlődés eszméje, amelyről lapunk mult számában már részletesen szólottunk. Amenynyiben pedig ezirányban megindított akció győzedelmeskedne, amire alapos is a kilátás, akkor Dutkay után a polgármesteri szék is kirepülne a gyalai városházáról. Csaba közügyeiből. A képviselőtestület közgyűlése. Csaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlése egy kis izgalommal kezdődött. Áchim L. András, Csaba orsz. képviselője ismét, szerinte a „közügy" érdekében, két interpellációt is intézett az elöljárósághoz, a tőle megszokott tenorban. Az izgalom szerencsére rövidesen elült és a kis számban jelen volt városatyák tényleg hozzáfoghattak a közügy érdekében határozatokat hozni, milyen az uti programban való állásfoglalás, a kórháznak közkórházzá való fejlesztése, uj Northon esetleg ártózi kutak létesítése és számtalan apróbb, de a közügyet érdeklő kérdést elintézni ós gátat vetett a szokássá vált fölösleges és vélt személyi sérelmeknek a közgyűlés elején való feltalálásnak. Az ülésről az alábbi tudósítást adjuk: Napirend előtt Alighogy Áchim Tamás biró megnyitotta a közgyűlést, szólásra emelkedett Áchim L. András képviselő ós szerinte több fontos ügyben kérdést intéz az elöljárósághoz, va'n-e tudomása arról és talán beleegyezésével törtónt, hogy junius hó egyik vasárnap délutánba rendőrség Z a h o r a n Pál kiszolgált katonát a Széchenyi ligetben bántalmazott, letartóztatták ós megkarülapozták. Intézkedett-e az elöljáróság, hogy ilyen förtelmes dolog többé ne történjék ós tiltsa el ilyentől a rendőrséget. A másik interpellációja az volt, hogy miért engedte meg az elöljáróság B o d'ó József s mérnöknek aszbetgyár létesítését. Ne foglalkozhasson a mérnök mással, mint a miért a községtől fizetését húzza. Korosy László főjegyző előre bocsájtja, hogy közügyben szívesen ad felvilágosítást, de nem privátügyekben, mint a most előterjesztett két ügv. Hová fejlődne a tanácskozás, ha mindegyik képviselőtestületi tag személyi vagy privát ügyekkel állana elő. Különben Zahoran P 1 ittas volt, garázdálkodott, védtelen nőket támadt meg és állatias dühöngésében csak hat rendőr volt képes megfékezni. Orvosi jelentés szerint sebesülés rajta nem ejtetett s az ügy nem a község, hanem a bíróság elé való, hol már folyamatban van az eljárás. B o d ó József segódmórnök vállalkozásának, ki erre szabad idejét fordítja, csak örül, bár mindenki arra használná fel szabad idejét, hogy azzal a szegény embereknek munkaalkalmat nyújtson. A mérnök mulasztást nem követ el, megtorlásra nincs szükség; különben sem a községi törvény, sem szabályrendelet arról nem intézkedik, hogy privált vállalkozásba ne foghasson. Azonban, éppen a már szokásossá vált, nem köz-, hanem személyiügyi interpellációk túltengésére való tekintetből indítványozza, miután sem törvény, sem szabályrendelet arról nem intézkedik, hogy interpellációk mikor terjesztendők elő, mondja ki a közgyűlés, hogy ilyenek csak a napirend ietárgyalása után terjeszthetők elő. Mig a közgyűlés többsége helyesel, A c h i m L. Andrást az indulat ragadja el. E hencegő ós utálatos modorban adott választ, (Nem áll! Nincs korcsmában, kiálltja a közgyűlés) nem veszi tudomásul. A fizetet jegyzőnek nincs jogában a szólásszabadságot korlátozni ós megszorítani. Az elnöklő biró rendre utasítása után S z a 1 a y József szólalt fel, azt mondva, hogy ö már 30 év óta tagja a képviselőtestületnek, mindig tiszteletben tartották az ellenvéleményt, de mióta Áchim képviselő, ki holmi szenzációs interpellációkkal áll elő, a nyugodt tárgyalás lehetetlenné vált, mert modorá r val, szavaival felizgatja a kedélyeket. Ő sincs nagyon megelégedve a rendőrséggel, de oly szavak, milyenekkel Áchim illeti a rendőrséget, meg nem engedhetők. Éppen a nyugodt tárgyalás biztosítása szempontjából, a főjegyző indítványát elfogadja, mihez a közgyűlés is hozzájárult, Áchim kivételével, ki gzalay beszédét kiskorúak Jkioktására célzónak mondotta, ő minden ügyet oyan szavakkal terjeszt elő, a milyent jónak talál azok jellemzésére. A napirend. Tudomásul vette a közgyűlés a rendes havi jelentéseket, hogy a belügyminiszter a hatodik gyógytár jogát Wieland Dénesnek adományozta, hogy a villamos pénztár 35 ezer koronás kölcsönügyét jóváhagyta, úgyszintén a selyemfonoda felépítésére a földmivelósügyi miniszter leiratát és a főispánnak a szederfák intenzivebb ültetésére küldött intézvényét. Ez utóbbi ügyben az elöljáróság már intézkedett; az utak mentét szederfákkal ülteti ki. A vármegye uti programjáról a közgyűlés álláspontját más helyen ismertetjük. A törvényhatóságnak a színház átalakítására, a vámos utak hálózatába tartozó közutak tulajdonjogáról szóló határozat szintén tudomásul szolgált A közgyűlés Rélai Lajost csabai illetőségűnek mondotta ki. A csabai nyilvános jellegű kórház most közkórházzá fejlesztetett; minek előnye az, hogy ezután a kórház terjeszkedési, fejlesztési, felszerelési költ-